(1823–1849)
„A korláttalan természet Vadvirága vagyon én.”
(A természet vadvirága)
A Petőfi Sándorról készült dagerrotípia („ősfénykép”) a magyar fotográfi a történetének is fontos részét képezi, több tanulmány is foglalkozik eredetiségének, keletkezésének történetével.
Jellemző, hogy a költő lelkesen és azonnal kipróbálta a kor nagy találmányait, a vasutat és a fényképezést, és verset írt a teljes napfogyatkozásról is. Utóbbi jelenséget 1842-ben látta pápai diákévei alatt, de még két év múlva s később is viselte „vakmerősége” – ez itt most szó szerint ér-tendő! – következményeit, mivel túl merészen nézett a napba (Szemfájásomkor – 1844)…
További részleteket például ezen a honlapon olvashatsz e híres fényképről: http://archfoto.atspace.
com/index.html [2009. 02. 07.]
Jegyezzünk meg azt is, hogy az általános vélekedéssel szemben a képen Petőfi bal karja alatt nem könyvek vannak, hanem egy szék karfája. (Lásd még fejezetünkben a 192. oldalon ugyanennek a dagerrotípiának átfordított, tükrözött változatát!)
A diáktárs, Orlai Petrich Soma festménye Petőfi ről (1840-es évek) ban meg is lehet halni szerelemért, szabadságért, hazáért.
t fontos dolgaiért. Mert az életnek még k fontos dolgai.
Kétségtelen, hogy Petőfi a magyar köl-tészet Neumann Jánosa. Erre „közvetlen bizonyítékunk” a több évtizedig forga-lomban lévő papír tízforintos is , mely-nek mindkét oldalán a 0 és az 1 ismét-lődéseit láthatjuk. Akár arra a követ-keztetésre is juthatunk, hogy a pénz
tervezői azt szerették volna kifejezni:
Petőfi igenekkel és nemekkel, vagyis az egyes és a nulla
külön-böző variációival leírhatónak gondolja a világot… – akárcsak
a számítógép atyja, Neumann János…
De fémpénzen is megjelent
a költő. Ennek árfo-lyama a gyűjtőknél most 1500-2000 Ft körül van!
„Nálunk a hangsúly majdnem mindig a szó elejére esik, mi a vezetéknevet tesszük előre, nem a keresztnevet, a cím-zésben a városnevet, nem az utcanevet, és amikor egy koncerten tapsolunk, véletlenül sem tudunk kettőre tapsolni, katonásan ütjük az egyeket. A magyar nyelv-nek ez a sajátossága sokáig még a számítástechnikára is hatott: a főkönyvtárak, a főfogalmak balra vannak („elöl”), nem jobbra. Azért mondom, hogy hatott, mert valószínűnek tartom, hogy ezt a gondolkodásmódot Neu-mann János vitte magával Amerikába. (Az internetre már nem volt hatása – ott a főfogalom, a domainnév jobb oldalra, vagyis „hát-ra” került, mint a nyugati nyelvekben címzésben a városnév, névben a családnév és sokszor a birtokviszonyban a birtokos.)”
(Fábri Péter, A verskezdet, Magyar Narancs, 2005, december 5, 65.)
os…
De is Já Jáno
D v
Pe v m
m
u
kezte terv
P mi
mi
u-184
ii. rész \ életmvek \ petfi sándor az ablakon által | Kukucskáltak kandi szemekkel, | S kiknek már viszkete talpok | A táncnak vágya miatt, | Hallván a mennyei185
„A” költő
Neve azonossá vált a szóval. Ha „költő”-t mondunk, Petőfi re gondolunk.
És abban is szinte egyetlen a magyar irodalomban, hogy életműve szerves része a világirodalomnak.
Az egyszerűség és a természetesség költője. Kötete ezért van ott – gyak-ran a Biblia mellett – minden magyar család könyvespolcán. Könnyedén megértjük, amit mond, nála a dolgok azonosak önmagukkal, minden az, ami – vagy aminek látszik. Nincs önámítás, sejtelem, minden egyértelmű.
Szép, jó, rossz, fenséges vagy kicsinyes, gyűlöletes, szabad, szárnyaló vagy korlátozott ember és gondolat. A döntési lehetőségek, az értékrendek is vi-lágosak: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem” (Szabadság, szerelem).
Ebben a világban nincs alku, nincs menekülés a felelősségvállalás elől. Ebben a világban meg is lehet halni – szerelemért, szabadságért, hazáért.
Az élet fontos dolgaiért. Mert az életnek még vannak fontos dolgai.
Petőfi Sándor
(1823–1849)
„A korláttalan természet Vadvirága vagyon én.”
(A természet vadvirága)
A Petőfi Sándorról készült dagerrotípia („ősfénykép”) a magyar fotográfi a történetének is fontos részét képezi, több tanulmány is foglalkozik eredetiségének, keletkezésének történetével.
Jellemző, hogy a költő lelkesen és azonnal kipróbálta a kor nagy találmányait, a vasutat és a fényképezést, és verset írt a teljes napfogyatkozásról is. Utóbbi jelenséget 1842-ben látta pápai diákévei alatt, de még két év múlva s később is viselte „vakmerősége” – ez itt most szó szerint ér-tendő! – következményeit, mivel túl merészen nézett a napba (Szemfájásomkor – 1844)…
További részleteket például ezen a honlapon olvashatsz e híres fényképről: http://archfoto.atspace.
com/index.html [2009. 02. 07.]
Jegyezzünk meg azt is, hogy az általános vélekedéssel szemben a képen Petőfi bal karja alatt nem könyvek vannak, hanem egy szék karfája. (Lásd még fejezetünkben a 192. oldalon ugyanennek a dagerrotípiának átfordított, tükrözött változatát!)
A diáktárs, Orlai Petrich Soma festménye Petőfi ről (1840-es évek) ban meg is lehet halni szerelemért, szabadságért, hazáért.
t fontos dolgaiért. Mert az életnek még k fontos dolgai.
Kétségtelen, hogy Petőfi a magyar köl-tészet Neumann Jánosa. Erre „közvetlen bizonyítékunk” a több évtizedig forga-lomban lévő papír tízforintos is , mely-nek mindkét oldalán a 0 és az 1 ismét-lődéseit láthatjuk. Akár arra a követ-keztetésre is juthatunk, hogy a pénz
tervezői azt szerették volna kifejezni:
Petőfi igenekkel és nemekkel, vagyis az egyes és a nulla
külön-böző variációival leírhatónak gondolja a világot… – akárcsak
a számítógép atyja, Neumann János…
De fémpénzen is megjelent
a költő. Ennek árfo-lyama a gyűjtőknél most 1500-2000 Ft körül van!
„Nálunk a hangsúly majdnem mindig a szó elejére esik, mi a vezetéknevet tesszük előre, nem a keresztnevet, a cím-zésben a városnevet, nem az utcanevet, és amikor egy koncerten tapsolunk, véletlenül sem tudunk kettőre tapsolni, katonásan ütjük az egyeket. A magyar nyelv-nek ez a sajátossága sokáig még a számítástechnikára is hatott: a főkönyvtárak, a főfogalmak balra vannak („elöl”), nem jobbra. Azért mondom, hogy hatott, mert valószínűnek tartom, hogy ezt a gondolkodásmódot Neu-mann János vitte magával Amerikába. (Az internetre már nem volt hatása – ott a főfogalom, a domainnév jobb oldalra, vagyis „hát-ra” került, mint a nyugati nyelvekben címzésben a városnév, névben a családnév és sokszor a birtokviszonyban a birtokos.)”
(Fábri Péter, A verskezdet, Magyar Narancs, 2005, december 5, 65.)
os…
De is Já Jáno
D v
Pe v m
m
u
kezte terv
P mi
mi
u-És ami igazán lényeges, az mindig egyszerű is. Érthető. Petőfi nem bonyo-lítja túl a költészetet, lelkéből oly természetességgel folyik a vers, mint má-séból a hétköznapi beszéd. De fi gyeljük csak meg: vegyünk el, változtassunk meg egy-egy szót olyannyira egyszerűnek tűnő költeményei valamelyiké-ben! Máris láthatjuk: ha köznapinak tűnik is, mégiscsak más ez a költői be-széd. Emelkedett, de nem mesterkélt. A legmélyebben rokon a hétköznapi gondolkodással, mégsem azonos a mindennapi nyelvvel. Előszeretettel feje-zi ki magát ellentétekkel, hasonlatokkal, világos képekkel. Ám ha könnyed, akkor sem pongyola, ha tobzódóan felszabadult, akkor is a végsőkig igényes.
Petőfi tudja, hogy őt sokan olvassák – egyáltalán: valószínűleg ő az első irodalmunkban, akinek igazi közönsége van. Tudja, hogy szava termékeny talajra hull. Nem engedheti meg magának, hogy felszínes legyen. Ezért kell egyértelműnek is lennie. Társadalomszemlélete a lehető legegyszerűbb, fő építőköve a kérlelhetetlen igazság – mint a szabadság melletti legelső érték.
Nála ezt nem lehet innen meg onnan nézni, ilyen és olyan mentő körül-ményekre hivatkozni, bűnök után utólagos ideológiákat gyártani, a világot emígy és amúgy szemlélni. Igazság vagy van, vagy nincs. Ha nincs, akkor harcolni kell érte, és meghalni kell érte. S mivel ő ezt nemcsak mondta, ha-nem meg is tette, ezért szeretjük annyira. Halálával hitelesítette mindazt, amit – addig költői túlzásnak tűnően – elmondott.
Az ő életéhez, az ő tisztaságához képest mindig csak lelkiismeret-fur-dalásunk lehet. Talán ezért is tűzi nevét zászlajára előszeretettel min-denféle társadalmi rendszer: a saját ártatlanságát és létjogosultságát véli bizonyítani általa.
Petőfi alakja mérték és minta a magyarság számára. Olyanok szeretnénk lenni, mint ő. Élni, halni, szenvedni, gyűlölni és örülni is csak vele lehet igazán – véljük életünk bizonyos pillanataiban. Petőfi úgy tudta megfogalmazni érzéseinket is, mintha szavai a mi szavaink
kultusz Személyekhez, (szent) he-lyekhez kötődő, gyakran túlzó tisztelet, amely megnyilvánul a róluk szóló nyelv-használatban, szokásokban, ünneplő szertartásokban, a hozzájuk való vi-szonyban. – Az írók, költők utóéletében beszélhetünk a ~ tudományos-szakmai, oktatásbeli, a mindennapi életet érintő, illetve más szerzők alkotásaiban való megjelenéséről. A ~ részei lehetnek szobrok, fi lmek, ünnepségek, de tudo-mányos konferenciák is.
A „kultusz kultuszának kultuszá”-ra lehet példa ez a maglódi emléktábla
Kéry Gyula riportkönyvében így eleveníti föl az egyik ked-ves esetet a Petőfi -ereklyék gyűjtésével kapcsolatban:
„Cser Gábornak, a dömsödi gazdának nem egyszer sok pénzt kináltak azért az egyszerű, szú-ette, kopott nyoszo-jáért, melyben a Petrovics mészáros fi a a világra jött. De Cser Gábor nem adta oda senkinek, nekem is csak akkor engedte át, midőn megtudta, hogy a Petőfi -társaság erek-lyetárában fogják kegyelettel megőrizni.
Késő éjszaka adtam fel a dömsödi ereklyéket a vasuti állomáson. Vasárnap nem szoktak teherárukat felvenni, de mikor a vasuti tiszt megtudta, hogy Petőfi ereklyéiről van szó, szíves készséggel azonnal intézkedett, s az első vonattal utnak indította azokat.
Reggelre már Budapesten voltak. A József-városi pá-lyaudvaron elém sietett a szállitó kocsis és kérdé, hogy én keresem-e a Petőfi ágyát és almáriumot?
Meglepett a kocsis kérdése.
– Honnan tudja, hogy Petőfi ágya?
– Mert rajta van – válaszolta – a vasúti czédulán.
És csakugyan ott találtam az ágy oldalfájához kötve egy kis papirtáblát a következő fölirással: »Emberek! Vi-gyázat! Petőfi ágya!!«
Vasuti tisztek és munkások kegyelettel állták körül az ereklyéket.”
(Idézi eredeti írással Kalla Zsuzsa, Tények és legendák, tár-gyak és ereklyék, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994, 76–77.) Szabadság, szerelem
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom Az életet,
Szabadságért föláldozom Szerelmemet.
(Pest, 1847. január 1.) Ezen a linken találjátok meg
a Petőfi Irodalmi Múzeum ál-landó Petőfi -kiállítását. Tájéko-zódjatok, nézzetek, lássatok, olvassatok az egyik legnagyobb magyar lángelméről minél többet: www.pim.hu/object.
8f 8fc6 025310 4 e 619a3 4 -35960450a29b.ivy [2009. 02. 07.]
1.
A szülőház Kiskőrösön
Petőfi végre az a költő, aki mindenkié. Még József Attila is „rájátszik”
vele való fi zikai hasonlatosságára, életpályájuk egy-egy elemének párhuzamosságára s szellemi rokonságukra. (Lásd fényképeiket a 192–193. oldalon!)
