3. A térség általános humánerőforrás térképének elkészítése, a jellegzetességek kiemelése, prognosztizálása
3.1 A gazdasági, munkaerő-piaci háttér, mint befolyásoló tényező
Magyarországon a makrogazdasági mutatók alapján sikeresnek mondható 2005. évet követően 2006 első félévében a magyar gazdaságot még stabil, négy százalék feletti gazdasági növekedési ütem jellemezte. Ugyanakkor a megnövekedett államháztartási hiány, valamint a fiskális politika az ország pénzügyi stabilitását veszélyeztette. A költségvetési egyensúly helyreállítására irányuló kormányzati intézkedések ellenére már 2006 harmadik negyedévében a növekedési ütem csökkent, és megugrott az infláció. 2007-ben tovább romlottak a makrogazdasági mutatók, a GDP volumene összesen 1,3 százalékkal növekedett.
A mélypont után 2008 első negyedévében gyorsabb növekedésnek indult a gazdaság, ami azonban csak az év közepéig tartott. A világgazdasági válság Magyarországot is elérte 2008 harmadik negyedévében csak minimálisan 0,5%-al nőtt a GDP, a negyedik negyedévben pedig 2,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termek volumene. A 2008 évben mindössze 0,8
12 Amintavételnek két alapvető eljárása van a valószínűségi mintavétel és a nem valószínűségi (kvótás) mintavétel. Kutatásunk jellegéből kifolyólag, az elérni kívánt célokhoz igazodva a valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztuk. Irodalomkutatás: kulcsszavas, tárgyszavas keresés, szükséges és elégséges dokumentumok beszerzése. Számítógépes adatbázisok, keresőprogramok alkalmazása.
Empirikus kutatás: Egyváltozós elemzések, kereszttábla elemzések, struktúravizsgáló elemzések
százalékos növekedést ért el a magyar gazdaság. 2009-ben az I-III negyedévben az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva 6-7 százalékkal esett vissza a GDP, és 2010 harmadik negyedévében a növekedési ütem már elérte a válság előtti szintet.13
A válság hatására a működő vállalkozásoknál több mint 107 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A legalább 50 fős vállalkozások közül legjobban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, illetve a járműgyártás ágazatokba tartozók létszáma csökkent, itt öt munkahelyből egy megszűnt a válság időszakában (jellemzően Baranya és Tolna megyékben is).
A KSH adatai alapján, Magyarországon 2010-ben a gazdaságilag aktív népesség száma kissé növekedett az előző évhez képest. Viszonylag nagyobb ütemű bővülést a központi régióban és két, gazdaságilag fejletlenebb térségben, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon mértek. Az aktivitás bővülését döntően a munkanélküliek számának emelkedése magyarázza.
Ugyanakkor a két alföldi régióban és Dél-Dunántúlon ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás is bővült kisebb mértékben, csökkentve az inaktívak körét. A vizsgált népességen belül országosan 4 millió 256 ezer fő számított gazdaságilag aktívnak.14Az átlagkeresetek alakulását 2010-ben az alábbi táblázat mutatja.
3. sz. táblázat: 2010. évi átlagkeresetek alakulása Magyarországon
Fizikai átlagkereset/Ft Szellemi átlagkereset/Ft
Versenyszféra 146 025 325 181
Non-profit szféra 112 328 207 065
Költségvetés 101 517 234 401
Összesen 138 002 278 581
Országos átlag: 207 456
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A 2011. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 754 ezer fő volt, 27 ezer fővel (0,7%-kal) több mint egy évvel korábban. Az 55,4%-os foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal magasabb, mint a 2010. március–májusi. A foglalkoztatottság növekedése teljes egészében a férfi foglalkoztatottak esetében tapasztalt folyamatokkal magyarázható, körükben a foglalkoztatottsági ráta 60,5%-ra emelkedett. A nők közül lényegében minden második volt foglalkoztatott a március–májusi időszak átlagában, ami a korábbival gyakorlatilag megegyező arány. A március–májusi időszak során a munkanélküliek száma és aránya – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján, szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 466 ezer főt, illetve 11,0%-ot tett ki. A munkanélküliek száma 17 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta fél százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
Az intézményi munkaügyi statisztika létszámadatai szerint a 2011. január–májusi időszak átlagában 2 millió 667 ezren álltak alkalmazásban, a nemzetgazdaságban, tíz ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapot a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, ugyanis a legalább 5 fős vállalkozásoknál az alkalmazottak létszáma (1 millió 838 ezer fő) 2,4%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké
13 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Budapest
14 Forrás: KSH
(727 ezer fő) 4,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi létszámcsökkenés hátterében a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása húzódik meg, a közfoglalkoztatás nélkül számolt 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–májusival. A nonprofit szférában 103 ezren álltak alkalmazásban, 2,6%-kal többen, mint 2010 első öt hónapjában.
2011. január–májusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 211 300 forintot tett ki, ez nominálisan 3,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.15
A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a Baranya és Tolna megye munkaerő-piacán kedvező és kedvezőtlen folyamatok egyaránt megfigyelhetők. A foglalkoztatottak száma valamint aránya a 15–74 éves népességen belül az elmúlt három évben növekedést mutatott, ugyanakkor erőteljesen emelkedett a munkanélküliek száma és rátája, így a gazdaságilag aktívak létszámának jelentős növekedése mellett az inaktívak száma mérséklődött. Az adatok a jövedelemszerző tevékenységet keresők számának és arányának gyarapodását jelzik, de nagyobb hányaduk nem talál munkalehetőséget. Baranya és Tolna megye foglalkoztatási aránya az unióban kirívóan alacsonynak számító magyarországi átlagot is alulmúlja. A három éve kirobbant pénzügyi válság tovább súlyosbította a korábbi évek amúgy is kedvezőtlen munkaügyi folyamatait.
Az aktivitási aránya 15–74 éves népességre vonatkozóan a Dél-Dunántúlon 2010-ben 53,5%-ra emelkedett, 1,7 százalékponttal meghaladva a 2009. évit. Férfiak esetében 59,4, a nők esetében 47,9%-os a mutató. A régión belül a baranyai foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya volt a legmagasabb, 55,2%, Tolnában 52,0%-ot tett ki
Bács-Kiskun megyében 2010-ben a 15–74 éves népességből 197 ezer fő volt foglalkoztatott, négyezerrel több, mint 2009-ben. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma is mérséklődött, a 22 ezer fő több mint kétezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A változások következtében a munkanélküliségi ráta (10,1%) valamivel kedvezőbb az országos átlagnál (10,9%), a foglalkoztatottak aránya. A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű munkáltatók a 2010. év első kilenc hónapjában átlagosan 105,4 ezer főt alkalmaztak, egy százalékkal többet, mint az előző év megfelelő időszakában. A foglalkoztatott létszám országosan is hasonló mértékben és irányban változott. E csekély mértékű bővülés Bács-Kiskunban elsősorban a költségvetési szerveknél fizikai állományban dolgozók létszám növekedésének eredménye, a vállalkozások és a nonprofit szektor, ha nem is jelentős mértékben, de szűkítette foglalkoztatottak számát.
A gazdasági ágak közül főként egyes szolgáltatást végző területeken emelkedett a létszám, a termelő ágakban az építőipar kivételével mindenütt kevesebben dolgoztak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete valamelyest meghaladta a 156 ezer forintot, ami mintegy 3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés mértéke némileg nagyobb volt az országos átlagnál. A bérnövekedés a fizikai foglalkoztatottak esetében volt magasabb (4% körüli), a szellemieknél a 2%-ot közelítette.
Gazdálkodási forma szerint leginkább a vállalkozások emelték alkalmazottaik keresetét (több mint 4%-kal), de a nonprofit szektorban is 3%-kal többért dolgoztak, mint egy évvel korábban.
A gazdasági ágak közül azonban egyes szolgáltatási ágazatokban (többek között információ és kommunikáció, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek, humán-egészségügyi és szociális ellátás) érezhetően visszaesett a bruttó átlagkeresetek mértéke.16 Az
15 Gazdaság és társadalom 2011/5. KSH
ágazatok közül a legnagyobb arányt az ipar képviseli, de jellemzően és megegyezően az országos mutatókkal a humán szolgáltatások, az oktatás és a közigazgatás együtt 34,6 százalékos rátát képvisel (lásd 4. sz. táblázatot).
4. sz. táblázat: Az alkalmazásban állók aránya (%) főbb gazdasági ágakban 2010-ben17
Ágazat Baranya Bács-Kiskun Tolna Összesen
Mezőgazdaság 5,7 5,9 6,3 5,9
Ipar 25,9 31,8 27,8 28,5
Építőipar 4,4 5,2 6,1 5,2
Kereskedelem, gépjárműjavítás
9,0 12,9 8,8 9,9
Közigazgatás 9,9 7,9 8,2 8,6
Oktatás 17,7 10,9 11,7 13,4
Humán- egészségügyi és szociális ellátás
11,6 11,9 14,4 12,6
Forrás: KSH
Azátlagkeresetek alakulásában, országos sorrendben a három megye közül Tolna megye a hetedik, Baranya a tízedik, míg Bács-Kiskun a tizenhetedik helyet foglalja el. Mindemellett a táblázatból kitűnik, hogy a megyék jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, ami a fiatalok migrációját erőteljesen növeli, és negatív hatással van a gazdasági fejlődésre (5. sz. táblázat).
5. sz. táblázat: 2010. évi átlagkeresetek alakulása a kutatásban érintett megyékben
Megye Átlagkereset/Ft Eltérés az országos
207 456 Ft átlagtól
+/-Baranya 176 923 -30 533
Bács-Kiskun 162 784 -44 672
Tolna 185 213 -22 243
Összesen 174 973 -32 483
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 3.2 Hiányszakmák, mint befolyásoló tényezők
A tartósan hiányszakmák kialakulásában számos ismert tényező játszik közre. Többek között ilyen az európai uniós átlaghoz viszonyított jelentősen átlag alatti bérezés. Ugyanakkor említést érdemel, hogy néhány munkakörben egyszerre mutatkozik munkaerőkereslet és -felesleg, vagyis a jellemzően betöltetlen munkakörök mellett, a megszűnő munkakörök között is szerepelnek. Ennek fő oka a területileg (megyénként, régiónként) eltérő, és a gazdasági struktúraváltozásokkal is összefüggő keresletváltozás. A kialakult helyzetben közrejátszik a magyar munkaerő-állomány rendkívül alacsony földrajzi mobilitása is.
17 A legalább öt főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervezetek és a kijelölt non-profit szerveztek adatai, KSH évközi adatgyűjtése
Az egyidejű munkanélküliség és munkaerőhiány gyakori oka a magyar munkaerő ún.
„hagyományos” immobilitása. A területi mobilitás meghatározó tényező a munkaerőhiány és munkanélküliség együtthatásának kialakulásában.
A piacképes szakmákban ennek ellenére jelentős a munkaerőmozgás. Ebből következően a munkavállalók foglalkoztathatóságát nem csak azzal lehet segíteni, ha olyan szakmát tanulnak, amelyik a régióban „piacképes”, hanem azzal is, ha olyat, amelyikkel az ország más területén vagy külföldön jól el lehet helyezkedni.További meghatározó tényezők:
· Az elmúlt két évtized gazdasági és társadalmi változásai a világban és Magyarországon alapjaiban fogalmazták újra az oktatási rendszer és a munkaerőpiac viszonyát. A régi típusú tervezői gondolkodás alkalmatlanná vált, rendkívül gyors változás, innovatív gondolatok és működési zavarok jellemzik a helyzetet.
· A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a modern munkaerőpiacon, sokkal inkább konvertálható készségekre van szükség. A szakmaváltás és a pályaelhagyás gazdasági-társadalmi értékelési kritériumai is változóban vannak.
· A szakmunkás pálya presztízse ma Magyarországon nagyon alacsony (annak ellenére, hogy a hiányszakmák egy részében a jó szakmunkások magas keresetet érhetnek el).
· Az iskolai szakképzés nem alkalmazkodik a gazdaság igényeihez, olyan szakmákat oktatnak, amelyre – legalábbis az adott térségben – nincs szükség. Ennek kiküszöbölése érdekében a gazdaság szereplői lehetőséget kaptak arra, hogy – a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokon keresztül – befolyásolják, hogy hol, milyen szakmákat oktassanak szakképző iskolákban.18
A szakképzés átalakítása, visszatérés a duális képzésre, folyamatban van. E mellett, főleg a hiányszakmákra való képzés elősegítése érdekében bevezetésre került az ösztöndíj rendszer, amely a tanulmányi eredménytől függően havonta tíz – harmincezer forintot biztosít.
