honoré de balzac
(1799–1850) francia író indította el a regény múlt századi diadalmenetét. Célja nem kevesebb volt, mint a világ egészé-nek ábrázolása, hogy kora társadalmáról a lehető legteljesebb képet nyújt-sa. Dantét idéző címmel – Emberi színjáték – több tucatnyi darabból állóregényciklusban írta meg a század „eposz”-át.
A regénysorozat darabjai önállóan is élvezhető olvasmányok, de cselek-ményvezetésükben, motívumaikban egymás kiegészítői-folytatói is. A leg-fontosabb, vissza-visszatérő szereplők pedig az általuk megtestesített tulaj-donságok tipikus képviselőivé váltak. Rastignac (e. ’rasztinyak’), Lucien de Rubempré (e. ’lüszjen dö rübampré’), Vautrin (e. ’votren’), Goriot (e. ’gorio’) apó s mások szinte eleven személyek. A legendák szerint Balzac párizsi sétái során nemegyszer találkozni vélt velük. Ebben persze szerepet játszott haj-szolt életmódja is. Naponta 10-18 órát írt, s több tucat csésze kávét fogyasz-tott közben. Csődbe ment vállalkozásai miatti adósságai erre az életmódra kényszerítették.
Balzac regényeiben a pénz hatalmának behódolt társadalom elveszít minden tiszta érzelmet és gondolatot. A pénzhajhászás felőrli az em-berek ideg- és értékrendszerét, s még a legjobb szándékkal indulókat is megalkuvásra kényszeríti. A hazugság és az (ön)csalás társadalmát a szerző fi nom írói módszerekkel ábrázolja. Ma már unalmasnak is tűn-nek hosszadalmas leírásai, ám ezek a leírások minden apró részletre kiterjednek. Így a hős akár jelentéktelen cselekedeteit is magyarázni, motiválni képesek. A társadalom szorító kelepcéit ezek a hősök úgy fogadják el, hogy közben – lelkiismeretük megnyugtatására – min-den porcikájukkal tiltakoznak ellene. Irtóznak a becstelenségtől. Ám miközben irtóznak, észre sem veszik, hogy milyen becstelenséget kö-vettek el barátjukkal, testvérükkel, szerelmükkel szemben.
Ennek a típusnak megtestesítője az Elveszett illúziók (1837–43) főhőse, Lucien. Galamblelkű költőnek indul. De nem tud ellenállni a világ hiúságból építkező anyagiasságának, s szenzációhajhász újságíró lesz. Végül aztán az igazság már nem is fontos számára, csak a siker és
regényciklus Több, egymással né-hány szempontból összefüggő regény-ből álló sorozat. Helyszínek, szereplők azonossága stb., kompozíció, idő- és térszerkezet, sorozatcím, nézőpont-azonosság is lehet a ciklussá szervező-dés alapja.
Egy blogger posztmodern Balzac-átértelmezése (az eredeti festmény Louis-Auguste Bisson 1842-es dagerrotípiája alapján készült)
a pénz érdekli. Naivitásával mentegeti magát, miközben észre sem ve-szi, hogy húgát, sógorát, barátait nyomorúságba taszítja.
A regény nagyszerűségére jellemző, hogy az olvasó, miközben értelmével elítéli Lucient, aközben minden idegszálával izgul érte, és sajnálja őt.
Balzac műveinek jelentős részét karrierregénynek tartjuk, mivel ben-nük a főhős (mint például Lucien) állandóan a társadalmi ranglétrán való fölfelé kapaszkodásra törekszik.
karrierregény Kompozíciójára a társadalmi rétegeknek megfelelő helyszínek és események bemutatása, váltogatása jellemző. A hős konfl ik-tusba kerül saját magával: ellentmon-danak egymásnak erkölcsi törvényei és – karrierje érdekében végrehajtott – cselekedetei. (Jövőre is előkerül majd a fogalom.)
Balzac az emberi-irodalmi teljesítőképesség legvégső határait feszegette.
Többek – irodalomtörténészek – szerint a legnagyobb betűmennyiséget írta le a valaha élt emberek közül. Mit gondolsz, nem kellene komolyab-ban utánanézni ennek a feltételezésnek? Szerintem újra kell gondolni!
Hisz ma még talán nála is sokkal többet ír szinte bárki, aki rendszeresen e-mailezik és sms-ezik! Kézírással egyszerűen technikailag lehetetlen volt annyit írni, mint amennyit a billentyűhasználat ma lehetővé tesz! Mi a véleményed?
1.
Keress műalkotásokat, melyek az Isteni színjáték címére játszanak rá, va-lamilyen módon megidézik azt!
2.
Hasonlíts össze egymással néhány sornyi Balzac- és Stendhal-szöveget franciául és magyar fordításban egyaránt!
3.
Balzac regényeit előszeretettel dolgozták fel fi lmrendezők. Keress és nézz meg néhány Balzac-fi lmet! Milyen jellegzetességeit találod az emberi sor-sok mély ábrázolásának színészi játékban, forgatókönyvben, rendezésben?
4.
Rodin Balzac-szobrával kapcsolatban nagyon sok kép található a neten.
Érdemes megkeresned őket, egészen különleges (például holdfényes!) darabok is akadnak közöttük!
5.
Nézd meg az impresszionizmus szó jelentését (jövőre fogjuk majd tanulni)! Auguste Rodin az impresszionista szobrászat nagymestere.
Mondj példákat erre az irányzatra a magyar szobrok közül!
6.
Auguste Rodin híres Balzac-szobra Párizsban
103
pirhoz. | De ezek csak pletyka beszédek; | Mert Erzsók asszony nem is issza a bort… | Csak ugy önti magába. | Ilyen a rágalom
stendhal
Julien Soreljének (e. ’zsüljen szorel’) sorsára több ponton emlékeztet az Elveszett illúziók hősének élete. A kidolgozottságában is pár-ját ritkító remekmű, a Vörös és fekete (1830) plebejus, rendkívüli tehetség-gel megáldott főszereplője állomásról állomásra kapaszkodik felfelé ama társadalmi ranglétrán. Egyre nagyobb városok, egyre bővülő lehetőségek kínálnak teret a fi atalembernek, aki azonban belül egyre fásultabb s mind kiábrándultabb lesz. A tudatosan magára öltött maszk, a képmutatás álarca mögül néha ki-kitekint. Ám mindvégig azzal áltatja magát, hogy hazugságai, „kegyes csalásai” megbocsáthatók. A Vörös és fekete (anti-)fejlődésregény.
Julien nem veszi észre, hogy akiket eszközül felhasznált céljai elérése érdekében, akiket becsapott, azoknak emberi érzéseik voltak. Amikor ráébred erre, akkor pedig már késő. A nők, akiknek szerelmet hazu-dott, igazán szerették őt. Későn jön rá, hogy életét felelőtlenül élte, s a kárhozat elől az sem menekítheti meg, hogy „eltévesztett idő”-ben született, Napóleon után. Ezek az évtizedek pedig már nem adnak módot – véli ő – a nagy kiugrásra, a tehetség érvényesülésére.
A 20. századi francia író, Aragon „fordított Tartuff e”-nek nevezi Juli-ent, aki az okosságát, tehetségét rejtegeti. Mégpedig azért, hogy meg-őrizhesse azokra az időkre, amikor majd hasznukat is veheti. Amikor már nem kell attól félnie, hogy a társadalom elrabolja tőle az őszinte-ségét vagy a tudását. Kétségtelen, hogy Julien romantikus rejtekező, de eszközei, melyekkel céljai elérésére tör, nem álmodozások, hanem kegyetlen hazugságok.
Stendhal írói módszerét realizmus és romantika kettőssége, összes-ségében a lélektaniság jellemzi. (A Vörös és feketét lélektani regény-nek is nevezhetjük.) Figurái inkább romantikusak, a társadalom pedig, melyben élnek, a valósághoz közelít. Julien ebben a társadalomban akar érvényesülni, de minduntalan meg kell alkudnia önmagával.
Stendhal (1783–1842)
fejldésregény A hős(ök) belső fej-lődésével, lelki alakulásukkal foglalkozó történettípus. (Később még bővebben tanulunk róla.)
lélektani regény 19. századi válto-zatában a regényhős gondolatainak és érzéseinek „összességé”-t mutatja be.
A szöveg jelentős része ezen érzelmi-gondolati tartalmak értelmezéséből áll.
(Jövőre is tanulunk róla.)
Keress, gyűjts, sorolj példákat a mai, mindennapi újsághírek közül a Julien Sorel-féle sorsra! Ha nem is gyilkossággal végződőre, de olyasfélére, ami-kor a felfelé törekvő hős elrontja a saját életét!
1.
Jelölj ki társaid számára a Vörös és feketéből olyan szövegrészeket, melyek a regény erőteljes lélektaniságát igazolják! Mit szólsz például ahhoz a rész-hez, amikor Julien azon dilemmázik, hogy megfogja-e de Renalné kezét?
2.
Egy szép 1962-es kiadás. S ugye nem is drága? – „Off ered for EUR 6.50 = appr. US$ 9.516 by: Antiquariaat Victory – Book number: 4138” = www.antiqbook.nl/ boox/vic/4138.shtml [2008. március 21.]
A regény végén eljut igazi énjéhez, de most már nagy árat kell fi zetnie az önbecsapásért. Végül azonban lesz ereje ahhoz, hogy ítélőszéket tartson ön-maga felett. De Renalné mély szerelmét nem tudja viszonozni, nem nézhet tisztán a nő szemébe, akit becsapott, akire csak eszközként volt szüksége.
Ezért kegyetlen és rossz utat választva merényletet követ el az asszony ellen.
Aztán vállalja a halálbüntetést, nem akar menekülni, nem akar megszök-ni a börtönből. Belefásult – rettenetesen fi atalon, hisz alig múlt húszéves – az életbe.
Nemcsak belegabalyodott a saját sorsába, de a halált kell választania, ha méltón akarja befejezni életét.
Te milyennek látod Julien Sorel jellemét egészében? Szerinted megérde-melte volna – illetve el tudta volna viselni? – a kegyelmet? Miért igen, vagy miért nem?
3.
Tudsz-e példát mondani az irodalomból a főszövegbeli utolsó mon-datban megfogalmazott groteszk élethelyzetre? Tudniillik arra, amikor valaki csak a „vég”-gel, a befejezettséggel tud értelmet adni életének, szerelmének(ez már egy kis segítség volt ;-) !?
4.
A „vörös és fekete” kifejezés szállóigévé vált – mint jó né-hány más irodalmi alkotás címe is. Egészen új értelmezését talá-lod meg ezen a linken:
www.origo.hu/i/0709/
20070928palmcentr2.jpg 5.
6.
Egy híres fi lm plakátja: a Vörös és feke-tében a franciák egyik legnagyobb színé-sze Julien Sorelként (Gerard Philippe)
Jean Sariano rajza: Le Rouge et Le Noir
„Vörös és fekete” – pontosabban
„fekete és vörös”
Gyűjts még példákat a „vörös és fekete” kifejezés használatára a művé-szetekből, a hétköznapi életből, a divat világából! Például erről a motor-ról mi a fi úk véleménye – és a lányoké? – Lehetséges, hogy a regényt is
másképpen olvassák a fi úk és a lányok, mint ahogyan egy motor is másképpen
dobog-tatja meg a szívüket? Vagy akár egy ver-set is érthetnek másképpen a fi úk, mint
a lányok? Beszélgessetek erről, s hozzatok példákat mindegyik érv-rendszer mellé!
kete pontosabban örös”
szetekből, a hétköznapi életből, ról mi a fi úk véleménye – és a lá máské
aho ta se
105
aztán! | Oh, ez előtt nincs | Szentség a föld hátán, | A legszűzebb ártatlanságnak | Tiszta vizét is | Bémocskolja iszappal, |
victor hugo
(1802–1885) élete és munkássága jószerivel az egész évszázadot átöleli és jellemzi.Magyarországon elsősorban regény-íróként ismerjük és tiszteljük, a fran-cia irodalom- és művelődéstörténet pedig a nemzet egyik legnagyobb költőjeként tartja számon.
Költészetében a 19. századnak szinte minden jellegzetes vonása megtalálható. A klasszicizmus jegyé-ben fogant versektől a romantikus költeményeken keresztül a nagy
látomások megfogalmazásáig terjed beszédmódja és világképe. 1848 után több évtizedet száműzetésben töltött – személye így a forradalmak és a szabadság szimbóluma lett.
Romantikus regényei közül kiemelkedik A nyomorultak és A párizsi Notre-Dame. Mindkettő érzelemdús történetet érdekfeszítően izgalmas cselekmény segítségével bemutató alkotás. Híres fi lmváltozatok is készültek belőlük a 20. században.
Figurái a romantika elvárásainak megfelelően vagy jók, vagy rosszak, de arra is rámutat, hogy látszat és lényeg gyakran ellentmondhat egymásnak.
Talán éppen ennek köszönhető nagy népszerűsége. Rút külső érzékeny szí-vet takarhat, s viszont: a vonzó arcvonások nem biztos, hogy nemes lélekre vallanak.
Ez a fajta ábrázolásmód nem mélységével, inkább érzelmi erejével hat az olvasóra. Quasimodo, a saját testi hibájának kiszolgáltatott szerencsétlen sorsú ember beteljesülhetetlen szerelme könnyekre fakaszt bennünket. Ak-kor is így van ez, ha a fi gura fi zikai csúfsága először riasztja az olvasót.
A romantikus cselekmény és a romantikus jellemábrázolás így lehet több önmagánál, izgalmas kalandok előre látható befejezésű sorozatánál, arc nél-küli hősök egymás nyakába borulásánál.
A legújabb
mozi-változat Gerard Depardieu-val…
…és egy klasszikus 1956-ból Gina Lollobri-gidával, illetve Anthony
Quinnel az Oscar-díjas
melléksze-repben (Quasimodo) Láttál-e Hugo-regényekből készült fi lmeket?
Ha az adott regényt is olvastad, biztosan vannak gondolataid a kétfajta feldolgozás vi-szonyáról! (A Notre Dame-i toronyőr címmel Walt Disney-rajzfi lm is készült!)
1.
id. alexandre dumas
(1802–1870) nagyregény- és álomgyá-rosnak – aki „csak szórakoztatni” akart – is lehet valamilyen titka.A három testőr – akik négyen vannak – hősei ugyanis éppúgy ős-típusokká váltak az irodalom történetében, mint Hamlet, Antigoné vagy Anna Karenina.
D’Artagnan, Athos, Porthos és Aramis egyre inkább kibújnak a sze-rep adta kényszer-arcok mögül. Így válnak mindinkább önálló sorsú és gondolkodású, rokonszenves hősökké. Főleg az alapregény folyta-tásában, a Húsz év múlva című történetben olvasható ekként. Ám ez távolról sem jelenti azt, hogy Dumas realista társadalomrajzot adna.
Pusztán annyit tesz, hogy az arc immár többet mond a sémáknál.
Ebből a klasszikus kalandregényből is – mint a Monte Christo grófj a címűből – többféle sikeres fi lmfeldolgozás készült.
