Magyarországi kitekintés

Magyarország kiterjedt egyezményes hálózattal rendelkezik, mely 104 partnerrel teszi lehetővé az adóügyi információcserét²²⁸. 2016. január 1-éig Magyarország 78 állammal kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az első kettős adóztatási egyezményt Ausztriával írta alá Magyarország 1975. február 20-án²²⁹, a legutóbbit Liechtensteinnel 2015.

június 29-én²³⁰.

Az alábbi táblázat tartalmazza, hogy 2016. január 1-jével Magyarországnak mely államokkal áll fenn hatályos és alkalmazható adóegyezménye²³¹:

ORSZÁG ALÁÍRÁS KIHIRDETÉS ALKALMAZÁS

Bosznia és Hercegovina 1985. X. 17. 1988. évi 6. tvr. államelismerés óta Brazília 1986. VII. 20. 1992. évi XXVII. tv. 1991. I. 1.

228 OECD Peer Review Report: Magyarország, 2015.

229 A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény. Kihirdette az 1976. évi 2.

törvényerejű rendelet.

230 A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén tárgyú, Vaduzban 2015. június 29-én aláírt egyezmény. Kihirdette a 2015. évi CL. törvény a Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

231 Adózói tájékoztató Magyarország 2016. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről, NAV; Forrás:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adozoi_tajekoztato_Ma20160105.html (2016.02.24).

83

84

Svédország (öröklés) 1936. XI. 20. 1937. évi XXVI. tc. alkalmazandó Tajpej 2010. IV. 19. 2010. évi CXXXIII. tv. 2011. I. 1.

1. táblázat: Magyarország 2016. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményei, Forrás: NAV Magyarország az elmúlt években számos egyezményt újratárgyalt annak érdekében, hogy azokat összhangba hozza a nemzetközi fejleményekkel és az információcsere bővülő lehetőségeivel. Így tárgyalták újra az elmúlt időszakban a régi amerikai, német, brit, dán, svájci és luxemburgi egyezményünket. Az újratárgyalt egyezmények sorában érdemes említést tenni az elsők között, 2011-ben megújított, Németország és Magyarország között fennálló egyezményről²³². Ez kiváló példája annak, hogy Magyarország egyezményes hálózatában törekszik az információcsere kiszélesítésére.

232 A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény. Kihirdette a 2011. évi LXXXIV. törvény.

85

A korábbi, 1979-es német-magyar kettős adóztatási egyezmény az információcsere kapcsán úgy rendelkezett, hogy „A Szerződő Államok illetékes hatóságai kicserélik az Egyezmény végrehajtásához szükséges tájékoztatásokat. Valamennyi információt, amelyet az egyik Szerződő Állam kapott, titokban kell tartani és csak olyan személyeknek és hatóságoknak (beleértve a bíróságokat és az államigazgatási hatóságokat) lehet hozzáférhetővé tenni, amelyek az Egyezmény hatálya alá eső adók tekintetében a kivetéssel, a beszedéssel, a végrehajtással vagy a bűnüldözéssel vagy a jogorvoslatra vonatkozó határozattal foglalkoznak. Ezek a személyek és hatóságok ezeket a tájékoztatásokat csak ilyen célokra használhatják fel. A tájékoztatásokat nyilvános bírósági eljárásban vagy bírósági határozatban közzétehetik, kivéve, ha az a Szerződő Állam, amely a tájékoztatásokat adta, ez ellen kifogást emelt.”²³³

Ezzel szemben a 2011-es új német-magyar kettős adóztatási egyezmény jelentős előrelépést hoz, amikor kimondja, hogy: „A Szerződő Államok illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy az egyik Szerződő Állam, annak tartománya, politikai alegysége, vagy helyi hatósága által kivetett, bármilyen fajtájú vagy megnevezésű adóra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezések végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatóan fontos információról, amennyiben az ezek alapján való adóztatás nem ellentétes az egyezménnyel. […] Az új egyezmény azt is rögzíti, hogy nincs lehetőség az információszolgáltatás megtagadására kizárólag azért, mert az információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik. Ezzel az egyezmény megteremti a lehetőséget az OECD globális sztenderd szerinti információcserére, mely az „előreláthatóan fontos” információk cseréjét a banktitokra és a tulajdonosi érdekekre tekintet nélkül rendeli alkalmazhatónak.

Magyarország folyamatosan tárgyalásokat folytat újabb kettős adóztatási egyezmények aláírásáról és meglévő egyezményekhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyvek elfogadásáról is. A kétoldalú adóügyi kapcsolatok alakításában az információcsere fontos szerepet játszik, 2008-at követően tárgyalt valamennyi kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk a teljes körű információcserét tartalmazza, amely megtiltja az információ kérése esetén annak

233 A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és vagyonadók területén, Budapesten 1977. év július 18-án aláírt Egyezmény.

86

banktitokra vagy nemzeti érdek hiányára való hivatkozással történő elutasítását. A teljes körű információcsere legújabb bizonyítékai a Bahrein-nel²³⁴, Szaúd-Arábiával²³⁵ és a Liechtensteinnel²³⁶ aláírt egyezmények, és az Üzbegisztánnal aláírt módosító jegyzőkönyv²³⁷, melyek 2016. január 1-ével váltak alkalmazhatóvá. Az egyezmények követik az OECD Modell mintáját, és a banktitokra is kiterjedő teljes körű információcserét tesznek lehetővé²³⁸. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény („Aktv.”) biztosítja, hogy a hazai jogban alkalmazott eljárások a nemzetközi információcsere céljaira is alkalmazhatók legyenek. A magyar hatóság minden olyan információt köteles közölni a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárása keretében megszerezhető²³⁹. A magyar hatóság az információ megszerzése céljából saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély teljesítése érdekében végrehajtana²⁴⁰. Az érintett hatóságok a Magyarországról érkező megkeresésekkel azonos módon kezelik²⁴¹ az egyezményes harmadik országokból érkező megkereséseket.²⁴² Azokban a kérdésekben, melyekről az Aktv. nem rendelkezik, háttérszabályként Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) rendelkezéseit kell alkalmazni²⁴³.

Hazánk számára a jövőre nézve fontos teendő, hogy további egyezmények kerüljenek újratárgyalásra annak érdekében, hogy az egyezmények összhangban legyenek a legújabb információcsere-sztenderddel. Ennek kapcsán kezelni kell azt a helyzetet, hogy az

234 A Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezmény, kihirdette a 2014.

évi XLIX. törvény.

235 A Magyarország Kormánya és a Szaúd-Arábiai Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén aláírt Egyezmény, kihirdette a 2014. évi LII. törvény.

236 A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezmény, kihirdette a 2015.

évi CL. törvény.

237 A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, kihirdette a 2015. évi XXVIII. törvény.

238 A liechtensteini egyezménnyel kapcsolatban lsd. bővebben: BDO Magyarország: Adóelkerülés: záródnak az ajtók, in Adó Online, (2015.11.16).

239 Aktv. 7.§ (1) bekezdés, 43. § (2) bekezdés.

240 Aktv. 7.§ (2) bekezdés.

241 Aktv. 7.§, 43. §.

242 OECD Peer Review Report, 73. o.

243 Indokolás az Aktv. 43. § szakaszához.

87

egyezményekben vállalt kötelezettségek összhangban legyenek hazánk Európai Uniós tagságából eredő kötelezettségeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

88