• Nem Talált Eredményt

Olivieri szeretefmiive

In document Religio, 1859. 1. félév (Pldal 168-173)

mert jóllehet az, mint meg is jegyeztetik benne, köz- köz-vetlenül a földmivelés emelése és gyarapítása végett

P. Olivieri szeretefmiive

A Rajna mellől, e még nem eléggé ismert, pedig a kath.

egyházat legnagyobb mértékben dicsőítő személyiség, és ál-dásos müve felől, következőt írnak : O l i v i e r i Miklós Ker.-János áldozár és apostoli téritő, 1792-ben született Genuában.

1838-ban egy Kairóban vásárolt néger-fiut hozott magával : és őt, mint egy jó atya saját gyermekét, gondosan fölnevelte ; a vallás és egyéb tudományok elemeiben oktatván. Később Romába küldetvén az i f j ú , a Propaganda-intézetben olly elő-menetelt tőn , hogy theologiai tanárságot nyert, és papnak szenteltetett föl. Jelenleg az ekkép kiképezett néger áldozár honfitársai közt, Guineában hirdeti nagy sikerrel az Isten igé-jét. A szerencsés kezdet, és Istennek látható áldása, magas

eszmét keltett föl Olivieriben, a négerek uj apostolában ; mellynek egész hátralevő életét szentelte. Egy olly vállalat-ba kapott ő , mellynek eredményét lehetetlen előre kiszámitni.

A szegény áldozár 14 év folyta alatt húszszor tette meg az annyi veszélylyel járó tengeri utat Genua, Kairo s Alexandria közt; és 1857-ig már 512 néger-fiut hozott magával Európá-ba fölneveltetés végett....

Azóta a testi és lelki rabságból kimentett gyermekek száma haladja a 600-at : s a kath. nevelő-intézetek, kolostorok és seminariumok nem csak Olasz-, hanem Franczia- s Német-országban is vetélkedtek a mindkét nemű néger gyermekek elvállalásában ; ő szentségének, az e vállalatot különösen pár-toló pápának, IX. P i u s n a k atyai gondoskodásánál fogva, különösen a sarutlan trinitariusok szerzete tüntetvén ki magát, az egészen sajátjaul fogadott megváltási mü előmozdításában.

A szerzet tagjai minden utazásában kisérik a már 70 éves ag-gastyánt, és őt szent szándékának kivitelében mindenkép gyá-molitják. Ugyané czélra állt össze Kölnben is , 1852-ben , az

1 6 5

érseki hatóság beleegyeztével, e g y , a szegény néger-gyer-mekeket ápoló egylet, a szeplőtelen sziiz anya Mária, sz. Jó-zsef, és a négerek apostola, boldog ClaverPéter pártfogása

alatt; mellynek czélja, Olivierit apostoli munkájában gyámo-lítani. Csak is igy lőn biztos kilátásba helyezve, hogy az eddig legszomorúbb lelki setétségben tespedt Afrika belsejébe is el-hat az evangelium isteni fénye, s a valamennyi világrészek közt legelhagyatottabb föld szerencsétlen lakói is felszabadul-nak a Cham fiaira sulyosodott átok terhe alól. Európai papok

és téritők e forró égöv alatt csakhamar elhalnak; s igy az annyiszor, és temérdek áldozatokkal megkezdett téritési mii mindig félbeszakad. Egyedül egy benszülött clerus képezése nyújt hozzá reményt, hogv az elhintett mag kikelvén , kellő ápolásban is fog részesülni, s az eddig hiában várt aratás bol-dogító napját a kereszténység egére a négerek közt is felhoz-za. Még az annyit kiállni tudó, s ovatos természetvizsgálók és utazók is többnyire belehaltak az e téren megkezdett nyomo-zásokba. Igy bukott meg Barth, Dr. Vogel, és többek vállala-ta. Mindenki tudja, s fájlalja az austriai Dr. Knoblecher apos-toli átalános-helyettes korán bekövetkezett elhunytát; ki

1848-ban a közép afrikai missio-állomást Chariumban alapí-totta. S ugyané sors érte legnagyobb részét ama, szám sze-rint 16 kath. papnak, kik Dr. Knoblechert apostoli útjában

hősies elszántsággal követték. Tizenhatan voltak, többnyire Krain-, Karinthia-, s Tyrolból származott, erőteljes férfiak: és négy év alatt, rövid, ámbátor még igy sem sikertelen fárado-zás után, tizenkettő szállott sirba közülök ! Az Olivieri atya által képzett néger papok- és apáczáktól ennélfogva legtöbbet várhatni ; s csak örvendeni lehet minden katho-likusnak r a j t a , hogy a ker. polgárisodásnak ez áldásos mü-vét mindig többen karolják föl, s az intézet jóltevői közt;

ő szentségén kivül, 21 bibornokot, és 122 érseket és püspö-köt mutat föl a folyvást gyarapodó névlajstrom. Szintolly nagylelkű pártfogókat számlál a legfőbb császári, királyi s fe-jedelmi udvarokban : sőt Oroszország, Egyptom, Abyssinia, China s India sem vonja meg gyámolitását az egész emberiség érdekében folytatott apostoli munkásságtól.

A kölni egylet, melly egész Némethonra kiterjed, 2300 példányban küldözi szét évenkinti tudósítását ; és 1853-tól fogva 1858-ig 3336 tallért és 19 garast küldött Parodi urnák, P. Olivieri bankárának Genuába. Legtöbb részvétet ez ideig, a Rajnavidék és westphali tartomány után , Alsó-Austria mu-tat és Csehország. Az innen várt küldeményeket az egylet a kölni sz.-Péter-egyház káplánjához , G r ü b e n b e c h e r La-jos egylet-igazgatósági taghoz kivánja utasíttatni.

A buda-vári fő plebánia-teinploin régibb tör-ténete.

Ez a két oldalról hét-hét oszlopon nyugvó szentegyház egykorú a pesti hegyen a tatárok ellen épült újvárral (,Castrum novum Montis Pestiensis'): mellyet IV. Béla király, IV. Incze pápa javaslatára rakatott 1247-ik évben; ezért az a tatárjárás után Buda-Pest városának 1244-ben visszaadott

privilégiu-mában nem említtetik ; mert még nem állott. IV. Incze pápa levelének Katona Istvánnál (Ilist. Crit. T. VI. p. 92.) ez tartalma :

„Innocentius Episcopus servus servorum Dei (Stephano)

Strigoniensi, et (Benedicto) Colocensi, archiepiscopis, salutem et apostolicam benedictionem. Quum, sicut ex parte carissimi in Christo filii nostri (Belae) Regis Hungáriáé illustris, nobis est intimatum, adventus Tartarorum cx parte Hungáriáé ti-meatur ; quia tutius est ante tempus occurrere, quam post caussam vulneratam remedium invenire : mandamus, quatenus de suffraganeorum vestrorum consilio, a d v o l u n t a t e m e t b e n e p l a c i t u m i p s i u s R e g i s , l o c a q u a e r a t i s i d o n e a , i n q u i b u s v o s , e t i p s i s u f F r a g a -n e i , e t p o p u I i v o b i s c o m m i s s i , p o s s i t i s v o s , n e c e s s i t a t i s t e m p o r e , r e c e p t a r e , a d q u o r u m l o c o r u m a e d i f i c a t i o n e m e t m u n i t i o n e m v o s , e t i p s i s u f f r a g a n e i , a c v e s t r i s u b d i t i , d e t i s c o n s i l i u m , a u x i l i u m e t f a v o r e m , ita, quod in eis personae vestrarum provinciarum salvari valeant, si necessita-tis articulas immineret. Datum Lugduni, pridie Nonas Fe-bruarii, pontificatus nostri anno IV.1'

A Duna két partján álló város Zsigmond cs. és kir. ko-ráig egy nevü hely levén, az uj vár is megtartá előbbi P e s t nevét ; és a török rabságba eséseig hivatalos leveleiben magát közönségesen „Castrum novum Montis Pestiensis," Pesti hegy uj várának irta és nevezte ; mert atyáink az általuk épitett várakat jobbadán uj váraknak nevezték, mint: Abaujvár, H e -ves-ujvár, Sáros-ujvár, Szepes-ujvár, Liptó-ujvár, és XVI.

században Oláh (érsek)-ujvár, stb.

IV". Béla e templomot már némelly, 1254-ik évi levelé-ben megemlíti, Schier Xystusnál, ,Buda Sacra' czimii könyv-ben : pártfogói jusát engedvén az általa a nyulak szigetén ala-pított apáczáknak ; kiket leányának, sziiz Margit asszonynak kedveért telepitett oda: melly just sz. kir. Buda-Pest város-tól el nem idegenithet vala, ha nem ő építette volna e szent-egyházat. IV. llonorius pápa, 1285-ben kelt levelébea nyil-ván őt nevezi alapitójának :

„Honorius Episcopus servus servorum Dei. Dilectis in Christo Filiabus N. N. Priorissae et Conventui Sororum inclu-sarum Monasterii S. Mariae in Insula Danubii Ordinis Sancti Augustini secundum Iustituta, et sub cura Fratrum Ordinis Praedicatorura viventibus, Wesprimiensis Dioecesis, salutem et apostolicam benedictionem. Petitio vestra nobis exhibita continebat, quod clarae memoriae Bela Rex Hungáriáé J u s Patronatus Ecclesiae S. Mariae in Monte Budensi Wesprimiensis Dioecesis, t u n e a d i p s u m p e r t i n e n s , e t q u i d q u i d J u r i s i n e o d e m E c c l e s i a , q u a m f u n d a v e -r a t , o b t i n e b a t , vobis et Monaste-rio vest-ro, in ipsius Ec-clesiae Fundatione, pro vestra sustentatione, regia liberalitate concessit, vosque ex tune duas partes proventuum ipsius Ec-clesiae percepissetis ; Clericis servientibus in eadem Ecclesia, reliquam tertiam percipientibus portionem. D e m u m a u t e m V e n e r a b i l i i F r a t e r n o s t e r N. A r c h i e p i s c o p u s S t r i g o n ^ i e n s i s a s s e r e n s , q u a e d e n o v o f u n d a n -t u r i n R e g n o H u n g á r i á é e x D o n a -t i o n e R e g i a , a d e u m q u o a d S p i r i t u a 1 i a i m m e d i a t e s p ec t a-r e ; non sine vesta-ro ga-ravamine postmodum oa-rdinavit, ut praedicti Clerici duas partes, vos vero tertiam partem perci-peretis usque ad triennium proventuum praedictorum, ex tune nullam perciperetis ex ipsis proventibus portionem, nisi infra dictum triennium vos super hoc a Scde Apostolica obtinere contingeret gratiam specialem. Nos itaque, volentes vobis, ac

—-+• 1 6 6 « • • —

Monasterio vestro paterna in hac parte sollicitudine provide-re, vestris supplicationibus inclinati, et praemissis veris exi-stentibus, non obstante, quod praefatum triennium, ut asseri-tis, est elapsum, praedictam tertiana partem, iuxta huiusmodi ordinationem dicti Archiepiscopi perpetuo recipere, ac retinere libere valeatis. Nulli ergo omnino hominum liceat hanc pagi-nam nostrae concessionis infringere, vei ei ausu tenierario o >

contraire. Si quis autem hoc attemptare praesumpserit, in-dignationern Omnipotentis Dei, et Beatorum Petri et Pauli Apostolorum eius, se noverit incursurum. Datum Tiburi, X.

Kaiend. Octobria, Pontificatus nostri anno primo." (Ex Rege-stro Literarum Anni primi llonorii Papae IV. Epist. 170.)

Ez az a szentegyház, mellybe IV. László *) király 1456-ban társas-káptalant alapított préposttal egyetemben, s a mellyet III. Calixtus pápa fölhozandó levelében nyil-ván „ p a r o c h i a l e m1' , plébániainak nevez. Tudjuk pedig bizonyosan , a Schier Xystusnak dicsért munkájában közlött okiratokból, hogy Buda várában régenten csak két megyés szent-egyház létezett : ez, és szent Mária Magdolna temp-loma, melly a diszpiaczon állott a Marczibányi-ház előtt, hol a kut van. Buda visszavétele után 1686-ki September 2-án,

Werlein első várnagy törette le.

Az érintett pápai levelet olvasom Czinár Maurus illy czimii jeles munkájában : ,Damiani FuxholFer Benedictini Pan-nonii Monasteriologiae Regni Hungáriáé Libri Duo. Totidem Tomis comprehensi Recognovit, ad fidern Font.ium revocavit et auxit Maurus Czinár, Benedictinus aeque Pannonius etc.

T. I. Monasteria Ord. S. Benedicti. Pestini, 1858.' (p. 260—

261.) Abbatia de Zek fölirat alatt: „Monasterium de Zek ad preces Ladislai V. Regis Hungáriáé suppressit Calixtus III.

Romanus Pontifex anno 1456. Patet hoc ex Rescripto eius ad Cardinalem S. Angeli dato hums tenoris :

„Dilecto íilio S. Angeli Cardinali, Apostolicae Sedis Le-gato. . . . Sane pro parte carissimi in Christo űlii nostri Ladi-slai Ungariae Regis Illustris nobis exhibita petitio continebat, quod. . . . idem Ladislaus pro venustate et decore eiusdem oppidi (Budae **) ipsam parochialem rectoriae in eadem in col-legiatam ecclesiam , et in illa unum Collegium Canonicorum, unamque Praeposituram erigi summopere cupit et alFectat, et.. . pro huiusmodi erectionis fundatione, vei dotatione faciendis, fructus, reditus et proventus dictae parochialis ec-clesiae minime suppetunt ; et si monasterium de Zek Ord. S.

Benedicti Quinqueecclesietisis Dioecesis, monasterii nomini-bus, et Abbatiali dignitate et ordine huiusmodi in eo penitus et omnino suppressis et exstinctis ipsi erigendae Ecclesiae perpetuo uniretur erectio et fundatio et donatio praedictae ex hoc facilius ct commodius fierent.. .. monasterium praedi-ctum , cuius et ecclesiae praedictae distantiam, fructuum, re-dituum et proventuum veros valores cum praesentibus haberi volumus pro expressis ipsi tunc erectae ecclesiae perpetuo unire et incorporare eadem auctoritate procures ita, quod, si monasterium ipsum tunc vacaverit, ex tunc, alioquin ceden-t e , vei decedenceden-te moderno illius Abbaceden-te, seu ipsum monasceden-te- monaste-rium alias quomodolibet dimittente, liceat Capitulo dictae

" ) Kis-Lítszlót, Imre király fiát nem számították a királyok közé, mint Kézai Simon krónikájából bizonyos.

**) A romai curia stylusa szerint a város is, lia nem püspöki szék, csak oppidum.

Ecclesiae per se, vei per a l i u m . . . . corporalem ipsius monaste-rii, nec non illius domorum iurium, et iurisdictionum posses-sionem actualem corporalem, et realem auctoritate propria libere apprehendere , et perpetuo retinere Dioecesani loci, seu cuiusvis alterius licentia minime requisita. . . . Nos Dile-ctis Filiis, Conventui, ne de cetero ad electionem Abbatis eiusdem monasterii quoquo modo procédant.... et ne in prae-iudicium erectionis et unionis huiusmodi, vel ad impediendum easdem quidquam innovent districtius inhibentes , irritum decernimus, et inane, si secus his a quoquam, quavis aucto-ritate, scienter, vel ignoranter contigerit attemptari. Datum Romae, apud S. Petrum, X. Kai. Apr. Pontificatus nostri Anno 2-0."

E társas-káptalanszer létét és voltát bizonyítja a volt prépost czime is : „Praepositus B. M V. de novo Monte Pe-stiensi" (de castro novo Montis Pestiensis helyett *) , mellyet még jelenkorig adományoznak a magyar apostoli királyok: kik e diszes czimmel dicső szent István király érdemeire nézve dicsekesznek minden egyéb fejedelmek közül. Ha tehát e szent-egyház valamikor még visszanyerné előbbi állapotát, „Ca-pitulum B. M. V. de Castro novo Montis Pestiensis" czimét életbe kellene hozni.

Ezután is egyszersmind fő plebánia-templom maradt az, mint e nevezetes oklevél igazolja : „Nos Ludovicus Dei gratia Rex Hungáriáé et Bohemiae etc. Memoriae commendamus, tenore praesentium significantes, quibus expedit, universis : Quod Magnificus Dominus C a s p a r d e S o m , Filius quon-dam Magnifici J o s a e de eadem S o m , Comitis Temesien-sis , onera et quaelibet gravamina universorum fratrum , pro-ximorum et consanquineorum suorum , in infrascriptis super se assumendo, coram Nobis personaliter constitutus, sponte et libere confessus est in hune modum : Q u o m o d o i p s e i n t e r n a a n i m i s u i c o g n i t i o n e d i l i g e n t e r e t f r e q u e n t e r r e v o l v e n s , in t e r r i s n i h i l e s s e f i r -m u -m e t s t a b i l e , s e d o -m n i a v a n a e t c a d u c a a d m o r t e m d e f l u e n t i a : rememorans etiam et iugiterprae-meditans, se ipsum solummodo bonorum Parentum suorum superstitem fore, ne autem post mortem suam bona et iura sua haereditaria ad ingratorum manus, quoquo modo deve-nirent, lirmissimo mentis suae proposito decrevisset, Dei Ge-nitricem gloriosissimam Virginem Mariam, Matrem gratiae et misericordiae, Jurium suorum infrascriptorum habere et facere haeredem ; cuius preeibus et intercessione non solum in terris, verum et in coelis sperat misericorditer confoveri.

Praemissis igitur, et aliis bonis respectibus, et rationabili-bus de causis, animum suum ad id inducentirationabili-bus , et prae-sertim : q u i a a n n i s s u p e r i o r i b u s , d u m a d h u c d i c t u s c o n d a m D o m i n u s J o s a g e n i t o r s u u s i n h u m a n i s c g i s s e t , q u a n d a m D om u m P r a ep o s i t u r a e d e L e l e z , O r d i n i s P r a e m o n s t r a t e n s i s , p e r p l u r i m o s a n n o s t e n u i s s e t e t p o s -s e d i -s -s e t ; e t e x i n d e n o n p a u c o -s p r o v e n t u -s e t r e d d i t u s e i u s d e m , i n s u o s u s u s c o n v e r t i s -s e t : n e i t a q u e , e x i n d e i p -s i u -s P r o g e n i t o r i -s s u i A n i m a a l i q u o d d i s p e n d i u m s a l u t i s p a t

e-*) A pesti hegy a régi m a r a d t , hanem a r a j t a épült v á r , ca s t r u m , v o l t uj.

167

r e t u r , i n a 1 i q u a 1 e m r e c o m p e n s a t i o n e m f r u -c t u u m e t r e d d i t u u m i n d e p e r -c e p t o r u m j e t e t i a m ob illám devotionem, quam ipse ad Ordinem Praemonstratensem a primaevo aetatis suae tempore habuisset et gessisset ; totum et omne ius suum, iurisque et dominii proprietatem , quod, et quam i n C a p e i l a ß e a t i L a d i s l a i R e g i s e t C o n f e s s o r i s i n C o e m e t e r i o E c c l e s i a e B e a t a e M a -r i a e V i -r g i n i s in C i v i t a t e B u d e n s i f u n d a t a e>

s i t a a p a r t e v i d e l i c e t o r i e n t a l i e i u s d e m E c -c l e s i a e B e a t a e V i r g i n i s*), p e r P r o g e n i t o r e s su-os f u n d a t a e t d o t a t a , simul cum toto iure Patronatus, quod ipse hactenus, aut Progenitores sui in eadem Capella habuerunt, ac libere et pacifice possederunt, pariter cum omnibus iuribus, privilegiis, literis, literalibusque instrumentis, redditibus, terris, domibus, fundis, vineis, pratis, aquis, sylvis, deeimis, nonis, et general iter quarumlibet utilitatum et per-tinentiarum suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad eandem Capellam et Jus Patronatus eiusdem, de iure et ab antiquo spectantibus, et pertinere debentibus, a l m a e E c c l e s i a e B e a t a e M a r i a e V i r g i n i s d e S a a g h , t a n q u a m l o c o p r a e e i p u o e t p r i n c i p a l i d i c t i O r d i n i s P r a e m o n s t r a t e n s i s i n R e g n o H u n -g á r i á é e x i s t e n s i , et per consequens Venerabiii Domino F r a n c i s c o d e F e g y v e r n e k Praeposito, et Conventui eiusdem Ecclesiae d e S a a g b , in perpetuam Eleemosynam, et in patrimonium Crucifixi dedisset, donasset, et perpetuo contulisset, nullum ius, nullamve iuris , ac dominii proprietatem, quod et quam in dicta Capella B e a t i L a d i s l a i R e -g i s , et Jure Patronatus in eadem habita haberet, vei habere speraret, quomodolibet in futurum sibi ipsi, et suis haeredibus reservaret, sed totum et omne ius suum , iurisque, et dominii proprietatem, quod et quam hactenus in eadem Capella, et Jure Patronatus eiusdem habuisset, in praefatam Ecclesiam B e a t a e M a r i a e V i r g i n i s d e S a a g h , et consequeu-ter dictum Praepositum , et Conventum eiusdem Ecclesiae transtulisset, pleno iure ; immo dedit, donavit, et perpetuo transtulit coram Nobis. Harum nostrarum vigore et testimonio Literarum mediante. Datum Budae in Vigilia Festi Nativita-tÍ3 Sacratis'simae Virginis Mariae, Anno Domini 1519. Re-gnorum nostrorum Hungáriáé, et Bohemiae etc. Anno quarto."

Efféle töredékekből idő jártával egész történetalakulhat.

P o d h r a d c z k y József.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Pest, febr. 7-én. A szerkesztői kötelességek egyik leg-fájdalmasbikát teljesítjük mindig, valahányszor a más lapok-ban előforduló hibás nézetek, vagy épen balirányu törekvések, és erkölcsvallási szempontból méltán kárhoztatott e l v e k ellen kell szót emelnünk : mert mindannyiszor saját irodalmunk egy részét kell hiányosnak nyilvánitnunk ; mellynek pedig lehető legnagyobb felvirágozását óhajtva, csak dicsérői, s folytonos ajánlói szeretnénk lenni. Illy kötelességet teljesí-tünk , midőn a baráti kézből vett következő sorokat közöljük:

„T. szerkesztő ur ! Nem rég azon elvtől vezéreltetve

intéze-*) Ott állott, hol most a sekrestyések laknak.

tünk, miszerint a papnövendékeknek épen nem á r t , sőt jelen viszonyaink közt már szükséges is a kerti gazdaság egyes ágai-val, nevezetesen a fák nemesítésével és összes kezelésével megismerkedni : növeldénk is előfizetett a ,Kerti gazdaság' czimü folyóiratra Az első hét számot az előfizetés később történte miatt egyszerre kapván meg, csak most volt alkal-mam , azok tartalmán átfutni ; s ime, egy, a néptanitók- és népiskoláknak is szánt eme lap első számában mindjárt milly vadonezokra bukkantam. Uj-évi beköszöntésében többi között igy okoskodik a lapszerkesztő ur : ,,Az emberi nem csecsemő kora paradicsom bölcsőjében versenyezett a tenyész-erő a kin-csek özöne termésénél önkényt, magától, minden segély nél-kül , hogy a gyümölcsök legédesb nektárjával táplálhassa a gazdag természet felséges szülöttjét, az embert. A t e r m é -s z e t , a tenyé-sz-erő akkori pazar gazdag-sága , az akkori v i-s z o n y o k hozták létre az emberi f a j t , mellynek léte a föl-dön t a r t , mig azon viszonyok el nem enyésznek. A termé-szet, folytonos átalakulása közt fogyott buja tenyészetében, s e s z ü k s é g zavarta csak ki az embert csecsemő bölcsejéből;

kényszerítve aztán a természet áldását veritékes munkájával kiérdemelni....Az ős viszonyok átalakulásával, az aprónkint ki-merült természettel együtt eltörpült emberfaj , az őskor óriás növényzetének kiaszott szálkáin rágódva kénytelen keresni any-nyi sanyaruságok közt fentartott élte tápjait stb." Nem gyönyö-rű vadonezok-e ezek ? S nem volna-e jó, kis utmutatást adni az ezt Írónak az iránt, mint kelljen azokat megnyesegetni ? Vagy mindig, és folytonosan akarják-e az irók is bebizonyítani ré-szükről a tételt, hogy a pók mérget szíhat onnan , hol a mé-hecske mézet g y ű j t ? Milly különbség Desdouits, és Hutirai Lukácsy ur felfogása között."—Kétségkivül a különbség nagy, végetlen: mint a milly nagy a kinyilatkoztatásbani hit által megszentelt teremtés története , s a hitlenségnek minden lé-tezőt egyedül a tenyészerő-, természet-, és külviszonyokra re-ducáló, ingatag, ellenmondásokból szőtt rendszerei közt ; mellyek majd a folytonos emelkedést, fejlődést, tökéletesedést, a nemesbülést látják t e r m é s z e t e s n e k , rationalisticus szempontjokból : majd ismét, mint jelen esetben, a kimerülést, eltörpülést, a pazar gazdagság- és óriási növényzetnek , ki-aszott szálkákon rágódó nyomorrali felváltatását vitatják, szinte rationalisticus szempontból, mint legtermészetesebbet.

Valljon mellyik felfogást illeti már meg az észszerüség czime ; vagy mellyiket fogjuk a valódi, s nem fölületes t u d o m á n y színvonalára emelkedettnek hinni ? Mert mindkettő , hom-lokegyenest ellenkezvén egymással, csak nem lehet igaz....Az ugyan semmi esetre sem , melly merő vak esetnek, semmiből ki nem magyarázott, semmi okszerű kútfőre vissza nem vitt tenyészerőnek tulajdonítja az egész mindenséget, még az em-beri gondolkodó észt, itélő erőt, a következtetni tudó értelmet is.Vagy tehát ez is csak ugy teremne m a g á t ó 1(?), mint a pö-feteg gomba ? Nem sokkal okosabb-e azon vallásos rendszer eljárása, melly a szellemi erőt magasabbnak téve föl, a látható természetet nem egy alárendelt tenyészerő-, s anyagi impul-sustól, hanem egy magas észtől, egy gondolkozó, czélt és eszkö-zöket bölcsen összevető, az anyagot értelmi czélokra felhaszná-ló, végetlen szellemi s erkölcsi erőtől származtatja; s ezt teszi a mindenség alapokává : mellyet mi az Istenség szent nevezeté-vel szoktunk illetni. Valóban be kellene már valaha látni a világnak, hogy mind nem t u d o m á n y , hanem ennek

ellen-téte az, mi a kinyilatkoztatott hittel meg nem fér ; s hogy örök-re igaz, mit az apostol az önhitt világbölcsekről,s igy a személyes Istent nélkülözhetni vélő tudósokról is mond(Rom.l, 21.),hogy:

„evanuerunt in cogitationibus suis, et obscuratum est insipiens cor eorum." Mi a ,Kerti gazdaság'-ban képviselt ügyet sokkal fontosabbnak, és honunk felvirágzására nézve jelentéke-nyebbnek tartjuk , hogy sem azt közönyösen akarhatnék ma-ga sorsára hagyni ; s épen azért nem hagyhatjuk szó nélkül az irányt, mellyben a korszerű haladás emez ágának mivel-tetése honunkban indulni készül : bizonyosnak tartva, mikép rationalisticus, vagy épen naturalisticus elvek kitűzésével az ohajtott czélt lehetetlen elérni, legalább a kath. egyház hü fiai közt. S a ki ezt teszi, az az általa előmozdittatni kivánt jó ügyet legfőbb támaszától, az egyház- és ennek szolgálatá-ban élő számtalan ügybaráttól fosztja meg; nem is említve ama hitbeli szent meggyőződésen ejtett sérelmet, mellyet még akkor is elengedhetlen kötelesség volna tiszteletben tar-tani , ha annak kímélését az eszélyesség nem parancsolná.

P e s t , mart. 6. A ,Budapesti Hírlap'-ban olvassuk:

„Folyó hó 4-én a budai cs. k. országos törvényszék előtt 32 egyén ítéltetett el a btk. 304. s 298. §§-ai alapján, nazarenus vallás követése miatt. Az elitélteknek több mint fele liptóme-gyei, hradeki s n.-sz.-miklósi járásból való szlávok, férfiak, asszonyok, s leányok vegyest, a többiek pest-külvárosi lako-sok voltak. Ezeket állítólag Bela, s Hordovics nevü Ameriká-ba kivándorlottak tanították az u j vallásra, mellyet hét év óta látszanak követni, midőn épen 1851. nov. 16-án egy ministe-rialis rendeletnek kellett megjelenni, melly ezen vallásgya-korlatot megtiltsa. Előadásuk szerint, náluk a keresztség csak fölnevekedett korban történik , és pedig folyóvízben , mint az Krisztussal véghez ment ; papra nincsen szükségök ; a házas-ságkötés világi hatóság előtt mehet véghez ; a gyónást fölös-legesnek t a r t j á k ; úrvacsorájával egyszerűen élnek; az ajta-tosságot mindenütt végezhetőnek tartván, templomuk nincs, összejövetelök bizonytalan időben történik, előadást akárki tarthat, a látogató barát vagy barátné czimet, a fogadást tevő testvér, vagy testvérnő czimet vesz föl stb. Tekintve sok eny-hítő körülményeket, vádlottak egy, másfél, s két hónapi fog-ságra Ítéltettek. A pestiek ügyöket többnyire fölebbezték. A liptó-megyeiek megnyugodtak , s csak azt kérték, hogy

„Folyó hó 4-én a budai cs. k. országos törvényszék előtt 32 egyén ítéltetett el a btk. 304. s 298. §§-ai alapján, nazarenus vallás követése miatt. Az elitélteknek több mint fele liptóme-gyei, hradeki s n.-sz.-miklósi járásból való szlávok, férfiak, asszonyok, s leányok vegyest, a többiek pest-külvárosi lako-sok voltak. Ezeket állítólag Bela, s Hordovics nevü Ameriká-ba kivándorlottak tanították az u j vallásra, mellyet hét év óta látszanak követni, midőn épen 1851. nov. 16-án egy ministe-rialis rendeletnek kellett megjelenni, melly ezen vallásgya-korlatot megtiltsa. Előadásuk szerint, náluk a keresztség csak fölnevekedett korban történik , és pedig folyóvízben , mint az Krisztussal véghez ment ; papra nincsen szükségök ; a házas-ságkötés világi hatóság előtt mehet véghez ; a gyónást fölös-legesnek t a r t j á k ; úrvacsorájával egyszerűen élnek; az ajta-tosságot mindenütt végezhetőnek tartván, templomuk nincs, összejövetelök bizonytalan időben történik, előadást akárki tarthat, a látogató barát vagy barátné czimet, a fogadást tevő testvér, vagy testvérnő czimet vesz föl stb. Tekintve sok eny-hítő körülményeket, vádlottak egy, másfél, s két hónapi fog-ságra Ítéltettek. A pestiek ügyöket többnyire fölebbezték. A liptó-megyeiek megnyugodtak , s csak azt kérték, hogy

In document Religio, 1859. 1. félév (Pldal 168-173)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK