„Lovaim elég jól értik nyelvjárásomat;
nincs nap, hogy legalább négy óra hosszat ne társalognék velük.”
(Mr. Lemuel Gulliver) Swift: Gulliver utazásai
Az angol klasszicizmus legnagyobb prózaíróját igazán csak a 20.
század értette meg. Azok az olvasók, akik már valamilyen módon találkoztak a gyilkos szatírának Swift művelte ágával; abszurd iro-dalommal, parabolisztikus szövegekkel. Olyan írásművekkel, melyek nemcsak hogy mást jelentenek, mint mondataik összessége, hanem a hétköznapi ész számára lényegében felfoghatatlanok. Másfajta logika működik ezekben a művekben, a mindennapok „szürke” lo-gikájától nagyon is különböző. Swift későbbi magyar fordítójának, Karinthy Frigyesnek a szavaival szólva: ezekben az alkotásokban
„minden másképpen van”. (Karinthy a maga módján „folytatta”
Swift munkásságát: Utazás Faremidóba, Capillária). Nem érvénye-sek a megszokott, hétköznapi törvényszerűségek, szabályok. Elké-pesztő dolgok történnek, s furcsa élőlények népesítik be a képzelet teremtette tájakat.
Swift, Voltaire, Gogol, Kafka, Orwell neve jelzi a világirodalom ama vonulatát, amely úgy próbált hatni a közönségre, hogy a megszoká-sokon túllépett. A begyakorlott ismétlődéseket félredobta, s a meg-hökkentés vagy a borzongás-borzongtatás eszközeit is felhasználta.
Ekként hívta fel a fi gyelmet arra, hogy a hiúsággal körülbástyázott mindennapi élet értéktelen, semmitmondó, hazug és nevetséges.
Eme alkotók műveiből bizony a legelkeseredettebb emberi arcok néznek ránk. Még akkor is, ha létrehozóik megteremtésükhöz csak a szelíd irónia „gyöngéden barbár” eszközeit használták fel. (Az idé-zőjeles kifejezést a hasonló gondolkodású kortárs cseh író, Bohumil Hrabal egyik regényének címéből kölcsönöztük.) Ők azonban nem-csak ezt tették, hanem bátran éltek a szarkasztikus gúny és a kemény szatíra biztosította lehetőségekkel. Miközben felborították a valósá-got, aközben ugyanarról a valóságról mondtak ítéletet, fogalmaztak keserű kritikát.
„[…] A legtökéletesebb testi egészségnek örvendtem, belső nyugalmamat semmi sem zavar-ta; nem is tapasztaltam barátok hűtlenségét és árulását, sem nyílt vagy titkos ellenségek ármányko-dását. Itt aztán se alkalmam, se szükségem vesztegetésre, talp-nyalásra vagy kerítésre, hogy egy nagyúr vagy dédelgetett selyem-fi úja kegyeit megnyerjem. Nem kellett körülbástyáznom magam csalók és elnyomók ellen, nem volt itt orvos, hogy elpusztítsa testemet; nem volt ügyvéd, hogy kiforgassa minden zsebemet;
nem volt itt besúgó, hogy lesse minden lépésemet, elejtett sza-vamat, vagy hogy kitalált váda-kat kössön a nyakamba, mert jól megfi zették érte; itt nem voltak botrányrendezők, befeketítők, rágalmazók, zsebtolvajok, úton-állók, betörők, koronaügyészek, ringyók, pojácák, hamiskártyá-sok, politikuhamiskártyá-sok, szellemeskedő sznobok, hisztériások, bamba Jonathan Swift (1667–1745)
71
egy-két | Botlásnak utána | Kijut a konyhába… kohával, acéllal | Meggyujtja a taplót, | Taplóval a kéngyertyát, | Kéngyertyával a
A Gulliver utazásai (1726) kétség-telenül szórakoztató mű (is). Néhány része – főként a Lilliputban és az óriásoknál tett látogatás története – remek gyermekirodalom. Ezekből a részletekből több fi lmes feldolgozás, ifj úsági kiadvány készült. A mű me-seelemeit hat-nyolc éves gyerekek könnyen megértik. Az egész törté-netfüzér lényegének befogadásához azonban sokkal több tapasztalat, él-mény, „világlátottság” szükséges.
Swiftet természetesen nem a mese lehetőségei érdeklik elsősor-ban, hanem az, hogy lerántsa a leplet az eredendő emberi nagyképűségről, gőgről. Gulliver utazásai során rájön, hogy mennyire kisszerű és esetleges lehet minden, ha más nézőpontból, egy másik értékrend felől tekintünk rá. Vagyis minden ember alkotta ér-ték viszonylagos. Valaki Lilliputban óriás termeténél fogva önmagában is hatalom, s népek, háborúk sorsát döntheti el. Ugyanaz az ember az óri-ások között csenevész, jelentéktelen senki, akit egy fuvallat semmivé te-het, múló szeszély vesztét okozhatja.
