A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi fejlesztési lehetőség:A 2008-as pénzügyi, gazdasági válság, az európai jóléti modell megrendülése a szociális és szolidáris gazdaságot a többszintű gazdaság és munkaerőpiac irányába terelte. Ahhoz, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között valódi gazdasági és politikai erővé váljon az szükséges, hogy a szociális és szolidáris gazdaság a klasszikus vállalkozások, valamint az államigazgatási szervek ilyen típusú szerepvállalásával új, innovatív vállalkozási, működési formákat alakítson ki – igazodva az újrafogalmazódó gazdasági, társadalmi szükségletekhez, igényekhez.92 Szociális szövetkezetet akkor érdemes alakítani, ha a cél az, hogy a piaci rést megtalálva önfenntartó gazdasági szervezetet hozzon létre egy helyi közösség, a minden szempontból való (gazdasági, kulturális, oktatási, demokratikus működést megvalósító) önrendelkezés elérése érdekében.93A Dél-dunántúli régióban kilenc szociális szövetkezet működik (1-1 tanácsadó, szolgáltató, 1 vegyes és 7 mezőgazdasági jellegű). 2013-ban újra pályázat került kiírásra olyan szociális szövetkezetek támogatására, melyek megfelelnek mind a szociális gazdaság széleskörűen használt definíciójának, mind a szövetkezetek alapelveinek.
E szempontok mellett a pályázó szervezetnél érvényesíteni kell
90 Kígyóssy Sándor, Dr. Czene Zsolt: Lehetőségeink a helyi gazdaságfejlesztésben. FALU, VÁROS, RÉGIÓ Területfejlesztési és Területrendezési Szakmai Folyóirat 2102/1-2. 5-11.p
91 Brunda Gusztáv, Kun Zsuzsa (2008): Foglalkoztatás – Helyi gazdaságfejlesztés, módszertani útmutató.
MTA Gyermekszegénység Elleni Program, Programiroda, Budapest
92 Nagy Janka Teodóra (2013): Szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció. Nemzetközi konferencia összefoglaló kiadvány. PTE Illyés Gy. Kar, Szekszárd
93 2012-ben 259 működő szociális szövetkezet volt Magyarországon, megközelítőleg 2.000 tagot és
· az önkéntesség és nyitott tagság elvét,
· a demokratikus tagi ellenőrzést,
· a tagok gazdasági részvételét,
· az autonómiát és függetlenséget,
· a tagok oktatását, képzését,
· a szövetkezetek közötti együttműködést, valamint
· a közösség iránti elkötelezettséget.
A projektek további célja: a hátrányos helyzetű tagok önfenntartása a szövetkezetben végzett tevékenységük által biztosított legyen. A szociális gazdaságban működő szervezet segítse elő hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak újbóli munkába állását és szövetkezeti taggá válását. A pályázat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra 1 rendelkezésre álló keretösszeg a konvergencia régiók területén 1 862 000 000 forint94
Faluvállalatok:a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából az ADITUS Tanácsadó Zrt.
vizsgálta a kistelepülések önfenntartó, hatékony és értékteremtő közfoglalkoz-tatásának lehetőségét.95 Kutatásuk alapját a közfoglalkoztatást két jelenleg is működő modellje köré csoportosította, e csoportokon belül az alábbiakat vizsgálta:
· A közvetlen modellek csoportja, amely tisztán közfoglalkoztatási támogatásra épül, meghatározott támogatási keretekig és a munkáltatói, szervezési feladatokat az önkormányzatok látják el.
· A vegyes modellek, ahol a közfoglalkoztatás nemcsak a támogatásokat célozza meg, hanem a piaci árbevételre és a másodlagos hatásokra is törekszik.96
A két modell közül a második az, amely továbbfejleszthető, közelíthet a szociális gazdaság dimenzióihoz.
· A vegyes modellek tekintetében meghatározó a menedzsment. Azaz a közfoglalkoztatás irányítása, szervezése nem önkormányzati feladat.97
· Feltételezi a munkahelyteremtést, vállalkozások és vállalkozói státuszok létrejöttét;
teljesíthető, értékelhető és költséghatékony indikátorok kialakítását;98 biztosítja a fenntartható működést, fejlődést, részt vállal az elsődleges munkaerőpiacra történő visszavezetésbe; segíti a vállalkozóvá válás folyamatát; segíti a közösségi infrastruktúra és közszolgáltatás fejlesztését.
94 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program Szociális gazdaság fejlesztése – Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatása a konvergencia régiókban c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP-2.4.3-D-1-13/1
95 Kistelepülések önfenntartó, hatékony és értékteremtő közfoglalkoztatása (zárótanulmány): ADITUS Tanácsadó Zrt, Budapest 2011.
