AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A TÁVOLTARTÁS Herke Csongor
1. Az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás mint közigazgatási intézkedés
A hozzátartozók közötti erőszak7 miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009.
évi LXXII. törvény8 szabályozza a közigazgatási eljárás keretében alkalmazha-tó ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás szabályait.
A törvény elsődleges céljának tekinti a hozzátartozók közötti erőszak megelőzését, ezért létrehozta az ezt szolgáló intézményrendszert, és bizonyos szervek számára jelzési kötelezettséget ír elő (ilyenek az ügyészség mellett az egészségügyi szolgáltatást és a személyes gondoskodást nyújtók, a közoktatási intézmények, a gyámhatóság, a rendőrség és a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítő szervezetek stb.). Ezek az intézmények és személyek már akkor kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszaknak csak a veszélyét is észlelik9. Emellett együtt-működési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettségük is van. Más kérdés, hogy az nehezen képzelhető el, hogy az ügyészség észleli a hozzátartozók közötti erőszaknak a veszélyét anélkül, hogy büntetőeljárás folyna.
A jelzést követően a családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalma-zottat kérelmére személyesen meghallgatja. Ebben az esetben a bántalmazó meghallgatására is sor kerül. A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazottnak
– a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről;
– a bántalmazottat megillető jogosultságokról;
– a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrend-szerről és szolgáltatásokról;
– arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának; továbbá
– a hamis vád következményeiről.
7 Dudás Attiláné – Korinek Beáta Zsófia: A távoltartás, gyermekbántalmazás családjogi vonatkozásai. In: Csöndes Mónika – Nemessányi Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? Pécs, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, 2010. 13–21.
8 Hitesy Edina: Glosszák a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény margójára, avagy Mátyás király és a székely ember lánya.
Kriminológiai Közlemények, 67. 2010. 43–49.
9 Hajdú Attila Balázs: A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás elméleti és gyakorlati kérdései. In: Bóka János (szerk.): Tudományos Diákköri Szemle, 2013. II. kötet.
Szeged, Szegedi Tudományegyetem ÁJK, 2013. 242–269.
Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmene-tileg korlátozza a bántalmazó
– tartózkodási szabadságát;
– a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát;
– szülői felügyeleti jogát; valamint
– gyermekével való kapcsolattartási jogát.10
Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltar-tást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles
– magát távol tartani a bántalmazottól;
– magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szol-gáló ingatlantól;
– magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, il-letve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől; és – tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve
érintkezésbe lépjen.
Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant a bán-talmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántal- mazott
– az ingatlan használatára jogcímmel rendelkezik (de nem szívességi lakáshasználó); vagy
– a bántalmazóval közös gyermekét neveli.
Az ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás a hatályát veszti, ha a bántalmazó ellen indított büntetőeljárásban a bíróság távoltartást rendel el.
10 Horváth Dóra: Alapjogok kollíziója a távoltartásról szóló alkotmánybírósági határozat tükrében. In: Kocsis Miklós – Zeller Judit (szerk.): A köztársasági alkotmány 20 éve. Pécs, Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, 2009. 287–302.; Zeller Judit: Az Alkotmánybíróság határozata a távoltartásról. A hozzátartozók közötti erőszakkal szembeni fellépés és a személyi szabadsághoz való jog közti feszültség. Jogesetek Magyarázata, 2011/1. 11–19.
Az ügyészség és a távoltartás 187
1.1. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást helyszíni intézkedését köve-tően hivatalból vagy a bántalmazott, a gyámhatóság, a közoktatási intézmény stb. bejelentése alapján legfeljebb 72 órára rendeli el, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló adatok alapján. Ilyen adat lehet a törvény szerint
– a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tény;
– a hozzátartozók közötti erőszak helyszíne;
– a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jel;
– a bántalmazó és a bántalmazott magatartása és egymáshoz való viszonya.
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a bántalmazó előállítása esetén legkésőbb az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg, és legkésőbb 12 órán belül kiadja a védelmi tanúsítványt. Ezzel egy-idejűleg az arra illetékes járásbíróságnál kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban előírt kötelezettsé-gek megszegése szabálysértést valósít meg.
Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal közölni kell, és azt részükre át kell adni, illetőleg a lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell. Ha a bántalmazó a határozatot a rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni (igazolásnak helye van).
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a rendőrség határozatának bírói felülvizsgálatát lehet kérni a határozat kézbesítésétől számított három napon belül. A kérelemnek nincs halasztó hatálya.
1.2. A megelőző távoltartás elrendelése
A megelőző távoltartás elrendeléséről a bántalmazott életvitelszerű tartózko-dási helye szerinti járásbíróság nemperes eljárásban dönt11. A megelőző távol-tartás elrendelésére irányuló eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Emellett kérelmezheti az eljárást a bántalmazott és egyes hozzátartozói is.
11 Tóth Andrea Noémi: A távoltartás anomáliáinak polgári jogi vetületei. Jogelméleti Szemle, 2013/2. 10.
Az ügyész a megelőző távoltartás bírói elrendelésére irányuló eljárásban felléphet, ezért az eljáró bíróság haladéktalanul értesíti az ügyészt az eljárás megindításáról.
Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egy-szer köteles megkísérelni, de hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg.12 Viszont kérelemre indult eljárásban, ha a bántalmazott kérelmező személyesen nem jelenik meg vagy kérelme hiányos, a bíróság az eljárást megszünteti (a bántalmazónak kérelemre indult eljárásban sem kell megjelennie személyesen a meghallgatáson).
Az eljárást hivatalból indult eljárás esetén13 a rendőrség által elrendelt ide-iglenes megelőző távoltartás kezdő időpontjától számított három napon belül, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított három mun-kanapon belül le kell folytatni14.
A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el, és ugyanazokat a hozzátartozók közötti erőszakra utaló adatokat vizsgálja, mint a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésekor15. A bíróság határo-zata előzetesen végrehajtható. A távoltartó határozat szabályainak megszegése elzárással is büntethető szabálysértést valósít meg.
A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján három munkanapon belül bírálja el.
Végül meg kell említeni, hogy a más tagállamban elrendelt védelmi intéz-kedésnek a 606/2013/EU rendelet 4. cikke alapján Magyarországon kezdemé-nyezett elismerésére és végrehajtására a megelőző távoltartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
12 Ilyenkor lehet különös jelentősége például a szakértői megállapításoknak. Tóth Andrea Noémi: A szakértő szerepe a távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban. In: Elek Balázs (szerk.): Az orvosszakértő a büntetőeljárásban. Debrecen, Debreceni Egyetem ÁJK, 2012.
65–76.
13 Tóth Andrea Noémi: A hatóságok szerepe a távoltartás elrendelésében Magyarországon és Ausztriában. In: Stipta István (szerk.): Miskolci Doktoranduszok jogtudományi tanulmányai 12. Miskolc, Gazdász Elasztik Kft., 2014. 279–284.
14 Gyengéné Nagy Márta: A megelőző távoltartás bírósági gyakorlata. Családi Jog, 2011/2.
27–33.
15 Szabó Károly: Néhány gondolat a megelőző távoltartásról. Magyar Jog, 2012/7. 436–438.
Az ügyészség és a távoltartás 189