A századforduló idején országos mozgalmat szerveztek a Petőfi -relikviák összegyűjtése és méltó otthonának megteremtése céljá-ból. 1909-ben meg is nyílt a Petőfi -Ház – a későbbi Petőfi Irodalmi Múzeum elődje. A gyűjtés során rengeteg Petőfi -ereklyét találtak, például csak pipákból több tucatnyit. Jellemző, hogy szórványosan még az 1960-as években is kerültek elő „Petőfi -pipák”. Igaz, hogy a költő szenvedélyes pipás volt, s gyűjtötte is ezt a dohányzó-al-kalmatosságot, de ennyi pipa mégiscsak soknak tűnik… Bizonyos, hogy a jótékony emlékezet avatott néhány füstölőszerszámot
„a nagy ember” tárgyává. Mert nagy ember közelsége megszenteli a tárgyakat, melyek őt körülveszik, s mi, kései utódok, meghatottan állunk egy karosszék, egy könyvespolc, egy íróasztal előtt. Hangunk is lecsendesül, alig is sóhajtunk: igen, ez az övé volt… A tisztelet és a megbecsülés jele ez – sajnos csak addig, amíg a politika bele nem szól a spontán szeretet megnyilvánulásaiba, s nem emel a magasba vagy taszít a mélybe nem irodalmi okok miatt írókat, költőket…
lennének. Ha verseit olvassuk, úgy érezzük: „de hiszen ilyet én is tudnék írni!” Ezt azonban már sokan megpróbálták, de még senkinek sem sike-rült. Epigonjai, utánzói már megszólalásuk pillanatában közönségesnek hatnak, gyakran pedig egyenesen komikusnak. Még az is előfordulhat, hogy tőle természetesnek érezzük azt, amit mástól giccsesnek tarta-nánk. Még kultusza is élő hagyomány.
Szabadság, szerelem. Goda Krisztina 2006-os fi lmjének főszerepében Dobó Kata
Beszélgessetek a Szabadság, szerelem című epigramma ér-tékrendjéről! Próbáljatok meg hasonló tömörséggel sms-ben értékrend-variációkat megfo-galmazni!
2.
186
ii. rész \ életmvek \ petfi sándor báju zenét. | S kóválygani kezdtek | Mindnyájan a tánc gyönyörében, | Mint aki nadragulyával | Füszerezte ebédjét. | A lábak187
És ami igazán lényeges, az mindig egyszerű is. Érthető. Petőfi nem bonyo-lítja túl a költészetet, lelkéből oly természetességgel folyik a vers, mint má-séból a hétköznapi beszéd. De fi gyeljük csak meg: vegyünk el, változtassunk meg egy-egy szót olyannyira egyszerűnek tűnő költeményei valamelyiké-ben! Máris láthatjuk: ha köznapinak tűnik is, mégiscsak más ez a költői be-széd. Emelkedett, de nem mesterkélt. A legmélyebben rokon a hétköznapi gondolkodással, mégsem azonos a mindennapi nyelvvel. Előszeretettel feje-zi ki magát ellentétekkel, hasonlatokkal, világos képekkel. Ám ha könnyed, akkor sem pongyola, ha tobzódóan felszabadult, akkor is a végsőkig igényes.
Petőfi tudja, hogy őt sokan olvassák – egyáltalán: valószínűleg ő az első irodalmunkban, akinek igazi közönsége van. Tudja, hogy szava termékeny talajra hull. Nem engedheti meg magának, hogy felszínes legyen. Ezért kell egyértelműnek is lennie. Társadalomszemlélete a lehető legegyszerűbb, fő építőköve a kérlelhetetlen igazság – mint a szabadság melletti legelső érték.
Nála ezt nem lehet innen meg onnan nézni, ilyen és olyan mentő körül-ményekre hivatkozni, bűnök után utólagos ideológiákat gyártani, a világot emígy és amúgy szemlélni. Igazság vagy van, vagy nincs. Ha nincs, akkor harcolni kell érte, és meghalni kell érte. S mivel ő ezt nemcsak mondta, ha-nem meg is tette, ezért szeretjük annyira. Halálával hitelesítette mindazt, amit – addig költői túlzásnak tűnően – elmondott.
Az ő életéhez, az ő tisztaságához képest mindig csak lelkiismeret-fur-dalásunk lehet. Talán ezért is tűzi nevét zászlajára előszeretettel min-denféle társadalmi rendszer: a saját ártatlanságát és létjogosultságát véli bizonyítani általa.
Petőfi alakja mérték és minta a magyarság számára. Olyanok szeretnénk lenni, mint ő. Élni, halni, szenvedni, gyűlölni és örülni is csak vele lehet igazán – véljük életünk bizonyos pillanataiban. Petőfi úgy tudta megfogalmazni érzéseinket is, mintha szavai a mi szavaink
kultusz Személyekhez, (szent) he-lyekhez kötődő, gyakran túlzó tisztelet, amely megnyilvánul a róluk szóló nyelv-használatban, szokásokban, ünneplő szertartásokban, a hozzájuk való vi-szonyban. – Az írók, költők utóéletében beszélhetünk a ~ tudományos-szakmai, oktatásbeli, a mindennapi életet érintő, illetve más szerzők alkotásaiban való megjelenéséről. A ~ részei lehetnek szobrok, fi lmek, ünnepségek, de tudo-mányos konferenciák is.
A „kultusz kultuszának kultuszá”-ra lehet példa ez a maglódi emléktábla
Kéry Gyula riportkönyvében így eleveníti föl az egyik ked-ves esetet a Petőfi -ereklyék gyűjtésével kapcsolatban:
„Cser Gábornak, a dömsödi gazdának nem egyszer sok pénzt kináltak azért az egyszerű, szú-ette, kopott nyoszo-jáért, melyben a Petrovics mészáros fi a a világra jött. De Cser Gábor nem adta oda senkinek, nekem is csak akkor engedte át, midőn megtudta, hogy a Petőfi -társaság erek-lyetárában fogják kegyelettel megőrizni.
Késő éjszaka adtam fel a dömsödi ereklyéket a vasuti állomáson. Vasárnap nem szoktak teherárukat felvenni, de mikor a vasuti tiszt megtudta, hogy Petőfi ereklyéiről van szó, szíves készséggel azonnal intézkedett, s az első vonattal utnak indította azokat.
Reggelre már Budapesten voltak. A József-városi pá-lyaudvaron elém sietett a szállitó kocsis és kérdé, hogy én keresem-e a Petőfi ágyát és almáriumot?
Meglepett a kocsis kérdése.
– Honnan tudja, hogy Petőfi ágya?
– Mert rajta van – válaszolta – a vasúti czédulán.
És csakugyan ott találtam az ágy oldalfájához kötve egy kis papirtáblát a következő fölirással: »Emberek! Vi-gyázat! Petőfi ágya!!«
Vasuti tisztek és munkások kegyelettel állták körül az ereklyéket.”
(Idézi eredeti írással Kalla Zsuzsa, Tények és legendák, tár-gyak és ereklyék, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994, 76–77.) Szabadság, szerelem
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom Az életet,
Szabadságért föláldozom Szerelmemet.
(Pest, 1847. január 1.) Ezen a linken találjátok meg
a Petőfi Irodalmi Múzeum ál-landó Petőfi -kiállítását. Tájéko-zódjatok, nézzetek, lássatok, olvassatok az egyik legnagyobb magyar lángelméről minél többet: www.pim.hu/object.
8f 8fc6 025310 4 e 619a3 4 -35960450a29b.ivy [2009. 02. 07.]
1.
A szülőház Kiskőrösön
Petőfi végre az a költő, aki mindenkié. Még József Attila is „rájátszik”
vele való fi zikai hasonlatosságára, életpályájuk egy-egy elemének párhuzamosságára s szellemi rokonságukra. (Lásd fényképeiket a 192–193. oldalon!)
A századforduló idején országos mozgalmat szerveztek a Petőfi -relikviák összegyűjtése és méltó otthonának megteremtése céljá-ból. 1909-ben meg is nyílt a Petőfi -Ház – a későbbi Petőfi Irodalmi Múzeum elődje. A gyűjtés során rengeteg Petőfi -ereklyét találtak, például csak pipákból több tucatnyit. Jellemző, hogy szórványosan még az 1960-as években is kerültek elő „Petőfi -pipák”. Igaz, hogy a költő szenvedélyes pipás volt, s gyűjtötte is ezt a dohányzó-al-kalmatosságot, de ennyi pipa mégiscsak soknak tűnik… Bizonyos, hogy a jótékony emlékezet avatott néhány füstölőszerszámot
„a nagy ember” tárgyává. Mert nagy ember közelsége megszenteli a tárgyakat, melyek őt körülveszik, s mi, kései utódok, meghatottan állunk egy karosszék, egy könyvespolc, egy íróasztal előtt. Hangunk is lecsendesül, alig is sóhajtunk: igen, ez az övé volt… A tisztelet és a megbecsülés jele ez – sajnos csak addig, amíg a politika bele nem szól a spontán szeretet megnyilvánulásaiba, s nem emel a magasba vagy taszít a mélybe nem irodalmi okok miatt írókat, költőket…
lennének. Ha verseit olvassuk, úgy érezzük: „de hiszen ilyet én is tudnék írni!” Ezt azonban már sokan megpróbálták, de még senkinek sem sike-rült. Epigonjai, utánzói már megszólalásuk pillanatában közönségesnek hatnak, gyakran pedig egyenesen komikusnak. Még az is előfordulhat, hogy tőle természetesnek érezzük azt, amit mástól giccsesnek tarta-nánk. Még kultusza is élő hagyomány.
Szabadság, szerelem. Goda Krisztina 2006-os fi lmjének főszerepében Dobó Kata
Beszélgessetek a Szabadság, szerelem című epigramma ér-tékrendjéről! Próbáljatok meg hasonló tömörséggel sms-ben értékrend-variációkat megfo-galmazni!
2.
Mondanom sem kell, hogy Petőfi Sándor korának talán legjelentősebb bloggere volt ;-) ! (Erős versenyben Jókai Mórral, akivel életük többször is keresztezte egymást. Diákkori „blogjaik”-at lásd a pápai korszakukkal kapcsolatban!)
3.
Közismert tény ;-), hogy költőnknek rövid életében is legalább kéttu-catnyi honlap- és blogkezdeményezése volt, ám egyiket sem művelte egy évnél tovább! A Petőfi -kutatás jelen állása szerint még legalább 4-5 blogjának törmelékei megtalálhatók és feltáratlanok a nem-euklideszi virtuális világtérben, egyszerűbben szólva a blogoszférában. Melyek le-hetnek ezek? Folytassatok blogkutatásokat ez ügyben ;-) !
4.
Ha egyet sem találnál véletlenül, akkor készítsd el Te magad Petőfi egy lehetséges blogját vagy honlapját! – Látogass el Balla D. Károly író, köl-tő virtuáléjára, ahol 2009-ben néhány irodalmárral közösen megírtuk egy nem létező Esterházy Péter-kötet befogadásának történetét: http://
ba.try.hu [2009. 02. 07.] Mivel mint tudjuk, az irodalom mindig játék is, ne vonakodj, vágj bele, játssz Te is!
5.
Lakóhelyeden vagy annak környékén tudsz-e irodalmi vagy akár más jel-legű kultuszról? Szerinted fontos az ilyen fajta hagyományőrzés? Miért?
(Későbbi tanulmányaidra is előkészülhetsz, mert ezekről a további évfo-lyamokról is lesz szó!)
6.
Akár a saját kultikus vagy kultuszos projek-ted előkészítését is elkezdheprojek-ted már most!
7.
Az írói-költői és egyéb kultuszoknak per-sze vadhajtásaik is akadnak. Ezeket álta-lában egy kor valamilyen politikai eszme jegyében hozza létre és táplálja. Gyakran megtörténik, hogy a kultusz hősét, fősze-replőjét túlértékelik. Megesik az is, hogy az általában valamilyen évfordulós fellán-golást nagy „zuhanás” és felejtés követi.
Ilyenekről is tudsz? Ha nem, keress eff ajta túlértékeléseket!
8.
Mit szólsz például a bulvársajtó által gerjesz-tett kultuszokhoz, furcsa érték(t)rendekhez?
9.
De a kultuszrombolásra is találhatunk példát.
Így is értelmezhetjük például a tudományo-san meg nem alapozott, olykor tragikomikus
„eredmények”-kel szolgáló szibériai–barguzi-ni Petőfi -expedíciót. Ennek is érdemes utána-nézni! Közreadunk erről egy mai verset, amely próbára teheti értelmezői képességeinket, de teremtő nyelvi ereje kétségbevonhatatlan!
10.
A versbeli ismeretlen szavak értelmezéséhez kérj segítséget Szüleidtől, Nagyszüleidtől, és utána rakd össze Te magad a szöveg szerin-ted való értelmét! – Készítsetek aff éle „kis-szótár”-t, „szószedet”-et a vershez!
11.
Biztosan olvastál-hallottál arról, hogy a költő állítólag nem halt meg a segesvári csatában – az imént emlegetett szibériai lehetőség csak
Biztosan olvastál-hallottál arról, hogy a költő állítólag nem halt meg a segesvári csatában – az imént emlegetett szibériai lehetőség csak