• Nem Talált Eredményt

az első hazugság a világon, buktatta meg az első em- em-bert, s vele az egész emberi-nemet az örök

In document Religio, 1859. 1. félév (Pldal 28-33)

kárho-zatra taszította, s Isten egyszülött Fiát elcsábított képmása végett a keresztre szegezte... Azért legyetek kérlelhetlenek, s ne engedjétek magatokat kíméletre biratni, ha gyermekeitek hazugságának büntetése fo-rog fön ; mert a hazugsággal vette kezdetét a vilá-gon a bűn, és az erény zsenge csiráját mi sem képes inkább és hamarább elölni, mint a hazugság, melly úgyis magában már nagyobb bűn lesz, mint az el-követett vétség ; mert azt mintegy védelme alá ve-szi, s a tagadás által a megérdemlett büntetéstől

tö-r e k s z i k

fölmenteni. Azért mondja az írás: „A száj»

melly hazudik, megöli a lelket" (Bölcs. 1, 11.). Ha

pedig a lélek már a kisdedben megöletik, hogyan

éledjen az ismét loi a gyermekben, az ifjúban, és

egykor a férfiúban ? (Vége követk.)

25

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Pest, január. 7. A máris érezhető bajon, melly a .Reli-gio' terjedelmével sokszor arányban nem álló tudósitásokfel-halmozása-, és igy nagy részének szükségképeni mellőzéséből ered, az által kívánunk segíteni, hogy némellyeket csak

ki-vonatilag közlendünk ; vagy pedig előlegesen érintve azok tartalmát, a részletes előadást későbbre hagyjuk, midőn

több helylyel rendelkezhetni reménylünk : mi ha nem való-sulna , a t. levelezők meg fognak az önkénytelen hallgatásért bocsátani, s azt nem tulajdonitandják egyéb oknak, mint

melly a lehetetlenségben rejlik, és igy kétségkívül elegendő mentségül szolgál.

Nagy-Becskerekről a mult évi Karácson estvéjének olly módoni megülése felől irnak , melly az emberi-nem boldogitá-sára , s főleg az ártatlanok , e valóban .jó akaratnak' megör-vencleztetésére született Isten-ember előtt legkedvesebb ; tud-nillik 80 , részint elárvult, de jó erkölcsű iskolás-gyermeknek felöltők-, mellények-, czipők- és iskolai könyvekkeli megaján-dékozása által. A nemeslelkü tettnek annál nagyobb becset tulajdonit az, hogy az örömünnep jelentőségét a szülőkés előkelő vendégek jelenléte is emelte. Ez alkalommal is be-bizonyult, hogy a legboldogitóbb érzetek kútforrása mindig az erény és istenesség marad , melly a jóttevést már itt is meg-jutalmazza. Az ajándékok kiosztását t. cz. S z e r b Emma, F e i c h t i n g e r Anna, P i á j á n Karolina és S t e i n g a s

s-11 e r Hermina úrhölgyek örömkönyek közt végzek ; kivülökt.

D ö r f e l János megyei főnök ur , valamint más jóltevők , és a főiskolai tanitói kar fedezvén a költségeket : melly nagylel-kűségükért a levelező érdemlett köszönetet mond.

A szamos-ujvári gör.-kath. papnöveldének mult novem-berhó elsején történt életbe-léptetését előlegesen is örömmel jegyezzük be.

Leleszen (Zemplén vármegyében) , Karácsonhó 26-án megtartá ft. V e r b ő c z y István, a jászóvári premontrei rend Nestora s helybeli plébános ur , papi pályájának félszázados ünnepélyét; mellyre tisztelőinek e lapok utján nyilvánított üdvkivánatai kissé későn érkeznek.

RévKomáromhan pedig egy fiatal áldozár, nt. B o r -b é l y Soma u r , sz.--benedek-rendi pap , és jelenleg a -bécsi, sz. Ágostonról nevezett intézet tagja mutatá be legelső sz. mi-séjét , olly megható ünnepélylyel, melly az azon megjelent más hitfelekezetüeknek is képes volt bebizonyítani: milly fönsé-ges a kath, egyház külső szertartásaiban is. A megragadó szónok-latot nt. B i t a Dezső ur , Pannonhalmán az ó- és uj-szövetsé-gi bevezetés tudós tanára tartá, az uj-szövetséuj-szövetsé-gi, Krisztus

Jézus által alapított, papi rendnek áldozó, tanitó s orvosi, szintolly magasztos, mint terhes, hármas feladatáról.

A mélt. és ft R é p á s s y József ur által a jászóvári pre-montrei kanonok-rend rozsnyói házában dec. elején végzett egyházi látogatásról is máskor adandunk bővebb tudósítást : mint örömest közölnők a szinte Rozsnyón, aug. 31-től sept.

2-ig megtartott papi lelki-gyakorlatok hatása felől tanúskodó czikket is , ha lehetséges volna.

Pozsony, december végén. A történet és mindennapi tapasztalás tanúbizonyságul szolgál, hogy az igazi belvallá-sosság minden időben és körülmények közt küljelekben nyi-latkozott; hogy az Isten házának kii Idisze, annak folytonos

szorgalommali tisztán tartása a meglevő vallásos érzelem egyik ismeitető jele szokott lenni ; mivel az ember a lelket és testet, mint két alkotó részt egy személyben egyesitvén, mindkét jó-nak igényeit szemmel tartani s kielégíteni tartozik : úgyis a létező kölcsönös szoros,viszony miatt, a mi egyik javára tör-ténik , egyszersmind az egész ember javára szolgál. Remény-lem tehát, hogy a lepergő évet alig fejezhetném be kelRemény-lemesb tudósítással, mint a helybeli polgári kórház (Bürgerspital) templomának ez évben véghezvitt, valóban szép és nagysze-rűen diszes megújítása és kiékesitése felől szóló jelentéssel.

Szabadjon egyúttal ez alkalommal a szóba vett polgári kórház, mint hihetőleg hazánkban legrégibb e nemű intézet történeti múltjából és jelen állapotjárói néhány adatot, H a l l e s c h Antal egyleti tollnok, mult évi, nyomtatásban is megjelent tu-dósítása nyomán , és más kútfők után közleni.

A tizenegyedik században támadt keresztes-hadjáratok alkalmul szolgáltak a szeretetnek ujabb alakbani gyakorlására.

Ujabb irányú, a létezőktől különböző szerzetes-rendek kelet-keztek , mint johanniták , templariusok stb. ; kik nem csak a zarándokokat fegyverrel oltalmazták , hanem azokat be is fo-gadták szállásra, a betegeket ápolták, és igy átalában kórház-zal is birtak. Hasonló czélra ez időtájban, 1095-ik esztendő-ben , Gaston, gazdag nemes Francziaország Dauphine tarto-mányában, sz. Antal pártfogása alatt betegápoló-testvérületet alapított, melly a clermonti zsinaton, 1096-ik esztendőben helybenhagyatott. Hazánk történetéből tudjuk, hogy a keresz-tes-hadak ismételve Magyarországon át vették utjokat keletre, shogysz. László magyar király a keresztes csapatok vezéreitől az összes keresztes-hadak fővezérévé lőn kiszemelve s meg-választva. Az akkori körülmények tehát parancsolólag köve-telték , hogy Pozsonyban , mint határszéli városban , az út-közben megbetegült, többnyire franczia keresztes-vitézek ápo-lásáról kellőleg legyen gondoskodva : mi végből az épen ak-kor támadt, és sz. Antalról czimzett betegápoló-testvérület tagjainak meghivása és honositása legalkalmasb expediens eszköznek ajánlkozott. Antaliak hivattak tehát meg a kórházi szolgálatra; kik a kórházzal egybekapcsolt kápolnát a keresz-tes-hadak előtt áldott emlékezetben maradt, s halála után nem sokára szentnek nyilvánított László király tiszteletére szentelték. Az antaliak testvérülete már 1218-ik esztendőben elfogadta ugyan a szerzetesi fogadalmakat, azonban csak VIII.

Bonifacius pápa által, 1298-ban sz. Ágoston szabálya szerint élő szabályszerű kanonokok társulatává változtattatott át. A szerzet főnöke nem nagymesternek többé , h anem apátnak ne-veztetett , és székhelye St.-Didier la Motte, a sz. Antal kopor-sójához tartatni szokott bucsujárásokról nevezetessé vált hely volt. E szerzet idővel elég számos zárdával birt, s még a XVIII. század elején egyedül Francziaországban 30-at szám-lált, mellyek azonban még azon században létezni megszűntek.

Az antaliak öltözete a világi papságéhoz hasonlított : külön-böztetésiil mind felöltönyükön, mind az egyházi paláston mel-lökön kékszínű , zománezozott nagy latin T betiit hordoztak.

E történeti visszatekintésből látszik először : hogy az antaliak szerzetének zöme s középpontja Francziaországban volt; másod-szor: hogy a szerzetesi fogadalmak elfogadása, különösen pe-dig VIII. Bonifácz pápa által megtartásul adott ágostoni sza-bálv következtében, az antaliak cselekvő életnemről szemlélődő

J '

életnemre mentek á t , s mint illyenek, a betegek ápolásával

26 m maguk személyesen már többé nem foglalkozhattak, a

kórhá-zat azonban mégis megtartották. A keresztes-hadak végkép megszűnvén, 1309-ik évben ker. sz. János napján az antali szerzet Pozsony városával olly egyességre lépett, hogy ő a várostól húzandó évenkinti pénz és borkárpótlás fejében, an-nak minden betegét és szegényét kórházába fölvenni s ápolni kész. Ezen egyezkedés gyakorlati eredménye csak rövid ideig tartott. Midőn Nagy-Lajos király halála után hazánkat bel-villongások dúlták, a csendet kedvelő, szemlélődő antaliak Pozsonyt elhagyták, s kórházuk ügyét mindennemű birtokai-val együtt egyes jámbor polgárokra bizták, kik közt Paulus Domicellus , és Ladislaus de nova Domo névszerint emlittet-nek. Ezek leginkább azon okból, mint az esztergomi érseki helynökség 1397-ik esztendőben Nagy-Boldogasszony napján kelt jóváhagyó levelében magát kifejezi, hogy az egész város községe képesebb a kórházat birtokában védelmezni s meg-tartani , mint ez egyes magános polgároknak lehetséges : a sz. László királyhoz czimzett kórházat, minden hozzátartozó ingó s ingatlan birtokkal együtt Pozsony város hatóságának és községének véglegesen átadták. A kórház-, és vagyonának az emiitett polgárok által a városra történt ezen átruházását

1429-ik esztendőben sz. Margit ünnepe előtti vasárnap kelt oklevélben Gerhard de Tompres, az antaliaknak Magyar- és Tótországban főelőljárója , nem csak jóváhagyta, hanem jö-vendőre s mindenkorra a szóban forgó kórházat birtokostul a városnak átadta ; minek következtében a város kórházfelü-gyelőnek (Spitalmeister) Lachhütl Miklóst rendelte.

Ismét ujabb válságos esztendők nehezedtek ez intézet-re. A mohácsi vésznap után bizonyosnak tartatván Pozsony-nak az ellenség által legközelebbi megszállása és ostromolta-tása, a városnak nyakra-főre megerősitése elhatároztatott; s könnyebb megvédhetés szempontjából, mindazon épületek széthordása elrendeltetett, mellyek a város falain kivül lövés-nyi távolságban léteztek : melly rendelet olly kimélet és kivé-tel nélkül kivé-teljesíttetett. hogy két, a városbástyához közel esett plebánia-templom (sz. Mihály és sz. Lőrincz), mellyekhez

kö-zel eső kapuk mai nap is sz-Mihály- és sz.-Lőrincz-kapuknak neveztetnek , ugy szinte a sz. Lászlóhoz czimzett kórház is a kápolnával s hozzátartozó épületekkel együtt földig lerontat-tak ; a kövek a vár falainak kijavítására fordittatván, a haran-gokból pedig ágyuk öntetvén. Eloszolván a fenyegető veszély, I. Ferdinand király a sz. Lászlóhoz czimzett polgári kórház fölépítését 1543-ban azon helyen megengedte és parancsolta, mellyen azelőtt a sz.-Lőrincz-plebánia temploma állott. Az igy feltámasztott intézetet azonban már nem az egész város osz-tatlan gondoskodása ölelte körül, mint azelőtt. E városban is a körülmények lényegesen megváltoztak. Az azelőtt egyhitü községben protestánsok, tulnyomóságra törekvők, és végre az egyenjogúságot maguknak kiküzdők támadtak; s igy e szoro-san kath. intézetnek közerővel istápolása elmaradt. Mindamel-lett több fönmaradt kórházi számadásokból kitűnik, hogy ez intézet ez időtájban, és még jóval későbben is különféle neve-zetes fekvő-jószág birtokában volt. Erdeje olly terjedelmes volt, hogy 1589-ik esztendőben 294 öl fát adott; az 1724— 1726-ik időközben pedig a kórházra szükséges famennyiségen kivül, 669 frtot, 45 krt jövedelmezett. Ezen erdő birtoka, évenkint kiszolgáltatandó 50 puha-, és 13 öl keményfa átalányért a vá-rosra szállott. A kórház egyéb ingatlan birtoka, mint : malom,

szántóföld, rétek, szőllő, s egyéb kertek stb , minekutána a város felügyelete alatti gazdálkodás kevésbbé jövedelmezőnek mutatkozott, a kir. udvari kamara magas rendelete folytán, 1769-ik esztendőben mind eladatott, s a bejött pénzösszeg tő-késittetett. Ekkor már a városi ugy nevezett lazaretum föl-állítva lévén, a sz. Lászlóhoz czimzett polgári kórház meg-szűnt tettleg mint kórház létezni ; hanem vagyontalan szegény polgárok ápolclájává alakult: hol 46—50 elaggott és szegény polgár végnapjaira biztos menhelyet talált. Előbbi nevezetét azonban megtartotta ; s igy mai napig polgári kórháznak hiva-tik a közbeszédben ugy, valamint a hivatalos okmányokban.

Ez intézet e század elején különféle okok, különösen az 1811 -ki pénzértékváltozás miatt annyira hanyatlott, hogy 1830-ban alig volt már 26 szegény polgárt ápolni képes; azon-kívül a kórházi kisded templom düledező félben , a ház pedig olly rozzant állapotban, hogy az elsőnek bezáratását, a máso-diknak kiürítését rendelő parancs megjelenését minden órán lehete várni. Ekkor gyuladt fel több buzgó kath. polgárban azon őszinte akarat : ezen intézetnek különben bizonyos vég-veszélytől megmentésére kath. egyletet alakítani, a városi kórház ügyeinek teljhatalommal rendezését és kormányzását saját felelősségökre átvenni, s igy minden lehető eszköz meg-ragadásával ez ősrégi kath. alapitványt a szegény polgárság számára ismét régi terjedelemben áldásossá tenni. Istennek legyen ezer hála ! mindez szerencsésen sikerült. (Vége köv.)

— Szepesből. Olly sokáig, és olly mélyen hallgatnak egyházmegyénkről e lapok, mintha nem is tartoznánk azon testhez, mellynek érdekeit képviselik; vagy kihalt volna már belőlünk minden élet , ugy hogy mint a holtakról, rólunk is jobb hallgatni, ha dicséretest nem tudnak mondani. Mi hibánk, jól tudom , e hallgatás ; mert ha mi magunk nem adunk élet-jelt a nagy közönség előtt, ki fogja azt tenni? Érdekesnél ér-dekesb tudósításokat várhattak e lapok olvasói : de azok , kik évek előtt megyénk állapotáról e lapokban értekeztek, nem tudom, mi okból, de igen sajnálom, elhallgattak*). Legyen tehát szabad e hallgatást megszakasztanom : ámbár örömest láttam volna, ha azt nálamnál avatottabb teszi ; mert vidéki embernek vajmi nehéz átalános szempontból helyest mondani!

És ez oknál fogva jelen tudósításom is, csak a Schematismus holt betűire szoritkozik, egyes jelentősb esetek elbeszélését más alkalomra hagyván. — Egyházmegyénk területe három vármegyére terjed ki, magába foglalván Árva, Liptó és Sze-pes vármegyéket, az utolsónak kis részét kivéve, melly a rozsnyói püspökséghez tartozik. Vármegyék szerint három főesperességre, s 13 kerületre osztatik. összes népessége 267,214 lélek ; úgymint : 190,087 rom. katholikus, 6,249 gö-rög szert, katholikus, 62,507 ágostai vallású, és 8,371 zsidó.

Legtöbb más vallású van Liptó vármegyében ; mert mig Sze-pesben 89 578 romai, s 6,248 görög katholikushoz képest csak 28,021 ágostai vallású, és 2,954 zsidó; Árva vármegyé-ben pedig 60,343 katholikus mellett 3,196 ágostai vallású és 2,465 zsidó van: Liptó vármegyében 40,165 katholikus, 31,290 ágostai vallású, s 2,952 zsidó találtatik. Görög szertartásuak csak Szepes vármegyében vannak. Az összes megyében van 162 anya-, 100 fiók-templom, és 78 kápolna, 7 szerzetbeli

*) Szabad remélni, h o g y a még élők követendik a szerk. Által

adott p é l d á t , és ismét toll hoz n y ú l n a k . S z e r k .

— » 27 —

templom , 60 protestáns imaház , és 7 zsidó zsinagóga. Esik tehát a katholikusoknál egy anyatemplom 3,168, protestán-soknál egy imaház 1,042, zsidóknál egy zsinagóga 1,196 lé-lekre. Van tovább 162 anyaközség, és 457 fiók-község. Plé-bánia van 162; investiált plébános 109, praesentált 12, kine-vezett egy (ezek az illető kegyurak által praesentáltattak , de egyházmegyénk sajátságos viszonyainál fogva ez időben in-vestiturát még nem kaphatnak), administrator 40. Káplánság van 5 6 , betöltve 4 4 , megürülve 12. Valóságos kanonok van 10 ; hittudományi tanitó 3, és egy kanonok. Ezenkívül műkö-dik az egyházmegyei hivatalban, a praeparandiában és a pap-növeldében 4 pap. Ezredi káplán van 1, idegen pap 2 , nyu-galmazott pap 6. Az összes megyei papság 228 egyént

szám-lál. Szerzetes-rend van 4, hét házban ; tagjai közöl 21 pap, növendék és laicus 13. Megyei papnövendék 34. Az iskolás-gyermekek száma 16,217; úgymint: Szepes vármegyében 8,390, Árvában 3,807, Liptóban 4,020. Összehasonlítva e szá-mot az összes kath. népességgel, száztól nem egészen 9 gyer-mek j á r iskolába. Legkitűnőbb helyet, foglal Liptó vármegye, mint mellyben 40,165 lakoshoz képest 4,020, tehát száztól tiznél több gyermek nyer oktatást. Szepesben 89,579 kath.

lakoshoz képest számláltatik 8,390 iskolás-gyermek, tehát száztól nem egészen 10. Utolsó helyen áll e tekintetben Árva vármegye, hol 60,343 kath. lakoshoz képest csak 3,807 gyer-mek j á r iskolába : körül-belül száztól 5. E szembetűnő különb-ség oka a vármegye sajátságos helyzetében keresendő. Ugyan-is ha több helyütt olvassuk a SchematUgyan-ismusban, hogy az anya-egyház több telepitvényt foglalva magában, két és több órá-nyira kiterjed , sőt négy-öt óráórá-nyira is el vannak hivei a he-gyek közt szórva; s ha az árvái nép országszerte ismert szegény-ségét is hozzá veszszük: ugy az iskolás-gyermekek olly csekély számát könnyen kimagyarázhatni. Ez volna tehát egyházme-gyénk jelen állapotja; mint azt az 1858-ik évre szerkesztett Schematismus kimutatja.

B é c s , dec. 31. Egyike a Romába utazott austriai fő-papoknak , M a y e r Friedr. Th., a st.-floriani ágostoniak prae-latusa, tegnapelőtt Romában, typhusban meghalálozott. O már Triestben rosszul érezte magát : de daczára az orvosok tanácsának, útját nem akarta félbeszakítani, részint kötelesség-érzetből, részint mivel a szelídebb égaljat egészségére jótékony hatásúnak remélte. Születéshelye Stockholm. (A. Alig. Z.)

— Csehországban 1857. év folyta alatt 39,032 házasság (ezek közül 327 vegyes) köttetett. A szülöttek száma 190,698 volt, s köztük 30,598 törvénytelen, 4,707 pedig halva szü-letett.

14öln-ből írják a ,Preuss. Zeitung'-nak, hogy a legú-jabb számítás szerint Deutztzal együtt 122,606, többnyire kath.

lakost számláló város , daczára a neki sem kedvező kereske-delmi s egyéb viszonyoknak , folytonos emelkedésben, a sze-génység pedig, mellyre kevesebbet kelle költenie , csökkenő-ben van : mit a növekedő vallásos buzgalomnak is tulajdonit-hatni , melly a némethoni kath. egyletek gyűlésének itt tar-tása-, de azon lelkes áldozatokból is kitűnik, minőre egy pél-dát a nem rég elhunyt magánzó L e v e n Ferencz-József nyúj-tott. E jeles férfi, mikép a városi képviselők dec. 30-án tartott gyűlésének tett jelentés mondja: nem csak a kath. nőegyleti és szegény iskolák, ugy szinte a siketnémák stb. intézete felől gondoskodott, több ezerekre menő hagyományokkal,

végin-tézetében ; nem csak az érseki gyermek-seminariumot, főegy-házat, és más templomokat részesített dús adományokban, hanem már éltében mintegy 40,000 frtra menő összeget adott különféle jótékony czélokra, s ezek közt 21,000-et az árvaház ujabb szárnyának kiépítésére, s egy házat a kath. legényegy-letnek. Milly leleményes a valóban ker. szeretet, mutatja azon intézkedés i s , mellynél fogva a fönebbi összegeken kivül, 3,300 frtot akkép hagyott sz. misére, hogy az első áldozásra bocsátott szegény gyermekek fel is ruháztassanak. Szinte egy házat hagyott a szegény, és elhagyott gyermekek ápolása- és nevelésére szánt, és ,a szegény kis Jézus'-ról nevezett kolos-tornak. Illy polgárok dicsőítik meg az e névre valóban méltó ,nagy' városokat; s dly adatokat olvasva, lehetetlen elfojtani magunkban azon kívánságot, vajha Isten honunk minden váro-sának adjon illy fiakat, és (a mi őket illy jótékonyságra buz-dítja) hasonló vallásos közszellemet. A városi bizottmány az elhunyt Leven jótékonysága felőli jelentést ezzel fej ezé be :

„Végre a megholt számos tanulókat gyámolított, az ínségben levőket gyakran kisegité, s igen sok jótékony vállalatban részt vett." Milly kevés szóval tudja a valódi érdemet az igazság megdicsőíteni : mig a hiúság- és dicsekedésnek ivek kellenek, hogy sok szóval kevesebbet mondjon.

— A kölni főtemplom építésének előmozdítása végett alakult egylet, a lefolyt évben 34,437 tallért és 21 garast vett be ; s ez összeget 40,000 tallérig kiegészítve adá az érseknek által. (Mikor fogunk hasonló buzgalmat templomaink kiépítése körül Pesten tapasztalni ?)

Cocluiiicliina. A franczia ,Pays' manillai, nov. 3-ról kelt tudósítások után i r j a , hogy: „Az ország bensejéből ér-kezett hírek szerint a keresztények elleni üldözés egyforma dühösséggel folytattatott, s az e tény felőli bizonyosság ha-tározta el Rigault admirált a hadi működések azonnali meg-kezdésére."—A ,L'Univers' közli P. Orge levelét, mellyben ez, minden csalódás megszüntetése végett, leirja az annami birodalomban lévő keresztények sorsát. Az annamita katholi-kusok , kikre még a téritők számithatnak, csak porszemet ké-peznek e roppant birodalomban. A domonkosi szerzetesek , az egyedüli spanyol téritők, kik az annami birodalomban létez-nek, Tonking középpontját és keleti részét látják el a lelki-ekben. . . . Számuk igen csekélyre olvadt ; némellyek hitökért halált szenvedvén, mások pedig a fáradalmak és üldöztetés sulyja alatt roskadván össze: a többi a hegyek közt lézeng, s nem mindig talál biztos menedékre, hogy magát a kegyet-len zsarnokok üldözései elől elvonhassa. Melchior püspöknek alig maradt elfogatása előtt annyi ideje és ereje, hogy magá-nak utódul eoadjutort szentelhessen föl. „A folytonos és

ke-g y e t l e n üldözés, irja mons. Hilario Alcazar , e g y , Madridba küldött levelében , főleg a középponti és mons. Retord apos-toli-helyettességében, még mindig növekedik : a hittagadá-sok gyakoriak ; a déli tartományban hihetetlen a keresztények elcsüggedése ; s ha az Isten nem veti ránk irgalmasságának szemeit, és nem szünteti meg a dühöngő zivatart, melly az egész tartományt pusztítja, fájdalmas catastrophától kell fél-nünk. A papok minden oldalról üldöztetve, még a kereszté-nyek házaiban sem találnak menedéket, és gyakran a hitetle-nek oltalmát kénytelehitetle-nek kérni. Éjjel-nappal zaklattatva a mandarinok és rossz keresztények által, olly dühös üldözte-tésnek vannak kitéve, hogy egész csudának tartom , miszerint

« 28

még nem estek valamennyien ellenségeik kezébe. Felsőbb és alsóbb rendű mandarinok, katonák , mindenféle tisztviselők, mind csak azon egygyel látszanak foglalkozni, hogy a szegény keresztényeket minden kigondolható módon üldözzék és

még nem estek valamennyien ellenségeik kezébe. Felsőbb és alsóbb rendű mandarinok, katonák , mindenféle tisztviselők, mind csak azon egygyel látszanak foglalkozni, hogy a szegény keresztényeket minden kigondolható módon üldözzék és

In document Religio, 1859. 1. félév (Pldal 28-33)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK