A m. kir. ministerium 5.487/M. E. számú rendelete az esküdtbíróságok működésének egyes kir. törvényszékeknél felfüggesztéséről.
A m. kir. ministerium az 1912 : LXIII t.-c. 12. §-ának 2. pontjában nyert felhatalmazás alapján a pécsi, szabadkai, zombori, újvidéki, nagykikindai, nagybecskereki, pancsovai, temes-vári, fehértemplomi, lugosi, karánsebesi, dévai, nagyszebeni, gyulafehértemes-vári, tordai, dési, beszter-cei, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, erzsébetvárosi, kézdivásárhelyi, brassói, zilahi és fi umei kir. törvényszékeknél levő esküdtbíróságok működését felfüggeszti és az esküdtbíróságokhoz tartozó ügyekben a főtárgyalás megtartását a kir. törvényszékek ha-táskörébe utalja
Ez a rendelet azonnal hatályba lép.
Budapest, 1914. évi július hó 27-én.
Gróf Tisza István s. k.
Melléklet az 1100. számú irományhoz
A m. kir. igazságügyiminiszter 1914. évi 12.002. I. M. E. számú rendelet, a gyorsított bűnvádi eljárás szabályairól.
A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912:LXIII. tc. 31. §-ában nyert felhatalmazás alapján a gyorsított bűnvádi eljárás szabályait a következőkben állapítom meg:
I. FEJEZET
A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai 1. §
Azokat a bűncselekményeket, amelyek a gyorsított bűnvádi eljárás alá tartoznak, úgyszin-tén azt a területet, amelyre ezeknek az eljárási szabályoknak hatályossága kiterjed, valamint e szabályok életbeléptetésének időpontját a minisztérium az 1912:LXIII. tc. 12. §-á nak 4.
pontjában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletével határozza meg.
A gyorsított bűnvádi eljárásnak csak annyiban van helye, amennyiben a terhelt, vagy a cselekmény nem tartozik a katonai büntető bíráskodás alá.
2. §
A gyorsított bűnvádi eljárásban a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. (Bp.) rendelkezéseit a jelen rendeletből folyó eltérésekkel kell alkalmazni.
3. §
Pótmagánvádnak a gyorsított bűnvádi eljárásban nincs helye.
A vádat a Bp. 41. §-a alá eső bűncselekmények miatt is a kir. ügyészség képviseli.
4. §
Magánjogi igény kérdésében a bíróság a tárgyalást és az itélethozást mellőzi, ha a bűnvádi eljárást késleltetné.
5. §
Minden intézkedést a lehető legnagyobb sürgősséggel kell elrendelni és foganatosítani, tekin-tet nélkül a vasárnapokra és ünnepnapokra és a nap szakára.
A határidőkbe a vasárnapot és a Gergely naptár szerinti ünnepet be kell számítani akkor is, ha az a határidő utolsó napjára esik.
6. §
A gyorsított bűnvádi eljárásra a cselekmény elkövetésének helye szerint illetékes bírósággal egyenlően illetékes az a bíróság, amelynek területén a terheltet kézrekeritették vagy fogva tartják, ha a gyorsított eljárásra az is fel van hatalmazva.
Ha az illetékes bíróság előtt az eljárás megindítása vagy folytatása nehézségekbe ütköznék, az ügyben a gyorsított bűnvádi eljárásra hivatott az a bíróság válik illetékessé, amelyhez a kir.
ügyészség fordul.
Az ügy áttételének más illetékes bírósághoz csak a kir. ügyészség indítványára van helye.
7. §
Az ügyek egyesítésének és az egyesítés mellőzésének vagy megszüntetésének csak a királyi ügyészség indítványára és csak akkor van helye, ha az eljárás gyors befejezését nem akadályozza.
Gyorsított eljárás alá tartozó ügy nem egyesíthető olyan üggyel, amely nem tartozik gyor-sított eljárás alá.
Az egyesítést az a bíróság rendeli el, amelyiknél a kir. ügyészség erre irányuló indítványt terjeszt elő, feltéve, hogy e bíróság hatáskörét egyik ügy sem haladja meg.
8. §
Ha a Bp. 55. §-ának megfelelő védő nem áll azonnal rendelkezésre, védőül ügyvédjelölt vagy más alkalmas jogtudó egyén is választható vagy kirendelhető azokban az esetekben is, ame-lyekben a védőt hivatalból kell kirendelni. A védőt az ügyvédi kamara székhelyén is a tör-vényszék elnöke rendeli ki.
A védő a vádirat benyújtásáig a terhelttel csak hatósági személy ellenőrzése mellett érint-kezhetik és az iratokat csak akkor tekintheti meg, ha ez az eljárás célját nem veszélyezteti.
A védő kérelmére a főtárgyalást a védelem előkészítése céljából nem lehet elhalasztani. A védő elmaradása, vagy az, hogy védő nem volt kirendelhető, a Bp. 56. §. 1., 3. és 4. pontjának esetein kivül a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
9. §
Vizsgálatnak nincs helybe. A vizsgálatot a nyomozás pótolja.
A nyomozást a kir. ügyészség maga is teljesítheti. A nyomozásban a kir. ügyészséget ugyan-azok a jogok illetik meg, mint a Bp. szerint a vizsgálóbírót a vizsgálat folyamán.
A rendőri hatóság, a Bp. 98. §-ának harmadik bekezdésében megjelölt intézkedéseket ki-véve, bármely nyomozó cselekményt elrendelhet és foganatosíthat, de köteles erről a kir.
ügyészséget késedelem nélkül, lehetőleg távirat vagy távbeszélő útján értesíteni.
A posta- vagy távirdahivatalban, továbbá a szállító- és fuvarozó intézeteknél lefoglalt le-velek, táviratok és egyéb küldemények átvételére a rendőrhatóság, vagy annak valamely tagja is feljogosítható.
A nyomozást a kir. ügyészség a határrendőrségre is bizhatja.
Egyes nyomozó cselekmények foganatosítása végett a katonai hatóságok is megkereshetők.
10. §
A nyomozó eljárásban minden hosszadalmasságot kerülni kell.
Jegyzőkönyvet csak oly nyomozó cselekményről kell szerkeszteni, amelyek a főtárgyalásnál bizonyítékul fognak szolgálni és ott nem lesznek megismétlendők; más esetekben elég, ha a kihallgatott egyén vallomásának lényeges tartalmáról a jegyzőkönyvvezető vagy a cselek-ményt foganatosító közeg maga rövid feljegy zéseket tesz és ezt aláírja.
A nyomozó cselekményeknél csak akkor kell bírósági tanút alkalmazni, ha a kir. ügyészség szükségesnek találja.
Szakértői szemlénél és vélemény adásánál egy szakértő alkalmazása minden esetben elég-séges, s a halottszemlénél és a boncolásnál szükség esetében a kezelőorvos is alkalmazható ily szakértőül, ha alkalmazása aggályosnak nem mutatkozik.
11. §
Az előzetes letartóztatás tartamára a vizsgálati fogságra vonatkozó szabályok irányadók.
Az előzetes letartóztatás megszüntetése tárgyában a főtárgyalás kitűzéséig a kir. ügyészség határoz. A letartóztatott terhelt biztosíték ellenében szabadlábra nem helyezhető.
12. §
A nyomozó hatóság intézkedései ellen, amennyiben a Bp. a perorvoslatot megengedi, hu-szonnégy óra alatt előterjesztésnek van helye az első fokon eljáró bírósághoz. Törvényszéki ügyekben az előterjesztés felől a törvényszék büntető tanácsa határoz. További perorvoslat-nak nincs helye.
13. §
A kir. ügyészség, mihelyt a nyomozás adataiból a vádemelésre elegendő alapot talál, késede-lem nélkül, lehető rövidséggel szerkesztett vádiratot terjeszt a bíróság elé, amelyben az ügy főtárgyalására határnap kitűzését is kéri.
A vádiratot a főtárgyalási tanács elnökénél kell benyújtani, aki a főtárgyalásra határnapot tűz, a vádiratot a terhelttel az idézéssel együtt közli és megteszi a főtárgyalás előkészítéséhez szükséges egyéb intézkedéseket.
A vádirat ellen kifogásnak nincs helye.
14. §
A főtárgyalás határnapját akként kell kitűzni, hogy a vádiratnak a terhelttel közlése és a főtárgyalás határnapja közé legalább három napi időköz essék, kivéve ha a terhelt ez időköz megrövidítésébe kifejezetten beleegyezik.
A vádlottnak új bizonyítékok megszerzése iránti indítványát legkésőbb a vádirat közlését követő napon kell megtennie.
A főtárgyalásra távirat vagy távbeszélő útján is lehet idézni.
15. §
A bíróság elnöke a nyilvánosságot a Bp. 293. §-ában meghatározott eseteken kivül kizárja, ha a főtárgyalás nyilvánossága az állam biztonságát, vagy a katonai szolgálati érdekeket ve-szélyeztetné. Ha a nyilvánosság az állambiztonság veszélyeztetésének okából van kizárva, a főtárgyaláson a vádlott bizalmi férfi ai sem lehetnek jelen.
16. §
A főtárgyalás elhalasztásának, félbeszakításának vagy elnapolásának csak elkerülhetetlen szükség esetében és csak a lehető legrövidebb időre van helye. Ha bizonyítás kiegészítése szükséges, ezt a tárgyaló bíróság kiszállással vagy egyik tagjának kiküldésével is foganatosítja.
17. § Az ítéletet mindjárt meghozása után ki kell hirdetni.
18. §
Az ítélet ellen egyfokú perorvoslatnak van helye, amennyiben a perorvoslatot a Bp. ki nem zárja. A perorvoslatot azonnal, az ítélet kézbesítése esetében pedig ettől számított három nap alatt kell bejelenteni; indokait a határozat közlésétől írásban három nap alatt lehet beadni. Az elsőfokú bíróság perorvoslat bejelentése, esetében az iratokat e három nap letelte után haladék nélkül köteles a felsőbírósághoz felterjeszteni.
A kir. ügyészség által bejelentett perorvoslatnak a fogva levő vádlott szabadlábra helyezé-sére halasztó hatálya van.
19. §
A fellebbviteli bíróság az ügy tárgyalására az iratok felérkezésétől nyolc napon belül tűz határnapot.
A fellebbviteli tárgyalás a vádlottnak a Bp.-ban megkívánt jelenléte nélkül is megtartható, ha a vádlott nem volt megidézhető vagy előállítható. Ha azonban a vádat oly bűntett miatt emelik, amelyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztés-büntetésnél súlyosabb bünte-tést állapit meg, az alsóbiróság által felmentett, vádlottat a fellebbviteli biróság a vád tárgyául szolgáló cselekményért csakis a Bp. szabályainak megfelelő eljárással ítélheti el.
Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a fellebbviteli bíróság egyik tagjának kiküldé-sével is foganatosíthatja.
20. §
Halálbüntetés megállapítása esetében az a biróság, amelyik a jogerős ítéletet hozta, a Bp. 497.
§-a második bekezdésének megfelelő eljárás után a bűnügyi iratokat az esetleg beadott kegyel-mi kérvénnyel, valakegyel-mint a kir. ügyészségnek és a bíróságnak véleményével a kegyelmezés kér-désében a királyhoz intézendő felterjesztés végett közvetlenül az igazságügyminiszterhez küldi.
21. §
A gyorsított bűnvádi eljárásnak az 1–5., 7–19. §-okban foglalt szabályait a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény esetében is alkalmazni kell.
A gyorsított bűnvádi eljárási szabályok hatályosságának területén mindegyik kir. törvényszék-nek van sajtóbirósági hatásköre és mindegyik kir. ügyészségtörvényszék-nek sajtó-közvádlói jogosultsága.
Az illetékességre a Bp. 562. §-a irányadó. E rendelet 6. §-ának második és harmadik be-kezdésében foglalt szabályok itt is állanak.
A nyomozás a felelős személy kipuhatolására szorítkozik.
A lefoglalás hatályát veszti, ha a kir. ügyészség a lefoglalástól számított nyolc nap alatt a nyomozást meg nem indítja.
A terhelt a vádirat előterjesztése után a sajtójogi felelősséget, más felelős személyre át nem háríthatja.
22. §
A kir. járásbíróságok a gyorsított bűnvádi eljárás alá tartozó ügyekben is a Bp.-nak a járásbí-róság előtti eljárás tekintetében irányadó szabályai szerint járnak el. Az 1-7. §-oknak, a 9. §.
második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdésének, a 10-12. §-oknak és a 15-19. §-oknak szabályai azonban a kir. járásbíróságok előtti eljárásban is alkalmazandók.
23. §.
Ujrafelvételnek és a jogegység érdekében perorvoslatnak a gyorsított bűnvádi eljárásban ho-zott határozatok ellen is a Bp. szabályai szerint van helye.
24. §
Ha a gyorsított bűnvádi eljárási szabályok hatályosságának tartama lejár, a jogerős határozattal még be nem fejezett ügyekben az eljárást a Bp. szabályai szerint kell folytatni és e végből az ira-tokat a rendes bírósághoz kell áttenni. Az alsóbiróságnak a gyorsított bűnvádi eljárás hatályossá-ga alatt keletkezett határozataira azonban a felsőbíróság, e rendelet szabályait veszi irányadókul.