Görgényi Ilona
3. A jogtalan előny megítélése és fajtái
A Kúria Bfv.I. 369/2015. számú elvi határozata értelmében a „kapott előny – jelen esetben az alkalmanként juttatott ajándékok, kávé, tea, édesség, cigaret-ta – értékének a hivacigaret-tali passzív vesztegetés megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége”. Az elvi határozat a hivatali visszaélés és vesztegetés elha-tárolását vizsgálta, amely két bűncselekmény kapcsolata kettős szempontból
16 Görgényi Ilona: Az Európai Unió elvárásai a vesztegetés kriminalizálása terén a kerethatározat előtt és után. In: Gellér Balázs (szerk.): Györgyi Kálmán 65. születésnapjára. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004. 291.
17 Explanatory Report on the Criminal Law Convention on Corruption, Strasbourg 1 December, 1998, GMC(98) Document Directorate of Legal Affairs, Council of Europe, 10.
releváns lehet a jogtalan előny vonatkozásában. Egyrészt a Kúria megerősítette a korábbi bírói gyakorlatot: „A két bűncselekmény elhatárolásánál lényeges, hogy a hivatali visszaélés esetében a hivatalos személy által juttatott jogtalan előny magából a kötelességszegő magatartásból származik. Ha azonban a köte-lességszegő magatartáshoz előny elfogadása is társul, akkor már nem hivatali visszaélés, hanem […] vesztegetés valósul meg.” Másrészt az elvi határozat tartalmazza azt is, hogy a jogtalan előny vagyoni és személyes jellegű egyaránt lehet. Hasonlóan, a Btk. 305. §-ához fűzött indokolás értelmében is a hivatali visszaélés törvényi tényállásában a célzat körében vagylagosan szereplő jogtalan előny „lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny is”. Álláspontom szerint is a korrupciós bűncselekmények középpontjában levő jogtalan előny lehet egyfelől vagyoni vagy személyes, erkölcsi jellegű. Másfelől az előny kapcsolódhat tevéshez és nem tevéshez egyaránt.
Vagyoni előnyként leggyakrabban a pénzfizetés vagy a pénzben kifejezhető dologi juttatás fordul elő, de előny a tartozás elengedése is. Emellett vagyoni előnynek tekintendő a kölcsön, a hitel (kamatfizetés terhe mellett a hitel meg-szerzése az előny, kamatmentes vagy csökkentett kamatozású hitelnyújtás, illetve a kamat elengedése esetén pedig egyoldalú pénzbeli juttatásról van szó).
Nemcsak az ingyenes juttatás (nyaraltatás, rendezvény költségeinek a fedezése, technikai eszközök díjmentes rendelkezésre bocsátása) vagy ajándékozás, hanem a visszterhes jogügyletek (például adásvételi szerződés) megkötése vagy az árengedménnyel történő vásárlás is eredményezhet tényállásszerű jogtalan vagyoni vagy esetleg személyes előnyt.
Személyes előnyként értékelendő például a kereseti, jövedelemszerzési lehetőség vagy színlelt foglalkoztatás vagy tiszteletbeli pozíció, karrierben elő-rejutási lehetőség elfogadása, értéktelen szakvélemény vagy szaktanácsadóként ténylegesen el nem végzett munka igazolása, szexuális kapcsolat létesítése.
Erkölcsi természetű előnyt jelenthet például az érintett személy kitüntetésre felterjesztése.
Az EU-egyezmény 2. és 3. cikkéhez fűzött magyarázat kitér a jogtalan előny fogalmára, s azt a lehetséges legszélesebb körben értelmezi. Nemcsak az anyagi javak (pénz, értékes tárgyak, különböző dolgok, szolgáltatások) értendők alat-ta, hanem bármi, ami indirekt előnyt jelent, mint például az adósság rendezése vagy munkavégzés az érintett személy részére.
A német büntetőjog értelmezése körében kialakult álláspont szerint az előny materiális vagy immateriális szolgáltatás, amelynek következtében az elkövető vagy egy harmadik személy gazdaságilag, jogilag vagy személyi szempontból
A korrupciós bűncselekmények egyes kérdései 91
a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerül anélkül, hogy arra megalapozott jogi igénye lenne.18 A „normatív” második feltételt a többségi álláspont szerint általában mellőzik, és a mérvadó ismérv a szolgáltatás elfogadójának objektív kedvezőbb helyzete.
A fenti megközelítéshez hasonló felfogás elfogadása és követése a magyar kvázi jogalkotás termékben és a jogalkalmazói gyakorlatban is tükröződik. A Btk. 293. §-hoz kapcsolódó indokolása értelmében az előny „közvetlenül vagy közvetve jelent az addiginál kedvezőbb állapotot”19. Konkrét bírósági határozat is tartalmazza, hogy az előny lényege az, hogy a ténylegesen fennálló helyzet-nél az érintett személyre nézve „közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapot jön létre”20. Továbbá a már hivatkozott Bfv. I. 369/2015. számú elvi határozat szerint is, a jogtalan előny általában „az addiginál közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapot”.
Az ET-egyezmény „kommentárja” szerint az anyagi és nem anyagi jellegű előny (például pénz, üdülés, kölcsön, étel- és italféleség, valamely ügy gyor-sabb elintézése, jobb karrierkilátások stb.) akkor tekintendő jogtalannak, ha azt az adott személy nem jogszerűen fogadta el, illetve kapta, de nem tartozik ide a minimális, kis értékű, társadalmilag akceptált ajándék, mint ahogy az Európa Tanács Köztisztviselők etikai kódexének 18. cikke szerint sem. Az utóbbi cikkel kapcsolatos indokolás szerint „az ajándékozás általános tilalma alóli kivételeknek tekinthetők különösen a csekélyebb éttermi meghívások, naptárak, kisebb értékű tollak, reklámanyagok és kisebb irodai felszerelések azzal a megkötéssel, hogy ismétlődő előfordulásuk ugyancsak befolyásolhatja a köztisztviselőt feladatának részrehajlásmentes ellátásában”21.
A Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe rendszerezetten tartalmazza a kötelező etikai követelményeket, amelyeknek különösen két csoportját indokolt kiemelni. A III/4. rész címe: Nem fogadunk el ajándékokat.
E tilalom alóli kivételek körébe tartoznak a szóróajándékok, a külföldi állami szerv képviselőjétől kapott figyelmességi ajándékok, a munkával kapcsolatos rendezvényen a szokásos vendéglátás elfogadása, valamint a munkatársak egymásnak adott ajándékai.
18 Thomas Fischer: Strafgesetzbuch mit Nehengesetzen, Beck sohe Kurz-Kommentar, Band 10.
München, C.H. Beck, 2014. 458.
19 Hasonlóan Hollán Miklós: Korrupciós bűncselekmények az új büntetőkódexben. Budapest, HVG-Orac, 2014. 54.
20 BH 1994. 62.
21 Explanatory report… i. m. 10.
Szóróajándéknak tekintendő a valamely rendezvényen való részvételre te-kintettel kapott, az ajándékozó szervezet logójával, vagy nemzetközi kapcsola-tokban az ajándékozó államára, szervezetére más módon utaló, a Magyarország központi költségvetésében meghatározott illetményalap tíz százalékát meg nem haladó értékű ajándék.
A figyelmességi ajándék körébe tartozik minden, a munkával vagy munka-hellyel összefüggésbe hozható, szóróajándéknak nem minősülő, de ugyanakkor nem lekötelező mértékű ajándék. Ilyen figyelmességi ajándék csak külföldi állami szerv képviselőjétől, udvariasságból fogadható el. Lekötelező mértékű-nek tekintendő az az ajándék, amelyet az érintett saját jogszerű jövedelemből, szokásos életvitel fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lenne képes megvásárolni magának. Ilyen senkitől, semmilyen körülmények között nem fogadható el.
Szokásos vendéglátás a szakmai rendezvény keretében valamennyi résztve-vő számára biztosított ellátás. Ilyen még a külföldi állami szerv munkatársától, vagy bármely külfölditől hivatalos úton, külföldön munkával kapcsolatban kapott, az állami szervek hazai vendéglátási gyakorlatához hasonló, nem lekö-telező mértékű ellátás.
A Visszautasítjuk a felkínált jogtalan előnyöket címet viselő III/5. rész a tisztesség kétséget kizáró megőrzése érdekében a következő hét magatartási elemet tartalmazza:
– a felkínált előny visszautasítása;
– a jogtalan előnyt ígérő személy azonosítása;
– hosszabb kapcsolat fenntartásának elkerülése;
– tanúk keresése a jogtalan előny felkínálásával kapcsolatban;
– közvetlen felettes, az integritás-tanácsadó vagy erre kijelölt személy, és bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes nyomozó hatóság érte-sítése;
– más munkatárs kijelölésének kezdeményezése a jogtalan előnnyel érintett ügy intézésére;
– más munkatárs kijelölésének hiányában különös figyelem az adott üggyel kapcsolatos eljárás támadhatatlan lefolytatására.
Egyrészt a példaként idézett kormánytisztviselői hivatási kódexen kívül további etikai kódexek játszhatnak szerepet a kívánatos magatartások előidé-zése érdekében. Másrészt az etikai kódexek „akkor érik el teljes hatásukat, ha
A korrupciós bűncselekmények egyes kérdései 93
intézményesen biztosítják őket”22. Harmadrészt a korrupciós bűncselekmények törvényi tényállásaiban központi szerepet játszó jogtalan előny fogalma és meg-ítélése terén nincs egységes álláspont a jogalkalmazásban, hiányzik a kúriai iránymutatás, ahogy az előny elfogadhatóságát vagy annak tilalmát tartalmazó jogalkotói megoldás is. Ugyanakkor a jogtalan előny mértékét is vizsgálva a – 2010. évben vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt 272 jogerősen elítélt aktáinak elemzésén alapuló – kutatási eredmények azt mutatják, hogy 64 eset-ben az előny mértéke huszonkétezer forintnál kevesebb volt, és csak 13 eseteset-ben volt több egymillió forintnál, de az esetek 64,3 százalékában a jogtalan előny mértéke nem haladta meg a kétszázezer forintot sem.23
Kiemelendő végül a gazdasági és hivatali vesztegetési tényállásokban egy-ségesen szereplő jogtalan előnnyel kapcsolatban, hogy az üzleti szférában a jogtalan előny alsó határa – a társadalom által toleráltan – általában magasabb, mint a hivatali vesztegetéseknél.
22 Kőhalmi László: A korrupcióprevenció lehetőségei az üzleti szektorban. Magyar Jog, 2016/5.
294.
23 Kerezsi Klára – Inzelt Éva – Lévay Miklós: Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében. Milyen cselekményeket rejtenek a jogerősen elítéltek aktái?
Kriminológiai Tanulmányok, 51. (szerk. Vókó György), 2014. 30–32.