az egyház, vagyis tulajdonképen a lélek üdve kí-vánhatja az i s t e n i jog és törvény alárendelését és megszorítását." Mindezt a ,Religio' tanitja. Kissé tra-vestálva u g y a n , de szórói-szóra ott van az idézett számban..
s..Nemde jó rakás absurdum, néhány sorba
müen elhanyagolni ; hanem, a hol szükség, és alkalom van rá, megvédeni illik. 2-or: Be akarjuk várni az itt adott felvilágo-sítás eredményét; valljon tudnillik megelégszik-e azzal a czikk-iró, kit ez esetben meg sem nevezni szoros kötelességünknek tartunk ; vagy pedig minden áron tudatni akarja a világgal, mit irt Hugo Grotius, PufFendorf, és — Rousseau : mire töké-letes szabadsággal bir. S akkor majd többet is lehetend szó-lani hozzá. De a ,Religio'-nak különben is több oldalról igény-be vett hasábjait (hova a már megkezdett czikkeket is alig lehet többszöri megszakítás után beszoritni, másokat pedig, fő-leg a könyvismertetéseket csaknem egészen mellőzni kell,) épen nem szeretnők illy áldástalan polémiára vesztegetni. S ezt annál kevésbbé, mivel a lap nem sajátunk, hanem egy sz. czélu társulaté ; mellynek szelleme s ízlése felől rosszul volnánk értesülve, ha hihetnők, hogy illy czivakodásban kedvét talál-ja. De ha meg kell lenni, megteszszük ezt is. ,Fiat justitia...' Azt ugyanis alig kell mondanunk, hogy a ,Mortara-ügy jelen-tősége' felől irt sorokat egészen magunkéivá teszszük, s az azokban foglalt minden egyes szóért magunkra vállaljuk (az itt bővebben kifejezett értelmezés mellett) a felelősséget. Min-den esetre jobb, itt végezni be a pört, mint más lapokba vinni azt által. S z e r k.szorítva. Hisz azért tanulja az ember a Philosophiát, ama mélységes tudományt, hova az ,isteni' termé-szetjog is tartozik, hogy ollyasmit is tudjon követ-keztetni, mi más közönséges, jóakaratú embernek eszébe sem jutna.. .Igy azután diadalmasan bebizo-nyítja ,az igazság itélő-birói szava', mikép itt : „Első hiba : (hogy) a kath. egyház joga összeütközésbejöhet a természetjoggal." Mert : „azt mondani, hogy az egy-ház joga összeütközésbe jöhet a t e r m é s z e t i joggal, annyit tesz, mint mondani, hogy az egyház joga ösz-szeütközésbe jöhet az i s t e n i joggal."—„Második hi-ba: (hogy) a természeti jogokat szükségkép, és mindig magasabb rendüeknek nem kell tartanunk. Más sza-vakkal ez annyit tesz, mint mondani: az i s t e n i , ö r ö k , változhatlan jogokat szükségkép és mindig magasabb rendüeknek nem kell tartanunk." Holott : „a termé-szeti jogokat szükségkép és mindig m a g a s a b b , sőt mondhatni, legmagasabb rendüeknek kell tartanunk, m i n d e n egyéb jogoknál ; mert ez az Istentől belénk öntött természeti = isteni törvény kifolyása., .melly nem csalhat minket soha, mert a lehető csalás ma-gára az Istenre visszaháramlanék; mit állítani, a milly istentelenség, ép olly badarság (!), s az ész- és kinyilatkoztatással ellenkező." — „Harmadik hiba : de nem is kell hinnünk , mintha az egyház, vagyis tulajdonképen a lélek üdve, nem is kívánhatná meg a természetjogok" (a,Religio'-ban ,természeti jogbk')
„alárendelését és megszorítását. Természetjog—isteni j o g ; t e g y ü k " (bizony pedig jobb volna, ha nem
