Gellér Balázs – Ambrus István
4. Alkotmányossági problémák a bűnszervezet törvényi fogalmával kapcsolatban
4.5. A bűnösség (szándékosság) problematikája a bűnszervezet fogalma kapcsán
4.5.1. A bűnfelelősség elvének alkotmányjogi alapjai
Az Alkotmánybíróság szerint „[V]alamennyi modern büntetőjogi rendszernek […] alaptétele a bűnfelelősség elve”. E szerint a büntetőjogi felelősségre vonás alapvető feltétele a törvényben büntetendővé nyilvánított magatartás bűnös (szándékos vagy egyes esetekben gondatlan) megvalósítása (Btk. 4. §). A bű- nösségen alapuló felelősség elve azt jelenti, hogy a pusztán tárgyi történés mellett vizsgálni kell a tettes viszonyát magatartásához és annak eredményé-hez.31 Az Alkotmánybíróság értelmezése alapján az emberi méltósághoz való jogból az is következik, hogy alkotmányosan csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni.32 Akit nem terhelt bűnösség, amikor a magatartását kifejtette, büntetőjogi értelemben felelőssé nem tehető (actus non facit rerum nisi mens sit rea – büntetendő cselekmény alapján, a cselekvő személy bűnösségének vizs-gálata nélkül, senki nem büntethető). Későbbi határozatában kiemelte, hogy
„[a] büntetőjog alkotmányos alapelve a büntetőjogi felelősség személyes volta, a bűnösségen alapuló felelősség”33. E gondolatok a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányosságát vizsgáló határozatok visszatérő elemei.34
31 11/1992. (III. 5.) AB határozat.
32 723/B/1991. AB határozat.
33 58/1997. (XI. 5.) AB határozat.
34 167/B/2000. AB határozat; 704/B/2004. AB határozat.
4.5.2. A bűnösség és a bűnszervezet fogalmának általános összefüggései
A 4/2005. BJE az alkotmánybírósági gyakorlattal egyezően, helyesen állapítja meg, hogy a magyar büntetőjog az egyéni felelősségen alapuló büntetőjogi fe-lelősségen nyugszik, ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy az elkövető tudat-tartama átfogta-e a bűnszervezetben való elkövetés tényét. Továbbmenve kifejti a jogegységi határozat azt is, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés miatti felelősségre vonás feltétele, hogy az elkövető az alapcselekmény tényállásában megfogalmazott tényeket ismerje (hiszen nyilvánvalóan csak szándékos bűn-cselekményekről lehet szó). Tóth Mihály mutat rá, hogy a Legfelsőbb Bíróság több ügyben konkretizálta a 4/2005. BJE számú jogegységi határozatban kifejtetteket, különösen az elkövető tudattartamára tekintettel.35 Példa erre a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által első fokon tárgyalt úgynevezett kecskeméti maffiaper, amelyben számos kérdést felülvizsgálaton a Legfelsőbb Bíróság szintén eldöntött, s amelyből a BH 2008. 139. eseti döntés született.36
Megállapítható tehát, hogy vizsgálni kell azt is, hogy az elkövető tényszándé-ka kiterjedt-e arra, hogy a bűncselekmény, amelyet elkövet, a bűnszervezethez kapcsolódik, illetve annak keretei között valósul meg.
Egyet lehet érteni azzal, hogy az ignorantia legis neminem excusat elvéből kiindulva az elkövető tudattartamának nem arra kell kiterjednie, hogy mik a tényállás elemei, hanem a törvényi tényállásnak megfelelő történeti tényállás tényeit kell az elkövetőnek ismernie az általánosság azon szintjén, amelyen az adott tényállási elem a törvényi tényállásban szerepel.
