TAPASZTALATAI Sinku Pál
7. A nemzetközi együttműködésről általában
7.3. Közvetlen információcsere és a konzultációs eljárás, az eljárások átadása-átvétele
A tagállamok közötti közvetlen információcsere és a konzultációs eljárás az igazságügyi együttműködés eszköze, céljuk az azonos terhelt azonos
bűncse-33 TPK.6797/2015/8-9-I. számú elvi iránymutatás.
A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata… 151
lekménye miatt, két vagy több tagállamban, párhuzamosan folytatott büntető-eljárás elkerülése.
A konzultációs eljárás uniós jogalapja a joghatóság gyakorlásával kap-csolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat, amelyet 2009.
november 30-án fogadtak el. A kerethatározat rendelkezéseit az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX.
törvény implementálta 2013. január 1. napjával, a korábbi EUbe tv. (a 2003. évi CXXX. tv.) nem tartalmazott a közösségi normának megfelelő rendelkezéseket.
A konzultációs eljárás szabályait az azt megelőző, tagállamok közötti közvetlen információcsere intézményével együtt az EUbe tv. 105–107. §-a szabályozza.
A közvetlen információcsere célja annak megállapítása, hogy a konkrét személy ellen, az adott bűncselekményt illetően nincs-e ítélt dologhoz vezető perfüggőség, vagyis azonos terhelt ellen, azonos ténybeli alapon nincs-e folya-matban büntetőeljárás más tagállamban. A hazai törvény az eljárás két formáját szabályozza aszerint, hogy külföldi hatóság általi (104. §), vagy hazai hatóság általi megkeresésről (105. §) van-e szó. Ha az információcsere alapján a másik tagállam megerősíti az azonos személlyel szemben, párhuzamosan folytatott eljárás tényét, megnyílik az út a konzultációs eljárás lefolytatása előtt.34
A más tagállammal folytatott konzultáció a gyakorlatban egy jogsegély-kérelem előterjesztését jelenti, amely tájékoztatást ad a hazai bűnügyben megállapított tényállásról, a terheltek személyéről, a konzultációra alapot adó körülményekről és információkról, valamint állást foglal a pozitív joghatósági összeütközés rendezésének módját illetően. E jogi álláspont kialakításának szempontjaihoz a kerethatározatot implementáló törvényi rendelkezések adnak támpontot: ilyen lehet az eljárás előrehaladottsága, a bizonyítottság, a terhelt állampolgársága és fogva tartásának helye, de bármely más, a célszerűségen alapuló rendezőelv is.35
Az információcsere és a konzultáció lebonyolítása – lévén hogy az szorosan összefügg a terhelttel szemben érvényesített állami büntetőigénnyel – a
bün-34 Lásd az EUbe tv. 106. §-ának (1) bekezdését: „[Ha] a 104. és 105. §-ban foglalt eljárás során megállapítást nyert, hogy a terhelttel szemben a Magyarországon folyó büntetőeljárással párhuzamosan ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, erről a legfőbb ügyész a büntetőeljárást folytató ügyészt vagy bíróságot haladéktalanul tájékoztatja.
Ezzel egyidejűleg a legfőbb ügyész konzultációt kezdeményez vagy a tagállami hatóság kezdeményezése alapján konzultációt folytat – a büntetőeljárást folytató ügyész vagy bíróság bevonásával – a tagállami hatósággal a párhuzamos büntetőeljárások következményeinek elkerülése érdekében.”
