5. ADÓÜGYI INFORMÁCIÓCSERE EGYEZMÉNYEK 244
7.3 A FATCA értékelése
A FATCA áttörést jelent a nemzetközi adóügyi információcsere és egyúttal a nemzetközi adójog rendszerében. Ahogyan arra Deák Dániel is rámutat, a létrejövő IGA megállapodások eredményeként általánosan elfogadottá válik az, hogy a kifizetők olyan állam hatóságainak teljesítenek adatszolgáltatást, amely állammal adott esetben nem létesítettek nemzetközi jogilag szokásosan elismert módon fiskális nexust343.
A FATCA-szabályozás a nemzetközi adóügyi információcsere sajátos jogi eszköze. Az alapvető rendelkezéseket az Amerikai Egyesült Államok belső joga, azaz a nemzeti adójogszabályok tartalmazzák. Kérdésként merül fel, hogy egy nemzeti jogi rendelkezés hogyan válhat a nemzetközi szinten alkalmazott adóügyi információcsere eszközévé.
A FATCA nemzetközi jogi szempontból egy különleges helyzetet teremt: alapvetően a külföldi pénzügyi intézmények és az IRS között irányoz elő kétoldalú megállapodásokat, melyek közjogi elemeket is tartalmazó magánjogi megállapodások (ezek keretrendszerét az amerikai belső jog határozza meg). A FATCA akkor és azáltal válik a nemzetközi (köz)jog részévé, hogy az IGA megállapodások keretében az államok kétoldalú kormányközi megállapodásokat kötnek az Egyesült Államokkal, mely kormányközi megállapodások a nemzetközi szerződésekre vonatkozó jog szerint érvényesülnek. A FATCA szabályozás is
343 Deák (2015), 36. o.
116
kiváló példa arra, hogy a nemzetközi adójogot nem lehet szűk értelemben, a nemzeti jogtól elválasztva meghatározni.
A FATCA-szabályozás megalkotása és a szabályozásnak való megfelelés szándéka jelentős változásokat hozott a banktitok intézményében, és ehhez kapcsolódóan az információcsere és az adóelkerülés elleni küzdelem terén. Bár a jogalkalmazás jogi szempontból minden esetben a kétoldalú egyezményeken alapul, a FATCA az azonos keretrendszer miatt egy világszinten egységes információcsere-rendszer kialakulását segíti elő.
A FATCA egy innovatív és hatékony eszköz344, mely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Az innovatív jelleg megmutatkozik abban, hogy a FATCA szerinti forrásadó-kötelezettség más jogi eszközökhöz képest jóval szélesebb körű: a pénzügyi befektetésekből származó bevételekre is kiterjed, ideértve az értékesítésből származó bruttó bevételeket. A jelentéstételi kötelezettség vonatkozik valamennyi számlára, függetlenül attól, hogy a jövedelem amerikai forrásból származik-e. A jelentéstételi kötelezettség a külföldi intézmények által vezetett számlákat is terheli, ha a tőke több, mint 10%-a egy amerikai személy tulajdonában van.345
A FATCA abból a szempontból is innovatív, hogy a rendszer bevezetését megelőzően megnyitott bankszámlák esetében is előírja a jelentéstételi kötelezettséget. Az amerikai kincstár részletes iránymutatást adott ki arra nézve, hogy hogyan kell e kötelezettségnek megfelelni.346 A szabályozás további újdonsága, hogy a FATCA megfeleléshez az FFI-k nem támaszkodhatnak kizárólag az ügyféltől kapott dokumentációra. Ha gyanú merül fel arra, hogy amerikai tulajdonos van, akkor kiegészítő intézkedéseket kell tenni.347
A FATCA előnyös tulajdonságai mellett számos hátránnyal is rendelkezik. A kritikusok348 rámutatnak arra, hogy a FATCA szabályozásnak megfelelés meglehetősen nagy anyagi és adminisztrációs terhet jelent az Európai Unió területén működő gazdasági szereplőknek, ennek költségeit egy-egy vállalatcsoport szintjén 1-2 milliárd euróra becsülik. A FATCA
344 Blank-Mason (2014), 1246. o.
345 Oberson (2015), 156. o.
346 Tello (2014), 92. o.
347 Morse, S.: Ask for Help, Uncle Sam: The Future of Global Tax Reporting, 57 Villanova Law Review, 2012, 536. o.
348 http://epa.oszk.hu/02600/02687/00006/pdf/EPA02687_jogi_tanulmanyok_2014_338-348.pdf (2016.02.24).
117
szabályok megtartása sokszor a nemzeti jogszabályokba is beleütközik.349 Különösen a kormányközi megállapodások megjelenését megelőzően sokan feltették a kérdést, hogy az amerikai jog alapján egyoldalúan megállapított kötelezettségeket miért kell a külföldi pénzügyi intézményeknek alkalmazniuk. Az, hogy a kifizetői feladatokat a belföldi illetőségű partner látja el, a gyakorlatban több problémát felvet350. Egyrészt gondot okozhat az, hogy a külföldi nem léphet jogokkal felruházott ügyfél státusába a forrásországban, mivel a hazai jog – kényelmi okokból – kényszerhelyettesítést hajt végre, és a belföldi partnert lépteti be az adóhatósághoz fűződő jogviszonyba a külföldi személy helyett351. Másrészt diszkriminatív lehet az, hogy a külföldi nem úgy adózik, mint a belföldi összehasonlítható helyzetben. A FATCA kétségtelenül nagy előrelépést jelent, hiszen egy új globális információcsere sztenderd valamennyi lényeges elemét tartalmazza. A FATCA megelőzte a multilaterális információcsere irányába tett erőfeszítéseket, és segítheti az EU-n belüli együttműködést.
A FATCA jövőjét illetően számos kérdés is felmerül. Ahhoz, hogy a FATCA globális sztenderddé váljon, fontos az, hogy a szabályozást valamennyi fontos pénzügyi központra kiterjesszék. Az is elengedhetetlen, hogy a szabályozást egységes és hatékony módon alkalmazzák, és ne legyenek egyenlőtlenségek az egyes országok között.
A viszonosság megteremtése szintén kulcskérdés. Az IGA 1 Modellhez kapcsolódóan merült fel annak igénye, hogy az USA ugyanolyan jelentéstételi kötelezettséget biztosítson az IGA partnerek irányában, mint amilyet maga is elvár szerződéses partnereitől. Kérdés az, hogy az USA jelenlegi nemzeti szabályai mennyiben felelnek meg ennek a kritériumnak. Az USA jelenleg szerződéses partnereivel és a CMAAT tagjaival cserél információt. Ezekben az esetekben rendszerint az amerikai kifizető gyűjti össze a szükséges adatokat, köztük a haszonhúzó nevét, a kifizetés összegét, a jövedelem típusát és a levont adókat.352 Nincs ugyanakkor egységes módszer a szerződéses partnereknek történő adattovábbításra, és az államok eltérő belső szabályai is akadályozhatják a haszonhúzóra vonatkozó információk megszerzését353. A problémák feloldására folyamatosan tesznek erőfeszítéseket, de rendkívül nagy a politikai ellenállás és az amerikai pénzügyi intézmények ellenkezése.
349 Siklósiné (2013).
350 Lsd. Deák (2015), 36. o.
351 Az adózói jogokkal kapcsolatos visszásságokról a 12. fejezetben lesz szó részletesen.
352 Tello (2014), 95. o.
353 Pl. egyes államok belső jog nem követeli meg a tulajdonosi információk közlését a társaságok esetében, ami nehezíti az információszerzést és –átadást. Ennek kitűnő példája Delaware.
118 7.4Magyarországi kitekintés
Az Egyesült Államok 2012. november 8-án kiadott sajtóközleménye Magyarországot azon országok között említette, amelyekkel az Egyesült Államok aktív párbeszédet folytat a kormányközi megállapodás megkötése érdekében. A FATCA szabályok végrehajtásáról szóló kormányközi megállapodás létrehozására a 137/2012. (XI. 16.) ME határozat adott felhatalmazást Magyarország számára.
A két ország képviselői 2013. október 24-én fogadták el a FATCA szabályok végrehajtásáról szóló kormányközi egyezmény szövegét. A vonatkozó megállapodást a 2014. évi XIX.
törvény354 („FATCA Megállapodás”) hirdette ki, mely tartalmazza az Egyesült Államok és Magyarország közötti információcsere tartalmi elemeit. Az egyezmény a kölcsönösséget feltételező IGA 1 Modellnek megfelelően született meg.
A megállapodás értelmében nem közvetlenül a pénzügyi intézmények, hanem az illetékes magyar hatóság továbbítja az automatikus információcsere keretében az intézményektől beérkezett adatokat az amerikai adóhatóság felé, és viszont is kap adatokat. Az automatikus információcsere éves gyakorisággal történik, és a FATCA Megállapodás pontosan meghatározza az átadás tárgyát képező adatok körét355. Azon pénzintézetek felé menő kifizetések esetében, amelyek nem szolgáltatnak adatot az amerikai illetőségű ügyfeleik számláiról, 30%-os forrásadót vonnak le.
A FATCA Megállapodás mellett szükség volt a hazai jogszabályi környezet módosítására is, hogy a pénzügyi intézmények képesek legyenek megfelelni a FATCA rendelkezéseinek. Erre tekintettel az Aktv. tartalmazza a FATCA szabályok legfontosabb eljárási vonatkozásait, így a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények bejelentkezésének szabályait, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó egyes eljárási szabályokat356. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás szerinti
354 a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény.
355 Lsd. FATCA Megállapodás, 2. Cikk; Információgyűjtési és információcsere kötelezettségek a Jelentendő Számlák tekintetében.
356 Aktv. 43/A § - 43/F §.
119
adatszolgáltatási kötelezettségeket357 az adóévet követő év június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.
Az állami adóhatóság a FATCA Megállapodás szerinti automatikus információcserét a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények adatszolgáltatása alapján legkésőbb az adóévet követő év szeptember 30. napjáig teljesíti. Az adóhatóság a FATCA szerinti automatikus adatcsere teljesítéséről az adóévet követő év október 20-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére.
A FATCA Megállapodás alkalmazásához szükséges rendelkezéseket hazánk beépítette a belső jogba, a jogszabályi környezet megfelel a nemzetközi szerződésben vállalt követelményeknek. A gyakorlat kisebb módosítást igényelhet a pénzügyi intézmények jelentéstételi kötelezettségének egyszerűsítése érdekében.
357 A FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont értelmében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: a) meghatározza az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlákat, és azokkal kapcsolatban a 2. cikk 2(a) albekezdésében meghatározott információkról a 3. Cikkben meghatározott módon és időpontban évente jelentést tesz a Magyar Illetékes Hatóság részére; b) 2015-öt és 2016-ot illetően évente jelentést tesz a Magyar Illetékes Hatóság részére minden Nem Résztvevő Pénzügyi Intézmény nevéről, amelyek részére kifizetést teljesített, és ezen kifizetések összesített összegéről […].
120