Gellér Balázs – Ambrus István
4. Alkotmányossági problémák a bűnszervezet törvényi fogalmával kapcsolatban
4.4. Az alapcselekmény és a bűnszervezet tagjai által elkövetett további cselekmények egymáshoz való viszonya
4.4.1. Az alapcselekmény és a bűnszervezet céljaként szereplő cselekmény azonossága vagy különbözősége
A bűnszervezet célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyege-tett szándékos bűncselekmények elkövetése. A kérdés tehát elsőként az, hogy elegendő-e egyetlen cselekmény, tehát az időrendben legelső cselekmény, amelyet már rögtön bűnszervezetben elkövetettként minősíthet a jogalkalmazó.
Amennyiben igen, tisztázandó, hogy ezt a legelső cselekményt milyen stádi-umba kell juttatni. Így elegendő-e akár egyetlen – például egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – előkészületi cselekmény a bűnszervezetben elkövetés megállapításához.
4.4.2. Stádiumtani kérdések
Ha egyetlen cselekmény a bűnszervezet megállapításához nem elégséges, tisztázandó, hogy az egyes cselekményeknek milyen stádiumba kell jutniuk – elegendő-e például a megfelelő büntetési tételű előkészületi cselekmény, vagy feltétlenül kísérleti szakig szükséges eljutni –, illetve hogy majd ezzel akár egy-ségben, akár halmazati viszonyban lévő további újabb cselekmény elkövetése-e a feltétel ahhoz, hogy a bűnszervezetet meg lehessen állapítani.26
4.4.3. Bűncselekményi egység vagy bűnhalmazat
Megállapítható-e a bűnszervezeti elkövetés, ha az elkövetők cselekményei több részcselekményből tevődnek össze ugyan, ugyanakkor vagy természetes egy-ségbe, vagy a folytatólagosság [Btk. 6. § (2) bek.] egységébe olvadnak.27 Utóbbi esetén már a törvényi definíció miatt is elgondolkodtató, hogy megállapítható-e
26 Bárányos i. m. 283.
27 Vö. 1/2016. BJE
Fennmaradó kérdőjelek a büntetőjogi bűnszervezet-fogalom… 73
a bűnszervezet. A bűnszervezeti elkövetők célja ugyanis bűncselekmények elkövetése, a többes szám pedig egység-többségtani szempontból bűncselek-ményi többségre, egy eljárásban történő elbírálás esetén pedig bűnhalmazat fennállására enged következtetni. A folytatólagosság törvényi fogalma ugyan-akkor azzal kezdődik, hogy „[n]em bűnhalmazat, hanem…”. Ebből kifolyólag, a nyelvtani értelmezés alapján a bűnszervezet hatókörének kiterjesztése a folytatólagosságra egyértelműen aggályos lehet.28 Aggályos annak dacára is, hogy egy számos (akár több tucat) részcselekményből összetevődő folytatólagos cselekménysor esetében a társadalom védelme bizonyosan megkövetelné a fo-kozottabb büntetőjogi védelmet. Hasonló lehet a helyzet a törvényi egység más esetkörei (például delictum complexum), vagy a látszólagos halmazat kapcsán.
4.4.4. A megállapodás túllépése miatti felelősség
Problémaként jelentkezhet, hogy miként minősüljön a cselekmény, ha az elkövetői csoport célja ugyan csupán ötévi szabadságvesztésnél enyhébben büntetendő bűncselekmény(ek) elkövetése, azonban valamilyen oknál fogva, akár ez az első, akár a következő cselekmény – adott esetben az elkövetők szán-déka ellenére (praeter intentionem) – súlyosabb büntetőjogi megítélés alá fog esni. Példával megvilágítva: hárman elhatározzák, hogy egy hónapon keresztül mindig, amikor találkoznak a sértettel, bántalmazni fogják. Megbeszélik azt is, hogy ezeket a veréseket úgy fogják végrehajtani, hogy A lefogja, B a fejét üti, míg C rugdossa őt. Tervük véghezvitele során egy alkalommal azonban oly módon bántalmazzák a sértettet, hogy annak halálát okozzák, ezáltal halált okozó testi sértést [Btk. 164. § (8) bek.] követnek el.29 Mondható-e, hogy ezt a halált okozó testi sértést bűnszervezetben követték el? Az ilyen és ehhez hasonló példák kapcsán ütközik ki leginkább az az ellentmondás, amely a bűnszervezet törvényi fogalma és a vélelmezhető jogalkotói cél között feszül.
4.4.5. A bűncselekmények és a bűnszervezet oksági összefüggése Vizsgálandó ebben a körben a bűnszervezet és az egyes elkövetett bűncselek-mények közötti kauzális viszony. Alkalmazható-e a bűnszervezeti elkövetés olyan esetekben, amikor a bűnszervezet már létrejött, azonban valamely
bűn-28 Lásd Ambrus István: Egység és halmazat – régi dogmatikai kérdés, új megközelítésben.
Szeged, SZTE ÁJK, 2014. 20.
29 A joggyakorlatban lásd például BH 2003. 176., Fővárosi Bíróság, B.123/2006/659.
cselekményt nyilvánvalóan nem a bűnszervezettel összefüggésben követnek el?
Így például abban a jogesetben, amely szerint a prostitúcióval és kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet vezetője a felesége szeretőjét szere-lemféltésből megöli, az emberölés (Btk. 160. §) minősülhet-e bűnszervezetben elkövetettként.
4.4.6. A bűnszervezet érdekeivel ellentétes cselekmény értékelése A bűnszervezet tagja egyes cselekményeinek megítélése is problematikus. Így kérdés lehet, hogy a bűnszervezet tagjának minden cselekménye, mérlegelés nélkül bűnszervezetben elkövetettként minősítendő-e. Például, ha a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet tagja titokban, a bűnszervezet sza-bályait megszegi, hogy ennek révén külön jövedelemhez jusson, bűncselekmé-nye ugyanúgy bűnszervezetben elkövetettként minősül-e, mint ha a szervezet kialakult szabályrendszere szerint a számára a többi tag által is akceptált módon jut a bűnszervezet által termelt profit rá eső részéhez. E kérdés természetesen megfordítva is felmerül: lehet-e egy személy egyetlen cselekménye bűnszer-vezetben elkövetett anélkül, hogy a bűnszervezet struktúrájának bármilyen formában is a része lenne.
4.4.7. A bűnszervezetben részvétel
Utolsó pontként szükséges utalni arra, hogy a Btk. 321. §-a értelmében, aki a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, a bűnszervezetben részvétel bűntettét követi el. Ezáltal valójában újragenerálódik az a probléma, ami a korábbi kodifikációk során már felmerült: szükségszerűen halmazat jön létre egy bűnszervezetben elkövetett alapcselekmény és a 321. § között az elkö-vetési magatartás miatt (,,egyéb módon támogatja”). Ha azonban az a feltétele a bűnszervezet megállapításának, hogy az elkövető a bűnszervezet működését támogatja, akkor két további probléma vetődik fel.
Az egyik, hogy ez a megoldás a kettős értékelés tilalmába ütközik, hiszen egy bűnszervezeti elkövetés kétszeres büntetőjogi felelősséget eredményez.30 Másfelől egy ördögi kört is jelenthet, hiszen lehetséges, hogy önmagában a 321. § válik az alapcselekménnyé, és a bűnszervezetben részvétel bűncselekménye az, amit bűnszervezetben elkövetettként értékel a bíróság, ami pedig azzal a
követ-30 Gellér Balázs József: Gondolatok a kettős értékelés tilalmáról és a látszólagos alaki halmazat feloldására szolgáló elvekről. In: Gál István László (szerk.): Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. Pécs, PTE ÁJK, 2011. 219–228.
Fennmaradó kérdőjelek a büntetőjogi bűnszervezet-fogalom… 75
kezménnyel jár, hogy a bűnszervezetben részvétel büntetési tétele valójában nem a valós büntetési tétel, hiszen automatikusan alkalmazni kellene a Btk. 91. §-át is.
A 4/2005. BJE az itt felvetett kérdések csupán egy kis szeletének megválaszo-lására törekedett, azok nagy része napjainkban is tisztázatlan. Alkotmányjogi szempontból rendkívül aggályos, hogy egy olyan súlyos jogkövetkezményekkel járó minősítés, mint a bűnszervezeti elkövetés fogalmi elemeire a joggyakor-latnak kell választ adnia, ami szükségképpen magában hordozza a visszaható hatályú bírói jogalkotás veszélyét.