ten-né ; okát alább megmondjuk,) „az első helyébe e má-sodikat, az axióma szerint: aequalia aequalibus sub-stitui possunt, és azonnal leplezetlenül áll előttünk az állitás fonáksága."—„Negyedikhiba:(hogy) az evan-gelium szelleme máskép tanit minket'; azaz, hogy az evangelium szelleme azt tanitja, miszerint az egy-ház , vagyis tulajdonképen a lélek üdve, kivánhatja a természeti — i s t e n i jogok alárendelését és megszo-rítását."— „Ötödik hiba: (hogy)szabályul tétetett,az evangelium szellemében, magunkon, tehát természe-tünkön erőszakot tenni. Ha az állitás igy hangzanék:
szabályul tétetett magunkon,tehát testiségünkön," (sa
testiség nem természetünkhez tartozik ?) „rossz
kíván-ságainkon erőszakot tenni, még megjárná; habár erre
is azon észrevételünk v a n , hogy a sensualitást
kiir-tani nem szabad . . . de szerzőnél" (már t. i. a
,Reli-gio'-ban) „természetünk=természeti j o g , a mint az
az egész gondolatmenetből kiderül (?) ; és igy ez
ál-litásnak is kereken ellent kell mondanunk. . . . A
ter-mészeti törvényt és jogot még a l á r e n d e l n i
semsza-bad , hanem szükségkép és mindig magasabb
rendű-1 2 4
nek kell tartanunk. Ez ötödik hiba semmi egyebet nem tartalmaz" (a sophistika, és elferdités legú-jabb szabályai szerint magyarázva), „mint ezt : sza-bályul tétetett az evangelium szellemében az i s t e n i törvényen és jogon erőszakot tenni. Már ki az, ki ez állítást védelmezni merné?" (Ha találkozhatott olly uri ember, ki ,a philosophia és sz. theologia tanára' levén, illy állítást ki tudott a .Religio' 6-ik számá-ból olvasni, bizony nem állunk jót érte, hogy ne ta-lálkozzék más, ki a vádirat szerzője által ügyesen kiconsequentiázott thesist is védelmezhese.Csak ki kell hirdetni egy, a ,lángész' dicső nevével jutalmazandó pályakérdésül) „Hatodik hiba : hogy Máté 5 , 2 9 . ; és 10, 35. szerint tagjainktól—hogy a természetjog alárendeltessék és megszorittassék, tehát saját tes-tünk tagjaitól—is inkább kell megválni, mint lel kün-ket veszélyeztetni...A kath. egyház soha sem vette, mert nem is vehette az idézett sz.-irási szavakat a felhozott értelemben." (Minő értelemben? H o g y ké-szek legyünk tagjainktól is inkább megválni, mint lelkünket veszélyeztetni? Sőt nem csak tagjainktól, de életünktől is meg kell válnunk, inkább, mint lel-künket veszélyeztetnünk. Nem irigyeljükaz ollyan-nak sem philosophiai, sem theologiai tudományát, ki e szavakból haeresist farag ki, v a g y Origenesféle öngyilkosság-, és csonkításra gondol. A vértanuk mindannyian megváltak, még életöktől is Jézusért:
pedig nem követtek el öngyilkosságot.) Ezek volná-nak a,Religio' kérdéses czikkében foglalt tévedések:
mellyeket a vádirat hosszasan czáfolgat ; mindegyre visszatérvén ,Caeterum censeo'-jára, h o g y tudnillik : a ,természettörvény' i s t e n i törvény,a természetjog isteni j o g ; következőleg a természetet nem szabad a kinyilatkoztatott isteni törvénynek, v a g y az egyház rendeletének alárendelni, sem pedig az összeütközés lehetőségében hinni. (Folyt, köv.)
Pásztorkotlási tárgyalások.
IX.
(Pár szó a kath. köz-istentiszteleti szent szakaszokról.) A budvveisi főpásztor hivatalosan meglátogatván a mult évben megyéjét, fájdalmasan tapasztala , hogy a köz-istentiszteleti szent szakaszok nem tárgyaltatnak és fejtegettetnek egyaránt, hanem a szent intelmek mellőztével, kizárólag az evangéliumok fölött tartatik szent beszéd. Ennek következtében mult évi Karácsonhó 9-én kelt körlevele által meghagyja megyei papsá-gának , hogy ezentúl vasár- és ünnepnapokon az evangelium-nial együtt az intelem is felolvastassék, és majd az egyik, majd a másik fölött tartassék beszéd. E rendelettel kapcsolat-ban szabad legyen nekem megemlíteni, mikép bizony Magyar-országban sem mindenütt szokás az evangéliummal együtt az
intelmet is felolvasni (mert hiszen a régibb kézi-könyvekben föl sem találhatók ezek), annál kevésbbé megmagyarázni, vagy fölötte szent beszédet tartani. Nem volna-e kívánatos, átalá-nossá tenni a szokást, melly szerint az evangelium az intelem-mel együtt felolvastatnék, és hol az egyik, hol a másik fölött tartatnék beszéd? E szokás behozatala, vagy átalánositása mel-lett több ok harczol. Először tudnillik az anyaszentegyház ezt sehol sem tiltja. Midőn ugyanis a trienti sz. zsinat (De reform.
Sess. V. c. II.) az evangelium hirdetését meghagyja az illetők-nek , átalán mondja : „ut diebus saltem dominicis et festis solennibus plebes sibi commissas pro sua et earum capicitate pascant s a l u t a r i b u s v e r b i s ; docendo, quae scire omni-bus necessarium est ad salutem, annunciandoque eis cum brevitate et facilitate sermonis vitia , quae eos declinare , et virtutes , quas sectari oporteat, ut poenam aeternam evadere et coelestem glóriám consequi valeant." Szintilly átalánosan szól a sz. zsinat alább , midőn ismételve parancsolja az ille-tőknek : „ut saltem omnibus dominicis et solennibus diebus festis, tempore autem ieiuniorum, Quad rages imae et adven-tus Domini, quotidie, vei saltem tribus in hebdomada diebus, si ita oportere duxerint, s a c r a s s c r i p t u r a s d i v i n a m-q u e l e g e m annuncient, et alias, m-quotiescunm-que id oppor-tune fieri posse iudicaverint.'1 (Sess. XXIV. De reform, c. IV.) Korán sem tiltja tehát az egyház az intelem felolvasását ; sőt, miután a szent-misében is használja azt, minden vakmerőség nélkül mondhatjuk , hogy inkább akarja, miszerint az evan-geliummal együtt az is magyaráztassék, és szent beszéd a fö-lött is tartassék. Igy történt ez az anyaszentegyház első ide-jében is, midőn sz. Pál ap. olly világosan meghagyta: „Et
cum lecta fuerit apud vos e p i s t o l a haec, facite, ut et in Laodicensiutn ecclesia legatur" (Col. 4, 16.). Es ismét : „Ad-juro vos per Dominum, ut legatur e p i s t o 1 a haec omnibus sanctis fratribus" (I. Thess. 5 , 2 7 ) . Lőrinez érsekünk zsinata is világosan szól, midőn megparancsolja : „Quovis die Domi-nico in Ecclesiis majoribus Evangelium, E p i s t o 1 a, et fides ...
populo explanetur." Más országi zsinatokról nem szólok. De másodszor : a beszélő pap érdeke is ugy hozza magával, hogy ne csak az evaugeliumokat, hanem az intelmeket is használ-ja. Mert lám e kettő közt a legszebb összefüggés levén, egyik a másikat felvilágosítja, s kiegészíti. Ha pedig külön használ-tatik az intelem , ugy például, hogy három évig folytonosan az evangéliumok, következő három évig pedig az intelmek fölött tartson beszédet, ez a papnak is, meg a hallgatóságnak is jól fog esni ; mert hiában, bizony mi emberek vagyunk....
