A Rubik-egyezmények értékelése

A Rubik-egyezmények egy sajátos kompromisszumot jelentenek, mivel biztosítják egyfelől az adózó anonimitását, másfelől az illetőség országában az adókötelezettség teljesítését. Az ennek érdekében kialakított forrásadó-rendszer alkalmazási köre széles, mivel szinte minden befektetésből származó jövedelemre kiterjed. A forrásadó vonatkozik azokra a köztes szervezetekre is, amelyeket a magánszemély haszonhúzók adókötelezettségeinek elkerülésére építenek be egyes struktúrákba. A Rubik-modell pénzügyi szempontból rendkívül előnyös,

307 Weidmann M./Suter C.: Sicherstellung des Abkommenszwecks, 2012, 127. o.

308 Oberson (2015), 148. o.

309 Lsd. a Svájc és az Egyesült Királyság közötti Rubik-egyezmény 34. cikkét.

310 Oberson (2015), 148. o.

107

mivel közvetlen adóbevétel-átutalást jelent az illetőség országa számára.³¹¹ Ahogyan arra Deák Dániel³¹² is rávilágít, ha egy a befektető illetősége szerinti ország igényt tart a svájci bankszámlák útján realizált adóbevételekre, akkor kész lehet elfogadni a Rubik-modellben foglalt forrásadóztatás eszközét, mivel ezáltal biztos adóbevételhez juthat. Egyéb eszközzel az adóbevételek realizálása jelentős nehézségekbe ütközik.

A Rubik-egyezményeket mindemellett számos vita övezi. A svájci kritikusok elsősorban az egyezmények bonyolultságát és a kifizetőket terhelő magas költségeket kifogásolják. A hatékony megvalósítás érdekében a forrásadónak a különböző befektetésből származó jövedelmeknél meg kell egyeznie az illetőség országának adóterhével, amihez a kifizetőnek megfelelően be kell azonosítania az adott jövedelemtípust, és ennek megfelelően kell alkalmaznia a vonatkozó forrásadót. Ez súlyos terheket ró a kifizetőkre.

A kritikusok véleménye Svájcon kívül is megosztott. Vannak, akik üdvözölték a rendszert³¹³, vannak, akik kifejezetten ellenzik³¹⁴. Az Európai Bizottság a Rubik-modellt kifejezetten ellenzi, azt tiltott állami támogatásnak tartja³¹⁵. Többen rámutattak a rendszerben rejlő kiskapukra.³¹⁶ Egyes szerzők szerint³¹⁷ a Rubik-egyezményekben alkalmazott forrásadó-modell átmenetet jelenthet az automatikus információcsere felé, és lehetőséget jelenthet azon államok részére, melyek nem készültek fel egy bonyolult automatikus információcsere-rendszer alkalmazására. Ilyen tekintetben egy egységes mértékű forrásadót javasolnak, a Megtakarítási Irányelvben foglalt átmeneti időszakhoz (jelenleg 35%-os egységes forrásadó), vagy a FATCA rendszeréhez (30%-os forrásadó) hasonlóan.

311 Oberson (2015), 149. o.

312 Deák Dániel: Lepaktálás Svájccal: „A kormány egy újabb civilizációs küszöböt lépett át”, In: HVG, 2013.01.17., Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130117_Lepaktalas_Svajccal_A_kormany_egy_ujabb (2016.10.31.) Deák az EU célkitűzésekkel összhangban ellenzi a Rubik-modell alkalmazását.

313 Rivolta, A.: New Switzerland-Germany and Switzerland-UK Agreements? Does Anyone Offer More than Switzerland?, Bulletin for International Taxation, 2012, 138. o.

314 Pistone, Pasquale: Exchange of Information and Rubik Agreements: The Perspective of an EU Academic, Bulletin for International Taxation, 2013, 216. o. -

315 Lsd. Algirdas Semeta adóügyi biztos dán elnökséghez címzett, 2012. március 5-i levelét, melyben nyomás alá helyezte a tagállamokat az automatikus adóügyi információcserére törekvő uniós politikával ellentétes Rubik-megállapodásoktól való távolmaradás érdekében. Hivatkozza Deák Dániel: Lepaktálás Svájccal: „A kormány egy újabb civilizációs küszöböt lépett át”, In: HVG, 2013.01.17., Forrás:

http://hvg.hu/gazdasag/20130117_Lepaktalas_Svajccal_A_kormany_egy_ujabb (2016.10.31.)

316 Perdelwitz, A., The New Tax Agreement between Germany and Switzerland - Milestone or Selling of Indulgencies? European Taxation, 2011, 496. o.

317 Oberson (2015), 149. o.

108

A Rubik-egyezmények megítélése kapcsán egyetértek Deák Dániel azon álláspontjával, miszerint a Rubik-megállapodások a nemzetközi adójog fejlődése szempontjából egyáltalán nem előnyösek. A korrupció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépés, az állami bevételek biztosítása és az EU versenyképessége is azt követelik meg, hogy a bankszámlákkal kapcsolatos adathozzáférésben ne legyenek különutak. A Rubik-egyezmények alkalmazása mindenképpen akadályozza az átláthatóságot, és káros amiatt is, mert egy sajátos adóamnesztiát valósít meg: a múlt rendezése révén a modell lehetőséget teremt a meglévő illegális, azaz az adózás elől elvont jövedelmekből származó betétek legalizálására³¹⁸.A globális automatikus információcsere irányába történő elmozdulás azt eredményezi, hogy a Rubik-modell hosszú távon nem fenntartható. Az egységes forrásadó alkalmazása nem megoldás, mivel lényeges egyenlőtlenségeket teremt a magas és az alacsony jövedelemadó-mértéket alkalmazó államok között. Ilyen különbség Európán belül is erősen érzékelhető a nyugat-európai és a kelet-európai országok között.

A nemzetközi nyomás hatására Svájc 2012 áprilisában úgy döntött, hogy a kettős adóztatási egyezményekben és TIEA megállapodásokban alkalmazza az automatikus információcsere nemzetközi sztenderdjét³¹⁹. Ezt követően, 2013. október 13-án aláírta az adóügyi együttműködésről szóló Multilaterális Egyezményt, és folyamatosan újítja meg egyezményes hálózatát az információcsere-rendelkezések kibővítésével³²⁰. Svájc számos adóügyi információcsere egyezményt is kötött az elmúlt években³²¹. Ezek a változások mind abba az irányba mutatnak, hogy a Rubik-modell hosszú távon elveszti jelentőségét.

6.7Magyarországi kitekintés

Magyarországon a 140/2012. (XI. 28.) ME határozat tartalmazott tárgyalási felhatalmazást arra, hogy hazánk a brit-svájci és az osztrák-svájci megállapodáshoz hasonló Rubik-egyezményt kössön Svájccal.

318 Lsd. Deák (2015), 39. o.

319 Global Daily Tax News, 2015.08.13.

320 Ennek kiváló példája az új magyar-svájci kettős adóztatási egyezmény, mely kiegészült egy információcsere-cikkel.

321 Svájc 2015. augusztus 10-én Belize-zel írt alá információcsere egyezményt, mely a kilencedik volt a svájci TIEA egyezmények sorában. A Jersey-vel, Guernsey-vel és a Man-szigetekkel korábban aláírt információcsere egyezmények 2015. január 1-étől alkalmazandók. Az Andorrával, Greenland-dal, San Marinoval és a Seychelles szigetekkel aláírt TIEA egyezmények 2015. júliusában léptek hatályba, és 2016. január 1-től alkalmazandók.

Forrás: Global Daily Tax News, 2015.08.13.

109

Ahogyan arról volt szó, a hasonló elvekre épülő német-svájci egyezményt a német parlament az adóamnesztia körül kialakult politikai vita miatt nem erősítette meg. Továbbá, 2013 tavaszán Svájc arról adott tájékoztatást, hogy meg akar felelni a kérésre történő információcsere nemzetközi sztenderdjének, és az új sztenderd, az automatikus információcsere kidolgozásában is részt vesz.³²² A banktitok fennmaradására épülő Rubik-modell az automatikus információcsere-rendszerrel ugyanakkor nem összeegyeztethető. A fentiek hatására a magyar-svájci Rubik-egyezményre irányuló magyar tárgyalások jelentőségüket veszítették.

Fontos arról is említést tenni, hogy 2012-ben újratárgyalták a Magyarország és Svájc között korábban hatályban lévő kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Az 1981-ben aláírt korábbi megállapodás még nem biztosította az adóhatóságok közötti információcserét, Svájc a nemzetközi nyomásnak engedve hajlandó volt a banktitok intézményét részlegesen feladva az egyezménybe foglalni a banki információk kérésre történő cseréjére lehetőséget adó rendelkezést.³²³ A 2013-ban elfogadott egyezmény mára hatályba lépett, és jelenleg is alkalmazandó.

322 Siklósiné (2013).

323 Siklósiné (2013).

110 7.FATCA

Az Amerikai Egyesült Államok Svájccal ellentétben a banktitok szabályok fellazításában volt érdekelt. Ennek mozgatórugója az volt, hogy az Amerikai Egyesült Államok több milliárd dolláros adóbevétel-kiesést szenvedett el évente az offshore adóelkerülésnek köszönhetően.³²⁴ Az offshore adóelkerülés működőképessége sok esetben az offshore országok szigorú banktitok szabályaira volt visszavezethető. Az adóelkerülés visszaszorítására ezért az Egyesült Államok egy sajátos külön utas megoldást dolgozott ki, és 2010. március 18-án elfogadta a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló törvényt („FATCA”). A FATCA szabályozás jelentéstételi rendszert vezetett be a pénzügyi intézmények számára, meghatározott számlák vonatkozásában.

Az irányadó szabályokat az Amerikai Egyesült Államok Adókódexe („IRC”, „Internal Revenue Code”, 1471-1474. cikkek) tartalmazza. A FATCA végrehajtási szabályai 2013 februárjában jelentek meg, és 2014. július 1-jétől fokozatosan léptek hatályba. Elsőként a 2013. december 31-i állapotról kell információt szolgáltatni, 2015 szeptemberében.³²⁵

A FATCA szabályozás bevezetését megelőzően már voltak kísérletek az offshore adóelkerülés visszaszorítására. Ahogyan azt a történeti részben említettük, 2001-től a pénzügyi intézmények ún. „Qualified Intermediary (QI)” megállapodást köthettek az amerikai adóhatósággal („IRS”, „Internal Revenue Service”). Ennek értelmében a nem amerikai pénzügyi intézmények vállalták, hogy információkat gyűjtenek az Egyesült Államokban befektető személyekről, vizsgálva azt, hogy amerikainak minősülnek vagy sem, és ha nem amerikaiak, akkor jogosultak-e forrásadó csökkentésre.³²⁶ A QI megállapodások alapján a külföldi pénzügyi intézmények azonosították amerikai ügyfeleiket, de nem kellett jelentést tenniük a nem amerikai ügyfelek (köztük társaságok) azonosító adatairól, ha megbizonyosodtak arról, hogy az amerikai forrásból származó jövedelmük után megfelelő mértékű forrásadót vontak le.³²⁷

324Blank J.-Mason R.: Exporting FATCA, Law and Economics Research Paper Series, Working Paper n. 14-05, 2014, 1245. o.

325 Siklósiné (2013).

326 Grinberg, I: The Battle Over Taxing Offshore Accounts, 60 UCLA Law Review, 2012, 16. o.

327 Blank-Mason: (2014), 1245. o.

111

A QI rendszer ugyanakkor nem volt alkalmas az offshore adóelkerülés visszaszorítására.

Több bankról, így az LGT-ről és az UBS-ről is kiderült, hogy amerikai ügyfeleket segítettek jövedelmeik külföldi bankszámlákon történő elrejtésében. Az LGT esetén több száz olyan számlát találtak, amely amerikai személyekhez fűződött.³²⁸ Az UBS botrány következtében az UBS több mint 4000 amerikai számlatulajdonos nevét fedte fel. Az amerikai hatóságok ezt követően további külföldi pénzügyi intézményt is vizsgálat alá vontak. A FATCA szabályozás a QI rendszer hiányosságait igyekezett kiküszöbölni.