CSANÁDYGábor Mátyás
az építőművészet doktora, főiskolai tanár csanadystudio@gmail.com
Építészmérnöki intézet, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Szent István Egyetem
Kivonat: A posztmodern irányzatok szétágazása után egy lényege szerint is új gondolkozásmód érhető tetten, amely helyi identitással, szimbólumokkal és gondolati kontinuitással is számol, teljes ellentétben a múlttal végképp szakítani vágyó modern irányzattal. A gondolkozást a lengyel templomépítészet két kiváló képviselőjének templomain mutatjuk be, amelyeket a kortárs építészet és az ortodoxia együttes jelenléte tesz különösen izgalmassá, katolikus és görögkeleti templomokat egyaránt.
Kulcsszavak: kortárs, építészet, stílus, ortodoxia, modernitás
Abstract: After the postmodern divisions, a new way of thinking can be found, which also takes into account local identity, symbols, and contemplative continuity, contrary to the modern trend which is against of the traditions of the past.The reflection is presented in the temples of two excellent representatives of Polish church architecture, and which makes it particularly exciting is the combinated meaning of contemporary architecture and orthodoxy, even they are Catholic and Greek Orthodox churches.
Keywords: contemporary, architecture, style, orthodoxy, modernity
1. AZ EKLEKTIKA ÉS ELŐTTE
Gottfried Semper az eklektika atyja az épületek öltöztetéséről beszél. Egy eklektikus, vagy szecessziós épület lényegéhez tartozik a díszítése, amely a belső lényegéhez tartozik. Ha egy ilyen épület elveszíti a díszítését, pl. egy háború után, az többé nem ugyanaz az épület. A díszítés hordozza az építészetét. A kifejezett tartalom nem minden esetben fordítható direkt módon verbális tartalomra, ahogyan egy festmény sem írható le szavakkal, mégis a díszítése sokat elárul az építőkről, azok helyéről, gondolkozásáról, kultúrájáról. Ez a fajta hozzáállás, amely évszázadokra határozta meg az épületekkel kapcsolatos gondolkozást azonban a modernitásban megszakadt.
2. A MODERN UTÁN
A modernitás korai hívószavai, mint a "less is more" Mies van der Rohe, vagy a
"ornamentika bűn" Adolf Loos nyomán kialakuló építészet igyekezett a rátét jellegű díszítő motívumoktól megszabadulni, és csak a formák, primer szerkezetek esztétikájával élni a formálás során, sőt olykor kimondottan a szerkezet extrémitásával, erős szerkezeti esztétikával alakítani a formát. A metabolizmusban Kisho Kurokawa vagy Kenzo Tange építészete csúcsra járatja a szerkezetszerűséget és a tartószerkezet tiszta matematikájából alakítja a formálást. A konstruktivista építészet kevésbé erős gesztusokkal, de ugyanezen logika mentén formálja az épületeket: szinte túlhangsúlyozza azok tartószerkezetét. Szintén a modernben jelenik meg az
62
a logika, amely a minimumra próbálja redukálni az épület díszítését, amely elvezet a tiszta függönyfalas irodaház dobozokig, és a lakótelepekig, a leegyszerűsítés túlhajtásával.
A modernitás a maga letisztult, tiszta geometrikus és könnyen érthető formáival átlépte az országhatárokat, egyfajta nemzetközi stílust hozva létre, ugyanakkor a helyi, történelmi kontextust nem tartotta fontosnak. Nemzetközi modernről lehet, de angol, vagy francia modernről nincs értelme beszélni, mert a modernnek nincs helyi vonatkozása. Annál is inkább, mert a modernizmus gondolata egyfajta baloldali, szocialista gondolkozással párosult, ("a múltat végképp eltörölni") amely nemcsak az egyenőséget tartotta fontosnak, hanem a bolsevik logika diktatórikus módszereit is, mintegy diktálva a divatot. Sőt a józan ész, a logika és a haladás nevében az ateizmus és a vallásellenesség is a jellemzői között sorolható fel, bár kétségkívül vannak modern templomok is, itt elegendő a Városmajori templomot említeni példaként.
3. A POSZTMODERN
A díszítés teljes negligálása ugyanakkor elsekélyesítette az építészet nyelvét, és a "less is boring" Robert Venturi mondásával fémjelezve létrejön egy korai posztmodern vonal, amelynek elsődleges, és jóformán egyetlen üzenete a modern elvek tagadása. Venturi könyve az "Összetettség és ellentmondás az építészetben" rámutat a leegyszerűsítő gondolkozás korlátaira. A posztmodern elveti a modern tilalmát az ornamentika és a történelmi építészeti elemek vonatkozásában. Megjelenik az oszloprend, a timpanon, a díszítő ornamentika. A helyhez nem kötődő modern, vagy helytelen építészet után egy a korai posztmodernnél mélyebben gondolkozó új irányvonal is megerősödött. A korábban csak a modern megtagadását, meghaladását zászlójára tűző irányzat többféle új irányzat kiindulópontja lett. A szerkezeti jelleg kimondott tagadása a konstruktivizmus ellenpontjaként létrehozta a dekonstruktivizmust. A dekonstruktivizmus a konstruktivista tézis antitézise. Tagadja a tartószerkezetet, szándékosan épít olyan épületeket, amelyek összedőlni látszanak "nem állnak meg", vagy csak rejtik a tartószerkezetet, esetleg látványosan értelmetlen szerkezetet mutatnak.
Megjelenik a szabad formálású épület pl. Zaha Hadid ad. hoc. lágy vonalvezetésű formái, vagy Daniel Libeskind meredeken kifelé dőlő falú épületei. Hasonló indíttatásból megjelenik a meglévő formákat utánzó morf építészet, pl. a biomorf, amely biológiai mintákat használ.
4. ÚJ SZAKRÁLIS VAGY IDENTITÁS ALAPÚ ÉPÍTÉSZET
Egészen más gondolkodásmód figyelhető meg a következő két lengyel tervezőnek a munkásságában. Tekinthető ez a posztmodern egy változatának, hiszen messze esik a hagyományos modern gondolkodásmódtól, szerintem azonban inkább egy új szakrális vagy identitás alapú építészetről beszélhetünk.
Lengyelországban több mint 3500 templom épült az 1970-es és 1980-as években - sehol máshol nem építettek ilyen sok templomot ilyen rövid idő alatt. Lengyelország több mint ezeréves történetében nagyon összetett kultúrájú és igen változatos népesség jött össze.
Ráadásul Lengyelország az ortodoxia és a katolicizmus határvidékén fekszik. A tárgyalandó alkotók munkásságában különösen is jelentős az ortodoxiának a jelenléte, akár katolikus akár ortodox templomokról beszélünk.
A szemlélet újdonsága talán a szimbólumok világában a legszembetűnőbb. A modern formálásában a dolgok, formák nem mutatnak túl önmagukon. Az oszlop oszlop, a lépcső lépcső és a korlát korlát. Nincsenek többlet jelentések és utalgatások. Egy metabolista sátor, vagy kapszulaház nem akar világtengely lenni, vagy transzcendens jelentéseket hordozni, nincsenek történelmi utalások sem. Minden az, aminek látszik, és nem akar sem több lenni,
63
sem többnek látszani. Az eklektikának a mesélős világa teljesen hiányzik. Nem meséli el a sarok armírozás, hogy a sarkokat meg kell erősíteni, a párkányok, hogy a falmezőt védeni érdemes a lefolyó esővíz ellen, az ablakok körüli aedikula, hogy a nyílászáró külön védendő, a lábazat, hogy az egykor kőből épült volna, mert erősen kitett az időjárásnak és sok minden egyébnek. Miközben ezek a "mesék" igazak, sőt nagyon érzékenyek is, sokszor csak vakolatból rajzolják a követ (hasonlóan a barokk fából faragott, vagy a későbbi korok gipsz "márvány"
szobraihoz, oltáraihoz), stukkóból a fa gerenda végeket. A modern nem mesél, de a posztmodern sem, legalábbis komoly mondandó nincs, mert geg, vicc, meghökkentés persze van. Sőt a kortárs alkotóknál a szimbólum is előfordul, éppen csak nem a hagyományos jelentéssel, eredeti értelembeni. [1]
Az egyszer már megépített épület, forma, kánon repetitív használata, ismétlése nem tekinthető alkotó folyamatnak, így, ha ezzel foglalkoznának a kollégák, nem volna érdekes a munkásságuk, ők azonban új utakat törnek, a szimbólumokat újszerű formálással, kortárs gondolkodással párosítják.
1. ábra. Szentlélek templom 1982 Tychy Zwakow Poland, Stanislaw Niemczyk
Stanisław Niemczyk (született 1943. szeptember 19-én a Czechowice-Dziedzice-ban, meghalt 2019. május 13-án, két héttel ezen konferencia előtt) - lengyel építész, a "lengyel Gaudi". 1982-ben épült temploma sajátos formája a frigyládára utal, és a lengyel fatemplomokra. Az épület egy lakótelepen található. A templomot egy alacsony fal körül veszi körül, ami nem fedi el a látványt, és a szentelt föld határát jelzi. A kortárs építészet szokásos megoldásaival ellentétesen ez a templom részletekben gazdag – keresztény szimbólumok és szobrok jellemzik, erős ortodox áthallásokkal. Az ikonok Jerzy Nowosielski nevét dicsérik.
2. ábra Megváltó Krisztus templom, 1995. Czechowice-Dziedzice, Stanislaw Niemczyk
A templomot a hívek sajét kezükkel építik, önkéntes alapon, a templommal együtt a közösséget is építve. A tervező maga is megjelenik az építkezésen és együtt keveri a habarcsot az építőkkel.
„A földműves nem átlósan szántja a földet, és nem mintában eszik” - mondja Stanisław Niemczyk. Az építész az elvégzett munka lényegére összpontosít, annak céljára, anélkül, hogy konkrét stílushoz csatlakozna. Íveket, boltozatokat – hagyományos építészeti elemeket –
64
használ, és hagyományos, szent anyagokat, téglát, követ, fát, a téglát egészen briliáns módon.
Az ortodox motívumokat direktebb módon használja, mint a korábbi példán.
3. ábra. Szent Ferenc és Szent Klára templom Épült: 1999- Tychy, Paprocańska utca 90.
A Szent Ferenc és Szent Klára plébánia templomot Damian Zimonia Katowicei Metropolita érseke alapította 1996. május 16-i rendeletével, hogy egy vallási központot hozzon létre Tychy-ben, a ferences tartomány vezetésével. Az alapkövet Szent II. János Pál áldotta meg a gliwicei sziléziai hívőkkel való találkozóján, letételére 1998. december 10-én került sor.
Jerzy Uścinowicz professzor az UIA Spiritual Places WP. igazgatója, Bialystoki Műszaki Egyetem tanára, az ikonográfia és a teológia közötti interakció elkötelezett kutatója.ii [2]
4. ábra. Bielsk Podlaski Mária Isten oltalma ortodox t. Bialystok Tervezett templom Minszk-Kamiennej Górce
5. ÖSSZEFOGLALVA
A bemutatott templomokban kulcsszerepet játszik a szimbolika, a hagyományokhoz kötődés, de ez a kötődés nem köti meg a tervezők kezét, sőt, felszabadulva a modernitás szabályai alól egy új építészet irányába nyitnak, amely a tradíciókkal és a modernitással játszva, az identitást is szolgálva egy nagyon humánus, mégis kortárs építészet lehetőségét villantják fel.
6. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] UŚCINOWICZ, J.: https://culture.pl/en/event/polish-sacred-architecture-at-the-uia-2017-seoul-world-architects-congress 2019. 05. 10.
[2] UŚCINOWICZ, J.: Tradition through Innovation – “Return to the Future” IOP Conf.
Series: Materials Science and Engineering 471 (2019) 102012 doi:10.1088/1757-899X/471/10/102012 A felvételeket a szerző a rajzokat Jerzy Uscinowicz készítette.
65