püs-pökséghez tartoztak: a milkovi püspökség azonban, a török hatalom és schismaticus nyomások alatt fel-oszló félben lévén), az illyenek a canon szerinti élet-módra visszatérni vonakodtak. (Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
O cs. kir. Apostoli Fölsége f. évi febr. 17-én kelt legfelsőbb ha-tározatánál f o g v a , a kalocsai föszékes-káptalannál sz. Pálról czimzett bácsi préposttá K l a s s a n o v i c s Marián apátot és székes-egyházi foesperest, tovább a T a r y Ferencz öregebb mester-kanonokot és ka-locsai plébánost illető rang f e n t a r t á s á v a l , székes-egyházi főesperessé Dr. K o v á t s József a p á t o t , bácsi foesperest és theologus kanonokot, bácsi főesperessé B a r a k o v i c s Antal tiszai főesperest és kanonokot, tiszai főesperessé Dr. H a u s e 11 p l a s z József ifjabb mester-kanonokot, ifjabb mester-kanonokká pedig A n t u n o v i c h János esperest és almási plébánost méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. ( W . Z.)
C s o n g r á d , február 12-én. A jelen hithideg, élvvá-gyó, s az anyagiakat szerfölött hajhászó, de az irgalom és jó tettek gyakorlatában szűkkeblű korszakban, midőn (főkép, ha az Isten dicsőségének előmozdításáról van szó,) a judási fu-karság daemona azon jobbakat is, kik a materialismus undok iszapjában még el nem merülve, magasabb nézpontról tekin-tenek rendeltetésök felé, a ,mire való e vesztegetés' mormo-gásával áldozatkészségökben lehangolni törekszik; midőn mél-tán elmondhatjuk : „quoniam abundavit iniquitas, et refrigescet Charitas multorum" (Mát. 24, 12.), hogy mit tehet még illy meddő korban is a vallás isteni lánghevétől melengetett kebel, annak elég fényes jelenségét adák a közelebb letűnt év folytán templomuk kiékesitésében Csongrád város hivei. Közlő ugyan-is meg lévén arról győződve, hogy milly horderővel bir nem csak a finomabb izlés, hanem az áhitat és hitélet emelésére is az Isten házának küldisze, örömest ugyan, de tekintve a na-gyobb áldozatot igénylő vállalat kivitelének nem épen kedve-ző mostoha körülményeket, nem csekély aggodalommal nyúlt ezen, már régtől ohajtott tervének foganatosításához: bizván azonban az Istennek a jó szándékot kivánt sikerrel koszorúzó gondviselésében, hogy ,qui dédit velle, dabit et perficere pro bona sua voluntate' (Philipp. 2 , 13.), hozzá fogott a munká-hoz; és reményében nem is csalatkozott : mert egyszeri föl-szólalása, a nép minden rétegeiben olly mérvben viszhangra talált, hogy rövid idő alatt a városi tanács által utalványozott 200 p.forintnyi segélyen kivül, a hivek ajtatos adományiból olly összeg állott rendelkezésére, mellyen H ü 11 z Károly pesti művész által a templom tágas szentélye kifestethetett. Alig értesült ebbeli vállalatunkról egyházunknak az Isten dicső-ségét szivén viselő, mélyen tisztelt védnöke, mélt.
nagy-ká-1 5 0
rolyi gróf Károlyi István, a páratlan buzgalmu kegyúr, és ál-dozatokban kifogyhatlan lelkes liazaíí, ki abban találja legna-gyobb örömét, ha, és minél több jót mivelhet : a nélkül, hogy fölkéretett volna, ötszáz p. forinttal kegyeskedett templomunk kifestéséhez nagylelküleg járulni ; mi által ismét egy hervadat-lan nefelejcset tűzött dicső érdemeinek fénykoszorujához, és szentegyházunknak egész terjébeni kifestését lehetővé tette.
