KARAJZ Sándor
PhD, intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, karajz.sandor@uni-miskolc.hu
Közgazdaságtan Intézeti Tanszék, Miskolci Egyetem
Kivonat: Az elmúlt évek kutatásai rávilágítottak arra, hogy a periférikus térségek fejlesztésében nagy jelentőségűek a társadalmi innovációk, amelyek növelik ezen területek versenyképességét. A regionális társadalmi innovációk hatáselemzése összekapcsolható a területi tőke koncepciójával. A területi tőke dimenzióinak segítségével meghatározhatóvá válik a regionális versenyképesség. A kutatás az említett területek kapcsolatrendszerének bemutatására és elemzésére tesz kísérletet.
Kulcsszavak: társadalmi innováció, versenyképesség, területi tőke, regionalitás
Abstract: The research of recent years has highlighted the importance of social innovations in the development of peripheral regions, which increase the competitiveness of these areas. The impact analysis of regional social innovations can be connected to the concept of territorial capital. Using the dimensions of territorial capital can be determined the regional competitiveness. The research attempts to present and analyze the relationships between these fields.
Keywords: social innovation, competitiveness, territorial capital, regionality
1. A REGIONÁLIS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ ÉS VERSENYKÉPESSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI
1.1. A társadalmi innováció szintjei
A műszaki innováció elsődleges célja a profitmaximalizálás, általában mellőzve a társadalmi hatásokat. Pol and Ville szerint az az innováció nevezhető társadalmi innovációnak, mely esetében az alkalmazott új ötlet képes növelni az élet minőségét és mennyiségét [8]. Ezen definíciókat figyelembe véve társadalmi innováció alatt olyan nonprofit tevékenységet értünk, amely egy társadalmi probléma újszerű, innovatív megoldására irányul.
A társadalmi innováció a gazdasági innovációhoz hasonlóan különböző szinteken (mikro vagy szervezeti, mezo vagy regionális és makro vagy nemzetgazdasági szinten) valósulhat meg. A mikroszintű értelmezés szerint a társadalmi innováció alulról építkezik, a civil szervezetek és nonprofit vállalkozások indítják el a társadalmi szükségleteket újszerű módon kielégítő folyamatokat. Az alulról építkező, szervezeti szintről induló társadalmi innovációk célja - a más szintről indulókhoz hasonlóan - a közösség igényeinek kielégítése, problémáinak megoldása. A társadalmi innovációk hatékony megvalósulásának egy befogadó társadalmi mikrokörnyezet a feltétele.
Mezoszinten a regionális intézményrendszer és a regionális társadalmi problémák kerülnek előtérbe. A regionális eltérésekből adódó gazdasági és társadalmi lemaradások kezelésében és a felzárkózási esélyek megteremtésében számottevő szerepe van a társadalmi innovációnak. A társadalmi innovációk esetén is fontos szerepe van a folyamatok időbeli és térbeli
170
alakulásának. A periférikus térségek esetében a fejlődés szempontjából az újszerű ötletek, megoldások szerepe kifejezetten jelentős, mert az ezekben a térségekben jelentkező társadalmi problémák megoldása esetén a hagyományos megoldások nem minden esetben hatékonyak. Periférikus területeken az innovációs potenciál alacsony, ezért a társadalmi innovációk jellege más kell, hogy legyen, ösztönzése más eszközöket igényel, mint a fejlett régiókban, ezért versenyképességbefolyásoló hatásaikat is másként fejtik ki.
A makroszintű társadalmi innováció esetén a kormányzati szintről érkező intézkedések indítják el az innovációt.
1.2. Regionális versenyképesség
A versenyképesség és az innováció szorosan összefüggő fogalmak, az innovációk intenzitása elősegíti a versenyképesség növekedését. Regionális szinten versenyképesség alatt egy adott terület jövedelemtermelő képességét értjük. A jövedelemtermelő képességet számos tényező befolyásolja. Camagni [1] öt szempontot emel ki a régiók versenyképességi elemzéséhez:
1. exportképes ágazatok
2. regionális szintű speciális erőforrások 3. a társadalmi tőke különleges tényezői 4. regionális kooperáció
5. térbeli elhelyezkedés, régió térszerkezete
Egy másik megközelítés alapján [6] négy tényező határozza meg egy régió versenyképesség: a gazdasági szerkezet, az innovációs tevékenység, a regionális elérhetőség és a munkaerő képzettsége. A versenyképességet három szinten értelmezi a jövedelem, a termelékenység és foglalkoztatottság szintjén.
2. TERÜLETI TŐKE ÉS VERSENYKÉPESSÉG 2.1. A területi tőke koncepciója
Egy adott terület fejlettségét - a gazdaságin kívül – számos tényező (szociológiai, kulturális stb.) határozza meg. A területi tőke koncepciója alapján egy régió különböző típusú tőkeelemeit és ezáltal a regionális fejlődés irányvonalát is meg tudjuk határozni. Tehát a területi tőke alkalmas különböző régiók fejlettségének mérésére. Nem csak pénzben kiszámítható adatokat vizsgál, hanem figyelembe veszi a kulturális tényezőket és a társadalmi potenciálokat is. Az elmúlt két évtizedben a területi tőke számos koncepciója látott napvilágot, ezek közül a legismertebb, Camagni-féle [2] elképzelést ismertetjük (1. ábra).
Camagni két szempont a lapján csoportosítja a tőkeelemeket, a rivalizálás és a tárgyiasultság alapján. Mindkét szempont alapján 3-3 kategóriát alkot, így összesen 9 elemcsoportot különböztet meg. A rivalizálás alapján köz-, kollektív-, és magán tőkeelemeket láthatunk, a tárgyiasultság szerint soft, vegyes és hard tőkejavakat figyelhetünk meg. Camagni a modell középső keresztjére (B, I, H, G, E mezők) és azok elemeire hívja fel a figyelmet, mert ezek a hagyományos elemek mellett (C, A, F, D mezők) nagy szerepet játszanak a regionális fejlődésben.
A területi tőke segítségével számszerűsíthetők egy régióban a fellelhető materiális és immateriális tőketényezők, melyek a térség versenyképességének erőforrásait jelentik [4], [7].
Materiális tényezők többek között: a jövedelmek, a foglalkoztatottság, az épített környezet, az intézményi ellátottság, az infrastruktúra, a természeti környezet, a szolgáltatások, a
171
szabadidős lehetőségek és a vállalkozások jellemzői, immateriális tényezők: a képzettség, az internethasználat, a népességváltozás, az öregedés, a vándorlás, a helyi politika jellemzői, a felsőfokú oktatás, a színházak, a kultúra, az eltartottság, a közoktatás és a közegészségügy stb.
[3].
1. ábra. A területi tőke elemei [2]
2.2. Területi tőke és a versenyképesség összefüggései
Kitson és társai [5] elképzelése alapján követhetjük nyomon a területi tőke elemei és a versenyképesség kapcsolatát (2. ábra). A versenyképességet három tényező határozza meg, a termelékenység, a foglalkoztatás és az életszínvonal.
2. ábra. A területi tőke és a versenyképesség kapcsolata [5]
172
A területi tőke elemei (termelő, humán, társadalmi-intézményi, kulturális, infrastrukturális és tudás tőke), amelyek egymással is kapcsolatban állnak, határozzák meg a régió versenyképességét.
3. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK
A területi tőke modell - kibővítve társadalmi innovációs aspektusokkal - alkalmas a társadalmi innovációk versenyképességre gyakorolt hatásának elemzésére, regionális eltérések vizsgálatára, így periférikus térségek esetén is jól alkalmazható. A területi tőke modell a rendelkezésre álló regionális adatok felhasználásával verifikálható és a társadalmi innováció versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése regionális vagy akár kistérségi szinten konkrét esetekben is elvégezhető.
A térségi versenyképességet meghatározó materiális és immateriális tőkeelemeket magába foglaló területi tőkével egy térség mélyebb összefüggéseit, vonzóképességét is lehet vizsgálni.
A társadalmi innovációk oldaláról, az inputoldalról a szűkebb gazdasági és a tágabb társadalmi célok mozgatórugói kerülhetnek be a modellbe. Kimeneti oldalon a versenyképességre gyakorolt hatás a területi tőke különböző dimenzióinak változásában figyelhető meg. A kapcsolati modell felhasználható regionális fejlesztési döntések meghozatalánál, és azok hatásainak vizsgálatánál.
4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.
5. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] CAMAGNI, R.: On the Concept of Territorial Competitiveness: Sound or Misleading?
Urban Studies, 13., 2002, (p.2395–2411)
[2] CAMAGNI, R.: Territorial capital and regional development. In Capello, R. – Nijkamp, P. (eds): Handbook of regional growth and development theories. Edward Elgar, Cheltenham, 2009, pp. 118–132.
[3] DOMBI, G., HORVÁTH, Á., KABAI, G., FODOR-KUN, E., OLÁH, M., SÁPI, Z., SZABÓ, P., TÓTH, B. I.: A területi tőke és magyarországi dimenziói, Tér és társadalom, Évf. 31., szám 3., 2017, 173-176. o.
[4] JÓNA, GY.: A területi tőke fogalmi megközelítései, Tér és társadalom, 27. évf.,1.szám, 2013.
[5] KITSON, M., MARTIN, R., TYLER, P.: Regional Competitiveness: An elusive yet key concept? Regional Studies, 9., 2004, pp. 991–999.
[6] LENGYEL, I.: Verseny és területi fejlődés, JATEPress Szeged, 2003.
[7] LENGYEL, I.: Regionális növekedés, fejlődés, területi tőke és versenyképesség. in:
Bajmócy Zoltán – Lengyel Imre – Málovics György (szerk.): Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 2012, 151-174. o.
[8] POL, E., VILLE, S.: Social innovation: Buzz word or enduring term? In: Journal of Socio-Economics, Vol.38, 2009, pp. 878-885.
173