Jellemzően a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) bázisán kialakításra került Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) hallássérült fiatalok számára pályaorientációs, pályaválasztási, információszolgáltató tevékenységéről készített beszámolók alapján a következő tapasztalatok összegezhetők.
A RIC feladata a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodással élő személyek, köztük a hallássérült fiatalok igénye a személyre szabott ügyintézés, bánásmód és komplex esetkezelés erőteljesebben jelentkezik, melyet speciális helyzetük indokol. A hallássérültek számára biztosított ügyintézésen, esetkezelésen belül a képzésben, átképzésben, oktatásban történő integrációjának ösztönzése, különösen az életfeltételeiket javító végzettség megszerzésének tekintetében, információszolgáltató, tanácsadó, közvetítő szolgálat, mely révén tájékozódhatnak az általuk igénybe vehető szolgáltatások, támogatások és ellátások köréről, mely segítséget nyújt ahhoz, hogy érdekeiket érvényesíthessék. E célok érdekében a hatékony kapcsolatrendszer működtetése vált szükségessé.
ARIC szolgáltatásait a hallássérült ügyfelek személyesen, illetve elektronikus úton veszik igénybe. A személyes kapcsolattartás során elsősorban az ügyfél kéri a jelnyelvi tolmácsszolgálat közreműködését a szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében.
45 A szurdopedagógus feladata, kompetenciája: a logopédiai szolgálat által kiszűrt, és az audiológiai állomásokon diagnosztizált gyermekek terápiás fejlesztése 18 éves korig. Szájról olvasási készség kialakítása. Hangtanítás hallásritmus fejlesztése. Aktív-passzív szókincstartomány bővítése. Megfelelő beszédpélda nyújtása
Jellemzően az ügyfelek kevésbé fordulnak az öninformációt biztosító RIC szolgáltatásaihoz, inkább a rehabilitációs tanácsadót keresik fel.
A hallássérültek érdekképviseletével, oktatásával foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatfelvétel megtörtént. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének helyi szervezeteivel együttműködési megállapodások kötődtek a hallássérült személyek munkaerő-piaci integrációja, reintegrációja elősegítése, az esélyegyenlőség, a társadalmi életben való aktív részvételük érdekében, a kölcsönös tájékoztatás, információáramlás jegyében. Kiemelendő kezdeményezés: a RIC-ben található pálya és érdeklődés vizsgálati kérdőívek kérdéseinek elektronikus úton történő eljuttatása, annak érdekében, hogy a pedagógusok előre tudják a kérdéseket értelmezni a tanulókkal.
ARIC kommunikációs akadálymentesítése céljából végzett beruházásoknál a hallássérültek számára hasznosítható eszközök:
· Sms küldő készülék
· Notebook
· Szoftverek
· Nyomtató, scanner, fax, másoló
· FIT-RIC szolgáltatásait bemutató film, illetve reklámfilm feliratozása a jelnyelvi tolmács közreműködésével
· Piktogramok, feliratok elhelyezése
· RIC munkatársak döntően alapfokú kommunikációs (jelnyelvi) tanfolyamon való részvétele
· Információs programok(Pályák világa, Foglalkozások egészségügyi tényezői)
· Önértékelő programok (pl.: Munkaérdeklődés kérdőív, Tájoló érdeklődés kérdőív, Tájoló képesség kérdőív, Merre tovább kérdőív)
· Internet hozzáférhetőség
A munkaügyi központ nem tartja nyílván az ügyfeleket fogyatékosságuk alapján, ezért nincs a regisztrációban szereplő hallássérült adat. A RIC-et felkereső ügyfelek fogyatékos-ságáról nem vezetnek nyilvántartást. Ezen ügyfélkör elhelyezkedési esélyeit hallássérültségük nagyban korlátozza. Azonban pozitív tapasztalat, hogy a már elhelyezkedett személyek (betöltött munkakörök: szellemi munka, fogtechnikus, pék, asztalos) a munkaáltatói visszajelzések alapján, maximálisan kivívták munkáltatóik elégedettségét. A képzéssel kapcsolatos tapasztalat, hogy nehéz homogén képzési csoportot szervezni hallássérültek számára, hiszen mint a többi ügyfélnek nekik is eltérőek érdeklődési területük, képességeik.
Azonban ennek ellenére indult alapfokú számítógépes tanfolyam 18 fő részvételével. Az integrált képzésen való részvételnél a jelnyelvi tolmács biztosítása okoz gondot, illetve azon hallássérülteknél, akik szájról olvasnak, lassíthatja a tanítás folyamatát.
A hallássérültek speciális iskoláiban végzett célcsoportos, kérdőíves igényfelmérés eredményei
Magyarországon jelenleg 7 speciális intézmény foglalkozik fő profilként hallássérült gyermekek általános iskolai nevelésével-oktatásával: Budapest, Vác, Sopron, Eger, Debrecen, Szeged és Kaposvár. Az intézmények – az integrált oktatás terjedése következtében – a 90’-es évektől folyamatosan profilmódosítást, tevékenységbővítést végeztek, illetve szinte
speciális szakiskolai képzés bevezetését jelentette, azonban van olyan intézmény is, mely inkább a térségi és intézményi logopédiai ellátás megszervezésében látta a kiutat a fokozatos, de állandó létszámcsökkenés okozta problémából.
A bemutatott adatok a speciálisan hallássérülteket nevelő iskolák által szolgáltatott adatok alapján kerültek feldolgozásra. Bár nem minden intézmény küldte vissza a kitöltött táblázatot, az adatok több mint jelzés értékűek, mert tükrözik az általános képet a végzősök számáról, egyben a továbbtanulási adatokról.A létszámadatok szerintjelentősen csökkent a speciális („szegregált”) iskolákban végzett hallássérült gyermekek létszáma. A beérkezett adatokból az is kiderült, hogy volt olyan tanév, amikor egy-egy intézményben egyáltalán nem volt végzős tanuló.
Mivel azintegrált oktatás térhódításával a jó/jobb képességű hallássérült tanulók nagyobb része a többségi általános iskolákba került, ezért a speciális intézmények tanulói között egyre növekedett a társuló zavart (diszfázia), illetve gyengébb tanulási teljesítményt nyújtó hallássérült gyermekek aránya. Mindezek a társuló problémák jelentősen befolyásolták/ják a továbbtanulási esélyeket. Az adatszolgáltató intézményekben végzett tanulók a következő intézménytípusokat választották továbbtanulás esetén az elmúlt három tanévben.
A továbbtanulási adatok alapján legtöbben a speciális szakiskolákat jelölték meg, és magas a szakiskolákban (többnyire integráltan) továbbtanulók aránya is. Kevesen választották az érettségit adó képzéseket, és sajnos magasnak mondható a tovább nem tanulók, illetve a képzés elején kimaradók aránya. A speciális szakiskolai képzés „népszerűsége” indokolható egyrészt a teljesíthetőbb követelményrendszerrel, az állandó gyógypedagógiai megsegítéssel és szemlélettel, elérhetőbbek a segítő eszközön, módszer biztosításával és az elfogadó környezettel. A speciális szakiskolai képzésben sikerrel vehetnek részt a társuló problémákkal küzdő hallássérült fiatalok is, sőt lehetőségük van nappali rendszerben második szakma megszerzésére is.
Az integrált szakiskolai képzésre való jelentkezést nagyban befolyásolja, hogy milyen a hallássérült iskolák környezetében található képzés-kínálat, mennyire befogadó-elfogadó az adott szakiskola, és mennyire van „gyakorlata” a hallássérültek együttnevelésében.
5. sz. táblázat: Választott szakmák 2006-2009. között a hét intézet viszonylatában Intézmények
Vác Eger Budapest Szeged Debrecen Sopron Kaposvár
Női szabó,