96 Lásd például Belecska
97 A kutatás során folytatott szakértői interjúk egyik lényeges javaslata volt a közfoglalkoztatás munkáltatói jogkörének elvétele az önkormányzatoktól. Egyrészt a menedzsmentszemlélet hiánya, másrészt az esetleges szubjektív elemek kiküszöbölése miatt.
98 Az európai mérce szerint az indikátorok kialakításával kapcsolatos alapvető követelmény, hogy azok intelligens mutatók legyenek (SMART –Specific,Measurable,Achievable,Realistic,Time-based), vagyis az indikátoroknak sajátos jelleggel konkrétaknak, mérhetőknek, rendelkezésre állóknak, valóságszerűeknek és időalapúaknak kell lennie
A kutatók által elvégzett elemezések egyik iránya az úgynevezettfaluvállalat létrehozása, amely fenntartható, bevonó és mobilizáló; piacképes szolgáltatás, vagy termék előállítására képes; a meglévő erőforrásokat integrálja; abszropció képes; munkahelyteremtő és munkaerő-piac reintegráló; környezetfejlesztő és a természeti értékeket védő szociális gazdasági szervezet.99
Irodalom
· Adler Judit – Frey Mária – Koltai Luca – Simonyi Ágnes (2011): A jövő munkahelyeiért I. kötet.
Kitekintés a hazai foglalkoztatáspolitika előtt álló kihívásokra. 7Hétfa Elemző Központ, Gyulaj
· A magyar nonprofit szektor jövője a munkanélküliség kezelésében az európai integráció folyamatában „Kitartottság vagy integráció – a felzárkózás esélyei az európai piacon.” Nonprofit Kutatócsoport Egyesület (2004), kutatásvezető: Dr. Zám Mária, Budapest
· Artner Annamária: Erőtlen európai stratégiák, fókuszban a nem piaci foglalkoztatás. Munkaügyi Szemle 2011. július
· Állami Számvevőszék: Jelentés a térségek felzárkóztatására fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről. Budapest 2011.
· Bajmócy Péter: A népességfogyás területi különbségei Magyarországon. – In: A társadalmi földrajz világai. (Szerk. Kovács Csaba, Pál Viktor). SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszéke, Szeged.
2007.
· Bajmócy Péter: A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom, 21/1. Budapest, 2007. 85-102. o.
· Bank Klára, Rudl József, Tésits Róbert: Demográfiai problémák a Dél-Dunántúlon. In: Változó környezetünk: Tiszteletkötet Fodor István professzor úr 60. születésnapjára. (Szerk. Tóth J. Wilhelm Z.) JPTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 1999. 62-73. o.
· Bank Klára, Rudl József, Tésits Róbert: A humán szféra néhány jellegzetessége a Dél-Dunántúlon KÖZLEMÉNYEK A FÖLDRAJZI INTÉZETBŐL 1. PTE TTK, Pécs, 2000. 1-14. o.
· Cseh-Szombathy László: Szociológia és demográfia (szerk. Glatz Ferenc), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002
· Csite András, Jakobi Ákos (2009): Területi diszharmónia: A 33 LHH kistérség NFT-s és ÚMFT-s fejlesztési forrásszerző teljesítményének néhány sajátossága. Hétfa Csoport, Pannon Elemző Iroda Kft. Gyulaj
· Csite András, Kabai Gergely, Németh Nándor (2011): Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata, esettanulmányok. MTA közgazdaságtudományi Intézet, Budapest
· Csoba Judit (2006): Foglalkoztatáspolitika. Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen
· Csongor Anna, Sziklai István (szerk. 2012): Fejlesztéspolitika, stratégiai programalkotás a szociálpolitikában. ELTE TTK, Budapest
· Demográfiai évkönyv: Magyarország népesedése (kész. a KSH Népesedésstatisztikai Főosztálya)].
Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1991-2008.
· Demográfia, foglalkoztatás, női munkavállalás. (Szerk. Lenkei Gábor) MEH Kormányzati Stratégia, Budapest, 2003.
· Dél-Dunántúl. (szerk. Hajdú Zoltán) MTA RKK Dialóg Campus Kiadó. Pécs – Budapest. 2006.
· Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2013. Dél-dunántúli regionális Fejlesztési Ügynökség, Pécs
· Fazekas József, Rátvai Miklós, Weisz Zoltán (2000): Térségfejlesztési kezdeményezések – Önsegítő kézikönyv. USDOL Hungary Gyors Reagálású Projekt Igazgatósága, Budapest
· Frey Mária (szerk. 2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
· Hablicsek László: A népességreprodukció területi aspektusairól. Demográfia, 46. évfolyam. 1. szám.
Budapest, 2003. 45-72. o.
· Hablicsek László: Népességünk következő évtizedei - különös tekintettel a területi különbségekre.
Demográfia, 50. évfolyam. 4. szám. Budapest, 2007. 392-429.
· Kerülő Judit: Demográfia. (2., átdolgozott kiadás) Krúdy Kiadó, Nyíregyháza, 2012.