Az illyképen jó Ízléssel kiékitett templomunk egyik mellékol-tárának kiaranyozására özvegy Csernus Istvánné 200 p. forin-tot ajánlott. Szemerédi Istvánné a bold. Szűz szobrát szege-di aranyozok által 60 p . frttal megujittatá. Bagi Agnes kisasz-szony sajátkezüleg remekül hímzett atlasz oltárteritőt, és két párnát, mint munkájának zsengéjéthozá az Urnák ajándékul;
a pásztorok pedig mult karácsonyi sz. ünnepekben, egy Pes-ten megrendelt és 100 p. forintba került nagyszerű bethlehe-mi jászollal lepték meg a hivők seregét : ennek nagy örömé-re ; mivel ezentúl alkalmak leend a váltságunknak szemléleti-leg előtüntetett szemléleti-legkegyeletesb titka iránt hitökben erősbül-ni; valamint az anyáknak is gyermekeiketakis Jézus jászolához évenkint elvezetve, azok gyöngéd kebleit. Megváltójok iránti szeretetre gyulasztani, s életével megszentelt példájának kö-vetésére buzditni. Végül azt sem hallgathatom el, hogy néhai Faragó István, közelebb jobb életre szenderült csongrádi pol-gár, a városi nagypiacz terén emelendő Sz.-Háromság szobrára ezer p. forintot hagyományozott. Illy szép áldozatokban nyi-latkozó tettek, ugy hiszem, nem szorulnak bővebb commen-tárra ; miknek egyszerű registrálása is elegendő arra, hogy azokban a hitélet ébredésének szebb jövendővel kecsegtető korányára ismerni lehessen. Istené legyen a hála, és dicsőség , ki mindezen magasztos áldozatoknak hathatós eszközlője va-la; ki mindenható szellemerejével, ha kell, még a kövekből is támasztand Ábrahám fiait az anyagi érdekkel saturált korszel-lem megszégyenítésére. A nagylelkű adakozóknak pedig for-ró köszönet : kik szives adományaikkal ott biztosítottak ma-guknak kincset, hol azt sem a moly, sem a rozsda meg nem emészti, sem a tolvajok el nem lophatják. Ok a mulandó mam-monon pártfogókat nyertek , őket az örök boldogság hajlé-kába fogadandókat ; és érdemeket szereztek arra, hogy az Isten házának díszét, s lakhelye dicsőségét előmozditani bu-zogván, egykoron a mennyei dicső Jerusalem végnélküli örö-meinek élvezetére fölvétessenek. Bocsánat ez igénytelen so-rokért, mellyeket csak azért közlöttem, mivel azon egyháznak parányi tagja vagyok, melly anyai szeretetével az egész
vilá-got öleli; s mert hiszem a szentek egyességét, mellynél fogva, ha annak egyik tagja örvend, méltó, hogy örüljön a többi is, és viszont fájdalmaiban is részvevő szívvel osztozzék.
lliiglivár. Folyó hó 11-én ültük meg a helybeli pap-növelde kápolnájában , nagy sz. Bazil, nazianzi sz. Gergely, cs aranyszájú sz. János védszenteinek évfordulati örömünne-pét. A növendékpapság valamint más években, ugy ez idén is dicséretes buzgóságot fejtett ki az isteni-tisztelet ünnepé-lyességének növelésében, s különösen kitüntette magát a sza-batos négy-hangu énekekben, mellyek meglepő hatást gya-koroltak minden jelenvoltakra. A sz. mise alatt, az evangelium után, nt. s tudós Lyachovics Bazil lyceumi tanár u r , mély alapossággal, s kenetteljesen fejtegeté a papi hivatal méltósá-gát. A vérontás nélküli áldozatot ft. Ladizsinszky Sándor őr-kanonok , és lyceumi prodirector ur ő nagysága mutatá be, ki
e napot ránk nézve még emlékezetesebbé tette az által, misze-rint a papnövelde iránt, mellyben ezelőtt mint buzgó
lelki-igazgató 16 éven át működött, szives kegyeletét tanúsítandó, 105 frtot (osztrák értékben) tett le alapítványul azon sz. czél-ra, hogy ezen tőke kamatja addig, mig az alapító élni fog, di-csőségesen uralkodó ő cs. kir. Apostoli Fölségének boldog jól-léteért , azután pedig az alapitó lelke nyugalmáért az intézeti spirituális által végzendő sz. misék dijául szolgáljon. Enged-je a Mindenható, hogy a közszeretetü, s mélyen tiszelt
ala-pitó , jó egészségben még sokáig éljen !
