25. §
A gyorsított bűnvádi eljárásnak a jelen fejezetben megállapított rögtönbiráskodási szabályai csak akkor nyernek alkalmazást, ha a rögtönbiráskodás kihirdetését az igazságügyminiszter a minisztériumnak az 1912:LXIII. tc. 12. §-ának 4. pontja alapján kiadott rendelete értelmében a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve elrendelte. Ugyanez a rendelet jelöli ki azt a területet és azokat a bűntetteket, amelyekre a rögtönítélő eljárás hatályba lép.
A Bp. szabályait ezekben az ügyekben csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben az alábbi rendelkezésekből más nem következik.
26. §
Ha a minisztériumnak az előbbi §-ban említett rendelete értelmében a rögtönbiráskodás kihirdetése el van rendelve, erről a rögtönítélő eljárás hatályosságának területén azonnal hir-detményt kell közzé tenni.
A hirdetménynek tartalmaznia kell:
1) azoknak a bűntetteknek megjelölését, amelyek miatt, és azt a területet, amelyre a rög-tönbíráskodást elrendelték;
2) azt a felhívást, hogy az ily bűntettek elkövetésétől mindenki óvakodjék, és
3) azt a fi gyelmeztetést, hogy a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó minden olyan egyén, aki a kihirdetés után a megjelölt területen ily bűncselekményt követ el rögtönitélő eljá-rás alá kerül és halállal bűnhődik.
A hirdetményt a kir. törvényszék elnöke bocsátja ki; ugyanő teszi meg a hirdetmény köz-zététele végett szükséges intézkedéseket.
A hirdetményt a rögtönitélő eljárás hatályosságának területén levő mindegyik kir. bíróságnál ki kell függeszteni; továbbá kifüggesztés és a helyben szokásos kihirdetés végett közölni kell a rögtönitélő biróság területén levő közigazgatási hatóságokkal (főszolgabíró, polgármester, rend-őrkapitány) és a községi elöljáróságokkal ezenfelül a közzététel hirlapok útján is történhetik.
27. §
A kir. törvényszék elnöke azonnal kijelöli a rögtönitélő eljárásra hivatott tanács (rögtönitélő biróság) tagjait.
A rögtönitélő biróság az elnökön kivül négy tagból áll. Elnöke a kir. törvényszék elnöke vagy ennek helyettese; tagjait a kir. törvényszék itélőbirái közül kell kijelölni. Ezenkívül a rögtönítélő bírósághoz egy pótbirót és jegyzőkönyvvezetőt kell kirendelni.
Ha a rögtönitélő biróság a kir. törvényszék tagjai sorából meg nem alakítható, a kir. tör-vényszék székhelyén vagy ehhez közel levő kir. járásbíróság itélőbirái is kijelölhetők.
A rögtönitélő biróság tagjául albirót nem szabad kijelölni.
28. §
A kir. ügyészség vezetője azonnal kijelöli a kir. ügyészségnek egy vagy több tagját, aki a rögtönitélő biróság mellett a közvádló tennivalóit ellátja és erről a törvényszék elnökét azonnal értesíti.
Pótmagán vádnak nincs helye.
29. §
A rögtönitélő eljárás kihirdetéséről s a rögtönitélő bíróság és a kir. ügyészség tagjainak kije-löléséről az igazságügyminiszterhez haladéktalanul, ha lehet táviratilag, jelentést kell tenni.
30. §
A terhelt csak akkor állítható a rögtönitélő bíróság elé, ha tetten érték, vagy ha bűnössége minden valószínűség szerint haladéktalanul be fog bizonyulni.
Nem állíthatók a rögtönitélő bíróság elé az elmebetegek, mulékony súlyos betegségben szenvedő egyének, valamint teherben lévő nők felgyógyulásuk előtt.
Ha a terhelt ellen rendes bűnvádi eljárást vagy az I. fejezetben szabályozott gyorsított bűnvá-di eljárást rendelték el, rögtönitélő eljárásnak ugyanazon cselekmény miatt többé nincs helye.
31. §
A rögtönitélő bíróság eljárhat tekintet nélkül a terhelt ellen a rendes bíróság előtt folyó más bűnvádi ügyekre.
A rögtönitélő bíróság a kir. törvényszék területén bármely helyen összeülhet azon a kerü-leten belül, amelyre a rögtönitélő eljárást kihirdették.
32. §
Az eljárásra a cselekmény elkövetésének helye szerint illetékes rögtönitélő bírósággal egyenlően illetékes az a rögtönitélő bíróság, amelynek területén a terheltet kézrekeritették vagy fogva tartják.
Ha az illetékes rögtönitélő bíróság előtt az eljárás megindítása vagy folytatása nehézségbe ütköznék, az ügyben az a rögtönitélő bíróság válik illetékessé, amelyhez a kir. ügyészség fordul.
Az ügy áttételének más illetékes bírósághoz csak a kir. ügyészség indítványára van helye.
33. §
A rögtönitélő eljárás alá tartozó bűncselekménnyel terheltet letartóztatásba kell helyezni és haladéktalanul a kir. ügyészség elé- kell állítani, aki a terheltnek a rögtönitélő bíróság össze-üléséig szükséges fogvatartása iránt intézkedik.
34. §
Mihelyt a rögtönitélő eljárás megindítása szükségessé válik, erről a kir. ügyészség a rögtönitélő bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, aki köteles mindjárt az értesítés beérkezése után a legnagyobb gyorsasággal intézkedni az iránt, hogy a rögtönitélő bíróság összeüljön. A kir.
ügyészség továbbá gondoskodni köteles arról, hogy a rögtönitélő bíróság biztonsága és a ha-lálbüntetés esetleges végrehajtása végett szükséges karhatalom rendelkezésre álljon, és hogy a rögtönbiráskodás megtartására kijelölt helyen a szükséges hivatalos felszerelés készenlétben, egy lelkész, egy orvos és esetleg a hóhér jelen legyen, és hogy ha halálbüntetés mondatnék ki, annak végrehajtását, amennyiben az elitéit kegyelmet nem kapott, semmi se akadályozza.
35. §
Sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő rögtönítélő bíróság előtt és hacsak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le.
A terheltet mindjárt a rögtönitélő bíróság összeülése után ez, elé kell állítani.
A kir. ügyészség kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremtem, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni vagy elővezetésük iránt: is intézkedni.
A rögtönbiráskodás bármely órában és a szabad ég alatt is megtartható.
Az egyes terheltek ellen az eljárás leghosszabb tartama, ideértve az itélethozást, háromszor huszon-négy óra, s ezt a határidőt: attól az időponttól kell számítani, amikor a terheltet a rögtönitélő bíróság elé állították. Ha ez a határidő be nem tartható, amennyiben az I. fejezetben szabályozott gyorsított bűnvádi eljárásnak helye van, ez az eljárás, különben pedig a rendes bűnvádi eljárás, indul meg.
36. §
A rögtönítélő biróság előtt a tárgyalást minden hosszadalmasság kerülésével a Bp. XVIII.
fejezetében foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, amennyiben az aláb-biakban nincs eltérés megállapítva.
A terhelt védőt választhat s e jogáról őt a kir. ügyésznek mindjárt a rögtönitélő eljárás elrendelése után, mindenesetre azonban a rögtönitélő biróság elé állítása előtt fel kell világosí-tania. Ha a terhelt e jogával nem él, vagy ha a választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a biróság hivatalból rendel védőt. Ha e célra a Bp. 55. §-ának megfelelő védő nem áll azonnal rendelkezésre, ügyvédjelölt és más alkalmas jogtudó egyén is kirendelhető.
37. §
A tárgyalás azzal kezdődik, hogy a kir. ügyész a vádirat felolvasása helyett a terhelt ellen fennforgó tényeket előadja.
Az eljárás rendszerint annak a tettnek bizonyítására szorítkozik, amely miatt a rögtönitélő eljárást megindították; az ügyész indítványára azonban kiterjeszthető más oly cselekmények-re is, amelyek rögtönitélő eljárás alá tartoznak, ha ennek következtében a rögtönitélő eljárást meghiúsító késedelemtől tartani nem kell. A terhelt egyéb bűncselekményét fi gyelmen kivül kell hagyni.
A tettestársak és a bűnrészesek kipuhatolását is szem előtt kell ugyan tartani, de e miatt a vádlott ellen az ítélet meghozását és végrehajtását elhalasztani nem szabad.
A bizonyító eljárás befejeztével az ügyész annak eredményét kifejti és indítványát megteszi.
Erre a vádlott és védője felel, és ha az ügyész még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a vádlottat és védőjét illeti.
38. §
Ezután az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja és a vádlottat eltávolittatja, mire a rögtönitélő biróság zárt tanácskozás után határoz.
A rögtönitélő biróság, ha a terheltet a rögtönitélő eljárás alá tartozó valamely bűntettben egyhangúlag bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki.
Oly vádlottra, aki a tett elkövetésekor huszadik életévét még be nem töltötte, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést, ha pedig a vádlott a tett elkövetése-kor életének tizennyolcadik évét nem töltötte be, öt évtől tíz évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni. Ezenkívül a rögtönitélő bíróság, ha a halálbüntetésnek egy vagy több a bün-tetésre legméltóbb egyénen foganatosított végrehajtása a nyugalom és a rend helyreállítására szükséges elrettentő példát már megadta, fontos okokból a kevésbé bűnös részesekre halál-büntetés helyett életfogytig vagy tíztől tizenöt évig terjedhető fegyházhalál-büntetést szabhat ki.
A bün tetés további enyhítése nincs megengedve.
Ha a rögtönitélő eljárás alá tartozó bűntettekre nézve a Bp. 326. §. 1-3. pontjában emlitett valamelyik feltétel forog fenn, a rögtönitélő bíróság a vádlottat ítéletével felmenti.
39. §
Az Ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni.
40. §
A rögtönitélő bíróság határozatai ellen perorvoslatnak – az ujrafelvételt és a jogegység érdeké-ben használható perorvoslatot ide nem értve – nincs helye, és az az ellen bárki által érdeké-benyújtott kegyelmi kérvénynek nincs felfüggesztő hatálya.
Ha a vádlottat halálra ítélték, a rögtönitélő bíróság a Bp. 497. §-ának megfelelő eljárás után azonnal határoz abban a kérdésben, hogy az elítéltet kegyelemre ajánlja-e vagy sem.
Ha a bíróság az elitéltet kegyelemre ajánlandónak nem találta, az ítélet kihirdetése után az elítélt mellé, amennyiben lehetséges, lelkészt ad és a halálra előkészülés végett adott megfelelő határidő letelte után, rendszerint két órán belül, a halálbüntetést rajta végrehajtják.
Ha a rögtönitélő bíróság a halálra ítéltet kegyelemre ajánlandónak találta, a bűnügyi ira-tokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint a kir. ügyészségnek és a bíróságnak véleményével együtt azonnal az igazságügyminiszterhez terjeszti fej. Ha a halálra itélt
kegyel-met nem kapott, ennek kihirdetése után a halálbüntetést az előbbi bekezdésnek megfelelően kell végrehajtani.
41. §
A rögtönitélő biróság által kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását az Ítélet kihirde-tése után azonnal meg kell kezdeni.
Felmentő ítélet hozása esetében annak kihirdetése után a vádlottat, ha a további letartóz-tatását törvényes ok szükségessé nem teszi, azonnal szabadlábra kell helyezni.
42. §
A rögtönitélő eljárásban hozott minden ítéletet jogerőre emelkedése, illetőleg a 40. §. utol-só bekezdése esetében az iratok visszaérkezése után a tárgyalási iratokkal együtt legkésőbb tizennégy nap alatt a kir. főügyészhez kell küldeni, aki az iratok átvizsgálása és a netalán szükséges intézkedések elrendelése után az igazságügy miniszternek jelentést tesz.
Ujrafelvételnek és a jogegység érdekében perorvoslatnak a Bp. szabályai szerint van helye.
43. §
Ha a rögtönitélő biróság az ügyet rögtönbirósági eljárás alá tartozónak nem találja, vagy ha büntető Ítélet csak abból az okból nem hozható, mert egyhangú határozat nem jött létre, vagy ha a terhelt ellen súlyos gyanuokok forognak ugyan fenn arra nézve, hogy a terhére rótt bűncselekményt elkövette, de bűnösségének bizonyítása a törvényes határidőn belül lehetet-len, vagy ha a tárgyalás alatt derül ki, hogy a terhelt a 30. §. második bekezdésében megjelölt valamely állapotban van, végül ha a törvényes határidőn belül ítéletet hozni egyáltalán nem lehet, a rögtönitélő bíróság úgy határoz, hogy további rögtönitélő eljárásnak nincs helye.
A rögtönitélő biróság végzését a vádlottal és a kir. ügyészséggel közli, és az ügyet, ameny-nyiben az első fejezetben szabályozott gyorsított bűnvádi eljárásnak helye van, az erre hivatott bírósághoz, különben pedig a rendes bírósághoz teszi át; egyúttal arról is határoz, vajjon a terhelt továbbra is fogva maradjon-e vagy sem.
44. §
A rögtönitélő biróság előtt tartott tárgyalásról jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, de tartalmát a tárgyalásnak csakis a lényegére kell szorítani. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyv-vezető írja alá.
45. §
A rögtönbiráskodás megszüntetése iránt az igazságügyminiszter intézkedik a belügyminisz-terrel és a honvédelmi miniszbelügyminisz-terrel egyetértve. A rögtönbiráskodás megszüntetését ugyanoly módon ki kell hirdetni, mint elrendelését.
A függőben levő bűnvádi ügyekben, ideértve azokat is, amelyekben már halálos Ítéletet hoz-tak, de azt még végre nem hajtották, a rögtönbiráskodás megszüntetését a terhelt tudtára kell
adni, az ügyet, amennyiben az I. fejezetben szabályozott gyorsított bűnvádi eljárásnak helye van, az erre hivatott bírósághoz, különben pedig a rendes bírósághoz kell áttenni. Az a bíróság, amelyhez az ügyet áttették, úgy jár el, mintha a rögtönitélő eljárás meg sem lett volna indítva.
A kiszabott szabadságvesztésbüntetés végrehajtását a rögtönbiráskodás megszüntetése nem érinti.
Ez a rendelet azonnal hatályba lép.
Budapesten, 1914. évi julius hó 27-én.
Dr. Balogh Jenő s. k.
Melléklet az 1100. számú irományhoz
A m. kir. m inisterium 5.482/M. E. számú rendelete a katonai intézkedések közlésének eltiltásáról.
A m. kir. ministerium Magyarország egész területén
Az osztrák-magyar monarchia két állama fegyveres erejének állásáról, moz dulatairól, erejéről és működéséről, az erődök és erősítvények állapotáról, úgyszintén az e fegyveres erő számá-ra szolgáló fegyverek, hadiszerek és szerelvények mennyiségéről, vagy élelmiszerek hollétéről, mennyiségéről és minőségéről vagy szállításáról a sajtó útján történő közléseket ezennel eltiltja.
Az ily tartalmú közleményeknek sajtó útján való közzétételét az 1878. évi V. tc. 456. §-a (illetve 1912:LXIII. tc. 23. §-a) öt évig terjedhető államfogházzal és nyolcezer koronáig ter-jedhető pénzbüntetéssel sújtja.
Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a közleményekre, amelyek a m. kir. ministerelnökség sajtóosztálya, a horvát-szlavón-dalmát országos kormány elnöksége, vagy a hivatalos lapok útján, – továbbá, amelyek a m. kir; honvédelmi minister a cs. és kir. hadsereg főparancsnok-ság hadisajtószállása vagy a cs. és kir, hadügyministerium sajtóirodája engedélyével jutnak nyilvánosságra.
Ez a rendelet azonnal hatályba lép.
Budapest, 1914. július 27.
Gróf Tisza István s. k.
Melléklet az 1100. számú irományhoz
A m. kir. ministerium 5.483/M. E. számú rendelete az időszaki lapok és más sajtótermékek ellenőrzéséről.
A m. kir. ministe rium az 1912:LXIII. tc. 11. §-a alapján felhatalmazza a m. kir.
igazságügyministert, hogy a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi ministerrel egyetértve egyes, erre okot szolgáltató időszaki, lapoknak és az időszaki lapok közé nem tartozó minden más sajtóterméknek ellenőrzését az 1912:LXIII t.-c. 11. §-ában meghatározott korlátok kö-zött rendelettel szabályozza.
Ez a rendelet azonnal hatályba lép.
Budapest. 1914. július 27.
Gróf Tisza István s. k.