ÖRÖKZÖLD KÉRDÉSEK A HAMIS VÁD KAPCSÁN Ott István
2. A sértetti jogállásról
A 2301/2011. számú elvi határozat érvelése szerint a hamis vád esetében csupán a büntetőügyben eljáró hatóság eljárási cselekményével veszi kezdetét a passzív alannyal szemben a büntetőeljárás, tehát az elkövető cselekménye nem közvet-lenül okozza jog vagy jogos érdek sérelmét, illetőleg ilyen sérelem veszélyét, hanem csak közvetve. Mivel pedig a hamis vád alapesetének törvényi tényál-lása eredményt nem határoz meg, a passzív alany vonatkozásában bekövetkező sérelem, illetve annak lehetősége pedig közvetett, a passzív alany sértettnek nem minősülhet. Azt a tételt, miszerint a passzív alany sértetti jogállását kizá-rólag közvetlen sérelem alapozhatja meg, abból vezeti le a döntés, hogy polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítésére is csak közvetlen sérelem kapcsán kerülhet sor, márpedig a büntetőigény érvényesítésének köre nem lehet tágabb a polgári jogi igénynél irányadónál.
A sértetti jogállás tekintetében ugyancsak megoszlanak a jogirodalmi állás-pontok.
Földvári József szerint a beszámítási képességgel rendelkező és az egyéb büntethetőségi feltételeknek is megfelelő személy magától értetődőn a hamis vád sértettje lehet, sőt mivel a védett jogtárgyak köre az ártatlanul megvádolt személy becsületére is kiterjed, a beszámítási képességgel nem rendelkező személy is a deliktum sértettjévé válhat.25 Hozzá hasonlóan Bejcziné Gulyás Cecília is abszolút mértékben elfogadhatónak tekinti a hamis vád passzív alanyának sértetti minőségét, tekintettel arra, hogy a hamis vád esetében a jó
23 Belovics Ervin: Bűncselekményi egység, többség, bűnhalmazat bűncselekmények. In:
Belovics Ervin – Nagy Ferenc – Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános Rész. Budapest, HVG-Orac, 2015. 354. [2015b]
24 Bejcziné Gulyás i. m. 304.
25 Földvári (1965) i. m. 72–73. Azonos álláspontot képvisel Kőhalmi László és Csák Zsolt.
Kőhalmi–Csák i. m. 110.
Örökzöld kérdések a hamis vád kapcsán 117
hírnévhez való jog sérelme aggálytalanul megvalósul, úgyhogy annak közvet-lensége is vitán felüli.26
E véleményekkel szöges ellentétben álló álláspontot képvisel Fázsi László.
Megközelítésében a passzív alany sértetti minőségét a hamis vád minősített eseteiben nem lehetne elvitatni pusztán azért, mert a jogsérelmet az eljárás megindulásának előidézésével közvetve okozta a hamisan vádaskodó személy.
A sértetti minőség kizártságát nem közvetlenség hiánya, hanem a jogalkotói cél alapozza meg, amely célnak „csak olyan jogértelmezés felelhet meg, amely kizárólag a cselekmény büntetendővé nyilvánításával alapvetően védeni kívánt jogában/jogos érdekében sértett vagy veszélyeztetett személyeket tekinti a bűncselekmény eljárásjogi értelemben vett sértettjének”27. Ebből következően
„a hamisan vádolt személy még a büntetőeljárás megindulása esetén sem tekint-hető e bűncselekmény sértettjének”28.
Fázsi László vázolt álláspontját határozottan vitatta Bócz Endre, aki szerint a büntetőeljárási törvény a sértett kategóriájának meghatározásakor nem dif-ferenciál aszerint, hogy a jogot, illetve jogos érdeket ért sérelem vagy veszély közvetett vagy közvetlen formában valósult-e meg. Ebből következőleg a sér-tetti minőség nem köthető a sérelem közvetlen mivoltához. Ugyanakkor „hamis vád esetén a jó hírnévhez való jog veszélyeztetése magában is megalapozná a sértetti jogállást, de a téves hatósági döntés reális veszélye egyben – potenciális következményei folytán – közvetlenül veszélyezteti a megvádolt egyéb jogait is”29. E jogok sérelmét a hamis vád elkövetője a hatóságot „eszközalanyként használva, közvetett tettes módjára” kívánja előidézni. Megjegyzendő, hogy Bócz Endre álláspontja szerint a passzív alany jó hírneve vonatkozásában a veszélyeztetés a hamis vád hitelt érdemlővé nyilvánító döntés puszta lehető-ségével megvalósul, mivel az ilyen döntés implicite valószínűsíti a megvádolt bűntettesi minőségét.
Véleményem szerint az EBH 2011. 2301. számú döntés több vonatkozás-ban is kérdéseket vet fel. A határozat ugyanis kizárólag a hamis vád folytán megvalósuló elsődleges jogtárgysértésre koncentrál, és a jó hírnév sérelmének lehetőségét csak közvetett formában ismeri el. Az ennek alapján a sértett hiányára vonatkozóan levont végkövetkeztetés meglátásom szerint vitatható. A
26 Bejcziné Gulyás i. m. 305.
27 Fázsi (2014) i. m. 21. Vö. Fázsi László: A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban. Doktori értekezés. Debrecen, 2011. 260. https://dea.lib.unideb.hu/dea/
bitstream/handle/2437/127201/Fazsi-ertekezes-nyilvanos_titkositott.pdf?sequence=1
28 Fázsi (2014) i. m. 21.
29 Bócz (2015) i. m. 2.
jó hírnév sérelme ugyanis már önmagában a bűncselekményre vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényállítással megvalósul30, és e tényen mit sem változtat az a körülmény, hogy a tényállítás kapcsán büntetőeljárás indokolatlan megindítására, s így az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működésének meg-zavarására sor kerül-e vagy sem.
Mindez könnyen belátható, ha olyan eseteket veszünk górcső alá, ahol a bűncselekményre vonatkozó tényállítás köztudomású vagy hivatalosan tudott adatokkal teljes mértékben ellentétes. Ilyenkor ugyanis a köztudomású vagy hivatalosan tudott adatokkal ellentétes állításokat „[…] figyelembe venni nem lehet, vagyis az ilyen vádaskodás objektíve valóban »alkalmatlan közlés«, ezért a hamis vád bűncselekményét nem hozza létre”31. A nyilvánvalóan alaptalan vádolás esetében tehát az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működésének sérelme vagy ennek veszélye fel sem merül, mindamellett tagadhatatlan, hogy a jó hírnév sérelme megvalósul(hat).
Egyet kell érteni Bócz Endrével abban, hogy a sértetti jogállás lehetőségét nem lehet kizártnak tekinteni pusztán azért, mert a jogot/jogos érdeket csupán közvetetten érte sérelem vagy fenyegette veszély. Ilyen megszorító értelmezésre a hatályos törvény szerinti sértett-fogalom nem ad lehetőséget.32 Ugyanakkor Bócz Endre álláspontját annyiban vitathatónak tartom, hogy a hamis vád kapcsán pusztán a jó hírnév veszélyeztetése valósulna meg. Véleményem szerint a hamis vád nem pusztán veszélyezteti, de minden esetben szükségképpen közvetlenül sérti a passzív alany jó hírnévhez való jogát. E sérelem közvetlen, mert nem függ a hamis vád alapján potenciálisan lefolytatandó büntetőeljárás megindítására jo-gosult hatóság döntésétől, illetőleg nem a hatóság – téves – intézkedései folytán következik be. Az olyan tényállítás, amely a passzív alany részéről büntetendő cselekmény elkövetésére vonatkozik, minden esetben szükségképpen alkalmas a becsület csorbítására. E jogsérelem szempontjából irrelevánsnak látszik, hogy az a „más” személy, aki előtt a becsület csorbítására alkalmas állítása történik, egyúttal olyan személy, aki a hatóság képviseletében jár el.
A hamis vád passzív alanyának sértett minősége – meggyőződésem szerint – a joggyakorlattal is alátámasztható. A BH 2012. 216. számú döntés alapjául szolgáló ügyben a bíróság négyrendbeli, részben folytatólagosan elkövetett
30 A hamis vád ugyanis „mindig megvalósít rágalmazást is”. Belovics (2015a) i. m. 418.
31 Belovics (2011) i. m. 33.
32 Megjegyzendő, hogy az új büntetőeljárási törvény tervezete már tartalmazza a közvetlenség kritériumát. A tervezet szerint sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszé-lyeztette.
Örökzöld kérdések a hamis vád kapcsán 119
hamis vád bűntette miatt mondta ki bűnösnek a vádlottat. Abból a tényből, hogy a hamis vád kapcsán folytatólagosság megállapítására került sor, alappal vonhatunk le következtetést arra vonatkozóan, hogy a deliktummal összefüg-gésben sértettről is beszélnünk kell, hiszen a folytatólagosság megállapítható-ságának a sértett azonossága – így okszerűen a léte is – alapkövetelménye.33 Ezen álláspont annak ellenére védhető, hogy a bírói gyakorlat szerint olyan bűncselekmények – így például a hamis magánokirat felhasználása, illetve az orgazdaság – kapcsán is lehetőség nyílik folytatólagosság megállapítására, amelyeknek nincsen sértettjük. Az esetkörrel érintett bűncselekmények közül a magánokirat-hamisítás esetében a megsértett jogviszonyok azonossága34, míg az orgazdaság esetében a sértett társadalmi érdekek azonossága35 teszi lehetővé a folytatólagosság megállapítását, annak ellenére, hogy passzív alanyról egyik bűncselekmény kapcsán sem beszélhetünk.
A hamis vád esetében viszont a passzív alany léte vitathatatlanul megálla-pítható, ezért e bűncselekmény folytatólagos elkövetésének megállapítására okszerűen csak akkor kerülhet sor, ha az egységes elhatározással, rövid idő-közönként többször elkövetett ugyanolyan bűncselekményeket azonos passzív alany/sértett sérelmére valósítják meg. Abból a tényből ugyanis, hogy passzív alannyal nem rendelkező bűncselekmények esetén az azonos sértett sérelmére történő elkövetés hiánya nem zárja ki a folytatólagosság megállapítását, nem következik, hogy a passzív alannyal bíró bűncselekmények esetén az azonos sértett sérelmére történő elkövetés törvényi feltétele a folytatólagosság megál-lapításához nélkülözhető lenne.
33 Belovics (2015b) i. m. 344.
34 2/2013. (VII. 8.) BK vélemény: A hamis magánokirat felhasználása folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú – ugyanazon vagy több – magánokiratot, ugyan-azon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak.
35 4/2004. számú BJE határozat: Folytatólagosan elkövetett [Btk. 12. § (2) bek.] az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére”
történő elkövetés hiánya – ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak – a törvényi egység meg-állapítását önmagában nem zárja ki. Az ide kapcsolódó indokolás értelmében az orgazdaság jogi tárgya általánosságban a tulajdoni viszonyok egésze, ezért e cselekmény tulajdonképpeni sértettjének ez a jogvédte érdek tekinthető. Amennyiben tehát az orgazdaság kapcsán a folyta-tólagosságnak a Btk. 12. § (2) bekezdésében írt feltételei közül az ugyanolyan bűncselekmény, az egységes akaratelhatározás, valamint a rövid időközökbeni többszörös elkövetés egyaránt fennáll, a törvényi egység megállapításának nincs akadálya, mivel az azonos társadalmi érdek sérelme folytán a bűncselekmény azonos sértett sérelmére megvalósultnak tekintendő.
Abból, hogy az eljárt bíróság folytatólagosan elkövetett hamis vád bűntette miatt állapította meg a terhelt büntetőjogi felelősségét, okszerűen következik, hogy a passzív alannyal bíró hamis vád esetén folytatólagos elkövetésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a passzív alany egyúttal sértettnek is minő-sül. A folytatólagosság egységébe tartozó részcselekményeket szükségképpen a sértett azonossága kapcsolja össze. Ha ez utóbbi tételt nem fogadnánk el, az arra az eredményre vezetne, hogy azonos személy által, egyazon alkalommal, több személy sérelmére megvalósított hamis vádakkal összefüggésben nem kerülhetne sor bűnhalmazat megállapítására, hiszen e cselekményeknél az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működésének mint jogtárgynak a sérelme csak egyszer következik be.