6. sz. táblázat: A hiányszakmák alakulása Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megyékben 2011-ben
Baranya Bács-Kiskun Tolna
hegesztő hegesztő hegesztő
kőműves kőműves kőműves
gépi forgácsoló gépi forgácsoló gépi forgácsoló
gazda szerkezetlakatos gazda
szerszámkészítő ápolási asszisztens szerszámkészítő
ács-állványozó ács-állványozó ács-állványozó
burkoló húsipari termékgyártó burkoló
karosszérialakatos épületgépészeti
csőhálózat-szerelő karosszérialakatos
villanyszerelő villanyszerelő villanyszerelő
elektronikai műszerész szabó elektronikai műszerész
Forrás: Wekerle Sándor Alapkezelő
18Juhász Ágnes – Juhász Judit – Borbély-Pecze Tibor Bors (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2010 évi (GVI) 2010 évi, 2011-re szóló rövidtávú munkaerő-piaci prognózisa alapján a mindkét irányban (romló pozíciójú – keresett foglalkozások) megjelenő foglalkozásoknál, szakmáknál két tényező hatása jelentkezett:
· időbeli eltérés van a kereslet és kínálat között (főként a szezonális ágazatokra jellemző szakmáknál tapasztalható jelenség),
· térbeli az eltérés, máshol jelentkezik a kereslet, mint a kínálat, s az alacsony szintű mobilitás miatt nem tudják kiegyenlíteni egymást.
A prognózis az alábbi romló, ugyanakkor keresett pozíciójú szakmákat jelölte meg a kutatásunk tágabb területét (régiókat) és a meghatározott szakmacsoportokat érintve:
· A Dél-Dunántúlon (Baranya, Tolna) hegesztő, lángvágó, lakatos, egyéb fémmegmunkálók, kőműves, forgácsoló, gépkezelő, egyéb vas és fémipari foglalkozások.
· Dél-Alföldön lakatos, egyéb vas és fémipari foglalkozások, kőműves, hegesztő, villanyszerelő, mechanikai műszerész.19
A kereslet kínálat 2006-2010 közötti trendjét vizsgálva Baranya és Tolna megyék alapján, egyértelműen kitűnik a válság hatása azoknál a szakmáknál, amelyeket egyebek mellett hiányszakmáknak is nevezünk. Az alábbi táblázatban néhány szakma kereslet-kínálati mutatóit prezentáljuk a kutatási szakmacsoportokból, a teljesség igénye nélkül.
7. sz. táblázat: A kutatásban meghatározottak közül a
leggyakrabban keresett szakmák keresleti – kínálati alakulása 2006/2010
FEOR, szakma Baranya megye Tolna megye
Kereslet 2006/2010
Kínálat 2006/2010
Kereslet 2006/2010
Kínálat 2006/2010 7425 hegesztő, lángvágó 190/200 205/217 184/246 186/129
7421 lakatos 696/511 280/275 560/449 305/168
7621 vezeték és
csőhálózat szerelő 218/160 75/31 72/45 202/112
7423 forgácsoló 205/110 100/56 118/68 129/67
7445 villamossági szerelő 79/60 20/46 56/16 68/31
7624 villanyszerelő 254/228 119/123 56/36 178/136
7611 kőműves 743/749 391/142 539/529 333/128
7635 festő és mázoló 412/391 127/41 370/326 93/46
3117 gépésztechnikus 114/57 - 41/36
-3123 építész-technikus 45/49 15/12 22/34 15/12
Forrás: Baranya és Tolna Megyei Kormányhivatalok munkaügyi központjai
A táblázat a kínálati oldalon a munkaügyi központok kirendeltségein bejelentett álláshelyeket tartalmazzák, míg a keresleti oldal az álláskeresők számát mutatja. Viszonylagos egyensúly tapasztalható mind a két megyében a hegesztő, lángvágó, Tolnában a forgácsoló szakmában.
Túlkínálat jelentkezett Tolna megyében a villamossági szerelő, villanyszerelő szakmákban. A
19 Forrás: NFSZ
többi esetben érezhetően a válság hatására a kínálat erőteljesen csökkent, sőt a gépésztechnikusok esetében a kínálat meg sem jelent az állami munkaerő-közvetítésben.
Mindemellett ha az egyes meghatározó szakmák (hiányszakmák) kölcsönösségét, pozícióját nézzük, több olyan probléma is felmerül, amely az adott álláskeresői állomány hiányosságaiból, illetve gondjaiból fakad.