ü á r o l y f e j é r v á r , febr. 25. Az erdélyi püspökség helyreállítása korszakában még eddig elő nem fordult napra virradánk ma. Ugyanis főpásztorunk ő nmlga ma 11 órakor, a székes egyházban ünnepélyes szertartással elmondott „Itine-rarium clericorum" czimü imának szép fohászaitól, az összes clerus-, tanuló ifjúság- és egybesereglett híveinek jó kívánsá-gaitól kisérve, Romába indult. Ez utazásának czéljáról maga ő nmlga értesité híveit, egy lángérzéssel irt búcsúzó körlevelé-ben; hol többi között mondja: „Midőn hét év előtt apostoli Fejedelmünk akaratja, és Jézus helytartójának sz. parancsa az Isten oltára elejbe állítanak, hogy mint egykori főlelkipásztor-tok a püspökké kenetés malasztjaiban részesüljek: akkor az anyaszentegyház szertartása szerint ünnepélyes fogadást te-vék , miszerint bizonyos évek lefolyta után, a mennyire ezt körülményeim engedik, az örök városba zarándoklandok; hogy Jézus földi helytartójának, kire az isteni Megváltó választott nyájának szellemi gondozását bizta, az apostolfejedelem törvé-nyes utódjának, kinek az Ur az evangelium csalhatlan tanúsá-ga szerint a mennyek országának kulcsait átadá, és kihez szó-la: „Te vagy Péter, és ezen kőszálra épitendem egyházamat, s a pokol hatalma győzelmet nem veend rajta," a kereszténység tiszteletreméltó atyjának, anyaszentegyházunk isteni szerke-zete megszentelt alapkövének, ki sz, Jeromos szavai szerint a Világmegváltótól „a végre rendeltetett, hogy egy főnök felál-lítása által a szakadás alkalma eltávolíttassák," gyermeteg tiszteletünk, és vallásos közös liódolatunk adóját bemutassam ; de egyszersmind számot is adjak eddigi püspöki hivatalkodá-somról, és a megszentelésnek magasztos müvéről, melly érde-metlenségem kezeibe vagyon fektetve. Szent borzalommal lépendek, ha az Ur is ugy akarja, a sz. városnak az apostol-főnökök és ezernyi martyrok vérétől pirosló földjére, hogy ő előtte, kin az egész föld kerekségén milliónyi hivő kereszté-nyek szeme vallásos kegyelettel függ . . . bizonyságot tegyek hitetekről, mellyet mint istenes őseitek drága hagyományát a mult kor vészes viharai, s a jelen idők ezer veszedelmei közt hiven megőriztetek , melly lépteiteket a nehéz életnek viszon-tagságos pályáján bizton vezérli. . . . Tanúságot akarok tenni a bennetek újra fölébredt vallásos szellem- és egy házias öntu-datról , melly a többi közt a gyakori és buzgó templomláto-gatás-, a húsvéti gyónás- és áldozásnak évről-évre növekedő száma-, ujabb és ujabb ajtatos egyletek keletkezése- és azon örvendetes áldozatkészségben mutatkozik, melly kevés évek lefolyta alatt több templomok- és paplakoknak a hivek költsé-gei- , vagy tetemes segedelméveli építését, elemi iskoláknak és fontos főbb tanodáknak megalapítását lehetségesité. . . . Es hiszem, hogy az egyház látható fejének atyai szemei kedvesen fognak ezen szellemileg elejbe állított és főpásztorában lábai nál térdelő, kicsiny, de dicső nyájon nyugodni ; melly az
euro--"U 151 p.ii miveltség keleti határszélén sokszerü harczok és nehéz viszonyok közt óvta meg az isteni szeretet áldásos hagyomá-nyát, Jézus megváltó evangéliumát. . . . Azonban, hogy föl-di életünk végczéljának elérésére a ti nélkülözhetlen közre-munkálástok is minél sikeresebben biztosittassék, és zarándok-iástok czélja e földön minél biztosabban eléressék, irántatok való főpásztori gondoskodásomnál fogva, megszenteléstek né-hány segédeszközét, kedves körötökből több időrei távozásom-kor, atyailag intve szemetek elé állitom ; mellyekkel részint az anyaszentegyháznak bölcs törvénye és szokása ez évben is mindnyájunkat megkinál, részint főlelkipásztori szeretetem kívánja üdvösségteket eszközölni. Közéig tudnillik ismét a sz. böjti idő, az Isten Fiának földi életéből meritett mind-azon nagyszerű emlékezetekkel, mellyek a ker. önmegtartózta-tást, a földi vágyak fölötti uralkodást, és a szellemi élet minden irányában nagyot és dicsőt mivelni egyedül képes önmegtaga-dást a legékesszólóbb emberi nyelvnél is hathatósabban hir-detik, a bethlehemi istálónak a világmegváltó Isten-ember böl-csőjévé magasztosult szegényes jászolától, a gethsemani kert halálveritéke- és Golgotha véres látmányáig .... azon időpontig, mellyben roncsolt testének siralmas állapotja mindnyájunkat, kik kényelmes jóllétben, örömek és vigadalmak között szere-tünk járni az élet ösvényein, a próféta