HORVÁTHNÉ CSOLÁK Erika
tanársegéd, stcsera@uni-miskolc.hu
Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék, Miskolci Egyetem GTK
Kivonat: Manapság sokat hallani arról, hogy újabb és újabb kórházakat szüntetnek meg a hosszú várakozási idők ellenére. Ennek tükrében megvizsgáltam, hogy alakult Magyarország történelme során a kórházak, kórházi ágyak száma népesség függvényében. Kiemelve a lényeges folyamatokat, melyek befolyásolták alakulásukat.
Megállapításaimat számokkal támasztottam alá.
Kulcsszavak: egészségügyi kapacitás, ágyszám, történelmi áttekintés
Abstract: Nowadays you can hear a lot about closing down of newer hospitals, but how long is waiting time. In the light of this, I examined the number of hospitals and hospital beds in Hungary's history depending on population. Emphasized the important processes that have influenced their change. My statements were supported by numbers.
Keywords: capacity of healthcare, hospital bed, historical overview
1. BEVEZETÉS
A magyarországi egészségügyi rendszer az utóbbi évtizedben drasztikus átalakuláson ment keresztül, mely folyamatnak még nincs vége. Az egészségügyi ellátás a társadalomnak egyre inkább felértékelődött tényezője. Az egészségügyi rendszer fejlettsége, színvonala meghatározza a lakosság egészségi állapotát ezáltal mindennapjait, gazdasági hatásáról sem megfeledkezve. A fejlett államokban a GDP egyre jelentősebb hányadát költik egészségügyre.
De az egészségügy az egyik legnagyobb foglalkoztató és a háttéripara is jelentős hatással van a gazdaságra.
2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Már a honfoglaló magyarok is végeztek gyógyító tevékenységet, de még nem rendelkeztek szervezett betegellátással. Géza fejedelem, majd István király hívására érkeztek a nyugati világból szerzetesek és alapítottak szerzetesrendeket és működtettek ispotályokat. Az ispotályok csak néhány beteg ellátására voltak alkalmasak, amelyeket inkább a szegény betegek vettek igénybe. A szerzetesrendek munkáját kiegészítették a lovagrendek, polgári betegápoló rendek ispotályai. A XIV. századtól pedig egyre inkább bekapcsolódtak a különféle egyházak is, illetve XVII. századtól a városok és megyék is, mint fenntartók.
Az első központi, katonai célú kórház 1527-ben Budán jött létre uralkodói kezdeményezésre, de a háromrészre szakadt Magyarország állapotában nem tudott hatékonyan működni. Viszont ettől kezdve vált jellemzővé, hogy a katonai elvárások határozzák meg a kórházak működését, fejlődését.
A középkorban Magyarországon kevés számú ispotály létezett, mivel nem voltak specializáltak, egyedül a leprásokat kezelték külön. Ezért számuk jóval kevesebb volt, mint a
146
nyugati országokban. Mária Terézia uralkodása alatt tevődik át a hangsúly a szegényellátásról a betegellátásra. Nevéhez kapcsolható az I. kórházépítési program, az első orvosi kar létrehozása Nagyszombaton, az első jogszabály (Generale Normativum in Re Sanitatis) létrehozása, amely az európai szabályozást hozta el hazánkba. Két részből állt, egyrészt szabályozta a feltételeket, eskü szövegét, stb, másrészt járványügyi és közegészségügyi szabályokat tartalmazott. A járványügy fontos kérdés volt a Habsburg birodalom számára, mivel a keleti védővonalát jelentette az ország a birodalomnak.
A XIX. században elkezdődött a kórházak specializációja Magyarországon is, amellett, hogy újabb kórházépítési program kezdődött. Az 1876-os XIV. törvénycikk meghaladva a korabeli szabályozásokat egységes szemléletben határozta meg az egészségügyi rendszer működését minden vonatkozásban (források, térítési módok, feltételek, kötelező ellátások, közegészségügy, iskolaegészségügy, börtönegészségügy, mentésügy, elmebetegek ellátása).
Az 1877-es kormányrendelet a technikai feltételeket, építési előírásokat szabályozta le.
Ekkor került bevezetésre a pavilon rendszerű elrendezés. Elvárás volt, hogy 1000 lakosra 5 betegágy jusson. Az 1. táblázat kiemelt évekre mutatja a kórházak néhány fontosabb mutatóit.
1. táblázat. Kiemelt években kórházkapacitási adatok Magyarországon Évek Kórházak
(Forrás: saját szerkesztés Ágoston és KSH alapján)
A kórházfejlesztések ellenére a századforduló éveiben még mindig működtek nagy számban tagozatlan, kis ágyszámú (6-30 ágyas) kórházak, melyek csak a II. világháború után, a szocializmusban indultak fejlődésnek. A XX. század első felében jellemző volt a tbc kórházak és szanatóriumok alapítása.
A történelmünk nagy eseményeinek következményei jól látszanak az 1. táblázat számaiban. A Trianoni békeszerződéssel kórházaink 60 %-át elveszítettük. A II. világháború időszakában a számokban az ideiglenes visszacsatolások, illetve a hadikórházak,
147
légókórházak megjelenése valamint a háború veszteségei egyaránt megjelentek. A II.
világháború után az államszocializmus minél több intézmény, minél több ágyszám létesítését várta el. Az ország egészségügyi fejlettségét a kórházi ágyak számával mérték. Az 1990-es évek az első fordulópont a korábbi tendeciában. Financiális okokból kezdődtek el a racionalizálások, ágyszámcsökkentések, amit tőlünk nyugatabbra már évtizedekkel korábban megtettek. Majd az ezredforduló után újabb fordulópont. Egészségpolitikai döntések alapján kezdték racionalizálni az intézmények számát, és az ágyszámokat. Összevonások, ágyszámcsökkentések, illetve strukturális változások voltak jellemzők.
Az indukáló tényezője mindezeknek a napjainkra jellemző demográfiai változások. A népesség Magyarországon csökken, csökken a fiatalok aránya szemben az idősebb korosztály arányának növekedésével. A születéskor várható élettartam és az átlagéletkor is nő. Az orvostudomány és gyógyszeripar fejlődése, a tudatosabb életvezetés mind hozzájárultak ezekhez a változásokhoz.
3. KÓRHÁZI ÁGYSTRUKTÚRA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Az egészségügyi rendszereknek biztosítani kell a megfelelő intézményeket a megnövekedett igények kielégítésére. Többek között ez járult hozzá, hogy az ágystruktúrában lényeges átcsoportosítás történt az elmúlt évtizedekben.
Az egészségügyi fekvő szakellátásnak két szintje létezik az aktív és krónikus ellátás. Aktív ellátás esetén az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása a cél. A kezelés időtartama, illetve befejezése többnyire tervezhető és az esetek többségében rövid időtartamú. Krónikus ellátás esetén a cél az egészségi állapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása, melynek időtartama, illetve befejezése általában nem tervezhető, és jellemzően hosszú időtartamú. A krónikus ellátásnál kisebb orvosi beavatkozással, inkább gyógyszer és rehabilitációs költségekkel kell számolni a hospitálás költsége mellett.
A krónikus ellátáshoz sorolják jelenleg Magyarországon a különböző rehabilitációs osztályokat, a krónikus osztályokat, az ápolási osztályokat és a hospice ellátást is.
0 20000 40000 60000 80000 100000
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
krónikus akut
1. ábra. Aktív és krónikus ágyak alakulása Magyarországon (Forrás: saját szerkesztés NEAK adatai alapján)
Vannak országok, ahol ez utóbbi kettő nem tartozik bele. Ezért is szerencsésebb az aktív ellátás összehasonlítása nemzetközi vonatkozásban.
Ugyanezen időszakra megvizsgálva Magyarországon az átlagéletkor és a születéskor várható élettartam nagyságának alakulását, egyaránt folyamatos növekedést mutatnak.
148
4. KÖVETKEZTETÉSEK
A tanulmányban felvázoltak alapján megállapítható, hogy elsősorban az utolsó 60 évben kialakult kiemelkedően magas ágyszám és kórházstruktúra kezd visszatérni a reális szintre, de ez nem volt rossz hatással az egészségi állapotot tükröző mutatókra, melyek növekvő trendet mutatnak.
Ugyanakkor mindannyian tapasztalhatjuk az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszerében, hogy a hosszú várólisták, két-három hónapos rendelési előjegyzések megnehezítik a betegek életét. Ennek ellenére azt gondolom, hogy jó irányba haladnak a strukturális változások. A párhuzamosságok megszüntetése kis területi egységeken belül racionális döntések. Korábbi kórházi ágyak új funkcióval való megtöltése hasznos. Biztosítja ezáltal az idős emberek otthonokban való ellátását. Az orvostudomány lehetővé teszi, hogy sok betegséget már egynapos ellátás keretében, vagy ambulánsan kezeljenek, ezek okai lehetnek az ágyszám leépítéseknek. A probléma az ellátások finanszírozásában lehet.
2. ábra. Aktív és krónikus finanszírozás alakulása Magyarországon (Forrás: saját szerkesztés NEAK adatai alapján)
Ez mindenféleképpen átfogó megoldást igényel kormányzati szinten, annak ellenére, hogy a két fő fekvőbetegellátási területre fordított kiadások folyamatosan nőnek, ahogy a 2. ábra mutatja.
5. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] ÁGOSTON, I.: A kórháizi kapacitások és szabályozásuk fejlődéstörténete. PhD értekezés, Pécs, 2013
[2] SINKOVICS M., SANDNER, Z.: A magyar kórházak évszázadai 1727-1987, MOTESZ, Budapest 1989, ISBN 9637124 25
[3] KAPRONCZAY: A hazai kórházügy alakulása 1876-1950-ig
(http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/a_kozegeszsegugy_tortenete/index.php?k at=43&id=438 (2016. szeptember 3. 17:10))
[4] KISS, L.: Az ispotálytól a modern kórházig; Századvég Budapest 2009.37. szám p 49-82 http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.5/kiss_korhazak_magyarorszagon.pdf (2016.07.18.15:45)
[5] Szerk: KINCSES, GY.: Magyarország egészségügyi és szociális rendszere; 2004, ISBN 963 86789 5 X p 54
[6] www.neak.gov.hu [7] www.ksh.hu
149