BERECZKI Zoltán
adjunktus, PhD.
bereczki.zoltan@eng.unideb.hu Építőmérnöki Tanszék, Debreceni Egyetem
Kivonat: A miskolci Avasi templom későgótikus építészetünk egyik fontos, azonban csak töredékesen fennmaradt emléke. Az épület közelmúltban zajlott lézerszkenneres felmérése lehetőséget adott egy új boltozatrekonstrukció készítésére.
Kulcsszavak: építészet, gótika, boltozatok, Miskolc
Abstract: The Avas church of Miskolc is an important building of the late Gothic period in Hungary. A recent survey, using laser scanning technique has made possible to create a new reconstruction of its demolished net vault.
Keywords: architecture, Gothic, vaults, Miskolc, Hungary
1. AZ AVASI TEMPLOM KIVONATOS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
Az Avasi templom Miskolc középkori plébániatemploma. Építéstörténete nagyrészt feltárt, bár a templomról átfogó monográfia még nem készült. A vonatkozó szakirodalom alapján a templom több periódusban épült. [1] [2] [3] [4]. Első korszaka a XIII. századból való. A XV. század végén ezt a korai, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomot a tornya kivételével elbontották, és a nagyszabású átépítés eredményeképp egy korszerű, háromhajós, szentélykörüljárós, boltozott terű templom jött létre. Ez az átépítés egy 1926-ban még olvasható felirat alapján 1489-re készülhetett el.
A templom az 1544-es török támadás során komoly sérüléseket szenvedett, boltozata elpusztult, majd az épület évekig tető nélkül, üresen állt. A század közepe táján a reformátusok vették birtokukba, az épület ma is látható belső tere a vaskos pillérekkel és a síkmennyezettel ekkor készült.
A mai templom körítőfalai tehát a XV. század végéről származnak. XVI. századiak a belső pillérek, a mennyezet és a tetőszerkezet. Már a XIX. században épültek az északi és a déli portál előtti toldások.
2. A KÉSŐGÓTIKUS BOLTOZAT ELVI REKONSTRUKCIÓJA
A későgótikus periódus egyik legértékesebb része az 1544-ben elpusztult hálóboltozat volt.
Ennek elvi rekonstrukciója a templom ezen, legfontosabb építési korszakához nyújthat új adalékokat.
Szekér György megfogalmazásában az elvi rekonstrukció, mint módszer az emlék tudományos megismerhetőségét rögzíti. Elkülöníti az eredeti helyén meglévő (in situ), az eredeti helyére visszahelyezhető (anastylosis), a bizonyíthatóan megismerhető (rekonstrukció), a valamilyen szempontból feltételezhető (logikus hipotézis) és a felmerült bizonyíthatatlan elképzeléseket (totális hipotézis). [5]
34
A XX. század folyamán több kísérlet született az Avasi templom boltozatának rekonstrukciójára. Csemegi József 1937-ben a templom falában in situ fennmaradt bordaindítások és analógiák alapján készített egy rekonstrukciót a mellékhajók és a szentélykörüljáró boltozatára. [6] [7] Ásatások híján a középkori pillérek helyét nem ismerte, így analógiák alapján három egyforma széles hajót feltételezett, és a szentélyben két pillért.
A templom 1941-es ásatása felülírta ezt a rendszert. [8] Ekkor kiderült, hogy a hajók nem egyforma szélesek voltak, és a szentélyben nem a későgótikus csarnoktemplomok esetében megszokott két, hanem inkább a klasszikus gótikára jellemző négy pillér volt. Ugyanebben az évben, ezeket a jellegzetességeket figyelembe véve publikált egy boltozatalaprajzot Mikuleczky István. [9] Ez azonban nem tekinthető a régi boltozat elvi rekonstrukciójának, a rajzolatok inkább variációk egy témára, analógiák alapján.
A templom utolsó, 1976 és 1982 között zajló felújítása során számos kőtöredék előkerült.
Ezek alapján Sedlmayr János rajzolt egy, a templom minden terére kiterjedő rekonstrukciót. [4]
A mellékhajókban és a szentélyben különösen gazdag rajzolatot feltételezett. A templom 2016-os lézerszkenneres felmérése (Hadas Építész Kft., Photo.metric Kft.) azonban felülírta az általa felvett bordaindítás-szögeket.
Ez a felmérés lehetőséget adott számomra egy új rekonstrukció készítésére. Ennek forrásai az in situ megmaradt bordaindítások és homlokívek, a templom kőtárában fennmaradt borda- és pillértöredékek, valamint a szentélypillérek alapozását is feltüntető 1941-es – nem túl pontos – ásatási alaprajz voltak.
A legelső felmerült kérdés az volt, hogy mi legyen a rekonstrukció tulajdonképpeni tárgya:
az alaprajzi pontatlanságok tanúsága alapján számos torzulással megépült valódi boltozat; vagy a terv, ami alapján épült? Mivel számos korabeli tervrajz tanúskodik arról, hogy a korszakban a nagy építkezések már előzetes építészeti tervek alapján készültek; [10] és mivel a középkori pillérek pontos helye nem ismert, az utóbbi mellett döntöttem.
A templom mellékhajójának és szentélykörüljárójának falában megmaradt bordaindítások háromágúak. A középső ág a szögfelezőben van, a két szélső a fallal 36–36 fokot zár be, mind a szentélyben, mind a hajóban. Ez a 36 fokos szög a negyede a szabályos tízszögre szerkesztett szentélypoligon belső szögeinek.
1. ábra. A 36 fokos szögekből és a háromágú töredékből kifejthető rendszer.
A 36 fokos szög a mellékhajókban egyszerű keresztboltozatot feltételez. Az így kiszerkesztett pillérsorban a hajó pilléreinek távolsága megegyezik a szentély minden második pillére között mért távolsággal. (1. ábra) A templom kőtárában található egy nagyjából szimmetrikus, Y alakú bordacsomópont, aminek két ága lentről érkezik, a harmadik felfelé
35
indul. A töredék beleilleszkedik egy olyan rendszerbe a szentélybelsőben, ahol a két lentről érkező borda párhuzamos a szentélypoligon megfelelő oldalaival (és így a falban meglévő megfelelő bordaindításokkal), a felfelé induló borda pedig a poligon középpontjába fut be. A töredék ágainak függőlegessel bezárt szöge is alátámasztja ezt az elhelyezést. (1. ábra)
A szentélykörüljáróban az indítások alapján szabálytalan keresztboltozat feltételezhető, olyan, aminek a bordái a középső csomópontban megtörnek.
A főhajó boltozatának rekonstrukciója problémásabb, mivel itt nem állnak rendelkezésre sem in situ bordaindítások, sem csomópontok. A közép-európai későgótikus boltozatok szerkesztésének ismeretében feltételezhető, hogy az árkádívek mindkét oldalán azonos szögben indultak a bordák, illetve hogy a pillérekből induló bordák egyenlő hosszúságúak voltak. Ha azt is feltételezzük továbbá, hogy a pillérekből induló bordák egymással is 36 fokot zártak be (ilyen módon ötödölve az árkádívek által alkotott egyenest, azaz 180 fokot), akkor a szentélycsillag megfelelő bordái egyenesen, törés nélkül futnak bele az így megkapott csomópontokba. Ezeknek a csomópontoknak az egyszerű összekötésével egy olyan rajzolatot kapunk, ami meglehetősen elterjedt volt a korszakban (2. ábra).
Kézenfekvő analógiának kínálkozik a landshuti Szentlélek-templom. Ezt a templomot már a korai szakirodalom is kapcsolatba hozta az Avasi templommal. [6] További említendő analógia a kolozsvári egykori ferences templom (a mai Farkas utcai templom) szentélyboltozata. Ez a templom az 1490-es években épült, a királyi építőműhely közreműködésével. [11]
2. ábra. A szentélycsillag, a szentélykörüljáró, a főhajó és a mellékhajó feltételezett boltozata.
A 2. ábrán látható rajzon a szentélycsillag, a szentélykörüljárók és a mellékhajók a rekonstrukció és a logikus hipotézis határán állnak, a főhajó pedig a logikus hipotézis és a totális hipotézis határán. Ez utóbbi boltozatára még az említett szabályszerűségek figyelembevételével is több variáció kiszerkeszthető. Ezeknek a párhuzamai is megtalálhatóak a korszak királyi építkezései között.
3. KONKLÚZIÓ, TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK
A Magyar Királyság építészetében 1480 körül változás állt be. Az új stílus először a királyhoz köthető építkezéseken tűnt fel, forrásterülete Papp Szilárd kutatásai alapján Dél-Németország. [11] Az Avasi templom mind méretével, mind kialakításának igényességével felülmúlja azt, amit a középkori Miskolc gazdasági súlya és jogállása indokolna. Okleveles források és egy címeres kőfaragvány is igazolja, hogy a templom építéséhez a királyi házaspárnak is köze volt valamilyen módon. [2] Az Avasi templom építéséről magyarországi viszonylatban viszonylag sok korabeli forrás maradt fenn. Szintén elsődleges források a
36
kőtöredékek, amiknek a teljes körű feldolgozása még nem történt meg, ahogy a kőfaragójelek rögzítése sem. További kőtöredékek rejtőznek a pillérekben, a jövőben érdemes lenne ezeket is feltárni. A fentiek szisztematikus vizsgálata közelebb hozhat annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy milyen módon illeszkedik bele a templom a korszak királyi építkezéseibe, és tágabban Közép-Európa gótikus építészetébe.
A korszakban Miskolc tágabb környezetében több gótikus építkezés zajlott. Szőke Balázs megfogalmazásában „egységes stíluskör behatárolására nyílik esély, aminek a kiindulópontja az avasi templom lehet.” [12]
4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönettel tartozom a kutatásban nyújtott segítségért az Avasi Borút Egyesületnek, az Észak-Keleti Átjáró Egyesületnek, Fekete Attilának, Hangó Istvánnak, Mlakár Zsófiának, Rudolf Mihálynak, Szőke Balázsnak.
5. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] NOVOTNY, GY.: Az Avasi Templom. Avasi Református Egyház, 1982., ISBN 963 00 0523 9
[2] GYULAI, É.: Miskolc középkori topográfiája. Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Herman Ottó Múzeum, 1996., pp. 175–253.
ISBN 963 7241 65 5 0
[3] GYULAI, É.: Az avasi templom és temető nyolc évszázada. Református templom és temető a miskolci Avason. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Herman Ottó Múzeum, 2003., pp. 9–24. ISBN 963 9311 35 9
[4] FELD, I.: Régészeti adatok a miskolc-avasi templom és egykori kápolnái történetéhez.
Vándorutak - múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60.
születésnapja alkalmából, Archeolingua Alapítvány, 2003., pp. 385–399. ISBN 963 8046 50 3
[5] SZEKÉR, GY.: Az elméleti rekonstrukció, mint tudományos módszer – a diósgyőri vár déli fala fülkeboltozatának kutatása. Régészeti kalandozások. A régészet legújabb hazai eredményei. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, 2014., pp. 27–32. ISBN 978 963 08 7726 8
[6] CSEMEGI, J.: Az avasi templom középkori építéstörténete. Magyar Művészet, 13, 255–
259, 1937.
[7] CSEMEGI, J.: Szentélykörüljárós csarnoktemplomok a középkorban. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 71, 337–345, 1937.
[8] MEGAY, G.: A miskolci Avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei. A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 9, 129–170, 1970.
[9] HORVÁTH, B.: A miskolci Avas műemlékei. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964.
[10] BÖKER, J.J.: Architektur der Gotik. Bestandskatalog der weltgrößten Sammlung an gotischen Baurissen (Legat Franz Jäger) im Kupferstichkabinett der Akademie der Bildenden Künste Wien. Pustet, 2005., ISBN 3 7025 0510 5
[11] PAPP, SZ.: A királyi udvar építkezései Magyarországon, 1480-1515. Balassi Kiadó, 2005., ISBN 963 506 631 7
[12] SZŐKE, B.: Boltozat-rekonstrukciók és boltozatok számítógépes elemzése. Reneszánsz látványtár. Virtuális utazás a múltba, Magyar Nemzeti Múzeum, 2009, pp. 443–461.
ISBN 978 963 7061 56 1
37