A büntetőjogi védelem fokozatos kiterjesztése

Mielőtt a téma bevezetőjére rátérnénk, szeretnék köszönetet mondani Belovics Ervin professzor úrnak – aki amellett, hogy a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, ma már a hazai büntetőjog-tudomány egyik legelismertebb tudósa is – azért a sok támogatásért, amelyet az elmúlt több mint másfél évtizedben a tudományos-szakmai karrierem megindulásától kezdve tőle kaptam. A PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének vezetőjeként büszke vagyok rá, hogy a PPKE JÁK óraadójaként is dolgozom öt éve, Belovics professzor úr felkérésére. Oktatóként engem soha nem tanított ugyan, de az írásai, a konferencia-előadásai és a személyes konzultációk alapján régóta a tanítványának érzem magam. Ezzel az írással a Professzor úr 60. születésnapja alkalmából szeretném a tiszteletemet és a köszönetemet is kifejezni.

A téma hazai szakértője, Korinek László definíciója alapján

„a terrorizmus eltérő eszmerendszerekből merítő, sajátos logikának engedelmeskedő, változatos formákat öltő módsze-res erőszak-alkalmazás, vagy ezzel való fenyegetés, melynek célja politikai törekvések elérése azáltal, hogy az áldozatban, a nézőközönségben, az államban, a társadalomban megalkuvó magatartás alakuljon ki. A meghirdetett cél általában politikai, ideológiai, vallási, etnikai stb. tartalmú radikális változás

ki-1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatásával készült.

kényszerítése, a cél elérésére alkalmazott cselekménysor. Az eszköz viszont jogi lényegét tekintve köztörvényes, erőszakos bűncselekmény.”²

A terrorizmus legveszélyesebb formái napjainkban a vallási indíttatású terrorcselekmények, ahogy erre Kőhalmi László is rámutat.³ Egyre nagyobb jelentősége van a világon és hazánkban is a terrorizmus elleni küzdelemnek napjainkban, ehhez még hozzájárulnak olyan új biztonságpolitikai kihívások is, mint az illegális migráció. A migráció és a terrorizmus kockázatának emel-kedése közötti összefüggést egyes szakértők vitatják, az azonban vitán felül áll, hogy az illegális migrációs nyomás 2015-ös erősödése óta Európában a terrorcselekmények száma is nőtt. Lehet vitatkozni azon, hogy az egyik jelen-ség lehet-e oka a másiknak, vagy mindkettőnek valamilyen közös, ismeretlen oka van, de az nem vitatható, hogy az illegális bevándorlók számának jelentős gyarapodása óta a terrorcselekmények száma is szignifikánsan növekszik.

Új, eddig ismeretlen kihívásokkal kell szembenéznünk: a terroristák néhány éve már területeket is birtokolnak, ISIS néven önálló „államot” alapítottak. A vonatkozó legújabb szakirodalom már a korábbi három hagyományos forrás mellett (adományok, bűncselekmények elkövetése, legális gazdasági tevékeny-ség) negyedikként az egy bizonyos „terület feletti kontroll” gyakorlását említi a terrorizmus finanszírozásának technikái között.⁴

A törvényhozó emiatt minden fejlett nyugati országban a terrorizmus elleni küzdelem büntetőjogi eszközeinek szigorításával (is) próbál reagálni az új ki-hívásokra. Emellett a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben napjainkra már egyre több nemzetközi szervezet vállal szerepet. Ilyen például a NATO, az Interpol, az Európai Unió, az Europol, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Rendőrfőnökök Nemzetközi Szövetsége, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet, a Vámigazgatások Világszervezete, az Egyetemes Posta Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés, az Amerikai Államok Szervezete, az Afrikai

2 Korinek László: A terrorizmus. In: Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia – Szakkriminológia. Budapest, CompLex Kiadó, 2006.

447.

3 Lásd részletesebben Kőhalmi László: Gondolatok a vallási indíttatású terrorizmus ürügyén.

Belügyi Szemle, 2010/7–8. 52–71.

4 Ulrich Sieber – Benjamin Vogel: Terrorismusfinanzierung. Berlin, Dunckel & Humboldt, 2015. 12–14.

Néhány gondolat a terrorizmus finanszírozása elleni… 51

Egység Szervezet, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége.⁵ A terro-rizmus azonban büntetőjogi eszközökkel nem fékezhető meg. Földvári József, a XX. század második felének legjelentősebb hazai büntetőjogász-professzora gyakran mondta az előadásain: „A büntetőjog nem alkalmas társadalmi problé-mák megoldására. Sőt: a büntetőjog önmagában még a büntetőjogi probléproblé-mákat sem képes megoldani.” Különösen igaz ez egy speciális bűncselekménytípus elkövetőjére, az öngyilkos terrorista merénylőre. Beccaria híres műve⁶ nyomán 1764 óta tudjuk, hogy a bűncselekmény elkövetésétől csak két tényező együtte-sen képes visszatartani a potenciális elkövetőket: a várható büntetés súlyossága és a megbüntetés bekövetkezésének a matematikai valószínűsége (Beccaria megfogalmazásában ez utóbbi a „büntetés elmaradhatatlansága” volt). Az öngyilkos merénylő esetében azonban a tradicionális büntetőjog egyszerűen csődöt mond. Az elképzelhető legsúlyosabb büntetés a halálbüntetés (viszony-lag jelentős számban alkalmazza napjainkban is Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Pakisztán; és rajtuk kívül még további körülbelül ötven ország büntetőjogában szerepel lehetséges büntetésként⁷), a legnagyobb matematikai valószínűség pedig a száz százalék. Könnyen belátható, hogy az öngyilkos me-rénylőt az sem tartja vissza, ha elfogása esetére százszázalékos valószínűséggel halálbüntetésre számíthat…

Emiatt a terrorcselekmények visszaszorítása érdekében más jogi eszközöket is bevetnek a fejlett nyugati országok (főleg azok, amelyek büntetőjoga már nem tartalmazza a halálbüntetést). Ezek közül egyik a terrorizmus finanszírozásának büntetendővé nyilvánítása, majd e tényállás fokozatos kiterjesztése, ily módon időben előbbre is hozzák a büntetőjogi védelmet.

„Számos szakmai dokumentum, nyilvánosan elérhető tanul-mány foglalkozik a külföldi harcos jelenséggel, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi információk jellemzőivel. Tom Keatinge az »Identifying Foreign Terrorist Fighters« című tanulmányában⁸ részletesen elemzi a pénzügyi információk

5 Boda József: A nemzetközi terrorizmus és az ellene való összefogás szükségessége, lehetőségei. A 2002. november 14-én, Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Doktori Iskolájának rendezvényén elhangzott előadás.

http://www.zmne.hu/dokisk/hadtud/osszefogas.pdf

6 Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Budapest, Attraktor Könyvkiadó, 2012.

7 Death Penalty. Amnesty International, https://www.amnesty.org/en/what-we-do/death-penalty/

8 Tom Keatinge: Identifying Foreign Terrorist Fighters. The Role of Public-Private Partnership, Information Sharing and Financial Intelligence. Hertford, Stephen Austin and Sons, 2015.

(financial intelligence; FININT) szerepét a külföldi harcosok beazonosításában. A pénzügyi információk fontos szerepet játszhatnak azon személyek korai beazonosításában – így a terrorizmussal kapcsolatos cselekmények megelőzésében –, akik az ISIL által ellenőrzött területre készülnek elutazni, vagy azoknak a felderítésében, akik úton vagy az ISIL területén vannak. A pénzügyi információ vagy más elnevezéssel élve

»pénzügyi lenyomat« (financial footprint) lehet például pénz-küldési szolgáltatón keresztül küldött pénzösszeg, ATM-ből történő készpénzfelvétel, nemzetközi átutalás, megtakarítások utazás előtti felszámolása vagy akár egy repülőjegy vásárlása, gépjármű bérlése.”⁹

A már bekövetkezett terrortámadást, ennek kísérletét és előkészületét a terrorcselekmény tényállása alapján szankcionálhatjuk. Ehhez képest előbbre hozott büntetőjogi védelem a terrorizmus finanszírozásának a büntetendővé nyilvánítása, hiszen ez tipikusan megelőzi a terrorcselekmény előkészületét is (ennek elkövetője tipikusan a terrorcselekmény elkövetésére még csak készülő személyt támogatja anyagi eszközökkel). Maga a terrorizmus finanszírozása is még előrébb hozza a büntetőjogi védelmet azzal, hogy nemcsak a konkrét finanszírozás, hanem az e célból anyagi eszközök gyűjtése is befejezett bűn-cselekmény. Ha ehhez értelemszerűen hozzátesszük azt is, hogy a kísérlet a magyar büntetőjogban valamennyi bűncselekmény esetében büntetendő, akkor elmondható, hogy bűncselekményt követ el az is, aki csak megkísérel gyűjteni anyagi eszközöket azért, hogy azt majd valamikor egy terrorcselekményt előké-szítő személynek eljuttassa, aki majd az előkészület és a kísérlet után esetleg egy későbbi bizonytalan időpontban, bizonytalan módon valahol terrorcselekményt akar elkövetni.

Álláspontom szerint ennél előbbre már nem hozható a büntetőjogi fenyege-tettség, már ez a szabályozás is súrolja azt a határt, amit a büntetőjog kapcsán a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata szükségesség és arányosság tesztként alkalmaz.¹⁰ A jelenlegi szabályozás azonban – a terrorfenyegetettség mostani szintje miatt – még talán kiállja ezen alkotmányos szűrő próbáját.

9 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda éves jelentése 2015. 11–12. https://www.nav.gov.hu/data/cms405022/Eves_jelentes__2015.pdf

10 „Az alkotmányosság megítélésénél érvényesülnie kell a büntetőjog egész rendszerére vonatkozó alkotmányos követelményeknek is. Ezek forrása az alkotmányos büntetőjog koncepciója, a jogállamiságból, mint alapértékből az állami büntetőhatalom gyakorlására

Néhány gondolat a terrorizmus finanszírozása elleni… 53