Miként a Kúria egy friss eseti döntésében is fogalmaz, a bűnszervezet kap-csán elsődlegesen mindig a bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, majd az vizsgálandó az alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor azt az elkövető felismerte-e. Ha a megállapított tényállás szerint a terhelt három vagy több személlyel állt kapcsolatban, és tisztában volt azzal, hogy tevékenységét a kábítószer-kereskedéssel foglalkozó szervezet keretében végzi, cselekményét társaival összehangoltan, szervezetten, hosszabb időn keresztül valósította meg, a büntetést vele mint bűnszervezetben elkövető-vel szemben kell kiszabni.37
35 Tóth Mihály: Bűnszövetség, bűnszervezet. Budapest, Complex, 2009. 148–151.
36 Bárányos i. m. 284–287.
37 BH 2016. 234.
Fennmaradó kérdőjelek a büntetőjogi bűnszervezet-fogalom… 77
Egy szintén újabb keletű jogesetben is rögzítésre került, hogy a tudattartalom vizsgálata körültekintően kell hogy történjen, és ezzel párhuzamosan vizsgálni kell a büntetőeljárás során feltárt bizonyítási eszközökből származó, és a Btk.
bűnszervezet-fogalmában fellelhető ismérvekre következtetést megalapozó bizonyítékokat, és erre nézve a tényállásban megállapítást kell tenni. Különösen a konkrét magatartás, mások megelőző, vagy további láncolatos cselekményeit feltételező jellegéből ezek szükségszerű, és előreláthatóan bekövetkező esemé-nyeiből lehet következetést vonni arra, hogy a tettes vagy részes cselekménye megvalósításakor a bűnszervezetbeni elkövetést felismerte.38
Az elkövető tudattartama csak szándékos, azonban ezen belül egyenes és eshetőleges szándékú egyaránt lehet, és nem az alanyi bűnösség, hanem a bűn-szervezet fogalmi elemeinek megállapíthatóságához tartozik a hosszabb időre szervezettség. Az összehangolt működés a bűnszervezet fogalmi összetevője, amely tartalmát tekintve a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatását fog-lalja magában. Az összehangoltság meglétének nem feltétele a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata a más cselekvések, illetve más cselekvők kilétének konkrét ismerete, az összehangolt működés ugyancsak nem az alanyi bűnösség, hanem a bűnszervezet fogalmi alapelemei megállapíthatóságának kérdése.
Összegezve tehát, az elkövetőnek tudnia kell azt, hogy legalább három személy, hosszabb ideje, mind a bűncselekmények elkövetése, mind a csoport működése kapcsán összehangoltan működik együtt.
További releváns kérdésként merülhet fel a bűnfelelősség és a bűnszervezeti elkövetés összefüggései körében az úgynevezett „passzív bűnszervezeti lét”
értékelése, a cselekménynek a bűnszervezet tevékenységéhez való kapcso-lódásának és az elkövető erre vonatkozó tudattartalmának problematikája, a legalább ötévi szabadságvesztés-büntetéssel fenyegetettséggel kapcsolatos elkövetői tudattartalom vizsgálata, amelyeket a terjedelmi behatároltságra figyelemmel részleteiben nem fejtünk ki, utalunk azonban a vonatkozó releváns szakirodalomra.39
5. Összegzés
Jelen tanulmány okfejtése alapján a Btk. bűnszervezet-definíciója, valamint az ennek talaján meghozott 4/2005. Büntető Jogegységi Határozat sértheti
38 BH 2014. 131.
39 Bárányos i. m. 287–288.
az Alaptörvény Alapvetés B) cikk (1) bekezdésében, valamint Szabadság és felelősség fejezet I. cikk (3) bekezdésében, a XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt, illetve az ezekből levezethető alkotmányos követelményeket, tehát a jogbiztonság, a törvényesség, az arányosság, valamint a bűnösségen alapuló felelősség elveit. Az Alkotmánybíróság idézett, friss határozatában40 – az indít-ványhoz kötöttsége folytán – a bűnszervezettel kapcsolatos problémák csupán egy kis szeletével foglalkozhatott. A fentiekben vázoltak alapján ugyanakkor megkockáztatható, hogy a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás átfogóbb felülvizsgálatot tenne szükségessé.
40 3031/2017. (III. 7.) AB határozat.