35 Lásd az EUbe tv. 106. §-ának (4) bekezdését.
tetőeljárás minden szakaszában a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik36, aki e jogkörét delegálhatja.37
A jogintézmény gyakorlati alkalmazására már több, pénzmosás miatt folyamatban lévő bűnügyben is sor került. Az Ingolstadti Államügyészséggel folytatott konzultáció eredményeként a Legfőbb Ügyészség egyetértett azzal, hogy a magyar állampolgárságú terhelt ellen – különösen a német büntetőel-járás előrehaladottabb állására, továbbá a sértett kártalanításának a német büntető perrendtartás szerinti rendjére figyelemmel – a német igazságügyi hatóság folytassa tovább a büntetőeljárást.38 A Monacói Hercegséggel folytatott – és ez esetben nem az EU-kerethatározaton, hanem az 1959-es strasbourgi jogsegélyegyezményen alapuló – párbeszéd nyomán ezzel szemben a külföldi hatóság mondott le büntetőigényének érvényesítéséről, mert belátása szerint a büntetőeljárást Magyarországon célszerűbb folytatni.39
A büntetőeljárások átvételének feltételét a nemzetközi bűnügyi jogse-gélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbj.) 43. §-a tartalmazza. Ennek értelmében a külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár. Amennyiben tehát a pénzügyi ügynök e feltételnek eleget tesz, a Legfőbb Ügyészség rendszerint a pénzmosás miatti eljárás átvételéről határoz. Ugyanez a rendezőelv érvényesül az eljárások külföldi országnak történő felajánlása esetén is.40
36 Lásd az EUbe tv. 104. §-ának (5) bekezdését: „[Ha] magyar hatósághoz valamely tagállamból […] megkeresés érkezik, a magyar hatóság a megkeresést haladéktalanul továbbítja a legfőbb ügyésznek.” A 105. § (1) bekezdése értelmében „ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, a vádirat benyújtása előtt az ügyész, azt követően a bíróság erről értesíti a legfőbb ügyészt.
A legfőbb ügyész az adat megerősítése érdekében írásban megkeresi a tagállami hatóságot.”
37 A 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 16. § (1) bekezdésének kc) pontja, 17. § (1) bekezdésének ba) pontja, 17/A § (1) bekezdés ba) pontja és a 19. § a) pontja értelmében a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti szakterületen működő szervezeti egységei lefolytatják a konzultációs eljárást, meghozzák az annak következtében szükséges döntést, és ezekről az illetékes ügyészt egyidejűleg értesítik.
38 TPK.4344/2016. számú ügy.
39 TPK.6883/2015. számú ügy.
40 Nbj. 37. § (2) bekezdés: „A büntetőeljárás átadása – a sértett jogos érdekeit is mérlegelve – különösen akkor célszerű, ha a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye, b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.
A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata… 153
Más a helyzet azokban az – egyre sűrűbben előforduló – esetekben, amikor a magyarországi büntetőeljárás során végrehajtott nyomozási cselekmények következtében az válik megállapíthatóvá, hogy a pénzmosást magyarországi bankszámla felhasználásával ugyan, de külföldön követte a külföldi állampolgár, általában netbank szolgáltatás igénybevétele révén. A nemzetközi vonatkozású büntetőügyek intézéséről szóló IM-tájékoztató XXXII. pontjában írtak szerint ugyanis a büntetőeljárás átadása a büntető joghatóságról való lemondásnak azon esete, amikor a joghatósággal rendelkező állam kezdeményezi, hogy az eljárás lefolytatását más állam vegye át.
Az eljárás átadásának tehát az az előfeltétele, hogy az eljárás átvételét kezdeményező állam joghatósága kiterjedjen a cselekmény elbírálására. Ha azonban a magyar joghatóság sem a területi, sem az elkövető állampolgárságán nyugvó személyi, vagy a sértett állampolgárságán, honosságán alapuló passzív személyi elv alapján nem állapítható meg, és az eljárás folytatása a Btk. 3. §-a (2) bekezdésének aa) pontja alapján sem indokolt, akkor a nyomozás joghatóság hiányában történő megszüntetése indokolt [Be. 190. § (1) bek. k) pont]. Ez esetben a magyarországi eljárás során keletkezett bizonyítékokat az elkövető állampolgársága, tartózkodási helye vagy az elkövetés helye szerint jogható-sággal rendelkező államnak indokolt megküldeni, a kapcsolatelvétel jogalapja az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000.
május 29-én kelt egyezményének 7. cikke szerinti megkeresés nélküli informá-ciócsere lehet.