KIS-ORLOCZKI Mónika
tanársegéd,
monika.orloczki@gmail.com
Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet, Miskolci Egyetem
Kivonat: Napjaink egyre súlyosbodó környezeti, társadalmi problémái olyan megoldásokat kívánnak, melyek egyrészt növelik a társadalmi jól-létet, másrészt csökkenteni tudják a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások pazarlását. Tanulmányom célja olyan lehetőségek feltárása, melyek társadalmi innovációs kezdeményezések, ugyanakkor segítik a körforgásos gazdaságra való átállást.
Kulcsszavak: körforgásos gazdaság, társadalmi innováció, élelmiszer-hulladék
Abstract: The increasing environmental and social problems can be moderated only if we find solutions that on one hand increase the social well-being and on the other hand can decrease the wasting of scarce resources. My study aims at exploring those opportunities that are generally social innovations, but at the same time can accelerate the transition to the circular economy.
Keywords: circular economy, social innovation, food waste
1. BEVEZETÉS
A napjainkban tapasztalható egyre súlyosbodó környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kihívás elé állítják mind a politikai döntéshozókat, mind a vállalati szakembereket.
Olyan üzleti modellek kerülnek előtérbe, melyek képesek csökkenteni a gazdálkodási tevékenységek környezeti hatásait, hozzájárulnak a társadalmi igények innovatív megoldásához, ugyanakkor fontos kritérium a gazdaságosság. A körforgásos gazdaság alternatív megoldást kínál a fenntartható fejlődési célok megvalósításához. Elsősorban a szűkösen rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználásával foglalkozik, de pozitív externáliaként számos társadalmi hatása is van. Ez a gazdasági modell 2015-től kap kiemelt figyelmet, mióta az Európai Unió közzétette cselekvési tervét. Ennek célja „egy olyan fenntartható, karbonszegény, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság kialakítása, melyben az ellátási láncot úgy alakítják, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások a lehető legtovább megőrizzék értéküket minimális hulladékképződés mellett. [1]
A tanulmányban először bemutatom, hogyan kapcsolható össze a körforgásos gazdaság a társadalmi innovációval. Majd az Európai Unió prioritásaival összhangban a hulladék csökkentését, azon belül is a társadalmi innovációval összeköthető élelmiszer-hulladék csökkentését emelném ki néhány hazai és nemzetközi kezdeményezésen keresztül.
2. A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ KAPCSOLATA Az Európai Parlament és az Európai Bizottság szerint a körforgásos gazdaság „a termelés és fogyasztás olyan modellje, mely a meglévő anyagok és termékek minél tovább történő megosztására, újrafelhasználására, javítására, felújítására és újrahasznosítására törekszik, miközben a hulladékkeletkezés minimális”. [2], [3] Murray és szerzőtársai hiányolják, hogy bár
182
a fenntartható fejlődés céljainak gyakorlati megvalósítása érdekében említi a szakirodalom a körforgásos gazdaságot, mégis hiányzik a társadalmi megközelítés. Így az alábbi definíciót tartják elfogadhatónak: „olyan gazdasági modell, amelyben a tervezést, a beszerzést, a termelést és az újrafeldolgozást úgy alakítják és irányítják, hogy az mind az ökoszisztéma működését, mind az emberi jóllétet maximalizálja”. [4]
A társadalmi kihívások megoldásának keresése során a 2010-es évektől egyre gyakrabban találkozunk a társadalmi innováció fogalmával, ami „új ötletek (termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztése és alkalmazása a társadalmi igények kielégítése és új társadalmi kapcsolatok, együttműködések kialakítása érdekében. Mindeközben célja az emberi jóllét növelése.” [5]
A két terület összekapcsolása a körforgásos gazdaság pozitív externális hatásai mentén lehetséges, a jóllét maximalizáló hatáson keresztül. Az 1.ábrán látható az a négy terület, amelyen a körforgásos gazdaságra való átállás előnyei jelentkeznek, kiemelve a társadalom szintjén meglévő hatásokat.
1. ábra. A körforgásos gazdaságból származó előnyök (saját szerkesztés EEA 2016 alapján: [6])
A kisebb környezetterhelésnek köszönhetően a lakosság életminőség javul, hiszen az alacsonyabb zaj- és levegőszennyezés miatt egészségesebb a munkaerő, csökkennek az egészségügyi kiadások. Ezt a hatást növelheti az oktatás, tájékoztatás révén kialakuló fenntarthatóbb fogyasztói magatartás. A körforgásos gazdaság kezdeti szakaszában a munkahely-teremtés elsősorban a kevésbé képzett munkaerőt érinti (pl.
hulladákgazdálkodásban), de a későbbi folyamatoknál a specializált tudás és a szektorokon átívelő együttműködést támogató, kvalifikált munkaerő elengedhetetlen. Az Európai Unió körforgásos gazdaságra való átállást segítő cselekvési tervében prioritási területként nevezi meg az élelmiszer-hulladék csökkentését.
3. AZ ÉLELMISZER-HULLADÉK CSÖKKENTÉSE, TÁRSADALMI INNOVÁCIÓVAL A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGÉRT
Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek legalább fele hulladékként hagyja el a termelési és ellátási láncot, miközben több száz millió ember éhezik a világon. Nem véletlen tehát, hogy több fenntartható fejlődési cél (Agenda 2030) is köthető az élelmiszer-hulladékokhoz (SDG 1, 2, 11, 12, 13). A pazarlás az értéklánc minden pontján jelentkezik, jellemző a gazdaságokra, a
•Fenntartható fogyasztói
183
feldolgozási és a gyártási folyamatokra, az élelmiszerüzletekre, az éttermekre és a háztartásokra is. Ez utóbbi adja az élelmiszer-hulladékok felét. [1, 7] Az élelmiszer-hulladék mérésére nincs egységes statisztikai, módszertani rendszer, így a jelenlegi helyzet felmérése is nehézkes, többnyire becslések alapján történik. Magyarországon az háztartási élelmiszer-hulladék évente mintegy 68 kg fejenként, mai az élelmiszervásárlásunk 10%-át jelenti. Ebből mintegy 33 kg tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne. [8]
A fejlett országokban az élelmiszer-hulladék keletkezésének oka többnyire a szereplők közti koordináció hiánya, a fogyasztói magatartás és a magas élelmiszeripari sztenderdek. [9] Az Európai Bizottság 2016-ban létrehozta az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó platformot, melynek a mérésen túl, célja az élelmiszer-adományozás megkönnyítése. Körforgásos szempontból a fogyasztóhoz eljutott élelmiszer esetében az a cél, hogy ne a kukába kerüljön, hanem elfogyasszák azt. Amennyiben emberi fogyasztásra biztonságosan már nem használható, állati takarmányforrásként való felhasználását kell lehetővé tenni, így a hulladék alapanyaggá válik.
3.1.A gyártói, kereskedelmi élelmiszerfelesleg
Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagjaként 2005-től működő non-profit szervezet, az Élelmiszerbank Egyesület összekapcsolja az élelmiszerfelesleget felhalmozókat és a rászorulókat. Így bár elsődleges célja az élelmiszerpazarlás és a nélkülözés csökkenése, az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulnak. A gyártókkal és kereskedelmi hálózatokkal áll kapcsolatban, naponta mintegy 300 üzletből gyűjti össze a közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, illetve szezonálisan már nem eladható, de kiváló minőségű élelmiszereket. Karitatív szervezeteken keresztül országosan juttatja el a nélkülözőkhöz az élelmiszert, 2018-ban mintegy 11.000 tonnányit. [10]
Néhány EU tagállamban működnek szociális szupermarketek, 2013-ban mintegy 1000 üzlet, ahol élelmiszerfeleslegből megmentett jó minőségű termékeket árulnak csökkentett áron. [11]
A FUSIONS projekt egyik szociális innováción keresztül megvalósított élelmiszer-hulladék pilot programját épp Magyarországon tesztelte. A HoReCa szektorban és az iskolai étkeztetésben megmaradt készételeket juttatta el karitatív szervezeteken keresztül a rászorulóknak. [12]
Vannak olyan esetek, amikor az élelmiszer már emberi fogyasztásra nem alkalmas, de még megmenthető. A Spar áruházlánc állatparkokat és állatmenhelyeket támogat, 2018-ban 2.725 tonna takarmánycélú terméket jutatott el partnerei számára. [13]
3.2. Háztartási élelmiszer-hulladék
Egy négyfős család évente mintegy 50.000 Ft értékű élelmiszert dob a kukába, így fontos a fogyasztói magatartás tudatosabbá tétele. A Nébih 2016-ban indította „Maradék nélkül”
programját az EU LIFE programjának támogatásával. Küldetései között említik az általános iskolások tudásszintjének növelését az élelmiszerpazarlás témakörében és a bevált gyakorlatok megosztását is. [14]
Helyi szinten is vannak már kezdeményezések az élelmiszerpazarlás csökkentésére. A Reformáló Egyesület az országban eddig 9 településen helyezett el „Enni adok” ételdobozokat, melyben tartós élelmiszeren kívül készételeket is elhelyezhetünk a rászorulók számára.
4. ÖSSZEFOGLALÁS
A körforgásos gazdaság, bár elsődleges célja a környezeti erőforrások hatékony
184
felhasználása, számos területen járulhat hozzá a társadalmi problémák megoldásához.
Tanulmányomban a hulladékgazdálkodást, azon belül az élelmiszer-hulladék csökkentését kiemelve láthatjuk, hogyan kapcsolódik össze a körforgásos gazdaság a társadalmi innovációval. Olyan mindennapokban használható ötletek ezek, melyek az élelmiszerfelesleget a fogyasztási láncban tartják, ezáltal valaki életminőségét közvetlenül növelik, tehát alapvetően társadalmi innovációként értelmezhetőek. Eközben a hulladék csökkenése miatt a környezetterhelés is mérséklődik.
5. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] EURÓPAI BIZOTTSÁG: Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, COM(2015) 614 final. 2015 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52015DC0614 (Letöltés:
2019.06.06.)
[2] EURÓPAI BIZOTTSÁG: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális bizottságnak és a régiók bizottságának a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről. 2018. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0029 (Letöltés:
2019.06.06.)
[3] EURÓPAI PARLAMENT: Circular Economy. Available at:
http://www.europarl.europa.eu/thinktank/infographics/circulareconomy/public/index.ht ml (Letöltés: 2019.06.06.)
[4] MURRAY, A. et al: The circular economy: an interdisciplinary exploration of the concept and application in a global context. Journal of Business Ethics, 140, 369–380, 2017.
[5] EURÓPAI BIZOTTSÁG: Guide to Social innovation. 2013.
http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/documents/20182/84453/Guide_to_Social_Innovation .pdf
[6] EEA – European Environment Agency: Circular economy in Europe Developing the knowledge base. 2016. https://www.eea.europa.eu/publications/circular-economy-in-europe (Letöltés: 2019.06.06.)
[7] FUSIONS: Estimates of European food waste levels. 2016. https://www.eu-fusions.org/phocadownload/Publications/Estimates%20of%20European%20food%20w aste%20levels.pdf (Letöltés: 2019.06.06.)
[8] MARADÉK NÉLKÜL - http://maradeknelkul.hu/ (Letöltés: 2019.06.06.)
[9] PWC: Ha a kör bezárul –a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei.
https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2018/korforgasos_gazdasag.html (Letöltés:
2019.06.06.)
[10] MAGYAR ÉLELMISZERBANK EGYESÜLET - https://www.elelmiszerbank.hu/
(Letöltés: 2019.06.06.)
[11] FUSIONS: Advancing social supermarkets across Europe. 2015. https://www.eu-fusions.org/index.php/advancing-social-supermarkets (Letöltés: 2019.06.06.)
[12] FUSIONS: Systematic food donationin the food service and hospitality sector. 2015.
https://www.eu-fusions.org/index.php/food-service-surplus-solution (Letöltés:
2019.06.06.)
[13] MARADÉK NÉLKÜL: Élelmiszerpazalás körkép.
http://maradeknelkul.hu/2019/05/23/elelmiszerpazarlas-korkep/ (Letöltés: 2019.06.06.) [14] NÉBIH: http://maradeknelkul.hu/ (Letöltés: 2019.06.06.)
185