honunkban a katholikusoknál soha sem jöhettek for-galomba; mert az 1852-diki nov. 29. császári nyilt-parancs IV. czikke előre kijelentette, hogy a tör-vénykönyv II. fejezetében a házassági jog iránt fog-lalt szabványok, a mennyiben azok a házasság ér-vényes megkötését illetik, a katholikusoknak nem szólnak. A bontó akadályok tekintetében tehát ezen hitsorsosok tovább is azon egyházi szabályok alatt maradván, mellyek alá korábban is tartoztak: ez akadályokat nálunk, mint tudjuk, közönségesen eme versek fejezték ki latinul :
,Error, conditio , votum , cognatio, crimen , Cultus disparitas, vis, ordo, ligámén, honestas , Si sis affinis, si clandestinus, et impos, Si mulier sit rapta, loco nec reddita tuto, Haec facienda vêtant connubia, facta retractant.'
F o g a r a s i János hazánkfia e verseket magyar-ra tette át ; és láttuk azon szerencséjét, hogy mun-kája kelendőségnek örvendett. A fordítás ez :
,Tévesztés, föltét, fogadás , vérség, bün, erőszak , Tisztesség, papi-rend , kötelék , vallási-különbség , Nősztehetetlenség, sógorság, lopvamenyegzés,
Rablott nőd ha szabad helyben nem monda ,igen' szót, Házasságodat elbontják , vagy tiltanak attól.'
Miután az u j házassági törvények
kihirdettet-tek , a II. függelék bontó akadályainak felosztását
látva, némelly éktől hallani lehetett, és itt-ott még
folyvást hallhatni, hogy most bontó akadály több
van, mint annakelőtte volt. E visiót bevett verseink
kerekítették. Mert a korábban köztünk közönségesen
forgott versekből csak 14 illy akadály jön ki :
ellen-ben a II. függ. 13—55. §§-ban 20-ig történik
számo-zás. Csakhogy az iménti verselmény azelőtt is
hiá-nyos volt; mivel korán sem foglalta kitételeiben u g y
az akadályokat, hogy azok alatt mind felsorolhatók
voltak volna azon okok, mellyek a házasságkötést
érvénytelenítik. Ha közelebbi vizsgálat alá veszszük
a dolgot, az önmagát fogja fölvilágosítani. Mint
ki-tetszik , a II. függelékből az ,egyezési h i á n y , és a
serdületlenség' a fönebbi versek nevezetei közül
egyikhez sem sorozhatók; a ,rabszolgaságot'is a
/öl-tét' (conditio) csak duplán értve képviselhette, s igy
mindezek az előbbi versek neveihez képest most uj
rovatot képeznek. Ugyanezt mondhatni az ,erőtetés
és félelem, egyházi-rend és fogadalom,
lelki-rokon-ság , polgári-rokonlelki-rokon-ság és sógorlelki-rokon-ság, elhált házaslelki-rokon-ság-
házasság-bóli sógorság, házasságkivüli sógorság, tisztesség,
házasságtörés, és hitvesgyilkolás' alatt értendő
aka-dályokra nézve : mennyiben változás történt az á l t
a^
<» 1 8 0 n e -hogy az ,erőszak' mellé ,félelem'járult; a ,papi-rend
és fogadás' együvé köttetett; a ,lelki-rokonság és örökbe-fogadás' önállósittattak a,vérségtÖl'; a ,sógor-ság' mindkét fő á g a , valamint a ,bün' két fő ágazata is külön rovatba estek ; az örökbe-fogadásból kelet-kező sógorság azzal egy födél alá került : ellenben a ,tisztesség' határozottabb osztályozást vett föl a 33 35. §§-ban. Ha tehát figyelemmelleszünkarra, hogy jelenleg több olly akadály van külön kifejezés alatt,
például a ,vérség, lelki-rokonság, polgári-rokonság és sógorság'; ismét a ,házasságbóli sógorság, házas-ság nélküli sógorházas-ság' ; és ismét a ,házasházas-ságtörés és házastárs-gyilkolás', mellyeket azelőtt a versekben e g y - e g y szó képviselt ; hogy tovább az előbbi versekbe nem foglalt nevezetek is fordulnak elő a H. függe-lékben ; mig ama versekből azonfölül kettő, a napi-rend és fogadás' e g y szám alá j u t o t t : természetes, először, hogy az akadályok számának többre kell mennie névszerint 14-nél, a nélkül, h o g y lényegileg most több bontó akadály v o l n a , mint annakelőtte volt; s természetes másodszor, hogy a fönebbi versek nem fejeznek ki név- és számszerint 20 akadályt.
Minélfogva mi alkalmazkodva a II. függelék idézett felosztásához, addig is, mig majd más jobbal fog elő-állni , magunk számára a bontó akadályokat, hogy azokat elménkben annál könnyebben nyilván tart-hassuk , i g y verseltük össze :
Tévesztés, egyezési-hiány, kor, lelki rokonság , Tisztesség, papi-reud s fogadás, vallási különbség, Házassági-törés, gyilkosság , lopva-menyegzés, Elragadás, kötelék, föltétel, örökbe-fogadlás, Félelem és az erő , vérség , rabszolgai-létel, Törvényes sógor, törvénytelen is, tehetetlen , Házasságodat elbontják és tiltanak attóL
Error , conditio , cognatio spirituális ,
Raptus , adulterium , consangvinitas , metus et vis, Cultus disparitas, votum , ordo , ligámén, honestas , Servitus , impubes , occisio conjugialis,
Illicitus si sis affinis, si licitusve,
Impos, mentis egens, vei clandestinus , adoptans , Haec socianda vetant connubia, facta retractant.
E versekre nézve megjegyezzük, h o g y azokban a II. függelék ezen kitételét : a) ,Defectus aptitudinis ad consentiendum', e szavak: ,egyezési-hiány, men-tis egens'; b) ,Error in persona' tovább is mint eddig:
,tévesztés, error' ; c) ,Impubertas' : ,kor, impubes';
d) ,Cognatio affinitasque civilis': ,örökbe-fogadlás, adoptans'; és ezen kitételeket : e) , Affinitás ex copula licita et illicita' : ,törvényes sógor, törvénytelen is' a m a g y a r b a n , a latinban : ,illicitus si sis affinis, si
licitusve' képviselik. A többiekre, legalább n e k ü n k ,
nincs észrevételünk. V i l á g o s i .
Tapasztalatok a világ-egyház terén.
VII.
O l a s z o r s z á g , februárban, 1859.
Mindenekelőtt egy államegyházat, a hajdani gallica-nismus példájára alkotni, a kath. papságot Romától elszige-telni , otthon szegénynyé, a nép által megvetetté , népszerűt-lenné , s igy befolyás nélkülivé tenni : ez azon nagy czél, mellyre többi között, Cavour ministeriuma, egy párt segít-ségével, következetes módon törekszik. Világosan kimondták ezt az egyetemi oktatást illető debattok alkalmával. Minthogy a turini s genuai egyetemek, a püspök fölügyelési jogának elvétele után , egyházellenes állást foglaltak : a püspökök nem engedik növendék-papjaiknak ez iskolákat látogatni. Meg-fogyván ekkép a tanulók száma, interpellatio történt e miatt a kamarákban ; és inditvány tétetett, hogy az egyetemnél a theologiai kar megszüntettessék. A közoktatásügyi minister azonban elleneszegült, mondván: mikép a „turini egyetem theologiai kara nem csak Olaszhon-, de egész Európának e 1-s ő 1-s z a b a d e l v ű k a t h . i 1-s k o l á j a ; ezt tehát meg1-szün- megszün-tetni, annyit tenne, mint a statusnak összes papságát a ,1' Armonia' követőinek seregébe hajtani." Igen, mivel a ,1' Armo-nia' képviseli az egyháznak Romávali egységét. Milly gyön-géd szeretettel gondoskodik a cultusminister az ország papsá-gáról ! Különben pedig t u d j u k , mi minden történik e papság megrontására. A tavalyi követválasztásokból csak a vak, és a siket nem tanulhatott. F t . Moreno, ivreai püspök, marchese Birago követ ügyében Cavourhoz intézett nyilt-levele örökké nevezetes okmány marad a sardiniai premier macchiavelli-smusának kimutatását illetőleg. De azért ennek daczára i s , megsemmisíttettek a kath. szellemben történt választások. E körülmény soknak kinyitotta szemeit ; de a dolgon segiteni nem lehetett. A második választásnál a megvesztegetés min-den nemét fölhasználta Cavour a kormány jelöltjeinek érde-kében. S midőn conte Solaro a ministeriumnak szemrehányá-sokat tett e miatt, a ministerelnök nem pirult nyíltan kimon-dani, hogy „az alkotmányos kormány kötelessége, azokat igye-kezni érvényre hozni, miket a haza szükségével és óhajtásával megegyezőknek tart." Ne jusson itt eszünkbe XIV. Lajosnak azon mondata : ,1' état c' est moi ?' Hisz az ország épen az ál-tal fejezte ki óhajtását, hogy ő neki nem tetsző követeket akart (hanem gátoltatik benne,) megválasztani: de Cavour máskép rendelkezett ; mivel ő az alkotmányos kormány. Most azon-ban a liberálisok és radikálok is szépen hallgattak : mert hi-szen csak az ultramontán papok voltak lealázva !
Hogy csak az egyház befolyásának megrontására czé-loz minden igyekezet, azt a következőkből még jobban lát-hatni. A jótékonysági ügyre nézve már az 1836-ki december 16-ról kelt királyi rendeletnél fogva egy u j rendszer hozatott b e , melly szerint a jótékony társulatok egyenesen a legfel-sőbb hatalomnak lőnek alávetve : „hogy a f e l e b a r á t i szeretet (igy szól a rendelet,) napról-napra inkább fölvirágozzék." E rendelvény szerint a király nevezte ki a jótékony társulatok elnökeit. Carlo Alberto alatt azonban mindig lelkipásztorok neveztettek ki ez elnökségre ; mit a dolog természete is ugy
— U
181
M — — hozott; magával. A könyörületesség ugyanis egyenesen aval-lás és hitérzet dolga lévén , ennek életben tartására, s az ala-mizsnák kiosztására nézve legtöbb biztositék volt a lelkipász-torokban. A szabad institutiók behozatala után azonban merő saecularizálási viszketegből, sok plébánostól elvétetett az el-nökség , hogy világiakra ruháztassák. Mult évben a kormány a papokról már mit sem akart tudni : csak világiakban he-lyezte bizalmát. Es milly személy- és helyismerettel intézte-tett el ez ügy , a következőkből láthatni. Cherasco városban egy világi lett elnökké , ki már másfél évvel előbb Genuába ment lakni. Priaco nevü városkában pedig az elnökséggel egy buzgó keresztény, ,in faraa sanctitatis' élt egyén tiszteltetett meg: ki azonban már 1846-ban, tehát kineveztetése előtt 12 évvel meghalt, és eltemettetett. Ez uj intézkedés, melly szintannyi tudatlanság-, mint rosszakarattal összekötve lépett életbe, igen rossz benyomást szült a népben. Még az együ-gyüek is átlátták, mikép ez csak a papság elleni aljas gyű-lölet következménye. A szegénység érzi legjobban, meny-nyit vesztett ez u j intézkedés által. Erre vonatkozólag mondá nekem San-Remonak érdemekben megőszült egyik papja : „Domine ! ne statuas illis hoc peccatum ; non enim sci-u n t , qsci-uid facisci-unt"; és fájdalmas hangnyomattal tevé hozzá •
„Abbiamo visto la guerra francese, ed anzi il nemico rispettő la sventura dei poverelli ; ma nei novatori le ragioni della mi-sertà sciagurata non pesano." (Ertünk franczia háborút, és az ellenség is tisztelte a szegények nyomorát ; de az újítók
nem hallgatnak a szűkölködők panaszaira.) Azután elmondta hogyan kézbesített egy franczia főtiszt 18 louisd'ort Onegliá-ban a plébánosnak, a szegények közti elosztás végett. A pie-monti segélyre szoruló nép egészséges fölfogása igen jól érzi a k á r t , melly ez uj intézkedésből ráháramlik. Alassioban sé-tálván a tengerparton, és sz. Agostonként elmélyedvén a vég-telenség gondolatába, két, felém közeledett szegény elaggott-nak segélykérései által ragadtattam ki szép álmaimból; s a tő-lem telhető kis adomány után beszélgetésbe eredvén velők, az egyik mondá: mikép öt év óta minden Karácsonkor öltözet-darabot, és Húsvétkor 4 francot és hust kapott a vicariotól (lelkésztől).Ezjldén nem tudja, hogyan lesz; mert azt mondják, hogy most a podesta gondoskodik a szegényekről: ennek pe-dig egy fia , s négy leánya van. S midőn kerdezém : miért te-szi ezt most világi, és nem pap ? „Mert az urak igy akarják", volt a felelet. ,Talán majd jobban lesz igy !' vevém észre. De fejét tagadólag rázva, mondá : „Ci vuol pazienza, non si odo-no le campane picciole, quando le grandi suonaodo-no." (Türelem;
a nagy harang zúgásától nem hallani a csengetyüt.) ,Addio !' inték nekik távozáskor : a fölhozott argumentum ereje ellen mit sem tudván szólani ; s a közel csergedező patakra gondo-lék, mellynek csevegése el-elnyomatott a parthoz verődött tenger hullámainak tompa moraja által. De a septemberi nap teljes fényben ragyogott a gyönyörű égbolton, és a meginga-tott habokról is visszasugárzott, megtört b á r , de tiszta fény-arcza : s én a gondviselésre eszmélve, Krisztus urunknak ,sic luceat lux vestra coram hominibus' szavaival a tengertől bú-csút véve , indulék jótékony főrangú hölgyekből álló utitárs-nőim fölkeresésére; útközben elmémben forgatva az ,Espero'-nak jan. 17-ki számában foglalt ide vágó értekezését, melly-ben dicsértetik a ministeriumnak ezen, többször emiitett rendelkezése : mivel, ugy mond az értekező, „a j ó t é k o n y s á g
-e g y l -e t i -e l n ö k s é g i g -e n n é p s z -e r ű -e k k é t -e t t -e a p a p o k a t." Tehát a népszerűségtől megfosztás volt a czél, nem a szegényeken segíteni akarás ! Szegény ,Espero£, akaratlanul is megdicsérte a papságot : mert hiszen ha rosszul kezelték volna az alamizsnákat, nem igen lehettek volna népszerűekké.
,Sic luceat lux vestra coram hominibus' *).
Nem kell gondolnunk, hogy Piemontban nem ismerik az uralkodó pártnak áldást hozó (!) törekvéseit. Valerio követ egyik beszédében igen méltányolta a ministerelnök érdemeit ; bebizonyítván , hogy megért már a bukásra : mivel az orszá-got örvény szélére taszitá; s mindig uj kölcsönre vagyon szük-sége , mind a mellett is, hogy az egyetlen háború, mellyet Cavour visel, csak az apáczák, szerzetesek és a honpolgárok vagyona ellen van intézve. Az egész ország, még a radikálok is megtapsolták conte della Margarita, s Revel beszédeit : de azért a Deforesta-törvény mégis elfogadtatott. Mennyire örül az ország Cavour egyházellenes politikájának, ezt megmutatta a constitutio születésének évnapján....
Milly áldás szokta követni az egyházi vagyon elrablá-sát , ezt Sardiniában ujolag láthatni. A kolostorok nagy része eltöröltetett azon czélból, hogy a javak eladásából az 1000 líra jövedelemmel nem biró szegény plébánosok dotáltassa-nak : a bevétel fölöslege a közoktatás javítására, s egyéb or-szágos szükségekre lévén fordítandó. ,Semper idem !' Boldog és boldogtalan beszélt a mesés kincsekről, mellyeknek állító-lagos birtokában van a szárd egyház. Létesült tehát az ugy nevezett ,Cassa Ecclesiastica' : kineveztettek a hivatalnokok légiói; árverésre került a dolog; és 1855-ik évi junius 11-én megkezdődött a kincs liquidatiója. Három év alatt a bevétel 10,219,252 lírát tett; de csudák csudája! a kiadás 13,030,547 lira-, s 46 centesimora rúgott. És igy minden józan arithmetika szerint 2,811,295 líra 54 cent. deficit került ki. A szegény plébánosok mai napig várják az igért javításokat. E ,parturi-unt montes' sehogy sem fért a vérmes reményekkel telt sta-tus-oeconomok fejébe: azért rendeltettek biztosok, kik a még eltörlendő zárdákat meglepjék , és az elrejtett kincset fölke-ressék. Eddig nem sikerült azt fölfedezni sehol. De midőn az ,Armonia' szerencsét kívánt a kincskereséshez, bezzeg megla-kolt vakmerőségeért ; ő neki meg kellett fizetni a költségeket:
7000 lira birságra ítélték az alkalmatlant.
A pénzügy illy fényes állapotban lévén, Brofíerio követ
*) A ,Gazzetta Piemontese' dec. 29-én kelt számában közlött fel-hívás, legjobb b i z o n y í t v á n y t szolgáltat a szegényügy szomorú állapot á állapot illeállapotőleg: bevallván, h o g y az 1858ban g y ű j állapot ö állapot állapot adományok , f u r o no di g r a n lunga inferiori aijbisogni,' sokkal kisebbek voltak a m u t a t -kozó szükségnél. S valóban, a turini kir. szegényápoló intézet igazga-tósága számokban m u t a t j a k i , h o g y lehető l e g n a g y o b b gazdálkodás mellett is (!) kénytelen volt 147,046 lírát elkölteni : az egész évi bevétel p e d i g nem ment többre 71,580 líránál ; és í g y a deficit e g y év a l a t t 75,466 lira ! U g y h o g y rövid időn az egész intézet, melly most m á r tőkéjéből é l , el f o g pusztulni : ha csak magán-adakozás által nem pó-toltatik ki a hiány. Az igazgatóság mindenre el van szánva : „Sarebbe una necessità per la Direzione il c o n s u m a r e i f o n d i c a p i -t a l i della P i a Casa." O addig f o g köl-teni, m i g lesz valamije. Akkor azután majd ismét vissza f o g bizonyosan a szegények eltartásának g o n d j a a papságra szállni. ..A ,1' Armonía', melly ez évi 1-ső számában közli e fölhívást, azt tanácsolja, h o g y inkább a szegényekre f o r d í t t a s -sák az a sok pénz , melly darab idő óta aláírás u t j á n emlékek-, érmek-, szobrok-, és effélékre szokott kierőszakoltatni a politikai p á r t o k
ál-tal. S z e r k.
»
1 8 2
czélszerünek látta a ministeriumot fölszólítani, hogy a színé-szek egyik társaságának évenkinti 50,000 lira segélypénzt ad-jon, az olasz dráma emelésére. S a ministerium, melly igen szükkezü, ha templomok javítása felől van szó, tüstént készí-tett egy törvényjavaslatot. Megvitatás alá került a tárgy : és nagy többséggel félrevettetett. Azonban hogy megmutattas-sák, mikép a színészek méltók az ország pártfogására, sz. Pé-ter és Pál napján a Carignan-szinházban Voltairenek ,Maome-to il profeta', vagyis ,a fanatismus' czimü tragoediáját játszot-ták. A ,Gazzetta del popolo' megjegyzé, hogy ez a pápa ellen intézett demonstratio volt ; s minthogy a közönség megérté a finom czélzást, előadás után elszavaltattak Danteből bizonyos versek, mellyekben egy elkeseredett ghibellin szidalmazza a pápát Szegény hazafiak ! illy nyomorúságokban keresik élve-zetöket.
Nem fejezhetjük be e pontot Istenhez irányzott ama fo-hász nélkül : ,Constitue Domine legislatorem super eos : ut sciant gentes, quoniam homines sunt.'
R é p á s z k y József.
Házszentelési járdalat Vízkereszt napján.
( P ó t l é k u l a ,Religio1 9 - i k sz. közlött czikkhez.)
Egy pár adattal kivánok a ,Vas. Újság' ez évi folyamá-nak 19-ik lapján fölhozott, de nem indokolt, annál kevésbbé bizonyított, és igy egészen alaptalan vád megczáfolásához j á -rulni ; melly szerint : „a romai (kath.) egyházban szokásos házszentelés alkalmával k é n y t e l e n a h á z l a k ó j a a l e l k é s z n e k v a l a m i c s e k é l y a l a m i z s n á t a d n i ! "
A kik már ollyatén kifakadásokat is hallottak b i z o n y o s j o g embereinek szájából, hogy nincs nagyobb abnormitas (és visszaélés), mint egyházi szertartásokat és papi működést meg-fizettetni (holott az illyenek még ezt is hiu dicsőségre számitva mondják , és ingyen talán , ha tehetnék, még felebarátaikhoz sem szólnának) : azok nem igen ütköznek meg illy k ü l ö n ö s j ó s z á n d é k u kitételein egy olly lapnak, mellynek olvasói s előfizetői számát még máig is nagyrészt katholikus hivek te-szik. Ha már annyira ki nem volna meritve e közös figyelmet ébresztő tárgy e lapokban, a legnagyobb örömmel tenném meg azon fáradságot, hogy a kath. h á z s z e n t e l é s minden részlete, ugy eredete, és mostani divatozása, vagy elhagyása felől is tüzetesebben értekezzem : mindazáltal nehogy az ille-tők csupán türelmetlenséget lássanak az igazságnak semmi részrehajlást, és gyáván elnéző hallgatást meg nem engedő földerítésében (mi egyszersmind valóban a legszebb köteles-ség i s , hol tévedések, habár épen nyilvános rossz akarat nél-kül akarnak fölülkerekedni) : egyedül a kath. egyházi köz-életből szándékom egy pár tapasztalati észrevételt a már el-mondottakhoz csatolni ; hogy ezen oldalról is kitűnjék, mely-lyik rész forrásain lebeg az igazság Szentlelke? azon m á s v i z ü e k e n-e (1. ,Vas. Ujs.' 60. 1.), vagy ezen ezred-éves ha-gyomány által megszentelt eredeti kristály-forrásokon? De amazokon az érintett szerkesztői jegyzet szerint is, van ám i g a z í t a n i v a l ó ; (valljon nem lehetett-e ezt előre sejte-ni ?) a mi forrásaink pedig tisztán és föltartóztathatlanul foly-nak sziklamedreikben , a nélkül, hogy az összetódult gaz miatt (mi ha esik is beléjek, könnyen kilocsolják) más irányt ve-hetnének. Vagy nem Jézus Krisztus maga nyitotta-e meg e
hit szentséges csatornáját saját szivén ? hogy a világ minden állhatatlanságai leszivárogjanak ugyan erős (keresztben épült) zsilipjei mellett, de a csatorna maga csak az örökkévalóság tengerében végződjék? . . .
A házszentelés még igen sok helyen szokásban van. De hogy ez ürügy volna mellékes czélok elérésére, vagy csekély alamizsnák kicsikarására, olly merész állítás, mellyre az egész egyházi testület kész beadni saját hiteles védveit. A hivek illy lelkipásztori szertartásos látogatást nagy becsben tarta-nak. Az ünnepélyt megelőző napokon rendkívüli küldöttség jelenik meg a plébánián a községek részéről, melly a legszivesb örvendezések közt kéri ki a vizkereszti házszentelést. A h á -zak kicsinosittatnak , az asztal fehér abroszszal teríttetik be, s az egész háznép templomi készülettel várja az érkező plé-bánost ; ki felöltözött két ministráns gyermek közt a kántor előéneklése mellett, egy kis körmenet hozzácsatlakozásával, mint mikor ünnepnapon beteget látogat, vonul be az örvende-ző lakosok házaiba; s ott, miután az áldási szertartásokat elvé-gezte, az asztal jobb felén számára pirossal beterített vánkos-ra leül, és rövid beszélgetést füz, minden jót kívánva, gyakvánkos-ran egyenkint is a ház tagjaival ; kik (még a legkisebbet sem véve ki), térdre borulva csókolják meg a búcsúzó kezében levő fe-születet , és megköszönve a lelkiatya minden t a p o d á s á t , ünnepélyesen kisérik el a szomszédba, hol már hasonlag vár-ják. Egész esztendő is elmegy gyakran : és sok kis gyermek nem láthatja meg a papot ; kit neki szülői mégis ollykor föl-emlegetnek. Illyenkor azután van öröm határ nélkül, és di-csekvés a gyermekek közt, hogy megcsókolhatták a Fölfeszi-tettnek képét. A kinek e gyöngéd kegyelet nyilvánulásai visz-szatetszenek, az másban is botrányt lát : mert távol áll az él-tető hit és szeretet hőpontjától, s csak magát keresi mindenütt.
Az idei Vízkereszt napján én is megtettem a szokásban levő házszentelést : annál is inkább, mivel ámult évben anya-, s fiók-községem nagyrészben kiégvén , igen korszerű szükség állott be a lelkipásztori vigasztalások osztogatására ez uton is.
Én egyébiránt a szent-gyermekség társulatát is ez alkalommal szoktam némi gyarapodásba hozni. S íme itt a bökkenő. A kis gyermekek krajczárokkal várják a lelkiatyát, hogy a gyer-mek Jézus tiszteletére áldozatot nyújthassanak. De némelly helyen maguk a hivek is adakoznak. Vagy szebb terményeik-ből raknak az asztalra megszentelés végett, vagy, mint a szom-széd Kékkeőben, néhány krajczárt tesznek oda; s a ki szegé-nyebb . hogy mégis bebizonyítsa lelkipásztora iránt viseltető szeretetét, a ház asszonya szemérmes kínálással viszi neki az önsütötte kenyeret késsel, és ezt mondja : „Ne vesse meg fő-tisztelendő urkám istenáldáskánkat." Van-e ebben valami kénytelenség, vagy kirivó haszonkeresés ? Föltehetni-e kath.
papról, hogy híveinek kénytelen adományait bizonyos szertar-tás ürügye alatt házról-házra járva, mintegy követelni merje?
Illyesmit a legvégsőbb szükség sem engedne meg. De hát va-lóban kénytelen adományok-e azok? Mint fönebb emlitém, híveim nagy része kiégett. Ennélfogva kijelentém, hogy a ház-szentelés alkalmával a legkisebb adományt sem fogadjuk el, és a kántor fáradságát (mert leginkább az ő eddigi kiáltó szükségeiken való segítés tekintetéből fogadtattak el a szíves és önkénytes adakozások,) majd más uton fogom pótolni.
Azonban mindez nem használt semmit. Kiki elhozta saját ajándékát; és még neheztelésem kifejezésére is csak azt