A kutatás egyik eszköze amunkáltatói kérdőíves felmérés volt, amelyet elektronikus úton küldtünk ki 50 munkáltatónak. A megkeresett munkáltatók között voltak az adatbázisok alapján rehabilitációs célú foglalkoztatást elősegítő bértámogatásban, ill. költség-kompenzációs támogatásban részesülő munkáltatók is. Összesen 26 kitöltött kérdőívet küldtek vissza. A munkáltatók földrajzi megoszlása szerint a dél-dunántúli régió túlsúlya mutatkozik, (78% dél-dunántúli régió, 3 munkáltató Budapest, 8 munkáltató egyéb régiók) azonban az egyes foglalkoztatók tevékenységei szerint igyekeztünk egy minél szélesebb ágazati besorolási spektrumot felölelni. Így válaszadási lehetőséget biztosítottunk a közszférától a különféle szolgáltatási és termelő szektorokig egyaránt.
A kérdőíves válaszadók között megtalálhatógazdasági társaság, egyéni vállalkozó, illetve alapítvány, egyesület is. A munkáltatók legnagyobb részt gazdasági társaságok (73 %), és mindössze 7,7 %-uk egyéni vállalkozó. Egyéb tevékenységi formát 2 válaszadó jelölt meg.
A hallássérült munkavállalókat legnagyobb számban ún.akkreditált munkahelyek keretein belül foglalkoztatnak.Az akkreditációs eljárás alapján kiadható tanúsítvány igazolja, hogy a munkáltató a foglalkoztatást a munkajogi és munkavédelmi szabályok megtartása mellett, a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, rehabilitációs célú munkavégzés keretében, saját maga, székhelyén, telephelyén, fióktelepén biztosítja. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat nagy létszámban foglalkoztatókkal szemben "emelt szintű" elvárásokat fogalmaz meg a követelményrendszer: a kötelezettségek között megjelennek a foglalkozási rehabilitáció minőségi kritériumai is, mint a rehabilitációs megbízott foglalkoztatása, segítő szolgáltatások biztosítása, rehabilitációs szakmai program és személyes rehabilitációs terv készítésének fontossága. A rehabilitációs foglalkoztatást magas színvonalon folytató munkáltatók (a védett foglalkoztatók) többlet-támogatásokra tarthatnak igényt, így a védett foglalkoztatóvá nyilvánítás feltételeként további "gondoskodó" jellegű magatartási szabályok teljesítését is elvárják; így különösen a tartós foglalkoztatás feltételeinek megteremtését, többféle foglalkoztatási forma felkínálását, képzés, továbbképzés lehetőségének biztosítását.
Az akkreditációs tanúsítvány az állami támogatások igénybevételének feltételét jelenti. Egyéni lehetőségekhez mérten előforduló foglalkoztatási forma a hallássérült saját családjának vállalkozásában történő alkalmazása, vagy egyéni vállalkozóként elsősorban szolgáltatási profillal. A tényleges munkavégzésről kevés információval rendelkezünk, jellemző válasz a betanított munka volt.
A nyílt munkaerő-piacon tevékenykedő vállalkozások döntően 1-2 fő hallássérültet foglalkoztatnak szakképzettséget igénylő munkakörben. A szakképzettség mellett kaptunk választ felsőfokú besorolású munkakörről is: informatikus, gyógypedagógus. Ezen munkavállalók feltételezhetően nagyothallóak, bár a hallássérültség fokára a kérdés nem terjedt ki. Következtetésünk indoka, hogy a munkáltatók részben tudják teljesíteni az akadálymentes feltételeket ezeken a munkahelyeken. Jellemző munkakörök: Pék, bútorasztalos, kárpitos, szakács, takarító, varrómunkás, szobafestő.
A hallássérült munkavállalók foglalkoztatásához szükséges akadálymentes környezet a
biztosítani 9 munkáltató, valamint 5 munkáltató vallotta, hogy teljesen felkészült hallássérültek foglalkoztatására. A hallássérültség fokához igazodó akadálymentesítés a specializálódott munkahelyeken áll rendelkezésre, a hallássérültet még nem foglalkoztató általában nem feltétlenül „megtérülő” beruházásnak ítélte meg az átalakítást.
A foglalkoztatók 70%-a vallotta, hogy az elmúlt öt évben igényelt valamelyfoglalkoztatási támogatást hallássérült megváltozott munkaképességű munkavállalója után. A leginkább igénybevett támogatás a rehabilitációs foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás, amely három elemből áll, bértámogatásból, költségkompenzációs támogatásból, valamint a rehabilitációs költségtámogatásból. A bértámogatás a munkabér és járulékainak 40-100 %-áig terjedhet, és nyújtható a foglalkozási rehabilitációhoz. Bértámogatásként a siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint 60 decibel hallásküszöb értéket elérő vagy meghaladó személy után 75-100% munkabér és járuléktámogatás igényelhető. A költségkompenzációs támogatások formái a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás, valamint a védett foglalkoztatók költség-kompenzá-ciós támogatása. Ez a támogatás azoknak - a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatá-sához közvetlenül kapcsolódó - elismert és igazolt költségeknek a részleges megtérítésére irányul, amelyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem merülnének fel. A rehabilitációs költségtámogatás non-profit szervezetek számára nyújtható, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akiknek munkához jutási esélyei - a munkavégzést gátló egészségügyi körülményeik miatt - rendkívül korlátozottak.
A kérdőív feldolgozása mellett megkerestük a regionális munkaügyi központok rehabilitációval foglalkozó szakmai osztályait abból a célból, hogy ismertessék illetékességi területükön a hallássérültek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalataikat, lehetőség szerint aktuális információszerzés céljából tartsanak fókuszcsoportos megbeszéléseket munkáltatókkal. A rendelkezésünkre bocsátott beszámolók több-kevesebb részletezettséggel mutatják be a hallássérült munkavállalók foglalkoztatási tapasztalatait az ország egészére vonatkozóan. E szerint:
· Nyugat-Dunántúlon: a nők foglalkoztatása a textiliparban a leggyakoribb, a következő szakmákban: Kötő- hurkoló, szövő, varró, női szabó. A győri textilipar leépülésével azonban a szakképzett, hallássérült nők többsége munka nélkül maradt. Hallássérült, szakképzett férfiak a következő szakterületeken szereztek képesítést, és helyezkedtek el: asztalos, géplakatos, áruszállító, autófényező, vagyonőr, virágkertész, felsőfokú programozó, textilművész, tetováló. A következő szakterületek egyaránt keresettek mind a nők, mind a férfiak esetében: fogtechnikus, fogászati asszisztens, takarító, gyógypedagógus (Szurdo - szak), rendezvényszervező, kozmetikus. A hallássérültek többségében kft-k, vagy kisvállalkozások alkalmazottai, illetve saját vállalkozásukban dolgoznak.
· Észak-Magyarország: ebben a régióban is a rehabilitációs célú foglalkoztatók túlsúlya jellemzi a hallássérültek foglalkoztatását. A munkáltatók megkeresése alapján a jellemző munkakörök: takarító, varrónő, dobozgyártó, konyhai kisegítő, kézbesítő, festő-mázoló, ékszerbecsüs, raktározási ügyintéző, gyógymasszőr, adminisztrátor, gépi adatrögzítő, karbantartó, informatikus, segédmunkás.
· Közép-Magyarországon a hallásukban akadályozott fiatalok foglalkoztatási aránya a régióban alacsony. Elsősorban menekülő útvonal számukra az oktatási rendszer, több esetben is tovább maradnak az iskolai képzés keretein belül, mint az egészségesebb társai. A túl erős, féltő családban élő fiataloknál az eltartott, inaktív, passzív ellátásra épülő forma a jellemző vagy a családi vállalkozásban való „formai” részvétel. Azonban a fiatalok azon alacsony aránya, akik diplomával rendelkeznek elsősorban civil szervezeteknél helyezkedtek el és elsősorban humán feladatokat, látnak el. Az oktatásban a szerepük is egyre jobban nő, bár elsősorban a jelnyelvi, illetve tolmácsképzők tanárait képviselik. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok esetén a védett szervezeteknél történő foglalkoztatás igen jelentősnek mondható. A Közép-magyarországi régióban lévő védett szervezetek szinte mindegyike alkalmaz hallásukban akadályozottat kisebb-nagyobb arányban.
· Közép-Dunántúl szerint a hallássérültek számára ajánlott iskolarendszeren belüli és kívüli képzések (pl. bőrdíszműves, stb.) munkaerő-piaci szempontból a közép-dunántúli régióban nem keresettek. Általánosságban elmondható, hogy speciális szakiskolai képzésekbe kerültek be, szakmát szereztek, de igen ritkán dolgoznak ebben. Azok az ügyfelek, akik már – életkorukból, az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokból adódóan - az integrált oktatásban tudtak részt venni, már piacképesebb szakmát szerezhettek elsősorban számítástechnikai, gyakran adatrögzítői, szoftverüzemeltetői munkakörben. A közép-dunántúli régióban inkább az ún. védett munkahelyek keretein belül foglalkoztatnak hallássérülteket (nagyothallókat), legjellemzőbben könnyű, fizikai munkakörben (betanított munka), olyan kitétellel, hogy gépek, gyári berendezések körül ne kelljen munkát végezniük.
· A Dél-Dunántúlon a hallássérült ügyfelek egyénileg keresik fel a munkaügyi központok kirendeltségeit, ahol a Rehabilitációs Információs Centrumok szolgáltatásait, illetve rehabilitációs tanácsadást is igénybe vehetik. A hallássérültek számára különösen nehéz képzést biztosítani, eltérő képességeik és érdeklődési körük miatt. Elhelyezkedési tapasztalatok szerint a rehabilitációs célú foglalkoztatóknál pl.
varrómunkás, pék, segédmunkás munkakörökben dolgozhatnak. Emellett karbantartó, fogtechnikus, asztalos, autófényező munkakörben sikerült támogatással - vagy anélkül - foglalkoztatni őket. Munkáltatói visszajelzések alapján a munkájukkal elégedettek, a támogatás lejárata után is vállalják továbbfoglalkoztatásukat.
· Az Észak-Alföld térségében elsősorban Nyíregyházán és Szolnokon foglalkoztatnak hallássérülteket, rehabilitációs célú, akkreditált munkáltatók. A hallássérülés nyilvántartásának hiánya miatt kevés információval rendelkeznek a célcsoportról. A hallássérültek a munkaügyi központok szolgáltatásait jellemzően nem keresik, az akkreditált foglalkoztatókon kívül érdekvédelmi szervezetekhez fordulnak munkakeresés céljából.
· A Dél-Alföld régió területén az alábbi munkakörökben foglalkoztatnak hallássérült személyeket: alkatrészszerelő, árucsomagoló, karbantartó, szabászati kisegítő, kötödei átnéző, takarító, szabász, udvaros, kosárfonó, kertészeti munkás, elektronikai eszközök bontása-összeszerelése, állatgondozó, varrónő, festő, cukrász, kárpitos, lakatos. A regionális munkaügyi központok ügyfelei közül alacsony arányban fordulnak elő a következő munkakörökben hallássérült emberek: csoportvezető, rendszergazda,
ügyvéd, gyors-és gépíró, hivatalsegéd, számítógép kezelő, jogtanácsos, bérelszámoló, jegyzői referens, kutatási asszisztens.
Amunkaügyi központok tapasztalatai alapján számos hallássérült személy munkaviszonya kommunikációs akadályok miatt szűnik meg. Azon szervezetek, akik megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak, elvétve alkalmaznak hallássérülteket is, ha az adott munkakör megengedi. Ennek oka, hogy a munkáltatók hallássérültek esetében jobban félnek a munkahelyi balesetektől, mint mondjuk beszédhibával, vagy írási problémával küzdő személyek esetén. Ezért van olyan foglalkoztató, akinél a hallássérült dolgozó munkáját állandó felügyelet mellett végzi, akár előfordul olyan vállalkozás is, ahol jeltolmácsot is alkalmaznak, a kommunikációs problémák megoldására.