Swift – aki egyébként pap is volt – józan javaslatainak hatástalansága miatt fordult a szatíra gyilkos fegyveréhez és az abszurdhoz. Ekként lett a modern irodalom egyik fanyar s elkeseredésében olykor indu-latos – egyre aktuálisabb? – őse. Munkái – s közülük elsősorban a Gulliver utazásai – nemcsak ma is élvezhetők, hanem rendkívül ta-nulságosak mindenkor. Az értelemmel rendelkező ember ésszel való meggyőzhetőségének reményével íródtak. Így a felvilágosodás egyik legfontosabb tételének dokumentumává, nemcsak aktuálpolitikai irattá vagy szépirodalmi művé váltak. Swift a jobbíthatóság észérveit mély érzelmi töltéssel párosítva teszi hőseit esendően emberivé.
szájjártatók, örök vitatkozók, fajtalankodók, gyilkosok, rablók, piperkőc álművészek, itt nem voltak se pártok, se frakciók, se híveik, se vezéreik; itt senki sem sodorta bűnbe felebarátját, sem csábítással, sem példával; itt nem volt börtön, vérpad, akasztófa, korbács, karó és kaloda; nem volt itt csaló szatócs vagy mester-ember, nem volt gőg, hiúság és aff ektáció; nem voltak parfümös gigerlik, provokatőrök, alkoholis-ták, kóbor szajhák és bujakóro-sok; nem voltak nagyhangú és páváskodó, feslett és költséges hitvesek, nem voltak buta és hencegő pedánsok; nem voltak tolakvó, lehengerlő, veszekedő, nagyhangú, handabandázó, tök-fejű, önimádó, káromkodó kocs-matöltelékek, nem voltak gaz-emberek, akiket azért emeltek fel a piszokból, mert bűneikkel kiér-demelték; nem voltak nemesek, akiket meg azért dobtak oda, mert erényeik miatt számukra jobb hely nem volt található;
nem voltak lordok, kóklerek, bí-rák és tánctanárok.”
Jonathan Swift, Gulliver utazá-sai, Bp., Európa–Magyar Helikon, 1979, 454; Szentkuthy Miklós for-dítása
Rajzold meg Gulliver utazásai-nak térképét!
1.
Írj további fejezeteket a Gulli-ver-történetekhez!
2.
Gulliver Lilliputban (diafi lm 1955-ből, rajzolta Zórád Ernő)
utaztató regény
Biztosan olvastál már Verne Gyula-regényeket. Szerinted milyen hasonlóságok és kü-lönbségek vannak a két szerző írói módszerei s a világról alko-tott véleménye között?
3.
Swift ma legfontosabbnak tartott műve utaztató regény. Ismereteid tárházában s könyvtárban kutakodva gyűjtsél még hasonló műfajú alko-tásokat! Alkoss defi níciót!
4.
Vajon mi lehet e műfaj hatásának titka, s mi lehet a szerzők fő célja?
5.
Szerinted miért csak a Nyihahák országában érzi jól magát Gulliver? Értel-mezd a fejezetünk élére tett mottót!
6.
Készíts jellemrajzot Gulliverről a regény első fejezete(i), illetve utolsó fe-jezete alapján!
7.
Talán hallottál róla, hogy Gulliver óriási fi guráját az egyik magyar város-ban szeretnék kiállítani lelkes rajongói, közöttük jeles irodalmárok. Nézz utána a neten, él-e még ez az ötlet – vagy talán már meg is valósult?
A „szobor” akkora lenne, hogy benne sétálni, nézelődni, játszóházat s kiállítást rendezni egyaránt lehetne. Mi a véleményed erről az ötletről?
8.
Vesd össze Swift művét egy általad olvasott tudományos-fantasztikus regénnyel, utópiával! De eszedbe juthatnak természetesen fi lmek is!
Érdemes elgondolkodni például azon, hogy milyen hasonlóságok s kü-lönbségek jellemzik mondjuk A Csillagok háborújának s a Gullivernek világképét, dramaturgiáját stb.! (Előtte tájékozódj, mi is az a dramaturgia!) 9.
utópia Elbeszélő történet, cselek-ménye a keletkezéséhez képest való jövőben játszódik. Általában ideális társadalmi berendezkedést ábrázol – de negatív ~-ról is szoktunk beszélni.
73
szalmát, | Szalmával a fát, | Hogy téglát melegítsen | Hasacskájára a mopszli-kutyának. | Mondom: valamint ilyenkor | Kiderűl a