isme-r ü n k , a legjobbnak találjuk; és figyelembe véve, hogy az egészen ártatlan dolog, melly az uj házas-sági törvényeknek sem szellemébe, sem tartalmába legkevésbbé sem ütközik, az egyházi jog terén is al-kalmazhatónak tartjuk : annyival inkább, hogy a bontó akadályoknak valamennyi eddig létező osztá-lyozásai koránsem jogszabályok, hanem csak a jogá-szoknak, tehát magán személyeknek a tájékozás kön-nyebbitésére, a tárgy elemzésére, felvilágosítására szolgáló találmányai ; mellyeket követni, vagy nem követni, vagy ujjal pótolni kinekkinek belátásától függ. Valamint tehát azon osztályozások, mellyek mint a jogi tankönyvekben olvashatók, czikkünk ele-jén mindjárt elősorolvák, az uj házassági törvények beálltával is használhatók: ugy részünkről a polgári törvénykönyv felosztási alakját elfogadva, ha ki-hagyjuk a beosztásokban a kihagyandókat, és a tá-madt hézagokat betöltjük a betöltendőkkel, tekin-tettel a II. függelék bontó akadályainak számára, és neveire, a bontó akadályok felosztása és osztályozása következőleg fog állni :
,Házassági bontó akadályok : I. A beegyezés fo-gyatkozásából : a) a beegyezésrei tehetség miatt (képesség hiánya az egyezésre, serdületlenség) ; b) a valóságos beegyezés hiánya miatt (erőtetés és fé-lelem, elragadás, tévedés a személyben, tévedés a rabszolgai állapot körül, föltétel). II. A czélrai tehet-ség fogyatkozásából : a) a természeti tehettehet-ségé (tehe-tetlenség miatt) ; b) az erkölcsi tehetségé (kötelék, egyházi rend és ünnepélyes fogadalom, vagy kivé-telesen az egyszerű is, kereszteltek és nem-keresz-teltek közti valláskülönbség, vérség, lelki rokonság, polgári rokonság és sógorság; elhált házasságbóli sógorság, házasság nélküli sógorság, köztisztesség követelménye,házasságtörés, hitvesgyilkolás miatt).
III. A lényeges ünnepélyességek fogyatkozásából
(lopvamenyegzés). V i l á g o s i .
i
174 Pásztorkodás« tárgyalások.
XI.
(Az osztályonkinti húsvéti gyónásról. Vége.) Én ugy hiszem, hogy nekünk, mint lelkipásztoroknak el kell mindent követnünk Megváltónk eme legüdvösebb intézményének , a sz. gyónásnak átalánositása, és annak kivívása végett, hogy a hivők serege ,sit castrorum acies bene ordinata.' A lelkipász-tor nem lehet egykedvű az iránt, valljon valamellyike hivei közül, elvégezte-e húsvéti gyónását, vagy sem ; hisz azért ren-deltettünk pásztorokká híveink fölé. Következőleg nem lehet a lelkipásztor egykedvű azon mód iránt sem, melly által biz-tosan megtudhatja : valljon egyik, vagy másik hive csakugyan eleget tett-e az egyház negyedik parancsának. Igaz, miszerint ez eljárás némileg kényszerűnek látszhatik : de hiszen a jók annál készségesebben fogják magukat e rendszabálynak alája-vetni , mivel ekkép az érdem betudásánál a különös engedel-messég is latba jön ; a hanyagoknak pedig különben is ösztön-re van szükségök : és ez eljárás rájok nézve valóban jeles ösztönül szolgálhat, és fog is szolgálni. Ezeknek szól az oppor-tune , imporoppor-tune.'
Nem tagadom, mikép a buzgó lelkipásztor számtalan egyéb módot és eszközt is fog találni a sz. gyónásnak átalá-ban , különösen pedig a húsvéti gyónásnak népszerűsítésére, s az ősrégi ker. fegyelem helyreállítására szolgálandót. En e módok egyikét az osztályonkinti húsvéti gyónás életbe-lépte-tésében vélem föltalálhatni. Azt sem tagadom, hogy az illysze-rü gyóntatás könnyebben vihető ki faluhelyeken, hol a hivek egyenlőbb foglalkozásúak , és életmóduak , s rendszerint en-gedelmesebbek , mint a már fölvilágosodott (?) é3 sokféle ál-lapotú városi nép ; de én nem esem kétségbe a fölött, hogy az osztályonkinti húsvéti gyónás némelly városokban is kivi-hető ne volna. A honunkban itt-ott megtartott népmissiók eléggé bizonyítják, hogy a városi nép is örömest hódol némi rendszernek. Próbáljuk meg csak ; de ne ijedjünk azonnal vissza kísérletünk nem elég fényes sikere miatt. Kisértsük meg a dolgot kétszer, háromszor: és én hiszem, eljárásunkat ered-mény fogja koronázni ; kivált ha azt lelkipásztori figyelmez-tetés . oktatás , intés , a szent gyónásra való előkészités fogja megelőzni. Egy lelkiatya, kinek kevés gyónói voltak , hogy a hiveket a gyóntató-székhez édesgesse , azt tette , hogy min-dennap bele ült a gyóntató-székbe, s ott várakozott a gyónókra. Az igaz, hogy kétszer, háromszor föl kellett állnia a gyóntató-székből a nélkül, hogy valaki jelentkezett volna : de végül megsokallották a hivek , és csupa szégyen-ből is akadt egy-kettő, ki a gyóntató-székhez járult. A kezdet-ben szégyenből végzett gyónás utóbb üdvös szent szokássá
változott. ,Patientia nobis necessaria est' ; mond szent Pál.
(Zsid. 10, 36 ).
Az anyaszentegyház negyedik parancsolatja azt kívánja, hogy a ker. kath. ember minden évben legalább egyszer , és pedig Húsvét táján , bűneit meggyónja. Ama „legalább" föl-tételezi , hogy a hivek éven át többször is járulhatnak , sőt hiszi és reményli az anyaszentegyház, hogy a buzgóbbak több izben fognak is járulni e szentség fölvételéhez : különösen mindannyiszor, valahányszor a bűnbánat szivökben föléled, vagy a sz. gyónásnak különös szükségét érzik. Valamint tehát
ezen egyházi parancsolat nem korlátozza a hiveket a gyónás-b a n , ugy az osztályonkinti húsvéti gyónás sem korlátozza a
hivek szabadságát, hogy valaki e miatt, a húsvéti gyónás majdnem hét hétig tartó ideje alatt Í3, annál inkább egész éven á t , a neki legalkalmasabb időben, a maga jóvoltából, önkényt ujolag , vagy többször is , meg ne gyónhatnék.
Ellenben a laterani sz. zsinat komolyan határozza: „ 0 -mnis utriusque sexus fidelis, postquam ad annos diseretionis pervenerit, omnia sua solus peccata confiteatur fideliter saltem semel in anno proprio sacerdoti. . . . suscipiens reverenter ad-minus in Pascha eucharistiae sacramentum ; . . . . alioquin et vivens ab ingressu ecclesiae arceatur et moriens Christiana ca-reat sepultura." E határozatot a trienti zsinat fölelevenité : de korunkban olly széles magyarázatot nyert, miszerint száz eset-ben alig találkozik egy, hogy a húsvéti gyónás elhanyagolása miatt valakinek az egyházi eltemettetés megtagadtatnék. Vall-jon nyerünk-e valamit e túlzott engedékenységgel? Igaz, mi-szerint e határozat szigorú végrehajtása nem csak a peniten-cziátlan halottat, de annak talán ártatlan, élő rokonait is még inkább sújtja. De épen e körülmény nyújt reményt, miszerint az egyházi szigor megtartása mellett, a rokonok majd nagyobb gondosságot fognak tanúsítani, legalább a beteg ágya körül, hogy az a holtak szentségében részesüljön ; midőn igy fájda-lommal tapasztaljuk, hogy sokszor épen a haldoklónak kör-nyezete zárja el tőle az egyház végső segélyét, a szentségek fölvételének alkalmát.
Ennél fogva el kell mindent követnünk , hogy az egy-ház rendeleteinek érvényt szerezzünk , és a penitencziatartás szentségét eredeti méltóságába , a hivek szemében is , vissza-helyezzük. Egyedül a penitencziatartás szentsége azon eszköz, melly minket az erkölcsi elaljasodás- és végromlásból kiragad-ni, s a közerkölcsösség és mindennemű jóllét boldogitó hó-nába visszahelyezni képes. Bármilly egyéb törekvés sem jö-het mellette számba ; minden egyéb kísérlet hiu. A millyen nagy különbség létezik orvoslás és orvoslás közt, szintolly nagy különbség van a sz. gyónás, vagyis a penitencziatartás szentsége, s egyéb erkölcsjavitó módok közt. Egyik neme az orvoslatnak a nyavalyát csak takarólag gyógyítja, a fájdalma-kat szelídíti s elaltatja ; a másik : habár fájdalmasabb aman-nál , de üdvösebb , biztosabb is , a baj gyökerét is elhárítván.
Illyszerü a penitencziatartás. „Ki maga magát vádolván, meg-gyónik , nem csak vétkeit adja ki mintegy hánytató által, ha-nem nyavalyájának okát is kihányja1)."Ugyanazért „valameny--nyi kormányzási alakzat közt, mond Raynal a), bizonyára az istenkormányzati volna a legjobb, hol törvényszékül a gyón-tató-szék állíttatnék föl." Nem különben helyesen jegyzé meg egy, Isten lelkétől áthatott keblű férfi : „hogy a gyónás az er-kölcsiség hévmérője." Annál erkölcsösebb ugyanis valamelly ember , minél gyakrabban , és minél jobban gyónik. S a mit ekkép egyesekről mondhatunk, ugyanaz egész községekre, népekre nézve is áll : nem csak i g y , de megfordítva is.
A gyónó-székre üllepedett por a lelkek szennyét, az erköl-csök hanyatlását jól mutatja. Annyit tépelődünk korunk újjáalakításán, a romladozó erkölcsök javításán ; eszközöket keresgélve, mellyek erkölcsiségünk veszni indult hajóját a vég-elmerüléstől megmentsék. Pedig szemeink előtt az egyedüli üdvlelde : a penitencziatartás szentsége, mellyről Üdvözítőnk határozottan mondja : ,,si poenitentiam non egeritis, omnes similiter peribitis." (Luk. 13,5.). Miért a szent atyák joggal nevezik a penitencziatartás szentségét a hajótörés után egye—
1 7 5 u—
diili mentő-deszkának.Noét, midőn Isten az egész világot viz-özönnel látogatta, a bárka mentette meg; az uj-szövetségeme bárkája a kath. egyház gyónószéke. ,,Si poenitentiam non egeritis , omnes similiter peribitis." Az emberiség újjászületé-sének milly hatalmas tényezőjét birja az anyaszentegyház a penitencziatartás szentségében, eléggé kitetszik ama dühös rohamból, mellyel azt a testiség apostolai megtámadták. „Ha tudni akarjuk : a keresztény egyház valamennyi dogmái és szent gyakorlatai közül mellyik a legcsudálatraméltóbb, csak azt kell kitudnunk, mellyik gyaláztatott meg legjobban. A habzó tajték csak diszeül szolgál a zabiának.'' 3) Kétségkívüli dolog pedig, hogy ha minden egyéb olly törekvés, melly egyesi-tett erővel működik , a czélt leginkább biztosítja, ugy a peni-tencziatartás szentségében (melly a küzdelmek legnemesbike,) való rendszerezett csapatokbani részesülés, hitem szerint leg-több jót ígér. I r s i k Ferencz.
E G Y H A Z T T ^
Ő cs. kir. Apostoli fölsége f. évi febr. 28-án kelt legfelsőbb el-határozásánál f o g v a , az esztergomi székes-főkáptalaimál, éneklő-kano-nokká T ó t h Imre fölszentelt p ü s p ö k ö t , a p á t o t és ő r k a n o n o k o t , őr-kanonokká pedig kisfaludi L i p t h a y András prépostot és székes-í g y h á z i főesperest méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. ( W . Z . )
Ő cs. k i r . Apostoli Fölsége f. évi mart. 1-én kelt legfelsőbb ha-tározatánál f o g v a , B e r l i o z a Ferencz k a n o n o k o t . az iskolai ügyek-ben ez ideig tanúsított érdemteljes működésének elismerése mellett, az
iskolák f ő f e l ü g y e l ő j é n e k hivatalától a beszterczebányai megyében föl-menteni , s egyszersmind ez állomásra D i v a 1 d Montán kanonokot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ( W . Z.)
P e s t , mart. 10. A Szent-István-Társulatnak ft. D a n i e-l i k János kanonok és ae-lee-lnök ő nsga ee-lőe-lüe-lése ae-latt ma tartott havi választmányi gyűlésében, a közérdekű tárgyalások legin-kább a még folyó évben a társulati tagok számára megindí-tandó,Egyetemes encyclopaedíá'-nak közelebb sajtó alá adása, valamint a ,Szentek élete' czimü, bibornok lig-primás és esz-tergomi érsek ő eminentiája még folyó évben megülendő arany miséjének országos egyházi ünnepélyére diszkiadásban megjelenendő munka, s az ennek megfelelő számú szent-ké-pekkel való földiszítése, s egyéb, könyvek kiállítását illető ügyek és rendelkezések körül forogtak ; mellyek közül ugy, mint közérdekűt kiemelendőnek tartjuk azon választmá-nyi határozatot, miszerint az utóbb nevezett ,Szentek élete' czimii munkát a jövő' s következő években a tagok is kap-ják illetményül. Jelentetett, hogy L e c h n e r József, pesti óramüvész és társulati tag, a társulatnak egy díszes fal-órát ajándékozott, melly szives adományért jegyzőkönyvi-leg köszönet szavaztatott : annál is inkább, minthogy a je-les óramüvész, tetemes javítást eszközölvén a toronyórák készí-tése- s igazításában, valamint eddig is már sok plébániai község-nek hazaszerte jó szolgálatot tett, ugy ezentúl is a t. cz. plébá-nosok és templomgondnokok e nemű pártolására érdemes. Ked-ves benyomást tőn a választmányi tagokra az andrásfalvi(Buko-vinában) 150 magyar tanuló gyermekek hálatelt levele, melly-ben a társulat által számukra küldött többrendbeli ajándék-könyveket megköszönik, egyszersmind a szerencsétlen chinai gyermekek megmentésére fönálló társulat számára 1 p.frtot kül-denek. A Strauchféle, a ker. kath. anyaszentegyház hit és er-kölcsi szabályainak rövid tartalmát magában foglaló munka sajtó alá adatni határoztatott. Jelentetett, hogy egy, magát
megneveztetni nem akaró, vácz-egyházmegyei áldozár, az Ur-ban elhunyván , a társulatnak 1 p.frtot hagyományozott. A társulati lapokat illetőleg jelentetett : hogy a , Religio' előfize-tőinek száma: 786; a ,Kath. Néplap'-éinak 1552; a ,Cath.
Christ'-éinek 699. Cantu Caesar világtörténete II. folyamára előfizetett: 1793. A gyűlés folyama alattalapitó tagul gróf Andrássy Manó ő mltsga jelentetett be. Végre az ügynöki számadásból kitűnt, hogy mult februárban a társulat 1 alapitó (ft. Bogcha Ferencz veszprémi kanonok), és 316 rendes tag-gal gyarapodott.
V á c z , mart. 9-én. A váczi cs. k. siket-néma-intézetben e folyó hó 15-én délelőtti 10 órától 12-ig tartandó nyilvános félévi vizsgálatra, a t. cz. közönség ezennel tisztelettel meghi-vatik az igazgatóság által.
L i O i b a e l i , mart. 1. A newyorki egyházi lap ft. L a u -t i s c h a r Lőrincz missiói coadju-tor halála felől -tudósi-t ; melly a buzgó férfit apostoli útjában, mult évi december 3-án meg-lepte. Az elhunyt kath. téritő, az éjszak-amerikai, red-lakei missio-állomáson, az üdvözítő hitre téritett benszülöttek irán-ti szeretetének lett áldozata; midőn a befagyott tónak jegén, egy kegyetlen hideg éjen átutazott. A jó pásztor megfagyva találtatott : és Karácson második ünnepén temettetett el Crow-Wingben , Minnesotában. A szintolly nagy tudományu, mint ritka buzgalmu pap 1820-ban, dec. 11-én született Kronau-ban, KarinthiáKronau-ban, s 1843-ban szenteltetett pappá Laibachban.
1854-ben követte ft. Baraga püspök urat Amerikába ; hol a már keresztény ottawa-indiánok tanításában rendkívüli buz-galmat fejtett ki. Azonban az e téreni működést nem elégel-vén, a még pogány törzsekhezi áttételét kérte : s igy jött az otalipue-indíánokhoz ft. Pierz urnák segélyt nyújtandó, kitől a szomorú tudósítás is ered. (Oest. Volksfr.)
Cocliincliiiiából vett ujabb tudósitások után azt irták a lapok, hogy mig a franczia admirál erősen készül az annamiak megtámadására, a császár is növekedő vadsággal folytatja a keresztények elleni dühöngést. Mons. Retord, a nyugoti Tonking apostoli helynöke felől, a téritők segélyezé-sére kiküldött hajók mit sem hallhattak (s igy még volt re-mény, hogy az apostoli férfiúnak éhhalál következtében tör-tént kimúlása felőli hir nem valósul). „Néhány nap előtt még reménylék, őt megmenthetni ; de mindeddig nem teljesültek a vágyak. A tiszteletreméltó főpap a hegyek közt bolyong, hol őt folytonosan üldözik a mandarinok szolgái. Atalános az őt megmenthetés vágya : mivel mons. Retord érdemei na-gyok , s ő egy magas lelkű, és bátor férfi. A ,Prégent' (gő-zös) parancsnoka folytonosan és minden irányban küldöz ki fölkeresésére egyes csapatokat. Vajha sikerülne őt meg-menthetni." Igy irtak még mult hóban a ,Pays'-nek. Azon-ban legújabAzon-ban, mart. 3-ikáról a ,1' Univers' ekkép ir: „Egy uj és fölöttébb sanyarú csapás érte a tonkingi missiót. Az an-nami birodalomban levő apostoli helynökök legöregebbike, mons. Retord , acanthi püspök téritői-, s keresztényeinek kö-réből kiragadtatott a halál által. A szent főpap vérhasban halt meg egy rémitő vadonban, hova az őt kereső mandarinok elől kénytelenittetett futni. Végpillanataiban pro-vicariusa, Charbonnier ur volt mellette. Mons. Retord a külföldi missi-ók társulatának volt tagja ; s nyugoti Tonkingban már huszon-nyolcz év óta hirdette az evangéliumot. Püspökké 1838-ban szenteltetett. Ő némileg feje volt az annami missiónak."
1 7 6
I R O D A L O M .
A Szent-István-Társulat ügyében.
A „S z e n t-I s t v á n-T á r s u 1 a t " f. hó 10-én megtar-tott választmányi gyűlését kiváltképen a folyó, vagy legköze-lebb folyamatba teendő nyomtatványok körüli s iránti intéz-kedések foglalták el.
Az „ E n c y c l o p a e d i a " és „ S z e n t e k E l e t e "
nyomtatási példányainak száma 7500-ban állapíttatott meg : miután az utóbbi, tudnillik „Szentek Eleté"-re nézve is
hatá-r o z a t u l lőn kimondva, hogy az, onnan 1860-tól kezdve tel-jes bevégzéseig, évenkinti 40 — 40 ivvel szintén a tagoknak
évi illetményök fejében járjon ki.
1860-tól kezdve tehát a következő három éven keresz-tül a tagok csupán két rendbeli munkát, tudnillik az „Ency-clopaediá"-t és a „Szentek Eleté"-t fogják kapni. A két rend-beli munka tartalma olly változatos, hogy a t. tagoknak tel-jességgel nincs okuk a csupán „két rendbeli" munka
tekinte-téből egyhangúságtól tartani. Bizonyára magában az egy „En-cyclopaediá"-ban annyi különféleség lesz, mennyi a társulat által a tagok számára kiadható 10—20 külön munkában sem volna feltalálható.
Arra, hogy az Encyclopaediához hasonlólag a „Szentek Elete" in a tagoknak adassék, a választmányt a következő fontos okok birták : a) e munkának ohajtott minél nagyobb elterjesztése ; és b) a számok , mellyekből kitűnt, hogy ha a nevezett munka csupán kereskedési utón fogna terjesztetni, annak árát olly magasra kellene szabni, miszerint kevés re-mény van hozzá, hogy azt a szegényebb családok is magok-nak megszerezhessék. Kisebb ár mellett, tekintve a munka ter-jedelmét, szép kiállitását, képes illustratióit s a kereskedel-mi százalékokat, a társulat tetemes veszteséget fogna szen-vedni , s igy a helyett, hogy valami tiszta nyereséget takarit-hatna meg a lipót-városi templom számára, maga is károsod-nék. Holott ha a munka a tagoknak adatik, minden azonfölül eladott példány ára tiszta nyereségnek tekintethetik , s igy az emiitett szent czélra fordittathatik. Igy, s csakis ezen feltétel alatt vált lehetővé az is, hogy a melly munkát egészben ke-reskedelmi terjesztés mellett 12 frton alól nem lehetne adni, arra nézve a választmány már most kimondhassa : hogy azt minden n e m -1 a g is évenkinti 1 f r t 30 krnak p. p. (1 f r t 53 kr. a. é.) lekötése mellett magának megszerezhesse.
A 7500 magas példány-számnak megállapítása azon ok-ból történt : mert a társulat tagjainak száma már is a 6000-hez közeledik ; a választmány pedig nem akarhatta, hogy a csu-pán ezen 6000 létszámnak megfelelő példány-mennyiség meg-állapítása által a további nevekedésnek útját állja, vagy neve-kedés esetében az u j tagokat más munkákkal talán nagyobb költséggel ellátni kénytelenittessék, mint <> mennyibe a két munka 1000 fölös példányainak kinyomása kerül. A társulat ugyanis pár év óta rendesen azon helyezetben volt, hogy a következő évre az előbbi évben megkezdett munkákat a fön-álló létszámhoz mért példány-számban állíttatván k i , a tagi szaporodás által tulszárnyaltatott. s az u j tagokat más nemű munkákkal volt kénytelen kielégíteni ; nem hihető pedig, hogy
a fönemlitett két rendbeli munka helyett bármilly más csere is kedves fogadtatásra találna.
Az emiitett számnak megállapítása által tehát a választ-mány a hajlamot, tagul belépni, kielégítésének biztosítása mellett jövőre is élénkíteni, a társulatot pedig lehető nagyobb költségek-, vesződség- és fáradságoktól megóvni igyekezett.
A társulat annak idején megtartandó ez évi nagy gyűlésének előadásaiból ki fog tűnni, milly, s mennyi áldozatot hoz a tár-sulat az emiitett két munka kiadásának, s a tagok közt 3 f r t p. p. ( 3 frt 15 kr. a. é.) évdijok fejében kiosztásának elválla-lása által. A mult évi nagygyűlés az ,Encyclopaedia' nagy ivének tekintetéből megengedte , hogy a 8-nál kisebb alak-kiadásokat is megannyi 8-ad-rétüek gyanánt számíttathassuk be : jelen határozat folytán a tagok mind a 90 ivet nem illy módon leszállítva, de sőt ellenkezőleg az eddigi rendeset haladó nagyságú alakban veendik. A választmány ennél-fogva reményli, nem csak , hogy a társulat körébe eddigelé gyűlt tisztelt és lelkes közönség kitartó fog maradni és lenni, hanem hogy száma jövőre is mindig azon arányban nevekedni f o g , melly a társulat vállalkozási szellemének és áldozati készségének méltón megfelelhet.
A fent előadottakhoz képest tehát alólirottnak szeren-cséje van jelenteni :
a) hogy a társulat tagjai sorába való beiratás mindenki számára még mindig nyitva áll ; a jelentkező uj tag még min-dig biztosítva van, hogy évi tagdíja fejében az Encyclopaediát fogja kapni, s csak azon esetre, ha a tagszám a 7500-at meg-haladná , fognak a később belépők másnemű munkákkal kie-légíttetni ; és
b) hogy a nem-tagoknak, különösen a buzgó és ajtatos keresztény népnek a társulat által kedvezésképen szabadság adatik, a „ S z e n t e k É l e t e " czimü munkára, 1 f r t 30 krnak p. p. (1 f r t 53 kr. a. é.) évenkinti lekötése mellett külön aláírni.
A bejegyzések és aláirások a szokott egyszerű uton tör-ténnek. A t. társulati tagok, főleg lelkipásztor urak tisztelet-teljesen megkéretnek, hogy eziránt minden tudakozónak kellő utasítást adni, s illetőleg híveiket különösen a ,,S z e n t e k E1 et e' czimü vállalatra figyelmeztetni ne terheltessenek. A je-lentések a történt bejegyzések-, és aláírásokról elfogadtatnak nem csak a tiszteleti tagok, hanem, ha az, egyenesebb s köny-nyebb útnak találtatik, minden társulati t a g részéről is ; ki ezen esetben kéretik, hogy értesítését egyenesen Pestre a
„Szent-István-Társulat ügynöki hivatalához" (Lipót-utcza, 8.
sz.) intézni szíveskedjék. Kelt Pesten , mart. 10. 1859.
D a n i e l i k János, m. k. társulati alelnök.
K e g y e s a d o m á n y o k :
Magyarország h g - p r i m á s a , és esztergomi bibornok-érsek ő emi-nentiája papi jubilaeumának örökítése végett, a Szent-István-Társulat által a pesti lípót-városi bazilikában sz. István kir. tiszteletére emelen-dő emlékoltárra :
N a g y s . és f t . D a n i e l i k J á n o s k a n o n o k , és társulati alel-nök ur . . . 1 cs. a r . A váczi fegyenczek számára alakitandó a l a p í t v á n y r a :
egy pécs-megyei áldozár . . . 5 f r t p . A Jézus sz. gyermeksége társulatának : az andrásfalvi t a
-nulók Bukovinából. 1 frt. p.
Kiadja a Szent-István-Társulat. —Felelős szerkesztő: S o m o g y i K. á r oly.
Nyomatott B e i m e l J . és K o z m a Vazulnál. Pesten, 1859.
PESTEN, Martius 16.
181
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Megjelenik e lap h e t e n k i n t kétszer : szerdán, és szombaton. Az előfizetési dij félévre 5 f r t 25 kr., helyben 4 f r t 90 kr. (Régi pénzben 5 f r t ,
Megjelenik e lap h e t e n k i n t kétszer : szerdán, és szombaton. Az előfizetési dij félévre 5 f r t 25 kr., helyben 4 f r t 90 kr. (Régi pénzben 5 f r t ,