Dumas alakját több irodalmi legenda övezi: regényeinek egy ré-szét állítólag nem is ő maga írta, hanem úgynevezett „négerek”. Ők olyan munkásai a szakmának, akik a dumas-i ötleteket kidolgozták, s elvégezték az aprómunkát. Az irodalom iparszerűvé válásának egyik jelensége ez. Immár nemcsak esztétikai élvezetet lehet szerezni iro-dalmi művekkel, de azok kiadásából meg is lehet élni, sőt gazdagodni (persze csak keveseknek).
Gyűjtsd össze A három test-őr feldolgozásait – legújabban musicalként is megcsodálhatod!
1.
Gondolj utána a Rejtő Jenő-párhuzamnak is A három testőr Afrikában című regény kap-csán!
2.
A három testőr magyar
képregény-változatának alkotója Korcsmáros Pál „melis”: A három testőr
107
A hóra sarat hány, | És… de hová ragadál? | Oh felhevülésnek | Gyors talyigája! || Vissza tehát | A szemérmetes Erzsók |
Verne Kétévi vakáció című regényében
gyerekek szenved-nek hajótörést.
(A regény szö-vege itt meg-található: mek.oszk.
hu/00500/00527 [2009. 05. 15.]).
A történet arról szól, hogy mi-ként találják fel magukat egy lakatlan szigeten, hogyan szer-vezik meg az életüket. A meg-oldás és a történetszövés mese-szerű, túl sok benne a véletlen.
A regény előképe azonban ama elbeszéléseknek, melyek a zárt közösségek gyerek-, serdülővilágát mutatják majd be tragikus éles-séggel a 20. században. (Robert Musil: Törless iskolaévei, William Golding: A Legyek Ura, Ottlik Géza: Iskola a határon stb.).
| Gyors talyigája! || Vissza tehát| A szemérme
Vern cím gy n
találh hu/00500/005 A történet arró
s
jules verne
(1828–1905) műfajteremtő író volt. Munkássága term(elé)ékenységben Dumas-éhoz mérhető. Utazás a Holdba című regényét a hozzáértők a tudományos-fantasztikus irodalom (science fi ction: sci-fi vagy „fanti”) egyik ősének tartják.Verne ontotta magából a kalandos-izgalmas, ám ma olykor szinte komikusnak is tűnő regényeket. Egyiket-másikat túlságosan áthatja a természettudományos vagy a pedagógiai hevület. Ezek inkább vala-mely eszme oktató célzatú illusztrációjának hatnak, s nem önmozgó – „önmagukat író” – regénynek.
Valószínűleg ez az oka, hogy a korábban hallatlan népszerűség-nek örvendő, írásmániás szerző ma elsősorban ifj úsági íróként ismert.
Mesterkélt történetei nem is nagyon törekednek arra, hogy látleletet adjanak korukról. Céljuk elsősorban az egzotikus tájakon, a jövőben és ismeretlen tartományokban tett utazások segítségével az emberi megismerés határainak kitágítása.
Ma is megdöbbenti azonban az olvasót, hogy Verne mennyi ké-sőbbi találmányt „látott előre”, és jósolt meg szinte aprólékos pon-tossággal. Ilyen többek között a holdutazás vagy a tengeralattjárók feltalálása. Hősei azonban sematikus fi gurák, egy-egy jellegzetes tulaj-donság vagy rögeszme hordozói.
…lépegető „birodalmi” Trabant a prágai német nagykövetség kertjében (Mire emlékeztethet?) Az általad olvasott Verne-regények közül melyek tetszettek a legjobban?
Te is próbálkoztál esetleg hasonló történetek írásával?
1.
A Sándor Mátyásnak tárgya az 1848–49-es forradalom és szabadságharc is. Nézz utána, mennyire hiteles író Verne!
2.
A 80 nap alatt a Föld körül is megért sok feldolgozást. Például? 3.
Talán érdemes ismét elgondolkodni azon, hogyan változik az ember íz-lése élete során. Biztosan van olyan Verne-regény, amelyet kisebb korod-ban olvastál. Vedd újra kézbe! Másképpen olvasod-értelmezed?
4.
Hasonlíts össze egy(-két) Verne-regényt egy Harry Potter-történettel!
5.
S mi a véleményed egy összevetésről a Csillagok háborújával, A Gyűrűk Urával – vagy éppenséggel a valósággal!?
6.
Birodalmi lépegetők a Csillagok háborújából…
RÁ A D Á S RÁ A D Á S
Megriadtam: csendziláló replikája mily találó –
„Úgy lesz”, szóltam, „ennyit tud csak s kész a szó- és igetár, Gazdájának, holmi hajszolt, bús fl ótásnak búra ajzott Ajkán leste el a jajszót, mást nem is hallhatva már, Csak rémének gyászdalát, csak terjes jajt hallhatva már,
Ezt, hogy: „Soha – soha már!”
S gyászos kedvem újra szépen felmosolygott s párnás székem Szemközt húztam, ott, ahol várt ajtó, szobor és madár, És a lágy bársonyra dőlten tarka eszmét sorra szőttem, Elmerengtem, eltünődtem: mily borongó nyitra jár, Átkos, ős, vad, furcsa Hollóm titka mily bús nyitra jár,
Mért károgja: „Soha már!”
Ekként ültem, szőve-fejtve bús eszméket s szót se ejtve, Míg a madár szeme izzott, szívemig tüzelve már, S fejtve titkot, szőve vágyat, fejem halkan hátrabágyadt, Bársonyon keresve ágyat, mit lámpám fénykörbe zár, S melynek bíborát, a lágyat, mit lámpám fénykörbe zár
Ő nem nyomja – soha már!
Ekkor, úgy rémlett, a légnek sűrüjén látatlan égnek Füstölők s a szőnyeg bolyhán angyaltánc kél s muzsikál,,
„Bús szív!”, búgtam, „ím, a Szent Ég szállt le hozzád, égi vendég Hoz vigaszt és önt nepenthét* s felejtést ád e pohár!
Idd, óh idd a hűs nepenthét, jó felejt és enyhe vár!”
S szólt a Holló: „Soha már!”
* búfelejtő, gondűző varázsital
** erdeiről és gyógynövényeiről híres bibliai táj a Jordántól keletre
„Látnok!”, nyögtem, „szörnyű látnok! ördög légy, madár vagy átok!
Sátán küldött, vagy vihar vert most e puszta partra bár, Tépetten is büszke lázban, bús varázstól leigáztan, Itt e rémek-járta házban mondd meg, lelkem szódra vár –,
Van… van balzsam Gileádban**?… mondd meg! –, lelkem esdve vár!…”
S szólt a Holló: „Soha már!”
„Látnok!” búgtam, „szörnyű látnok, ördög légy, madár vagy átok!
Hogyha istent úgy félsz, mint én, s van hited, mely égre száll, Mondd meg e gyászterhes órán: messzi mennyben vár-e jó rám, Angyal-néven szép Lenórám, kit nem szennyez földi sár, Átölel még szép Lenórám, aki csupa fénysugár?”
S szólt a Holló. „Soha már!”
„Ez legyen hát búcsúd!”, dörgött ajkam, „menj, madár, vagy ördög, Menj, ahol vár vad vihar rád és plutói mély határ!
Itt egy pelyhed se maradjon, csöpp setét nyomot se hagyjon, Torz lelked már nyugtot adjon! hagyd el szobám, rút madár!
Tépd ki csőröd a szivemből! hagyd el ajtóm, csúf madár!”
S szólt a Holló: „Soha már!”
S szárnyán többé toll se lendül, és csak fent ül, egyre fent ül, Ajtóm sápadt Pallaszáról el nem űzi tél, se nyár!
Szörnyü szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló, Míg a lámpa rájaomló fényén roppant árnya száll S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,
Fel nem röppen – soha már!
Tóth Árpád fordítása (Nyugat, 1923/5.) Itt most nagyítva is megszemlélheted Manet egyszerű-nagyszerű alkotását…