TAPASZTALATAI Sinku Pál
3. Az elkövetői tudattartalom vizsgálata: elhatárolás az alapcselekménytől
Az elkövető tudattartalmának vizsgálata két okból is döntő jelentőséggel bír a cselekmény pontos jogi minősítése szempontjából.
Egyrészt az alapcselekményhez nyújtott bűnsegély és a tettesként megvalósí-tott pénzmosás elhatárolásának több esetben az az alapja, hogy az elkövető tu-dattartalma pontosan milyen tényeket fog át. Másrészt a cselekmény szándékos
8 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevél 2. pontja: „A bűncselekménnyel érintett vagyonelem zár alá vételére, illetve annak bíróság előtt történő indítványozására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ilyen céllal történő lefoglalásra nincs törvényes lehetőség.”
9 NF.7931/2007/37-I. számú iránymutatás: A „tulajdon jogellenes elvonásával megvalósított bűncselekmények esetén az elkövetés tárgya nem válhat az elkövető (terhelt) vagyonává”, ezért arra nézve polgári jogi igényt biztosító zár alá vétel sem rendelhető el.
A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata… 139
vagy gondatlan elkövetése fontos szerephez jut a bíróság hatáskörét illetően, hiszen a pénzmosás elbírálása előbbi esetben a törvényszék, míg utóbbi esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozik.10
Világszerte elterjedt elkövetési módszer a pénzmosás „pénzügyi ügynök”-ként, vagy „pénzfutár”-ként elhíresült formája.11 A módszer lényege, hogy az egyik elkövető különböző számítástechnikai módszerekkel – kémprogram, trójai vírus – feltöri egy jellemzően intenzív üzleti forgalmat lebonyolító cég, esetleg üzletember e-mail-fiókját, majd az onnan megszerzett adatok felhasz-nálásával valótlan üzenetet küld neki az egyik üzletfele nevében, amelyben az éppen esedékes vételárat egy általa megjelölt bankszámlára kéri kifizetni.
Az üzeneteket rendszerint a partner által használt formátumban, egy kifeje-zetten erre a célra létrehozott „álpostafiókról” küldik el, amelynek címe egy-két karakter eltéréssel teljesen egyezik a valós üzleti partner címével. A sértett a megszokott forma és az ismerősnek tűnő e-mail-cím miatt gyanútlanul elfogad-ja az új bankszámlaszámról adott tájékoztatást, és a megjelölt bankszámlára fizeti ki a pénzt.
A megadott célszámla felett rendszerint a csalás elkövetőjétől (vagy elköve-tőitől) különböző, sőt rendre az alapcselekmény elkövetési helyétől különböző országban élő személy rendelkezik, akinek további pénzforgalmi műveleteket kell végeznie a pénzzel a csaló instrukciói szerint. Ilyen művelet például a pénz egyszerű továbbutalása egy harmadik ország bankja felé, jellemzőbb azonban a készpénzben való felvétele, majd valamilyen bankszektoron kívüli pénzforgal-mi szolgáltatás (például Western Union, MoneyGram) igénybevételével történő továbbítása harmadik ország felé.
A „célszámla” tulajdonosának ezáltal több szerep is jut az elkövetésben.
Először is a csaló rendelkezésére bocsátja újonnan megnyitott, vagy – ritkábban – már jó ideje használt bankszámlájának számát, amelyet a csalás elkövetője felhasznál az alapcselekmény során: ezt a számlaszámot közli a tévedésbe ejtett sértettel, aki erre a bankszámlára teljesít kifizetést. A célszámlaszám rendelkezésre bocsátása elengedhetetlen kelléke a csalás elkövetésének, és szükségszerűen megelőzi a kár bekövetkezését, egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy az alapcselekmény elkövetőjének kiléte rejtve maradhat. A
számlatulaj-10 A Be. 16. § (1) bekezdésének u) pontja a Btk. 399. §-ára hivatkozva utalja a pénzmosás elbírálását a törvényszék hatáskörébe, a gondatlan alakzatot azonban a Btk. 400. §-a szabályozza, így az kívül esik a törvényszék hatáskörén.
11 A „pénzügyi ügynök” terminológia elsősorban a német és osztrák jogsegélyekből ismert, míg a „pénzfutár” fogalma az Europol által is használt, angol „money-mule” (szó szerinti fordításban „pénzöszvér”) kifejezés átfordítása magyar nyelvre.
donos másik szerepe ezzel szemben követi az eredmény bekövetkezését: úgy kell eljuttatnia a pénzt egy harmadik elkövetőhöz, hogy a hatóságok lehetőség szerint ne tudják lefoglalni, zár alá venni az összeget.
A tranzitszámla tulajdonosának így egyrészt az a szerepe, hogy leplezze a többi elkövetőt a haszon realizálása során, másrészt az, hogy ellehetetlenítse, de legalábbis megnehezítse a bűncselekményből származó pénz nyomon követését.
A bankszámlaszám rendelkezésre bocsátása tehát – feltéve hogy arra köz-vetlenül a tévedésbe ejtett sértett teljesít kifizetést – a tévedésbe ejtésnek és a károkozásnak egyaránt előfeltétele, hiszen a kedvezményezett számlaszámának ismerete nélkül a sértett számlájának megterhelésére sem kerülhetne sor. A számlaszám rendelkezésre bocsátása ezért a tárgyi oldalon mindenekelőtt a csaláshoz nyújtott bűnsegélyként értékelhető12, ennek azonban az alanyi oldali feltétele az, hogy a tévedésbe ejtő magatartás, továbbá a kár bekövetkezése és a bankszámlaszám rendelkezésre bocsátása közötti kapcsolatot a számlatulajdo-nos tudata átfogja.13
Az ügyintézési tapasztalatok azt mutatják, hogy erre a következtetésre az esetek nagy többségében nincs megfelelő ténybeli alap. A számlatulajdonos büntetőjogi felelőssége a csaláshoz nyújtott bűnsegély bizonyítottságának hiányában a Btk. 399. §-ának (1) vagy (2) bekezdésébe ütköző pénzmosásban, vagy a Btk. 399. §-ának (5) bekezdésébe ütköző pénzmosás elkövetésében való megállapodásban lehet megállapítható.
A pénzmosásért való büntetőjogi felelősség megállapításának – a csaláshoz nyújtott bűnsegéllyel szemben – nem előfeltétele annak tudata, hogy a szám-laszám közlésével maga a számlatulajdonos is segítséget nyújtott az alapcse-lekmény elkövetéséhez. A járulékos deliktumért való felelősséghez elegendő, hogy az elkövető tudata átfogja (vagy át kellene fognia – negligencia) a saját bankszámlájára utalt pénz bűnös eredetének lehetőségét, de a dologgal végzett pénzforgalmi műveletek során e felismerés iránt közömbösen cselekszik, mert igényt tart a kilátásba helyezett jutalékra.
Sui generis előkészületként – a pénzmosás elkövetésben való megállapo-dásként – értékelhetők azok az esetek, amikor a célszámla megnyitására, vagy
12 Ezt tükrözik az NF.6808/2015/1. számú átiratban írtak: „[A] számla nyitása önmagában keltheti más, pl. vagyon elleni bűncselekmény gyanúját is. […] A számlanyitás tényén túlmutató magatartás – a pénz átváltása, készpénzben történő felvétele, tovább utalása – hiányában csupán a csalás bűnsegédi magatartását látnám megállapíthatónak az egyszerű gyanú szintjén.”
13 A két cselekmény elhatárolása kapcsán ezt a jogi álláspontot jeleníti meg a TPK.1082/2016/1.
számú, a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya vezetőjének megkeresésére készített állásfoglalás-gyűjtemény 2. pontja.
A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata… 141
a korábban már megnyitott bankszámla számának rendelkezésre bocsátására már sor került, ám a számlatulajdonos ezt követően bármely okból mégsem végez a pénzmosás elkövetési magatartásainak keretébe illeszthető tranzakciót a dologra nézve.14 Ennek leggyakoribb esetei közé tartozik, ha a külföldi bank még az átutalás előtt leleplezi a csalást, vagy a hazai bank az átutalt összeg beérkezését követően felfüggeszti a tranzakció végrehajtását, de ugyanígy az is, ha a dologgal való rendelkezést a büntetőeljárás megindítása és az annak keretében alkalmazott kényszerintézkedés kizárja.
A bankszámlaszám rendelkezésre bocsátása tehát a bizonyítás eredményétől függően valósíthat meg csaláshoz nyújtott bűnsegélyt, vagy pénzmosás elköve-tésében való megállapodást.