• Nem Talált Eredményt

Gyakorlati oktatás akadálymentes kialakítása hallássérültek részére 1. Megfelelő tárgyi környezet kialakítása:

In document ALTERNATÍV MUNKAERŐPIAC (Pldal 101-109)

A betölthető munkakörök

II. Gyakorlati oktatás akadálymentes kialakítása hallássérültek részére 1. Megfelelő tárgyi környezet kialakítása:

a) Vezeték nélküli FM kommunikációs rendszer biztosítása b) Webkamera biztosítása a jeltolmácsolás igénybevételére

c) Berendezések, asztalok, padok jó elhelyezése a megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében d) A helyiség jó világítása a megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében

e) Fényjelzések alkalmazása

f) Szünetmentes áramforrás biztosítása

2. Kommunikáció hallássérült emberrel a tanműhelyekben:

Kommunikációs technikák alkalmazása az egyéni és a csoportos kommunikáció során a) Kommunikáció siket emberrel személyes szituációban

b) Kommunikáció siket emberrel csoporthelyzetben 3. Jeltolmács igénybevétele

4. Kommunikáció írásban

Messenger alapú chat programok használata

2. sz. leírás:

Hallássérült fiatalok eredményes munkába állítása érdekében szakképzést és pályaorientációt segítő középiskolai szolgáltatáscsomag kidolgozása” című program (3841) keretében megvalósuló a FEOR

által tartalmazott foglalkozások hallássérülés szempontjából történő részletes munka körelemzése/09/FSZK

FEOR szám: 7333 Munkakör: Bőrdíszműves

Általános leírás:

Gyártást előkészít és tervez. Létrehozza a terméket, majd az alkatrészeket ráerősíti. Alkatrészeket szabja, előkészíti végül díszíti. Ha szükséges javítási szolgáltatást végez. Ezek mind a feladatai közé tartozik.

Megfelelő magas szintű ismeretekkel rendelkezik, és az eszközöket biztonságosan használja.

A munkavégzés helye állandó, egy helyen végzendő.

A munkakör-elemzési táblázatban foglaltak, illetve a feladatelemzésben megfogalmazott kompetenciák megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek a bőrdíszműves tevékenységét jellemzik.

Munkakör elemzési táblázat

Komptenciaelemek

Ismeret Készség Magatartásf

orma Tény, összefüggés

Fogás, mozdulat,

művelet

Feladat-csoport Eredet Feladat Alkotói alkalmazás Begyakorlott-ság

B-5 Számláz, pénztárt

E-1 Modellrajzot készít Modell ábrázolás, méretezés ismeret

E-2 Méretezi a modellt Modell ábrázolás, méretezés ismeret

E-4

F-1 Rátéttel díszít A díszítés eszközei, anyagainak ismerete

F-2 Domborítással díszít A díszítés eszközei, anyagainak ismerete

G-6 Becsomagolja a

Lehetséges munkaköri expozíciók: Nem optimális igénybevétel, ergonómiai hiányosságok, szerves ragasztók, aceton.

Balesetveszély: Kézsérülés.

Kizáró okok: Végtag deformitások, melyek a munkavégzést gátolják. Krónikus szív- érrendszeri betegségek melyek olyan általános állapottal járnak, melyek a munkavégzést akadályozzák. Színtévesztés.

Vízus: Két szem együtt, korrekcióval legalább 0,8.

Szurdopedagógiai:

A szakma elsajátításához szükséges tanulmányok alatt a hallássérült tanulónak biztosítani kell a szurdopedagógus közreműködését a szakértői véleményben meghatározott heti óraszámban. Amennyiben a hallássérült tanuló igényli, jeltolmács biztosítsa a tanítási órákon, illetve a gyakorlati képzés ideje alatt a tananyag, a fogalmak és a szakkifejezések megértését. Ajánlott az adott szakmára vonatkozó „szótár”

elkészítése, mely azokat a legfontosabb kifejezéseket, szakszavakat és magyarázataikat (szöveges, rajzos) tartalmazza, melyek megértése a hallássérült fiatal számára esetenként nehezített vagy hosszabb időt igényel.

A bonyolultabb ábrák, munkafolyamatokat bemutató képek lehetőség szerint feliratozva kerüljenek a tanulók kezébe. A hallássérülés, és az abból következő nyelvi hátrány (szókincs, szövegértés) miatt ajánlott a tanítási órák anyagáról nyomtatott formában vázlatot adni a tanulóknak, ezzel is segítve a lényegkiemelést. Fontos a szemléltetés állandó biztosítása, mert a hallássérültek elsősorban a vizuális úton megszerezhető információkra támaszkodnak ismereteik bővítésében. Számonkérés esetén a pedagógus az írásbeli feleleteket részesítse előnyben, lehetőség szerint segítve a hallássérült tanulót a feladatok biztos megértésében, hogy az esetleges hibák ne értelmezési nehézségekből adódjanak. A vizsgák szervezésekor figyelembe kell venni, hogy a hallássérült tanulóknak hosszabb időt kell biztosítani a megoldásra, mint halló társaiknak. A tanítási folyamat (képzés) tervezésekor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szükség esetén az egyes modulok elsajátítására fordítható idő hallássérültek esetében meghosszabbítható legyen.

Akadálymentesítési tényezők:

I. Elméleti oktatás akadálymentes kialakítása hallássérültek részére 1. Megfelelő tárgyi környezet kialakítása:

a) Induktív hurok kiépítése a tantermekben és/vagy b) Vezeték nélküli FM kommunikációs rendszer biztosítása c) Webkamera biztosítása a jeltolmácsolás igénybevételére

d) Berendezések, asztalok, padok jó elhelyezése a megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében e) A helyiség jó világítása a megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében

f) Fényjelzések alkalmazása

2. Kommunikációs technikák alkalmazása az egyéni és a csoportos kommunikáció során a) Kommunikáció siket emberrel személyes szituációban

b) Kommunikáció siket emberrel csoporthelyzetben 3. Oktatási Jeltolmács igénybevétele

II. Gyakorlati oktatás akadálymentes kialakítása hallássérültek részére 1. Megfelelő tárgyi környezet kialakítása:

a) Vezeték nélküli FM kommunikációs rendszer biztosítása b) Webkamera biztosítása a jeltolmácsolás igénybevételére

c) A helyiség jó világítása a megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében d) Fényjelzések alkalmazása

e) Szünetmentes áramforrás biztosítása

2. Kommunikáció hallássérült emberrel a tanműhelyekben:

Kommunikációs technikák alkalmazása az egyéni és a csoportos kommunikáció során a) Kommunikáció siket emberrel személyes szituációban

b) Kommunikáció siket emberrel csoporthelyzetben 3. Jeltolmács igénybevétele

4. Kommunikáció írásban

Irodalom

· Abonyi Nóra (2005): Szociológiai ismeretek. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Budapest,

· Bánfalvy Csaba: A fogyatékos emberek és a munka világa In: Szakképzési Szemle XXI. Évfolyam 2005/2.

· Gyenis Ágnes: Megváltozott munkaképességűek elbocsátása: számítás és ámítás In: HVG, ISSN 1217-9647 2005. (27. évf.) 5.(1341.) sz. 88-90. old.

· Hegedűs Lajos: Jelen és jövő a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában In:

Munkaügyi szemle, ISSN 0541-3559 1999. (43. évf.) 11. sz. 41. old

· Keresztessy Éva - Kovács Zsuzsanna - Perlusz Andrea (2005): Bevezetés a hallássérült emberek habilitációjába, rehabilitációjába. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Budapest

· Keszi Roland - Komáromi Róbert - Könczei György: Fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók a 200 legnagyobb hazai vállalatnál In: Munkaügyi szemle, ISSN 0541-3559 2002. (46.

évf.) 12. sz. 21. old.

· Komáromi Róbert: A megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról In: Esély: társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, ISSN 0865-0810 2003. (14. évf.) 5.

sz. 27-59. old.

· Könczöl Laura – Oláh Rita: Munkáltatók érzékenyítésének fogalma, módszerei és szempontrendszere. A megváltozott munkavégző képességű munkavállalók foglalkoztatásának pozitívumai EQUAL program http://www.equal.nfu.hu

· Petri Gábor - Bánfalvy Csaba - Tibori Tímea - Solymossy József Bonifác - Nagy Marianna: A fogyatékosságról - különös tekintettel a munkába állás nehézségeire = Új Ifj. Szle. 2. 2004. 3. (5-12.)

· Szellő János (szerk.) (2009): Foglalkozási rehabilitáció módszertani kérdései, jegyzet FSZK, Budapest

· Vasák Iván (2005): A világ siket szemmel. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Budapest

In document ALTERNATÍV MUNKAERŐPIAC (Pldal 101-109)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK