• Nem Talált Eredményt

ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁGOK BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉGE MINING AS ACTIVITY OF STATE FORESTRIES

FÜLÖP Viktor Géza

doktorandusz

fulop.viktor.geza@phd.uni-sopron.hu

1Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Soproni Egyetem

Kivonat: A bányászat és az erdőgazdálkodás, mint gazdasági tevékenységek, szervesen összetartoztak a történelem folyamán. Az erdőgazdálkodás szempontjából végzett bányászati mellékhaszonvételi tevékenységek elsősorban nemérces ásványi nyersanyagok kitermelését jelentik, melyek vizsgálhatók történeti szempontból, visszatekintve a múltban végzett kitermelésre és hasznosításra, valamint a jelenlegi állami erdőgazdaságok tevékenységi körei között betöltött szerepére vagy a bányászati tevékenység lehetőségére.

Kulcsszavak: erdei mellékhaszonvétel, állami erdőgazdaság, bányászat

Abstract: Mining and forestry, as economic activities, have been an integral part of history. Mining as secondary activity of forestries. primairly involve the extractions of non-ferrous mineral raw materials. The extractions of non-ferrous mineral raw materials can be invetigated a historical point of view and from the current economic point of view of state forestry secondary activities, the actual mining of state forestries or it’s the possibility of mining.

Keywords: forest secondary production, state forestry, mining

1. BEVEZETÉS

Az erdőgazdálkodás és bányászat gazdasági kapcsolata a 17-18. századra tehető, mely az intenzív, és technológiailag fejlett bányászat elterjedésével, a nagy mennyiségű bányafa-igény kielégítésére alkalmas erdőgazdálkodás igényét vetette fel. A bányafa használata a bányászati biztosítási technológiák fejlődése miatt, a 20. század második felére lassan elveszítette jelentőségét, és az erdőgazdaságok feladatköre, gazdálkodása is megváltozott, valamint a bányászattal addig szoros gazdasági kapcsolatban álló erdőgazdálkodás értékesítési piacai a bányászati szegmenstől erőteljesen függetlenedtek. Az erdőgazdaságok tevékenységi köreiben ettől függetlenül a bányászat, mint melléktevékenység bekerült, illetve az elmúlt századokban változó súllyal, de megmaradt. Ide elsősorban az építőanyag-ásványbányák üzemeltetése, fenntartása és művelése értendő melyek az erdőgazdaságok infrastruktúra-fenntartásában játszottak, játszanak főként szerepet, valamit esetenként bevételi forrást is jelentenek.

2. BÁNYÁSZAT, MINT ERDEI MELLÉKHASZONVÉTEL A SZAKIRODALOMBAN A fakitermelés melletti bányászati tevékenységek az erdészeti hasznosításban nem számítanak modernkori új eljárásnak. Az erdei mellékhasználatok vagy másnéven mellékhaszonvételek között már a korábbi századokban is számon tartott, kiegészítő termelési forma volt.

Az egyik komplex, az erdészeti szakmai fogalmakat összegyűjtő és rendszerező mű, az 1964-ben kiadott „Erdészeti Vadászati Faipari Lexikon”, melyhez hasonló volumenű kiadvány a témában azóta sem született. A mű fontossága és idézése abban rejlik, hogy miként történik a bányászati tevékenység elhelyezése az erdőgazdálkodás rendszerében, milyen szerepet tulajdonít neki az erdész szakma. Az 1960-1970-es évek erdészeti

110

szakirodalma csoportosítás szerint nem tartja súlyozottan számon a mellékhasználatok között a bányászatot. Erdészeti Vadászati Faipari Lexikon szerint az erdei mellékhasználat meghatározásába a következő tevékenységek tartoznak:

„Az erdő fő terméke a fa. A fán kívül azonban az erdőnek sok egyéb olyan terméke van, melyek a főtermék előállításának sérelme nélkül hasznosíthatók. Az ilyen termékeket a főtermék mellett másodlagosan hasznosíthatjuk, és szaknyelven erdei mellékterméknek, a velük kapcsolatos tevékenységet pedig erdei mellékhasználatnak v. erdei mellékhaszonvételnek nevezzük. Ilyen mellékhasználatok: a gyantatermelés, a cserzőanyag termelés, a vadászat, a halászat a faszénégetés, a mészégetés, az erdei gyümölcsök, a gombák, a gyógynövények, a díszítőanyagok gyűjtése, a nádtermelés stb. Az erdei melléktermékeknek a főtermék, a fa termelésének sérelme nélkül történő fokozottabb hasznosítása jelentős mértékben folyik hazánkban is.” [1].

Az erdei mellékhaszonvételeknél nem tér ki a lexikon a bányászatra, viszont a homokbányászat illetve mészkőbányászat az erdőgazdálkodás történetében betöltött szerepére jó példa, hogy az Erdészeti Vadászati Faipari Lexikon külön szócikkben foglalkozik a bányászattal, erre mutat rá a „homokbánya” szócikk, valamint a mészkőbányászat is külön szócikkel rendelkezik, részletezve a művelési módokat illetve a jövesztés formáit:„Mészkőbányászat. Erdőgazdaságainkban a M.-ot külszini fejtéssel végzik. Ennek három kialakult formája van: a) felszíni kőfejtés, a szállítópályák kötelében az erdőtalaj felszínén lévő, rendszeres bányászatra mennyiségénél fogva nem alkalmas mészkőanyagnak talajtól való elválasztása és összeközelítése; b) feszítővassal történő kőfejtés; a víz és fagy hatására meglazult sziklatömböknek 1,5-2 m hosszú acél feszítővassal történő szétfeszítése és összeközelítése; c) tulajdonképpeni rendszeres bányaművelés robbantással.”[2]

A Lexikonnal megegyező szemléletmód tükröződik a bányászattal kapcsolatban az alábbi forrás alapján -két évtizeddel korábbról- a mellékhaszonvételre és azon belül a bányászatra vonatkozó megállapítások az erdészeti lapok 1948. évfolyamában, Iby (Pankotai – az EMK Útépítéstani, Szállítástani Tanszékének egyetemi tanára, rektor) Gábor részéről történtek.

Megkülönböztet elsődleges mellékhaszonvételt illetve másodlagos mellékhaszonvételt.

Általánosságban a mellékhasználatról a következő gondolatokat fogalmazza meg: „A.

mellékhaszonvételeket két csoportba oszthatjuk. Először azokra a tevékenységekre, amelyek a faállomány létezésével, valamint az erdőgazdálkodással, azaz a faállomány nevelésével vagy használatával közvetlenül összefüggnek. Másodszor azokra, amelyek nem függenek össze az állomány létezésével, nevelésével vagy használatával, hanem kizárólag az erdőbirtok területének egyéb tartozékaként hasznosíthatók. Hogy példával éljek: elsődleges mellékhaszonvétel a gomba értékesítése, mert hisz az ehető gombák legnagyobb része a faállomány által védett erdőtalaj terméke, tehát az erdő létezését okvetlenül feltételezi.

Nem elsődleges mellékhaszonvétel azonban már pl. egy erdőbirtokhoz tartozó bazaltbánya, földfestékbánya, halastó stb. Vannak olyan mellékhaszonvételek-, amelyek tartozhatnak mind az első, mind a második csoportba.”[3]

A felhasznált források alapján látható, hogy az erdőgazdálkodás, mint nem elsődleges mellékhaszonvételként tekint a bányászatra, mivel maga a kitermelt ásványi nyersanyag nem az erdő következtében jön létre. A kitermelt nyersanyag felhasználása elsősorban a saját belső igények kielégítésére történt a múltban.

3. BÁNYÁSZAT, MINT MELLÉKHASZONVÉTEL AZ ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁGOK TEVÉKENYSÉGÉBEN

Az erdőgazdaságok bányászati tevékenységének vizsgálatához szükséges adatgyűjtés egyik megoldása, a nyilvános és közhiteles adatbázisokból történő adatszűrés, melynek során

111

információt nyerhetünk az erdőgazdaságok ellenőrző szervek felé (ÁSZ, NAV) hivatalosan jelentett pénzügyi és gazdasági tevékenységi adataiból. Erre vonatkozóan olyan információk állnak rendelkezésre, mint a gazdasági társaságok fő- és melléktevékenységi körei, amelyek az úgynevezett TEÁOR kódok alapján azonosíthatók. A TEÁOR azonosítókat a központi statisztikai hivatal így definiálja: ”A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata.

Az 1893/2006/EK rendelet alapján 2008. január 1-jétől a TEÁOR’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál.”[4]

Ezek az alábbiak TEÁOR szám szerint:

 0811-’08 Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata

 0812-’08 Kavics-, homok-, agyagbányászat

 0892-’08 Tőzegkitermelés

 0899-’08 Egyéb m. n. s. bányászat

 0990-’08 Egyéb bányászati szolgáltatás[5]

A tevékenységi körök, az erdőgazdaságok régiók szerinti csoportosítása esetén is lehetséges. Ebben az esetben látható, hogy mely erdőgazdaságok milyen jellegű fellelhető ásványvagyonnal számolnak a területükön, amely akár műrevaló formában is jelen lehet.

A hegyvidéki erdőgazdaságok esetében az alábbi eloszlás a tevékenységi körök szerint:

(lásd. 1. táblázat)

1. táblázat. A hegyvidéki erdőgazdaságok bányászati tevékenységi körei

ÁEG 0811 0812 0892 0899 0990 Érintett tevékenységi körök statisztikája (lásd. 2. táblázat)

2. táblázat. A dombvidéki erdőgazdaságok bányászati tevékenységi körei

ÁEG

112

A síkvidéki erdőgazdaságok esetén az eloszlás az alábbi módon történik:(lásd 3. táblázat) 3. táblázat. A síkvidéki erdőgazdaságok bányászati tevékenységi körei

ÁEG

0811 0812 0892 0899 0990 Érintett

tevékenység Kőfejtés, gipsz,

kréta bányászata Kavics-, homok-,

agyagbányászat Tőzeg-kitermelés Egyéb m.n.s.

bányászat bányászati mellékhaszonvételre, a dombvidéki és síkvidéki régiókhoz képest. Ennek oka lehet geológiai jellegű, pusztán gazdasági alapú ok, de nem kizárhatók, hogy a hegyvidéki területeken mindig nagyobb hagyományai voltak a bányászatnak, társadalmilag is elfogadott volt a tevékenység, az ott lakók akár emocionálisan is kötődhettek a tevékenységhez, valamint az erdőgazdaságoknak is szorosabb volt ezeken a területeken a kapcsolata a bányászattal.

5.FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] ÁKOS, L., BABOS, I., BAKKAY, L., BALASSA, GY., BARLAI, E., BOBOK, L., DÉRFÖLDI, A., CSŐRE, P., DYLSKI, A., HARCSAI, L., KÁLDY, J., KERESZTESI, B., KOPECZKY, F., LUKÁCS, I., PANKOTAI, G., SALI, E., TOMPA, K., VÁGÓ, Ö., ZÁGONI, I.: Erdészeti Vadászati Faipari Lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1964. p. 156

[2] ÁKOS, L., BABOS, I., BAKKAY, L., BALASSA, GY., BARLAI, E., BOBOK, L., DÉRFÖLDI, A., CSŐRE, P., DYLSKI, A., HARCSAI, L., KÁLDY, J., KERESZTESI, B., KOPECZKY, F., LUKÁCS, I., PANKOTAI, G., SALI, E., TOMPA, K., VÁGÓ, Ö., ZÁGONI, I.: Erdészeti Vadászati Faipari Lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1964. p. 465

[3] IBY, G.: A mészégetés, mint erdőgazdasági mellékhaszonvétel, Erdészeti Lapok, Vol.

84, 1948. p. 85-88

[4] Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról

113

LÉPCSŐS HÁTRAFOLYATÓ MATRICA HATÁSA A FOLYATOTT

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK