KARAJZ Sándor
PhD, intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, karajz.sandor@uni-miskolc.hu
Közgazdaságtan Intézeti Tanszék, Miskolci Egyetem
Kivonat: A társadalmi innovációk és a versenyképesség egyre jelentősebb szerepet töltenek be a társadalmak jól-lét növekedésében. Ez teszi szükségessé feltételezett összefüggéseik vizsgálatát. Jelen tanulmányban a társadalmi innováció és a versenyképesség indikátorait értelmezzük és elemezzük. Az elemzés segítséget nyújt a társadalmi innováció és a versenyképesség méréséhez, továbbá a köztük lévő potenciális kapcsolat meghatározásához.
Kulcsszavak: társadalmi innováció, társadalmi innováció indikátorai, versenyképesség, versenyképességi mutatók
Abstract: Social innovations and competitiveness play an increasingly important role in the growth of social well-being. This makes important the examination of their relationships. In this paper the indicators of social innovation and competitiveness are interpreted and analysed. The analysis helps to measure social innovation and competitiveness and to identify potential relationships between them.
Keywords: social innovation, indicators of social innovation, competitiveness, competitiveness indicators
1. A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ FOLYAMATA ÉS INDIKÁTORAI 1.1. A társadalmi innováció folyamata
A szakirodalmat megvizsgálva több olyan tanulmányt találunk, amely leírja a társadalmi innováció folyamatát [4], [5], [9], [12]. Részletesen bemutatva az 1. ábrán láthatunk egy kiválasztott modellt. A társadalmi innovációs modell a társadalmi probléma vagy/és szükséglet generálja a társadalmi innovációt. Ezt konkrét, megoldandó társadalmi problémaként meg kell fogalmaznunk, mert e nélkül nem kezdődik el az innováció. A folyamat elindulásához az innovációs előfeltételeknek (innovátorok, megfelelő társadalmi hajtóerő és szervezeti feltételek megléte) teljesülni kell. A következő lépés, a társadalmi innováció konkrét megvalósulása, melynek eredményeképpen mérhető társadalmi kimeneteket (inputs), következményeket (outcomes) és hatásokat (impacts) figyelhetünk meg, amelyek végeredményben konkrét valós társadalmi hatásokban testesülnek meg. Az innovációs előfeltételeket, képességeket befolyásolják a környezeti (közösségi, politikai, intézményi, támogatói) feltételek, de extern (pozitív vagy negatív) hatásként a társadalmi innováció is hatást gyakorol a környezetre.
1.2. A társadalmi innováció indikátorai és mérése
Az előbb bemutatott modellben a folyamatokhoz hozzákapcsolhatók az innováció tényezői oldaláról az input- és folyamatindikátorok, az innováció hatásoldaláról pedig az output-, eredmény- és hatásindikátorok, ezzel lehetőséget teremtve az indikátorok definiálásával és
166
számszerűsítésével a társadalmi innováció kvantitatív hatáselemzésére. (2. ábra.) A bemutatott modell jól illeszkedik a kutatási célunkhoz, ami nem más, mint a társadalmi innovációs tényezők hatásainak mérési lehetőségének vizsgálata.
1.ábra. A társadalmi innováció folyamata (saját ábrázolás [9] alapján)
2.ábra. A társadalmi innováció mérési lehetősége (saját ábrázolás [9] alapján)
A következő lépés az indikátorok meghatározása. Megkülönböztethetünk input, output és hatásindikátorokat. Az inputindikátorokat intézményi, telephelyi, humán jellegű és közösségi, illetve térségi aktivitási faktorok határozzák meg [2]. A társadalmi innovációs képesség mértéke szabja meg, hogy az inputok milyen outputokat generálnak, és ezek milyen társadalmi hatást fejtenek ki. Az input-, output- és hatásindikátorok között logikai kapcsolat feltételezhető, melyet a társadalmi innovációs potenciál determinál.
2. VERSENYKÉPESSÉG JELLEMZÉSE, MÉRÉSE ÉS MUTATÓI 2.1. A versenyképesség
A versenyképesség mikrogazdasági és makrogazdasági szinten is értelmezhető.
Mikrogazdasági szinten a piaci versenyre való fogékonyságot, makrogazdasági szinten pedig a regionális és a nemzetközi versenyben való helytállást jelenti. Összetett fogalom révén több nézőpont szerint is definiált a közgazdaságtudományban. A definíciók alapvetően kétféle szemléletet tükröznek. Az első szerint a gazdasági teljesítményt, a második szerint a gazdasági versenyre való képességet, és az ezt meghatározó tényezőket (intézmények, termelési tényezők, politikai, társadalmi környezet stb.) vizsgáló szemléletet [1], [3].
Egy nemzetgazdaságban a gazdaságpolitikai döntéshozók az erőforrások hatékony erőforrásfelhasználásra és a piaci szempontok figyelembevételére törekszenek, illetve arra, hogy az erőforrásokat a közösségének javára használják fel. A nemzetgazdasági versenyképesség növelésének céljai a következők [6]:
az ország lakosságának jólét növelése,
167
a foglalkoztatottság magas szintjének elérése,
a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése,
a környezet védelme, a fenntarthatósági követelmények fokozott figyelembevétele.
2.2. A versenyképesség mérése és mutatói
A nemzetközi versenyképességet mérő szervezetek közöl a két legismertebb szervezet egyike a World Economic Forum (WEF), a másik pedig az Institute for Management Development (IMD). Az IMD 63 ország a WEF pedig 135 országot rangsorolt utolsó közzététel során. Az IMD 329 db, a WEF GCI indexe 114 db változót használt [11].
Az IMD négy alapvető tényezőt azonosít és nevez meg, amelyek befolyásolják egy nemzetgazdaság versenyképességét. Az IMD e négy pillér mentén értékeli a versenyképességet, amelyek további húsz altényezőre oszthatók (1. táblázat). A húsz altényezőt, mint korábban említettük 329 kritérium segítségével értékeli a rendszer [8], [10].
1. táblázat. Az IMD pillérei és azok altényezői [11]
gazdasági belföldi gazdaság közpénzek termelékenység alapinfrastruktúra
külkereskedelem fiskális politika munkaerőpiac technológiai infrastruktúra árak társadalmi szerkezet attitűdök és értékek oktatás
A Világgazdasági Fórum 2006 óta használja a globális versenyképességi indexet (GCI). Az index olyan pontszámrendszert használ, amely az adatokat egy nulla és hét közötti skálán jelöli. A pillérek három alindexre bontottak, és ezek alapján határoz meg végül 114 mutatót.
A GCI három alindexe összesen 12 pillér mentén vizsgálja a versenyképességet. A három alindex és azok elemei a következők [13]:
Alapvető feltételek alindex: azokat a pilléreket foglalja magába, amelyek döntő fontosságúak a gazdaság működésében: az intézmények, az infrastruktúra, a makroökonómiai stabilitás, az egészségügy és az alapoktatás.
Hatékonyságfokozók alindex: tartalmazza azokat a pilléreket, amelyek az alapvető működésen túl a versenyképességnövelés tényezői: a felsőoktatás és képzés, a termékpiaci hatékonyság, a munkaerőpiaci és a pénzpiaci hatékonyság, a technológiai felkészültség és a piacméret.
Innováció és kifinomultság alindex: az innováció, mint versenyképességi tényező pilléreit foglalja magába, ezek az üzleti kifinomultság, valamint az innováció.
3. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK
E tanulmány egy távlati empirikus kutatás megalapozására szolgál. Az elemzésből láthatjuk, hogy nemzetgazdasági szinten a társadalmi innováció és a versenyképesség területén is számos indikátor, mérőszám áll rendelkezésre, megfelelő rendszerbe foglalva.
Ezek a mutatók alkalmasak lehetnek a két tényező között feltételezett kapcsolat mérésére.
A majdani empirikus kutatás első lépése azon társadalmi innovációs és versenyképességi
168
indikátorok kiválasztása, amelyek relevánsak az asszociációs vizsgálat szempontjából. Az adatok „sokszínűsége” miatt szükséges azok harmonizációjára, redukálására és globális mutatók létrehozására. További feladat egy kapcsolati mátrix összeállítása, amely a társadalmi innováció erőforrásindikátorai és a versenyképességi mutatók között feltételezett logikai kapcsolatokat tartalmazza. Az intuitív módon meghatározott kapcsolatok a meglévő idősoros adatok segítségével tesztelhetők, statisztikai elemzésekkel igazolhatók és számszerűsíthetők.
4. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.
5. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] BOTOS, J.: 1982: Nemzetközi versenyképesség és árforradalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982.
[2] KOCZISZKY, GY., VERESNÉ, S. M.M., BALATON, K.: A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei. Vezetéstudomány XLVIII.
évfolyam, 6-7. szám, 2017, pp. 15-19.
[3] LENGYEL, I., DEÁK, SZ.: A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben (elméleti és fogalmi háttér, főbb irányzatok) Kézirat 95 p.
[4] MULGAN, G., TUCKER, S., ALI, R., SANDERS, B.: Social Innovation: What it is, why it matters and how it can be accelerated. Skoll Centre for Social Entrepreneurship, Oxford, United Kingdom, 2007.
[5] NICHOLLS, A., SIMON, J., GABRIEL, M.: Introduction: Dimensions of Social Innovation. In: Nicholls, A., Simon, J. - Gabriel, M. (szerk): New Frontiers in Social Innovation Research. Palgrave Macmillan, New York, 2015.
[6] OECD Factbook: Organization for Economic Cooperation and Development, 2007 [7] POL, E., VILLE, S.: Social innovation: Buzz word or enduring term? In: Journal of
Socio-Economics, Vol.38, 2009, pp. 878-885.
[8] RÓZSÁS, T.: Versenyképes Magyarország, magasabb életszínvonal, Polgári Szemle, 2007.
[9] SCHMITZ, B: Aus der Praxis: Zur Messung sozialer Innovationen. Sozialer Fortschritt: Vol. 65, Innovationen in der Sozialwirtschaft, pp. 37-45., 2016.
[10] SZALAI, Á., KOLOZSI, P. P.: Mit kell tennünk egy versenyképesebb magyar gazdaságért? - Gondolatok a Magyar Nemzeti Bank Versenyképesség és növekedés című monográfiájával kapcsolatban – Polgári Szemle, 2016.
[11] SZILÁGYI, GY.: A versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében, Statisztikai Szemle, 2008.
[12] VAN DER HAVE, R. P., RUBALCABA, L.: Social innovation research: An emerging area of innovation studies? In: Research Policy, Vol.45, 2016, pp. 1923-1935 [13] WORLD ECONOMIC FORUM: Methodoligy-The 12 pillars of competitiveness:
http://reports.weforum.org/global-competitiveness-report-2014- 2015/methodology (letöltés: 2019.04.25.)
169