VI. Egyéb szempontokból még a következő rendeletek kibocsátása mutatkozott indokoltnak:
A m. kir. ministerium 1.809/1915. M. E. számú rendeletével az ellenséges államokból érkező időszaki lapok behozatalának és terjesztésének eltiltásáról és az onnan érkező más sajtótermékek ellenőrzéséről és lefoglalásáról intézkedett;
a m. kir. belügyminister pedig 39.942/1915. B. M. számú rendeletével a »Svetlo« című időszaki lap megjelenését és terjesztését a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalma miatt eltiltotta.
[...]
VIII. A fentebb felsorolt rendeleteket függelékként mellékelve, tisztelettel kérem, hogy ezt a jelentésemet tudomásul venni és hasonló célból az elül említett jelentéseim kapcsán a főren-diházhoz átküldeni méltóztassék.
Budapest, 1915. évi október hó 31. napján.
Gróf Tisza István s. k., m. kir. ministerelnök
Melléklet az 1196. számú irományhoz
A m. kir. ministeriumnak 2.987/1915. M. E. számú rendelete, az idegenek és a náluk lévő tárgyak fokozott ellenőrzéséről.
A m. kir. ministerium az 1903:VI. tc. 2. §-ában nyert felhatalmazás, továbbá a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli:
I. Az útlevélkötelezettség elrendeléséről 285/1915. M.
E. szám alatt kiadott rendelet kiegészítése.
1. §
Az útlevélkötelezettség elrendeléséről 285/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet 1. §. 1.
pontja értelmében útlevélkötelezettség alá eső azok a külföldi állampolgárok, akik a magyar szent korona országainak határán oly ország területére, vagy olyan ország területéről készül-nek átlépni, amely nem áll Ő császári és királyi apostoli Felségékészül-nek uralkodása alatt,
kötele-sek határátlépésük alkalmával a 285/1915. M. E. számú rendelet 3. §-ának. a belépésnél az idézett rendelet 6. §-ának is megfelelő útlevelüket a határszéli rendőrhatóságnak felmutatni.
A határszéli rendőrhatóság, ha az 1. §. első bekezdése értelmében a külföldi által felmuta-tott útlevelet rendben levőnek találja és ha az illető továbbutazását megengedhetőnek tartja, az útlevelet láttamozni köteles.
Ha a felmutatott útlevél nincs rendben, a határszéli rendőrhatóság az útlevél birtokosát a határátlépésben megakadályozni köteles. Ugyanígy kell eljárnia a határszéli rendőrhatóság-nak akkor, ha az illető tovább utazása rendőri szempontból kifogás alá esik. Ha pedig bűncse-lekmény gyanúja merül fel, a határrendőrség a fennálló törvényes szabályokhoz képest jár el.
[...]
II. A postai, távirdai és távbeszélő-forgalom és a sajtótermékek ellenőrzése tárgyában kiadott rendeletek kijátszásának megakadályozása.
4. §
Az útlevélkötelezettség elrendeléséről 285/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet értelmében (1. §. 1. p.) útlevélkötelezettség alá eső egyének kötelesek a határátlépés előtt a magukkal vitt leveleket, iratokat és nyomtatványokat a határszéli rendőrhatóságnak felmutatni abból a célból, hogy a határszéli rendőrhatóság az 1903:VIII. törvénycikk 2. §-ának c), h) és k) pontjaiban megjelölt törvényes hatáskörében megállapíthassa, vajjon ezeknek a leveleknek, iratoknak és nyomtatványoknak kivitele vagy behozatala nem ütközik-e az állam biztonságá-ba, vagy a hadviselés érdekeibe, vagy pedig a postai, távirdai és távbeszélő-forgalom ellenőr-zéséről a magyar királyi ministerium által az 1912:LXIII. tc. 8. §-a alapján vagy az időszaki lapok és más sajtótermékek ellenőrzéséről a magyar királyi ministerium által az 1912:LXIII.
tc. 11. §-a alapján kiadott vagy ezentúl kiadandó rendeletekbe, vagy azon rendeletek vala-melyikébe, amelyeket egyes magyar királyi ministerek e rendeletek alapján kiadtak, vagy a jövőben kiadni fognak.
5. §
A vámvizsgálatot foganatosító pénzügyi közegek a 285/1915. M. E. számú rendelet 1. §-ának 1. pontja értelmében útlevélkötelezettség alá eső egyénekre vonatkozó vámvizsgálat foganato-sításánál és elsősorban az ily egyének útipodgyászának vizsgálatánál a jelen rendelet 4. §-ában jelzett célt szintén szem előtt tartani s ahol határrendőrségi közeg rendelkezésre áll, a vizsgálatot ennek közbenjöttével foganatosítani s egyszersmind megengedni kötelesek, hogy a határrendőr-ségi közeg az illető egyénnél vagy annak útipodgyászában talált leveleket, iratokat és nyomtat-ványokat a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt célból átvizsgálhassa és azokat átvehesse.
6. §
A határszéli rendőrhatóság azokat a leveleket, iratokat és nyomtatványokat, amelyeknek behozatala, vagy kivitele nem ütközik sem a 4. §-ban megjelölt szabályokba, sem az állam
biztonságát vagy a hadviselés érdekeit veszélyeztetni nem látszik, a határt átlépő egyénnek megtekintés vagy átvizsgálás után nyomban visszaadni köteles.
[...]
III. Büntető és záró rendelkezések.
9. §
A jelen rendelet 1., 2. és 4. §-ában az útlevélkötelezettség alá eső egyénekre nézve megállapí-tott kötelezettség, továbbá 7. és 8. §-ban megállapímegállapí-tott tilalom megszegésének következmé-nyeit a belügyminister rendelettel szabályozza, Horvát-Szlavonországokban pedig ez iránt a bán tesz megfelelő intézkedéseket.
10. § Ez a rendelet 1915. évi augusztus hó 18-án lép életbe.
Budapest, 1915. évi augusztus hó 14-én.
Gróf Tisza István s. k., m. kir. ministerelnök
Melléklet az 1196. számú irományhoz
A m. kir. minisztérium 1915. évi 2.449. M. E. számú rendelete, egyes térképek, útikönyvek, képes levelezőlapok és ábrázolatok terjesztésének korlátozásáról.
A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912:LXIII.
tc. 7. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
Tilos akár árusítás, akár ingyenes szétosztás, közszemlére kitétel, nyilvános helyen való elhe-lyezés vagy szétküldés útján terjeszteni az Ő Felsége uralkodása alatt álló országok, a Német vagy a Török Birodalom területeiről készült bárminemű olyan térképeket, amelyek 1:50.000 vagy ennél nagyobb lépték-méretű katonai országfelvételek kiadványai, ugyanilyen vagy nél nagyobb lépték-méretű tereprajzok vagy dombortérképek vagy pedig 1:200.000 vagy en-nél nagyobb lépték-méretű közönséges térképek.
Az általános katonai térkép szelvényeit azonban egyes példányokban a katonai földrajzi intézet budapesti bizományosa a fegyveres erő tisztjei és tisztviselői részére ezentúl is kiszol-gáltathatja.
2. §
A m kir. belügyminiszter a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve, esetről-esetre megenged-heti az 1. §-ban említett nyomtatványok beszerzését, ha reájuk állami vagy közgazdasági érdekben halaszhatatlan fontos munkálatok (közlekedési eszközök terve zetei, folyószabályozások, egyéb épít-kezések stb.) céljából vagy hatóságoknál és közvállalatoknál hivatali használat végett van szükség.
3. §
Az 1. §-ban említett területekre vonatkozó és 1:200.000-nél kisebb léptékű térképeket, úti kalauz-füzeteket, útikönyveket és helyleirásokat ezentúl is szabad terjeszteni, de az ilyen nyomtatványokat az ellenséges államokba egyáltalán nem szabad, más idegen államokba pedig csak a m. kir. belügyminisz-ternek a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve esetről-esetre adott engedelmével szabad küldeni.
Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom alól az Ő Felsége uralkodása alatt álló országok te-rületén levő gyógy- és nyaralóhelyek leírásai tekintetében a m. kir. belügyminiszter a m. kir.
honvédelmi miniszterrel egyetértve kivételeket állapíthat meg.
A m. kir. belügyminiszter a honvédelmi miniszternek javaslatára a jelen §. 1. bekezdésében említett nyomtatványok terjesztését korlátolhatja vagy egészen megtilthatja, ha katonai szem-pontból fontos olyan adatot tartalmaznak, amelynek ismerete az ellenségnek hasznára válhatnék.
4. §
Tilos az 1. §-ban meghatározott módon terjeszteni olyan képes levelezőlapot vagy más áb-rázolatot, amely az ő Felsége uralkodása alatt álló országok területén levő s katonai szempont-ból fontos tárgyakat oly részletesen és könnyen felismerhetően tüntet fel, hogy a kémkedést és az ellenség célját szolgáló egyéb felderítést megkönnyíteni nyilvánvalóan alkalmas.
Ilyen katonai szempontból fontos tárgyak lehetnek különösen: vasutak és üzemi berende-zések, katonai célokra szolgáló és katonai épületek és telepek (laktanyák, lőszer-, konzerv- és más gyárak, katonai sütödék, olaj- és gáztartályok, vágóhidak és vágómarhaszállások, hűtő-házak, csikótelepek, stb.) hidak, viaduktok és vízvezetékek.
5. §
Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb bünte-tő rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1912:LXIII. tc. 7. §-ának utolsó bekezdése alapján az ugyanezen törvénycikk 15. §-ában említett közigazgatási hatóságok által két hóna-pig terjedhető elzárással, valamint hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
6. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.
Budapesten, 1915. évi julius hó 11-én.
Gróf Tisza István s. k.
m. kir. miniszterelnök.