De végre , tegyük föl, hogy egynémelly ker. házban ott van a gerendán a kapcsos biblia, vagy legalább az evangeliumos könyv is ; kérdem , midőn azután szombat e 3 t e , vagy vasár-nap délután kezébe veszi a gazda e könyveket, és elolvassa a szent leczkét, nem méltán kérdezheti-e önmagában : ,ugyan miért nem szokták a szent leczkét is felolvasni a templomban;
lám millyen szép tanitások vannak benne'? Nem volna-e tehát kivánatos, behozni, vagy átalánossá tenni a szokást, melly szerint az evangelium az intelemmel együtt olvastatnék föl, és hol az egyik, hol a másik fölött tartatnék szent beszéd ? *)
Vl2
*) U g v hiszszük, hogy az anyaszentegyház szándéka felől, mind az e v a n g e l i ü m ö t , mind a sz. leczkét m e g m a g y a r á z n i , fejtegetni, s a hivek előtt érthetővé t e n n i , kétség nem lehet. A. felolvasás czélja
— f i 1 2 5 u——
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Esztergom, bőjtelőhava 13-án. Ismét egy régi ugyan, de örökké magasztos ünnepélynek voltam tanuja. . . . Mihez is hasonlítsalak téged oh szeretett egyház ! melly százados fürt-jeid daczára is ifjú vagy, és épen olly megragadólag szólasz hí-veidhez szertartásaidban most, mint ezer évek előtt? Hason-ló vagy te a mennyországhoz, melly öröktől fogva létez bár, mégis örökké uj. Hisz az vagy, Isten országa vagy te a föl-dön. És ő, mai nap ismét egy apostol-utódot küldött orszá-gába ! Mélt. és ft. H a a s Mihály, volt cs. kir. iskolai taná-csos urnák szathmármegyei püspökké szenteltetése, a szokott egyházi szertartásokkal, e napon ment véghez. A fölszentelő maga országunk bibornok-primása volt ; kinek oldala mellett mélt. P e i t l e r Antal cultus-ministeriumi tanácsos, és nagys.
L i p t h a y András esztergomi kanonok urak segédkeztek. A fölszentelő társakat mélt és ft. V i b e r József halyai, s T ó t h
Imre thaumacumi fölszentelt püspök urakban volt szerencsénk tisztelni. Az ünnepély fényét emelte a nagyszámú egyházi és világi hivatalok , különösen pedig az iskolaügy képviselői-nek jelenléte ; ugyszinte a szathmári megyét képviselő követ uraké is, kik ide siettek főpásztoruk üdvözlésére. A fölszen-telés alkalmával egy más kitüntetésnek is voltunk szemtanúi.
Evangelium után tudnillik a főmagasságu bibornok-érsek át-nyujtá a magával Romából hozott Krisztus-rend keresztjét a fölszentelési ünnepélyre szinte megjelent, budai helytart.
oszt. iskolai referens T a n d 1 e r József ő nagyságának ; ki tek.
S c i t o v s z k y Márton , és a pesti polgármester urak , mint tanuk jelenlétében elmondván a trienti hitvallást, tisztelettel fogadá azt el. Minél számosabb esztendőkig viselje azt, Isten dicsőségére, s lelkének üdvére ! Az uj fölszentelt püspök ur-nák pedig szívből hangoztatjuk : ,Ad multos annos !' Legyen neki a 13-mas szám valóban a szeretet és egység jelképe ;
sze-csak ez volt. „ L e c t i o autem", i r j a a n a g y tudományu pápa, X I V . Benedek (,De Sacrificio Missae.' c. C X V I . ) ,,in eum finem instituta est, u t C h r i s t i a n u s p o p u l u s e r u d i a t u r , et per earn ad Sa-crifieium praeparetur." Mikép készíttetik pedig előre, ha nem érti ? Különben is némelly leczkék egyenesen az ünnep és sz. mise főczéljára vonatkoznak , s az isteni-tisztelet lényegéhez tartoznak : mint például sz. István első v é r t a n ú napján, Pünkösd ünnepén, Ur napján stb. Azért sz. Tamás is i r j a (III. P. qu. 83. a r t . 4.) „ P r a e m i t t i t u r i n s t r u c t i o f i d e l i s p o p u l i, quia hoc Sacramentum est mysterium f i d e i. . . . quae quidem instructio dispositive quidem fit per doctrinam Propliet a r u m ePropliet AposProplietolorum , quae in Ecclesia legiProplietur per lecProplietores ePropliet s u b -d i a c o n o s . " Az epistola csak azért olvastatik az evangelium előtt, nem mintha egyik a másiknál alább állna tekintély- és méltóságban, hanem mint a sz. mise alkatrészeinek magyarázói mondják , példázzák azon r e n d e t , mellynél fogva ,az apostolok is Krisztus előtt j á r t a k , ki őket elküldé kettenkint minden v á r o s b a , hova ő menendő volt' ; és K e r . sz. J á n o s t , ki előkövetje v o l t , s az Urnák ú t j a i t elkészitette.
(Innocent. III. De Miss. L II. c. 29.) De azért mindig meg kell külön-böztetni a megparancsolt eljárást attól , melly az egyház szellemében van ugyan , de határozottan nem szabatik elő : talán, mivel az egyház a sz. leczkében t á r g y a l t magas igazságok f e j t e g e t é s é t , kevésbbé hitte, a nép szükségeit és felfogási képességét, de az azokról szónoklók te-hetségét is tekintve , e g y a r á n t megparancsolhatónak ; mig az evangé-liumok t ö r t é n e t i tartalmát a nép szintolly könnyen felfogja s megjegyzi magának, mint a milly könnyű, az azt tanitónak közhasznú, s g y a k o r l a t i beszédet készitni felőle. Erre nem minden sz. leczke n y ú j t hasonló mértékben alkalmat. Azért a köteleztetés nem is terjesztetett
ki azokra ; de kiterjeszthető. S z e r k .
ressék őt u g y , mint ő is szeretettel fogja a hit egységében kormányozni híveit, s az örök életre vezérelni.
Esztergom, böjtelőhava 15-én. Három rendbeli örven-detes esemény kényszerit, irótollamat kezembe venni ; s azon reményben, hogy nem egy találkozandik a t. olvasók közül, ki örvendeni kiván az örvendezők kel, ezennel napfényre h o -zom mind a hármat. Először is, örvendek azon, hogy f. hó 9-kén mélt. és ft. V i b e r József fölsz. halyai püspök ur ismét négy bajnokot kent föl Krisztus szolgái-és Isten titkainak sá-fárivá, egyet ugyan a kegyes-rendiek, másikat Nyitra-megye, kettőt pedig Esztergom-főmegye részére. Ez utóbbiak egyike, P o l i a k o v i c s János ur, f. hó 13-án tartá zsenge miséjét.
Emlitésreméltó, hogy azonkivül, miszerint az érintett uj misés atyja, anyja s nagyanyja is életben vannak, olly szerencsés volt, hogy ugyanazon templomban és ugyanannak veze-tése mellett mondhatta el első sz. miséjét, mellyben, és a ki-nek kezei által, mint annak keresztíia is, részesült a sz. ke-resztségben. Volt is öröm a családban, de volt Szent-György mezővárosban is, melly az uj felszenteltet szülöttjének vallja.
Örvendek másodszor, hogy nem rég maga Roma megtisztelé egyik hazánkfiát, t. S z e y 1 e r Károly eszt. székes-egyházi karigazgató urat; ki a maria-czelli országos bucsujárat alkal-mával ,Maria-Cellensis' czim alatt művészi hymnust bocsát-ván közre, s annak egy példányát szentséges atyánknak küldvén, legújabban ezüst érmet volt szerencsés tőle nyerni, ö r -vendek harmadszor, mivel Esztergomból egy jó lélekre muta-tó tényt hozhatok fel, s ez : hogy nem rég azt határozá a hely-beli takarékpénztár egyik gyűlése, miszerint jövedelméből 400 a. é. forint, a már meglevő, s a főmagass. bibornok-érsek és a m. káptalan buzgóságából 25,000-nyi forintig álló nőnö-veldei alap szaporítására szenteltessék: azon óhajtását fejez-ve ki : bár mielőbb létesülne ez intézet, mellytől a családok boldogságát föltételezve látja. Isten mihamarább teljesítse kívánságukat !
