BAKÓ Tamás Sándor1, HORVÁTH Dóra Diána2
1mesteroktató szvbako@uni-miskolc.hu
1Vezetéstudományi Intézet, Miskolci Egyetem
2tanársegéd
horvath.dora@uni-miskolc.hu
2Vezetéstudományi Intézet, Miskolci Egyetem
Kivonat: A cikk az egyéni felelősség és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) közötti kapcsolatot mutatja be, kiemelve azt a fontos tényt, hogy a vállalatvezetőnek kiemelkedő szerepe van a vállalat által alkalmazott CSR-tevékenységet, illetve stratégiát illetően. Ismertetjük a vállalati CSR-stratégia szerepét és fontosságát, illetve a CSR típusait. Fontos megállapításunk, hogy a felsővezetők kiválasztása során egyre fontosabb lesz a CSR tudatosság felmérése.
Kulcsszavak: társadalmi felelősségvállalás, CSR, vezetői döntés, egyéni felelősség
Abstract: The paper describes the relationship between individual responsibility and corporate social responsibility (CSR), highlighting the important fact that the manager has a prominent role in the CSR activity or strategy applied by the company. We describe the role and importance of CSR strategy and the types of CSR. It is important to note that CSR awareness will become more and more important when selecting top managers.
Keywords: social responsibility, CSR, leadership decision-making, individual responsibility
1. CSR DEFINÍCIÓK
A vállalati társadalmi felelősségvállalásnak számos meghatározása létezik, egységről egyáltalán nem beszélhetünk e téren. Dahlsrud 37 különböző definíció faktoranalízisét végezte el 2006-ban. 5 dimenzió mentén vizsgálta a meghatározásokat, mégpedig: környezeti dimenzió, társadalmi dimenzió, gazdasági dimenzió, stakeholder (érintettek) dimenzió, önkéntességi dimenzió. Hét olyan meghatározást talált a 37 vizsgáltból, amelyek mind az öt dimenziót tartalmazzák, ezek közül legtöbbet hivatkozott (286) az Európai Bizottság definíciója (2001), a Business for Social Responsibility definíciója (186) 2000-ből, és az IBLF 2003-as CSR-meghatározása 82 hivatkozással. [3] Dahlsrud elemzése arra enged következtetni, hogy a CSR különböző megközelítései „tartalmaznak egyfajta önkéntes hajlandóságot az egymástól jól elkülönülő funkciók célbavételére, valamint olyan etikai és szabályozási kereteket, amelyek a vállalati fenntarthatósághoz köthetőek, és a társadalom által igényelt és elvárt magatartást is lefedik.” [2]
Az Európai Bizottság definíciója szerint, amely Dahlsrud kutatása alapján a legtöbbet hivatkozott és kiterjed mind az 5 dimenzióra, a CSR: „olyan koncepció, amely alapján a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat üzleti folyamataikba és az érintettekkel folytatott interakcióikba integrálják, önkéntes alapon.” [4]
2. CSR-STRATÉGIA
Krainz (2015) szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) mint a szervezeti stratégiába beépített átfogó koncepció növeli a versenyképességet. [7]
14
A vállalatok különböznek abban, hogyan építik be a CSR-t vállalati működésükbe. „A különbségek olyan tényezőktől függenek, mint például az adott cég mérete, az érintett iparág, a cég üzleti kultúrája, az érdekelt felek igényei. A sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen, hogy a CSR-elvek a vállalati értékeknek és a stratégiai tervezésnek integráns részét képezzék, és hogy mind a vezetés, mind a munkavállalók elkötelezzék magukat irántuk. Fontos továbbá, hogy a CSR-stratégia összhangban legyen a vállalat konkrét célkitűzéseivel és alapvető kompetenciáival.” [12]
Egy jól megalapozott és jól működő CSR-stratégia kidolgozása és a vállalati stratégiába történő beépítése fontos kérdés egy szervezet számára. A CSR-stratégia „útitervként” működik a kérdésekkel kapcsolatban, ugyanis hosszú távon meghatározza a vállalat CSR-tevékenységeinek irányát és alkalmazási körét. Lehetővé teszi a vállalat számára, hogy erőforrásait a piaci igények kielégítésére és az érdekeltek elvárásainak teljesítésére használja fel.
Hohnen és Potts szerint „egy CSR-stratégia követése segít abban, hogy a cég megalapozza, fenntartsa és folyamatosan erősítse identitását, piacát és kapcsolatait”. A jó CSR-stratégia a következő elemeket tartalmazza: [6]
a vállalati felelősségvállalás lehetséges módjainak, irányainak meghatározása (tervezési fázis);
az érdekelt felek és azok konkrét perspektívái, érdekei és elvárásai (a vállalat környezetének kulcsszereplői);
egy alapvető megközelítés az előrelépéshez (jövőre való irányultság);
konkrét prioritási területek (azoknak a kezdeményezéseknek a listája és rangsorolása, amelyekben a vállalat részt kíván venni);
időtervezés, a megvalósításért felelős személyek és a következő lépések meghatározása (projektorientált megközelítés);
az eredmények felülvizsgálatára és biztosítására szolgáló folyamat (ellenőrzési és visszacsatolási fázis).
3. A CSR TÍPUSAI
A vállalati társadalmi felelősségvállalásnak lehet belső és külső dimenziója [8]. A belső dimenzió alapvetően a munkavállalókért és a vállalat működéséért való felelősség, míg a külső dimenzió kiterjed a „nem vállalati” társadalmi felelősségvállalásra (pl. a helyi közösségre, a fogyasztókra, a nem kormányzati szervezetekre, valamint a környezetre vagy a fejlődő világra).
A belső dimenzió, vagyis a munkavállalókért való felelősség vonatkozásában kétségtelenül a vállalat nagyobb befolyással rendelkezik, és ez a CSR elsődleges célja. Nyilvánvaló, hogy minél közelebb van a vállalat az érintett félhez, annál nagyobb a felelőssége az irányában.
Azonban nem szokatlan, hogy a vállalatok magasabb PR-értéke miatt hangsúlyozzák a CSR külső oldalát [1]. Ugyanakkor a nemzetközi CSR irodalom és kezdeményezések a CSR belső dimenzióira összpontosítanak, azaz a munkavállalók felelősségteljes kezelésének koncepciójára [5].
4. A VEZETŐ ÉS A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
A vezetők döntő hatással vannak a vállalati kultúrára, amely az ő alapvető nézeteiket, értékrendszerüket tükrözi vissza. [9] A vezetők individuális értékrendje és attitűdje fontos szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalás gyakorlatában. [10] David Waldman és társai rámutatnak, hogy a karizmatikus és az átalakító vezetési stílus, továbbá az intellektuálisan ösztönző vezető kihatással van a vállalat társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos
15
cselekvéseire, stratégiájára, döntéseire. Természetesen a stratégiai döntéseket az igazgatótanács is befolyásolja, továbbá a vállalat divizionális szintjeinek vezetői is hatnak rá, ezért fontos azt is vizsgálni, milyen az ő beállítottságuk a társadalmilag felelős vállalati cselekedetekkel és az ezekre vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. [13]
A társadalmi felelősségvállalás egyre jelentősebb szerepét bizonyítja, hogy a tanácsadó és fejvadász cégek a felsővezetők kiválasztásánál javasolják a CSR tudatosság felmérését és figyelembevételét. A Strandberg Consulting kanadai tanácsadó cég például a vállalatoknak készített bemutatkozó brosúrájában 6 okot sorol fel arra, miért fontos a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos hozzáállást felvenni a vezetők kiválasztásának ismérvei közé.
Ezek: hatékony CSR bevezetés és megvalósítás szükségessége; márkanév és hírnév menedzselése; az alkalmazottak számára vonzóvá tenni a céget, megtartani és elkötelezetté tenni őket; a CSR-rel kapcsolatban változó elvárások és követelmények; a CEO, mint a cég nyilvános arca; valamint a jobb döntések. [11]
A CSR tekintetében tehát az az általánosan elfogadott vélekedés, hogy a CSR a profit feláldozása a társadalmi érdek oltárán. Ha azonban áldozatról van szó, akkor az azt jelenti, hogy a cégnek át kell lépnie jogi és szerződéses kötelezettségei határát és önkéntesen kell eljárnia.
5. AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG ÉS A CSR
Mit mutat a gyakorlat és a tapasztalat? Elsősorban azt, hogy amikor az egyéni- és profit- érdekek szembe kerülnek a társadalmi érdekekkel, akkor általában az előzőek győznek. A cégvezetők állása, fizetése és prémiuma ugyanis a számukra megszabott célok elérésétől függ, a legfontosabb cél pedig a megfelelő szintű haszon elérése, a tervek teljesítése, az üzleti stratégia megvalósítása.
A dízelbotrány esetében világosan látszik, hogy a profitszempontok messze felülírták az altruizmust, az etikát, a társadalmi felelősségvállalást. A kettős minőségű élelmiszerek forgalmazása Európában (magasabb minőség nyugaton, alacsonyabb keleten és középen) szintén azt bizonyítja, hogy főként szavakban támogatják bizonyos vállaltok a fogyasztókkal történő egyenlő bánásmód elvét. Az üvegházhatás fokozódása, a növekvő szén-dioxid kibocsájtás azt jelzi, hogy senki nem akarja elvállalni az eljövendő nemzedékek problémáit és nem veszi tekintetbe a nekik járó és átadandó „örökséget”, egy kék bolygót. Nemhogy önként, de még jogi kényszer hatására sem hajlandóak a nagyvállalatok szembe menni részvényeseikkel, hiszen ez esetleg vezetőik egyéni karrierjének végét jelenti.
6. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS
"A cikkben/előadásban/tanulmányban ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1-16-2016-00011 jelű „Fiatalodó és Megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros – a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése” projekt részeként – a Széchenyi 2020 keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg"
7. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] BARNARD, C., DEAKIN, S. AND HOBBS, R.: ’Reflexive law, CSR and the Evolution of Labour Standards: The Case of Working Time.’ ESRC Centre for Business Research, University of Cambridge, Working Paper No. 294, CBR research Programme on Corporate Governance. 2004.
[2] BENN, S., BOLTON, D.: CSR iránytű, Atlantis Press KFT, 2015.
16
[3] DAHLSRUD, A.: How Corporate Social Responsibility is Defined: An Analysis of 37 Definitions. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, published online 9 November, 2006 in Wiley InterScience (www.interscience. wiley.com) DOI 10.1002/CSI.132
[4] EUROPEAN COMMISSION: Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility, http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/gpr/2001/com2001_0366en01.pdf
[5] GATTO, A.: ’The European Union and CSR: Can the European Union contribute to the accountability of multinational enterprises for human rights?’ Master’s Thesis, European Master’s Degree in Human Rights and Democratisation, 2002.
[6] HOHNEN, P. AND POTTS, J.: ‘Corporate Social Responsibility – An Implementation Guide for Business.’ International Institute for Sustainable Development, IISD Publisher.2007.
[7] KRAINZ, K. D.: ’Enhancing wellbeing of employees through corporate social responsibility context.’ Megatrend Review, (12)2, pp. 137–154., 2015.
[8] LUDIAN, U.: ’What social responsibility for the enterprise?’ The Polish Perspective, Conference Paper – International Seminar on Comparative Labour Law, Industrial Relations and Social Security, 5-16 July, 2004, Bordeaux, France.,2004.
[9] ROBIN,D. P., REIDENBACH, R.E.: Social Responsibility Ethics and Marketing Strategy: Closing the Gap between Concept and Application. Journal of Marketing. 51, pp.:44-58.,1987.
[10] SINGHAPAKDI, VITELL, S.J.: Personal and professional values underlying the ethical judgements of marketers. Journal of Business Ethics, 12, pp.: 525–533., 1993.
[11] STRANDBERG CONSULTING: 2015 Januári hírlevél, http://corostrandberg.com/wp-content/uploads/2015/01/ceo-csr-criteria-in-recruitment-and-succession-planning.pdf [12] TSOUTSOURA, M.: ’Corporate Social Responsibility and Financial Performance.’
Haas School of Business, University of California at Berkeley., 2004.
[13] WALDMAN ET AL.: CEO Transformational Leadership and Corporate Social Responsibility, Rensselaer Working Papers in Economics Number 0415, June, 2004.
17