azon szavaival szólít : Oh mindnyájan ti, kik általmentek az uton , figyelmezzetek, és lássátok, ha vagyon-e fájdalom, melly hasonló az én fájdal-mamhoz. . . ." Ezután áttérve a nmélt. főpásztor azon eszkö-zökre, mellyek segélyével a lelki tisztaságot mindenkor hiven megőrizhetni, ezek közül különösen „a legméltóságosabb 01-tári-szentség szünetnélküh imádását" emeli ki ; „melly más kath. országokban leginkább a negyven órai ajtatosság alak-jában , a hivők nagy lelki előmenetelére régóta örömmel gya-koroltatik, és Erdély egyházában is egykor a ker. kath hívek-nek bő alkalmat szolgáltatott sz. hitök nyilvánítása- és szilár-dítására. . . ." Ez áldásos ajtatosságot újra behozni szándé-kozván , egyúttal rendeli, „hogy a legméltóságosabb Oltári-szentség, a nagyböjti sz. időt közvetlenül megelőző Quinqua-gesima-vasárnaptól, a püspöki székes-egyházban kezdve, az évnek minden napján a püspöki megyének valamelly anya-, vagy fiók-, vagy zárdatemplomában az általa meghatározandó rend szerint, reggeltől estig a hivek imádására kitétessék"; és körlevelét e fölhivással zárja : „Használjátok tehát kedves gyermekeim ! a kínálkozó kedves alkalmat hitetek szilárdítá-sára , kath. öntudatotok megedzésére , s azon vágynak élénki-tésére, mellyel szivetek az Oltári-szentség isteni tartalma, Jézus, és ő benne a valódi szellemi élet, az égi malasztok kútforrása, s a teljes boldogság után sovárog." 0 m p o 1 y i.
M é m e t o r s z á g . (A königsbergi prot. consist.Vége.)Egy üldözött, és elnyomott egyház méltán keres támaszt híveinek törvény által nem tiltott közrehatásában. S ámbátor a consisto-rium épen nem szorult egyházának illyetén gyámolitására, még-is, ha csupán azt tette volna, mit a kath. püspökök tesznek, tud-nillik híveit és lelkészeit előlegesen intette volna a protestanti-smus érdekébeni buzgóságra, mint vallási kötelesség teljesí-tésére, s nem fenyegetődzik a p o l g á r i életre is kiható követ-kezésekkel, kétségkívül okot a megrovásra ki sem talált volna.
Hogy pedig a kath. és prot. egyház állása felől Poroszország-ban, és a kettőnek állapotja közötti nagy különbségről némi fo-galmunk legyen, elegendő futólag megemlíteni az iskolaügyet.
Poroszországban „hat egyetem van ; és ezek közül négy egészen protestáns, kettő pedig (a bonni s boroszlói) vegyes, ugy ne-vezett paritätisch; és csupán a münsteri, két tudományi-kar-ral , theologiai- s philosophiaival biró akadémia kizárólag ka-tholikus intézet. Következőleg tiz millió protestáns négy tel-jes egyetemmel bir ; a hét millió kath. pedig, a tőlök e l v e t t kölni, trieri, bonni, münsteri, boroszlói, erfurti s paderborni főiskolák helyett, kárpótlásul, nem kapott többet két vegyes egyetemnél. S még ezek is mint állnak paritätisch ! A bonni egyetemnél (legalább 1853-ban) 39 rendes egyetemi tanitó létezett ; s ezek közül, a néhány hittanáron kivül, csak kilencz
kath. volt az összes jogi, orvosi és bölcsészeti karokban : pe-dig e katholikusok közé számittattak még az olly, egyházilag felfüggesztett tanitók is , kik, mint a hermesianus Braun , és Achterfeld, felolvasásokat sem tartottak, hanem azért fize-tésöket húzták. Az időközben meghalt Dr. Scholz, és püspökké lett Martin, ugy látszik, azóta sem nyertek utódot : vagy csak legújabban lőnek kipótolva. Az akadémiai senatusban 1855-ben csupán egy katholikus ült ! Az egyetemek segélye-zése is olly arányban történik, hogy mig a négy prot. egye-tem évenkint 284,631 tallérnyi segélyben részesül, a két ve-gyes 183,568-at nyer, a tisztán kath. münsteri akadémia pe-dig 1,250-et; és a boroszlói főiskolában minden kath. theolo-giai tanuló 19 tallérjába kerül az államnak, a prot. pedig
154-be. Ez aránytalanság kiáltó volta okozá, hogy a west-phali tartományi gyűlésben még a prot. tagok is gyámoliták a katholikusok régi s igazságos kérését, miszerint a münsteri főiskola egyetemmé alakittassék át ; alapul erre az állam által elfoglalt, s évenkint 365,000 tallérra rugó egyházi javak jö-vedelme úgyis elegendő lévén. Különben is , ezen császári s pápai egyetem, jogilag most is fenállónak tekintendő ; s magá-ban a két facultásmagá-ban jelenleg is több tanitványnyal bir , mint a königsbergi s greifswaldi prot. egyetemek, valamennyi tudo-mányi karokban.— S a mi az egyetemekre nézve áll, még in-kább áll a gymnasiumokat illetőleg : 90 közül alig 30 kath.
Westphaliának csaknem egészen kath. lakossága van ; és öt kath. gymnasium mellett, nyolcz prot. gymnasiuma. Pedig a milly fölöslegesek az utóbbiak, olly tulnépesek amazok ; mivel amaz ötben 185% iskolai évben 1745 tanuló volt, mig az utóbbi 8-ban, az ide járni kénytelen kath. ifjakat is beszámit-v a , csak 1,203-an jártak. Münsterben elkelne a 2-ik kath.
gymnasium : de az eddigi kormány alatt csak prot. gymna-sium alapítása volt várható. Szintilly részrehajlással pártol-tattak a prot. reál-, és elemi-iskolák a kath. fölött ; s egy igaz-ságosabb eljárás reményét csak a legújabb változás, a regens-ség kora kelté föl : melly reményt azonban az ágostai lapban nyilatkozó felekezetesség mindenkép meg akarna hiusitni. A következés fogja természetesen megmutatni, hogy ki csaló-dott várakozásában. Addig is a katholikusok bizodalommal várják a jobbat.
B r i t a n n i a . Az angol napi sajtó, a parlamenti szóno-kok divatos kikeléseit Roma, s annak állítólag gyökerestül rossz kormánya ellen, hiven viszhangozza, s lehetőleg éles-biti. Hihetőleg ez, és bizonyos zsidó tekintélynek követté vá-lasztatása bátoritá föl London izraelitáit a Mortara-ügyben teendő ujabb kísérletre. Sir Morét Montefiore, mikép a ,Je-wish-Chronicle' írja , febr. 26-án csakugyan „útra indult Ro-mába , az ifjú Mortara-, és szülőinek érdekében. Az angol
zsi-dók egy emlékiratát viszi magával, mellyben kérik , hogy a fiu adassék szülőinek vissza. Lady Montefiore is társa leend az utazásban, ugy szinte Kursheedt ur Uj-Orleansból, és Dr.
Hodgkin. A főváros minden zsinagógájában imádkoznak a kül-detés sikerülése végett." Ez utóbbi eszköz használása ellen ki-nek sem lehet szava ; sőt örvendeni kell a hit maradványa fö-l ö t t , mefö-lfö-ly az imádság erejében bizik. Nem is mondható az haszontalannak : mivel Isten az őt kérőknek ha nem adja is azt meg, mit közvetlenül megnyerni óhajtanak , ád érette job-bat, és nekik hasznosabbat. Reméljük ennélfogva, hogy buz-galmuk jutalmául, az igaz hit világosságát többekre is kiter-jesztendi közülök. Bár ezen eszközhez, nem pedig a rágalma-zás- , a katholicismus elleni lázítás-, és egyéb istentelen fogá-sokhoz folyamodtak volna mindjárt kezdetben a Mortara-ügyet alkalmul felhasznált ama literatorok is, kikről az ágostai ,Alig.
Zeitung' febr. 23-iki számában emlékezik ; kik „hazátlanul, és a honszeretet érzelmeitől megfosztva, religio nélkül, s épen azért minden mélyebb erkölcsiség és illem hiányában, egyedül bizonyos utánozhatlan elsajátítási tehetséggel, és a
conventio-nalis formákhozi legkönnyebben alkalmazkodni tudással birva, a népek közt elszórtan , mindenütt és kizárólag az egoismus és hatalom szolgálatában állnak. . . . " S kik a napi sajtót annyira hatalmukba keriték, hogy a fönebbi lap szerint (melly pedig legfölebb is csak kis kenyér-irigységgel vi-seltetik irántuk, de szivből legjobb barátjok : mint a tu-dósításába vegyitett keresztény-ellenes sorok is bizonyít-ják), még „a párisi levelezőknek is legalább fele zsidó, a né-met lapoknál." Könnyű annalcokáért felfogni, hogy honnan amaz iszonyú zaj és szenvedélyes kikelés a külföldi lapokban a ker. tanok és institutiók ellen, mihelyt a katholicismusnak positiv szelleme s törvényei a rationalisticus, vagy épen atheisticus nézetekkel a gyakorlati életben összeütközésbe találnak jönni ; mi mindamellett is, hogy az illetők gondoskodtak róla, misze-rint a religiot lehetőleg internálják a templom falai közé, olly-kor mégis megtörténik. Onnan, mivel Europa legtöbb, és tón-adó városaiban, „olly emberek kezében vannak a hírlapok,'kik sem hal, sem h u s , hanem egyedül az után mennek, a mi őket vonja. . . . Annyi bizonyos , hogy az irodalomban és börzén,"
folytatja az idézett ,A. Z.' egy élősdi nemzedék képződött, melly az elég számos keresztény sereghajtókkal együtt, a tár-sadalomnak valódi fekélyévé lett. Az időszaki sajtóban ezen, tulajdonkép idegen elemnek belevegyülését annál kevésbbé lehet közönyösen venni, mivel az rendesen névtelenül, és el-leplezve lép föl." Különben, mint mondók, az ezt iró épen nem vallásos buzgóságból kel ki a czéhen kívüli munkások ellen : sőt még gyanúsítja, s rágalmazza is a kereszténységet ; azt állítván róla, mikép joga sincs igazságot követelni, mellyet
„olly sokáig és kegyetlenül kigúnyolt" ; a zsidóktól „kétezer év óta a legszentebb jogot is megtagadván." E jogkérdésre nézve szeretnők a ,1' Univers' számtalan czikkei közül, a legújabbat, febr. 25-én adottat közölhetni. De ehhez több hely, s azok ré-széről, a kik számára Íratott, higgadtabb kedély kellene, mint a minőt a Mortara-ügy lefolyása tanúsított. Azoknak, kik e
kér-dést alaposan akarják tanulmányozni, ajánljuk Rupertnek ,L'
Eglise et la Synagogue' ezim alatt imént megjelent könyvét ; mellyre talán alkalmilag mi is vissza fogunk térni.
—A csaknem keresztényi hitét megtagadó közönyösségig kiterjesztett politikai türelmesség, a bálványozó hinduk irá-nyában annyira megy, hogy a felsőháznak febr. 18-án tartott ülésében gr. Shaftesbury kérvényt nyújtott át Irhonból, melly-ben a folyamodók kérik , miszerint a katona-tisztek ne kény-szeríttessenek a hinduk bálványimádó szertartásaiban részt venni, s azok fényét katonai tisztelgéssel emelni. Valóban kü-lönös ellentét, hogy épen a katholikus Irlandnak kell a prot.
Angliát a bálványozásbani részvéttől visszatartani, s igy épen azokat, kik a kath. egyházat még mindig bálványozással sze-retik vádolni. Tudva levőleg Anglia még bálványokat is ké-szit, és szállíttat Indiába ; jó pénzen adván el neki azon bor-zasztó cultus tárgyait, mellyet állitólag a biblia-társulatok ki-irtani szándékoznak : ha mégis nem szintolly kereskedési czikk egyiknél a biblia, mint a másiknál a trimurti szobra. Azonban a
Angliát a bálványozásbani részvéttől visszatartani, s igy épen azokat, kik a kath. egyházat még mindig bálványozással sze-retik vádolni. Tudva levőleg Anglia még bálványokat is ké-szit, és szállíttat Indiába ; jó pénzen adván el neki azon bor-zasztó cultus tárgyait, mellyet állitólag a biblia-társulatok ki-irtani szándékoznak : ha mégis nem szintolly kereskedési czikk egyiknél a biblia, mint a másiknál a trimurti szobra. Azonban a