Esztergom, febr. 6. Talán érdemes a nagy közönség-gel is tudatni, mi papnöveldénk falai közt történt ? Ez egy egyházi iskola léttrejötte; mellynek, alkotója, s előmozdítója nt. F á b i á n János tanulmányi felügyelő ur, ki az elnöksé-get is szíveskedett elvállalni. Társulatunk megnyitó első gyű-lésén, mult január hó 27-én a nt. elnök ur velősen és világo-san kimutatta az illy társulatok hasznát, s hogy milly művelt-séggel kell birnia főleg korunkban egy papnak, hogy az egy-háznak olly számos elleneit legyőzhesse, kik különösen az olly hatalmassá vált sajtó utján fenyegetődznek mindent feldúlni akaró fegyvereikkel; s milly hasznos lenne, ha hazánk mind-annyi papnöveldéjében létre jöhetne hasonló intézet : mi ál-tal már magasabban járó egyházi irodalmunk is nagyobb len-dületet és lel virágzást nyerne. Gyűlések, a félévenkint elő-forduló készületi időt kivéve, hetenkint fognak tartatni. Ké-réseinkre ft. M a j s c h Jakab esztergomi kanonok és apát ur ő nagysága, növeldénk nagylelkű igazgatója, megigérte saját költségén több hangszerek beszerzését, hogy igy az egyházi zene is előmozdittassék a clerus közt. Az ur Isten áldja meg őt érte ! Nem is kívánhatok egyebet, mint hogy honunkban mindenütt illy szeretetteljes elöljárókkal legyenek a növeldék ellátva, kik valóban megtagadva magukat, csak növendékeik jóllétét s üdvét viselik szemeik előtt, s egyedül csak szent kö-telességüknek élnek ; valamint azt is, hogy minden illy
inté-* 126 inté-* zet hasonló bőségben legyen a szükségesekkel, valamint
anya-gilag, ugy szellemi tekintetben is ellátva, főleg olly szép temp-lommal , és ebben diszes oltárok-, és jó hangzatu orgonával, az ajtatosság és egyházias élet táplálására szolgáló egyik főbb kellékével.
V á c z , februárhóban. Engedjen egy kis tért becses lapjában igénytelen közlésem számára , melly csupán azért kívánkozik a közönség elé bocsáttatn í, hogy az ismerked-jék meg egy olly házzal, mellyet Magyarország ,Lelki kór-ház'-ának lehetne nevezni ; mert azoknak szolgál tartózko-dási helyül, kik lelki bajokban sínylődnek ; kik az isteni, s pol-gári törvények ellen vétkeztek , s ennélfogva a polpol-gári társa-ságra nézve veszélyesekké váltak. Ertem a cs. kir. váczi fegy-házat ; melly 1855-ben épült föl a régi, ugy nevezett There-sianumból. Különösek az Istennek végzései ! Nemes ifjak ne-velésére volt eredetileg e ház szánva : s ime most az emberi-ség nemtelenjei bűnhődnek benne. Ki Esztergomból Pestre, vagy visszafelé gőzhajón utazik, meglepetik a Duna partjáig kiterjedő szép épület által ; mellynek közepén a goth stylben épült templom, valóságos disze az egésznek , s mindenkinek szemébe tűnik. Ez épületbe tehát Magyarország nagyobb ré-széből záratnak azon fegyenczek , kik egytől tiz évig vannak börtönre Ítélve (a nagyobb gonosztevők, kik több esztendőkre ítéltetnek el, Illaván tartóztatvák le). A bezárásnak nem csu-pán az czélja, hogy a fegyencz a rászabott esztendők számát kitöltse: hanem hogy erkölcsilegjavitva lépjen vissza az em-beri társaságba, s annak hasznos tagjává legyen. Hogy ez ne-héz feladat, mindenki át fogja látni, ki tudja, hogy különféle nyelvű, s miveltségü gonosztevők szoktak itt összeseregelni.
Jönnek ollyanok is, kik 30—40 esztendős korukban azt sem tudják , van-e Isten. Jelenleg számuk 970-re s egynéhányra megy : pontosan nem lehet meghatározni ; mivel minden nap jönnek, és mennek. Vallásra nézve van : 500 kath. ; a többi
réf., és ágost. vallású, görög nem egyesült, és zsidó. Nyelvre nézve legtöbb a magyar ; azután következnek a németek , tó-tok , illyrek és oláhok. Hogy annyi nyelv mellett egy lelkész-nek igen nehéz a lelkipásztorkodás, nem szükséges monda-nom. A fiatalok . kik olvasni, irni, és számolni is tanulnak, hetenkint több óráig katechetikai leczkében részesülnek, mely-lyet három nyelven kell tartani. Van ezenkívül közös tanítás ; vasár- és ünnepnapokon predikáczió, sz. mise minden nap : melly alatt orgona mellett, szépen énekelnek. Minden jöve-vény , és kiszabaduló, még külön, bűnére vonatkozó magán tanitást is kap. Mise után a dolgozó szobákban különféle mun-kákkal foglalatoskodnak, leginkább szabósággal. Vannak ezen kivül csizmadiák, asztalosok és bognárok is. Egy része pedig a mosást, és házi tisztogatást végzi. Ámbátor azonban minden javításukra czéloz : mindamellett gyakran történik, hogy a fegyencz, szabadságát visszanyervén, ismét előbbi vétkébe esik vissza. E visszaesésnek különféle okai lehetnek : de leg-gyakrabban a szűkölködés , és munkahiány viszi őket megint a rossz útra. Hogy ezen baj csak némileg is orvosoltassék, kü-lönfélékről elmélkedtem , s ama gondolatra jöttem , hogy ta-lán egy alapitvány által lenne segítve rajta : mellynek kamat-jaiból a szabadságot visszanyert fegyenczek, kiknek épen semmi birtokuk sincs , és kik a fogság rövid tartama , beteg-ség , vagy öregbeteg-ség miatt saját munkájok által maguknak mit sem szerezhettek, fölsegittetnének. Ollykor a fegyencz
javu-lásának őszinte jeleit adja : de visszatérvén a szabad életbe, megrovottsága miatt munkát nem kapván, előbbi rossz éle-téhez , vagyis a lopáshoz fordul. Gyakran az illyen emberen 2—3 p forinttal segitve volna ; mivel a takarékos szegény em-ber azzal is tud valamit keresni. Tervem kivitelére nagyobb erők igényeltetnek : azért mélt. püspököm tudtával, Magyar-országnak majdnem minden főpásztoraihoz folyamodtam. Már-is mutatkozik eredménye folyamodásomnak : mert mostanáig , ő excellentiája, a kalocsai érsek, Kunszt József adományozott 50 p. frtot, ő méltósága a csanádi püspök 100 p. frtról szóló földtehermentesitési kötelezvényt, a ft. veszprémi káptalan 20 p. frtot; miért a nagylelkű adakozóknak nyilt szives hála mon-datik. De miután a többi t. cz. papság részvétele is
javu-lásának őszinte jeleit adja : de visszatérvén a szabad életbe, megrovottsága miatt munkát nem kapván, előbbi rossz éle-téhez , vagyis a lopáshoz fordul. Gyakran az illyen emberen 2—3 p forinttal segitve volna ; mivel a takarékos szegény em-ber azzal is tud valamit keresni. Tervem kivitelére nagyobb erők igényeltetnek : azért mélt. püspököm tudtával, Magyar-országnak majdnem minden főpásztoraihoz folyamodtam. Már-is mutatkozik eredménye folyamodásomnak : mert mostanáig , ő excellentiája, a kalocsai érsek, Kunszt József adományozott 50 p. frtot, ő méltósága a csanádi püspök 100 p. frtról szóló földtehermentesitési kötelezvényt, a ft. veszprémi káptalan 20 p. frtot; miért a nagylelkű adakozóknak nyilt szives hála mon-datik. De miután a többi t. cz. papság részvétele is