Kortárs beavatkozások történeti épületekben
2. PÁRHUZAM 1. Addíció
Az addíció kategóriába azok a beavatkozások kerültek, ahol új, funkcionálisan szükséges épület vagy épületrész került kialakításra. Itt már az új szárny is önálló épí-tészeti gondolatot hordoz, a kiegészítéssel ellentétben, és jellemzően szándékosan ellenpontot ad a történeti épületnek. A kiválasztott példák esetében közel hasonló hangsúlyt kapott az új beavatkozás, mint a régi rész, nem csak méret, hanem építészeti megformáltság szempont-jából is.
A Hajózási Múzeum épülete 1656-ban készült, a holland tengeri háborúk idején, raktárépületként. A legutóbbi felújítás folyamán (2011) lefedték az épület középső nagy udvarát (NEY+Partners), és a belső tereket is
1. A Levéltár üvegtetőfel fedett központi csarnoka; 2. Az eredetileg banknak készült épület rekonstruált kincstára; 3. A Levéltár archívuma; 4. A helyreállított jellegzetes csíkozott utcai homlokzat;
5. A Levéltár központi előcsarnoka; 6. A közönség számára megnyitott épület olvasótere
Az üvegtetővel fedett belső udvar nagyvonalú közösségi térként működik
Az üvegtetőt átlós, pontszerű fényforrásokkal kivilágított bordák hordják
A Kraanspoor 270 méter hosszú épülete a volt ipari kikötő markáns látványeleme
Régi és új kontrasztja: a könnyed acél-üveg szerkezet pil-lérekre emelve ellebeg a masszív vasbeton darupálya felett átalakították a kortárs kiállítások technológiai igényei
alapján (Dok Architecten), de a múzeum megőrizte történeti kisugárzását. Az egyetlen markáns új elem, az udvart lefedő üvegezett vázszerkezet kontrasztban áll a masszív téglafalakkal, mégis történeti gyökerekre vezethető vissza – a szabálytalan rendszerben szerkesz-tett átlók alkotta háló a korabeli tengeri térképek jel-legzetessége, a bordák centrális metszéspontja pedig az origót határozza meg.
Hasonlóan addícióval alakítottak ki az Ontwerpgroep Trude Hooykaas építésziroda a Kraanspoor irodaházat Amszterdam északi kikötőjének egyik felhagyott da-rupályáján (2006-2007). Az 1952-ben épült ipari műemlék masszív vasbeton szerkezete felett könnyed acél pilléreken lebeg a 270 méter hosszú ház, ami aszim-metrikus elhelyezésével kihasználja a tartók maximális teherbírását. Új és régi határozottan elválik, egyedül a szerkezet ritmusa kapcsolja össze a két részt.
2.2 Transzformáció
A transzformáció célja - a műemléki rekonstrukcióval szemben - hogy bár felhasználja az épített kereteket, a beavatkozás új egységet hoz létre a régi elemek fel-használásával. Lényeges elem a tér átértelmezése, akár új funkció megteremtésével. A transzformáció képezhet különálló épületekből összefogott egységet vagy egységből új részeket, megváltoztathatja a funk-ció alapvető szellemiségét és a térszervezés jellegét.
A markáns kortárs beavatkozás és a történeti épület kettőssége, kontrasztja adja az épületek jellegzetessé-gét, párhuzamosan érzékelhető az eredeti és az új
-149 148
RÉGI ÉS ÚJ A HOLLAND ÉPÍTÉSZETBEN /kortárs beavatkozások történeti épületekben/
Kóródy Anna
A De Nieuwe Liefde Kulturális Központ födémáttöréssel kialakított belső átriuma
Az Építészeti Akadémia felújított homlokzata
Régi és új párhuzama az Építészeti Akadémia könyvtárában:
a modern teret áthatják az eredeti faszerkezetek A De Nieuwe Liefde Kulturális Központ egy helyi borüzem
1904-ben épült raktárában lett kialakítva a Wiel Arets építésziroda tervei alapján (2007-2011). A beavatkozás számos részletet megőrzött az eredeti neoreneszánsz és Art Nouveau stílusjegyekből, például az ólomüveg ablakokat illetve a reprezentatív főlépcsőházat, de a térszervezést alapvetően megváltoztatta a nagy traktus-mélységre való tekintettel az épület középső részének áttörése és felső bevilágítása. Ez a központi tér a behe-lyezett lépcsőkkel és rámpákkal átlátást, vizuális kapcso-latot ad a szintek között, és az egységes fehér szín is ezt az átláthatóságot, tisztaságot, világos rendszert erősíti.
A Claus en Kaan iroda készítette az Építészeti Aka-démia terveit (2004-2006), ahol két szomszédos, 17.
századi műemléki jellegű épület összekapcsolásával ala-kították ki az iskola tereit. Az elsődleges cél olyan tiszta, rendezett és biztonságos belső rendszer létrehozása volt, ami egyszerre elégíti ki az oktatás és a műemlékvédelem követelményeit. Az új elemek határozottan elkülönülnek:
régi látszó fa tartószerkezet és az új fehér térelválasztá-sok kettőssége izgalmas kontrasztot eredményez, inspi-ratív környezetet adva az itt tanuló építész, tájépítész és várostervező hallgatóknak.
2.3 Kitöltés/Installáció
A kitöltés a történeti tér transzformációjának azon tí-pusa, amikor a belső drasztikus átalakításra kerül, de ez a külsőt nem befolyásolja. Az absztrahált enteriőr és a (jellemzően) restaurált, történeti folyamatosságában megőrzött exteriőr kontrasztja meghatározó, a kettősség inspiratív teret képez, így nem véletlen, hogy a kiválasz-tott példák mindegyike művészeti funkciót kapott.
Az NDSM Hall ipari csarnoka a volt ipari kikötőben, csak a felújított nyílászárók jelzik a beavatkozás tényét Az egyes beköltözött irodák egyéni arculattal bírnak
A volt Amstelhof klasszicista belső udvara
Az Hermitage Amsterdam belső tereit kitölti az új funkció, a födémáttörés reprezentatív közlekedőteret hoz létre
Az installációként elhelyezett új funkcióra jellegzetes
példa az NDSM Hall épülete Amszterdam északi kikötőjében (2001-2011). Az apró (elsősorban művészeti) cégek konténerei kis városként lakják be a hatalmas ipari csarnokot, saját közlekedőrendszert és utcákat alakítva ki függetlenül az eredeti tértől, átlós bemetszések men-tén.
A tér kitöltése jóval intenzívebben jelenik meg a belváro-si Hermitage Amsterdam múzeumánál. Az Amstelhof épülete öregek otthonaként, adományokból épült fel az Amstel folyó partján 1682-ben, Hans van Petersom klasszicista tervei alapján. Az utolsó lakók 2007-ben hagyták el az épületet, amit utána múzeummá (és egy-ben orosz kulturális központtá) alakítottak a belső terek átformálásával és a födémek áttörésével, illetve alkal-massá tették különböző rendezvények befogadására (au-ditorium, előadótermek, étterem terasszal). A modern, tiszta belső terekben az eredeti épület jellegét csak az ablakosztás őrzi, a fa födémszerkezeteket álmennyezet takarja, az eredeti falas tartószerkezetet több helyen pil-lérvázra cserélték.
3. ABSZTRAKCIÓ
Az absztrakció a tanulmány kategóriarendszerének végpontja a beavatkozás intenzitása alapján. A válasz-tott példák messze túlmutatnak a felhasznált fal-testek eredeti rendeltetésén, a létrehozott új egységek dominálnak kívül és belül egyaránt. Az új építészeti gondolatnak csupán egyedi színezetet, helyi kötődést ad a továbbépített rom jelenléte, a falak textúrává
ab--151 150
RÉGI ÉS ÚJ A HOLLAND ÉPÍTÉSZETBEN /kortárs beavatkozások történeti épületekben/
Kóródy Anna
A Westergasfabriek Kultúrpark volt gáztartályai: előtérben a tóvá alakított, háttérben a színház funkciójú
Az Ijburg irodaház homlokzati nyílásainak arányai a holland lakóházak hagyományos ablakainak kortárs átirata A Borneo-Sporenburg-szigetek sorházas beépítései any-aghasználatukkat és felépítésükkel illeszkednek a tradícioná-lis illetve az Amszerdami iskola által képviselt irányzatokhoz építéshagyomány, technológia vagy térszervezés
átvé-tele történik, és csak egy-egy aspektus az, ami történeti folytonosságba helyezi az új épületet.
3.1.Fizikai absztrakció
Fizikai absztrakcióról beszélhetünk, ha materiális a kap-csolat régi és új között. Jól illusztrálja ezt a Westergas-fabriek Kultúrpark korábbi gáztartályainak újrahasznosí-tása. Az 1885-re kiépült gázgyár a 20. század második felére feleslegessé vált, de kulturális hasznosítása csak a 90-es években indult meg. Egy gáztartály multifunk-ciós előadóteremmé lett átalakítva, kettőnek pedig csak az alapfalait tartották meg, és vizes kertet alakí-tottak ki bennük. A stégeken megközelíthető, gazdag növényzetű kis tavak egyben a helyszíni mérgező anya-gok kiszűrésében is segítenek. Bár a tavak szabályos kör alaprajza sejteti az eredetüket, a nagymértékű vissza-bontás és a kontrasztos új hasznosítás egyfajta me-mentóvá absztrahálta a tartályokat.
3.2. Fogalmi absztrakció
Fogalmi absztrakció jelenik meg, amikor a hely hagyo-mányaival való kapcsolat túlmutat az anyag átöröklésén és pusztán fogalmi síkon értelmezhető. A holland háztí-pus kortárs átirata a Claus en Kaan építésziroda IJburgi irodaháza, aminek szigorú szerkesztésű homlokzatán a nyílások a hagyományos megnyitás arányrendszerét jelenítik meg modern formában. Hasonlóan a Borneo-Sporenburg szigetek 3-4 szintes sorházas beépítései (1993-1996) is az amszterdami lakóház mai párhuzamát keresik, a történeti folytonosságot a visszatérő tégla anyaghasználat illetve belső térszervezés jelentik.
Hivatkozások:
• BLOSZIES, Charles [2011]: Old Buildings, New Designs – Archi-tectural Transformations, Princeton ArchiArchi-tectural Press, New York
• IBELINGS, Hans – ROSSEM, Vincent van [2009]: De Nieuwe Traditie / The New Tradition: Continuity and Renewal in Dutch Architecture, SUN, Amsterdam
• JODIDIO, Philip [2006]: Architecture in the Netherlands, Taschen
• LOOTSMA, Bart [2000]: SuperDutch: New Architecture in the Netherlands
• VALKAI, Csaba [2008]: Kiegészítések vizsgálata Hollandiában, http://epiteszforum.hu/node/10298, utolsó megtekintés:
2012.06.08.
• VUKOSZÁVLYEV, Zorán [2008]: Kortárs holland építészet, TERC Kiadó, Budapest
1. 2. 3. 4. 5.
SZENDREI ZSOLT, PHD-HALLGATÓ (TÉMAVEZETŐ: SZABÓ JULIANNA PHD)