· Kézdi Gábor (szerk. 2011). Közelkép – Foglalkoztatási programok hatásvizsgálata. Munkaerő-piaci Tükör 2011. Budapest 44 -201. p.
· Kígyóssy Sándor, Dr. Czene Zsolt: Lehetőségeink a helyi gazdaságfejlesztésben. FALU, VÁROS, RÉGIÓ Területfejlesztési és Területrendezési Szakmai Folyóirat 2102/1-2. 5-11.p
· Kistelepülések önfenntartó, hatékony és értékteremtő közfoglalkoztatása (zárótanulmány):
ADITUS Tanácsadó Zrt, Budapest 2011.
· Kocsis Tamás, Kiss Milán, Temesvári Rita (2013): Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája.
Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Pécs
· Kovács László: Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései. Tér és Társadalom. 20.
évfolyam. 3. szám. Budapest, 2006. 49-59. o.
· László Gyula (2010): A magyarországi foglalkoztatási paktumok elemzése és átfogó értékelése.
OFA, Budapest
· Lendvai Tamás, Ártner Zsuzsa, Rill Fanni: A „Sorsfordító – Sorsformáló” munkaerő-piaci program működése a reintegráció és a vidékfejlesztés tükrében. In. EDU Szakképzés és Környezetpedagógia Elektronikus Szakfolyóirat. A Fiatal Kutatók a Szakképzésért Hálózat folyóirata. Budapest. 2010. 44 – 65. o.
· Maria T. Heidkamp – Rátvai Miklós (1998): Együttműködés és helyi kezdeményezés a kistérségi gazdaságfejlesztésben. Joint initiatives of the USAID, USDOL and the Hungarian Ministry of Social and Family Affairs, Budapest
· Molnár Györgyné:Baranya megye múltja és jelene ademográfia tükrében. Statisztikai Szemle. 76.
évfolyam 7-8. szám. (1998)
· Molnár Györgyné: A növekvő lélekszámú községek helyzete Baranya megyében. Területi Statisztika. 11. évfolyam /4. szám. Budapest, 2008. 417-430. o.
· Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest
· Németh Zsolt: A megyék társadalomszerkezete és a vándorlások. In. Demográfia, 51. évf. 2 – 3.
szám, Budapest, 2008.
· Népesedés, humángazdaság és társadalompolitika: A népesedés szociológiai és társadalom-gazdaságtani problémái a XXI. század elején (Szerk. Szretykó György), Comenius Oktató és Kiadó Kft., Pécs, 2011.
· Rudl József, György-Dávid Anita: Az aprófalvak demográfiai problémái a Dél-Dunántúlon. In.
Társadalomföldrajzi kutatások makro-, mezo- és mikrotérségben. (Szerk. Tóth József, M. Császár Zsuzsa, Hasanovic - Kolutácz Andrea].- IDResearch Kft./Publikon, Pécs, 2009. 207-217. o.
· Rudl József: A kisvárosok szerepe a falusi térben. In. Tér - Tálentum - Tanítványok I. (Szerk. Kovács I. P., TrócsányiA.) IDResearch Kft. / Publikon, Pécs, 2010. 291 - 296. o.
· Somogy megye területfejlesztési koncepciója, helyzetfeltáró munkarész (2012). Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár
· Számadó Rózsa (szerk. 2008): ROP 3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Komplex, összefoglaló elemző tanulmány. Alfa‐Communication Kft. Budapest
· Szellő János (2003): Atipikus foglalkoztatási lehetőségek Európában és Magyarországon Munkaügyi Szemle, 5. sz. Budapest
· Szellő János (2006): Fejlesztés és helyzetkép Kaposvár kistérségében, tanulmány SMMK, Kaposvár
· Szellő János (2006): Tanulmány a foglalkoztatáspolitikai eszközökről, tapasztalatokról és lehetőségekről Somogyban SMMK, Kaposvár
· Szellő János (2007): Gondolatok az integrált szolgáltatási rendszerről, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Stratégiája alapján, tanulmány. Új Esély Alapítvány, Dombóvár
· Szellő János (2008): Munkaügyi foglalkoztatási stratégiák, tanulmány. In.: Vállalkozói Kézikönyv 1 x 1 2. kötet szerk.: Kocsis Tamás. Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány, Kaposvár
· Szellő János (szerk.) (2009): Munkaerő-piaci alapismeretek, jegyzet DDRMK, Pécs
· Tajti József (2012): 2010. évben befejezett főbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata 2010. évben befejezett főbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest
· Tolna megye területfejlesztési koncepciója, helyzetértékelő munkarész (2013). Tolna Megyei Önkormányzat, Szekszárd
· Területi statisztikai évkönyv 1990-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest 1991-2008.
· Válság hatása a munkaerőpiacra 2010: Központi Statisztikai Hivatal és Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest