11. AZ EURÓPAI ADÓJOG ÉS AZ INFORMÁCIÓCSERE 1 Az európai adójog fogalma
11.4 A Közigazgatási Együttm ű ködési Irányelv
11.4.3 A közigazgatási együttm ű ködés formái
A Közigazgatási Együttműködési Irányelv három típusú információcserét ismer:
megkeresésre, spontán és automatikusan. Nincs hierarchia az egyes információcsere módok között, és mindegyik eltérő igények kielégítésére szolgál. Míg a megkeresésre történő és a spontán információcsere egyes különös eseteket érintenek, az automatikus információcsere absztrakt helyzetekre vonatkozik.546
Az információcsere folyamatának elősegítésére sztenderd formanyomtatványokat és egységes számítógépes formátumokat ír elő az irányelv. Az 5. cikk szerinti, információ iránti megkereséseket, valamint a 7. cikk szerinti vonatkozó válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér információ iránti kérelmeket, a kérés teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását - amennyiben lehetséges – az előírt formanyomtatványok felhasználásával kell
543 DAC, 18. cikk, 3. bekezdés.
544 DAC, 4. cikk, 2. bekezdés.
545 DAC, 4. cikk, 6. bekezdés.
546 Gabert, I., Council Directive 2011/16/EU on Administrative Cooperation in the Field of Taxation, European Taxation, 343. o.
177
megküldeni.547 Ugyanez vonatkozik a spontán információcserére.548 Az automatikus információcsere során számítógépes formátumokat kell alkalmazni.549 Az irányelv szerint közölt információkat lehetőleg elektronikus úton550, a CCN-hálózat551 felhasználásával kell továbbítani.552
Megkeresésre történő információcsere
A Közigazgatási Együttműködési Irányelv 5. cikkével összhangban a megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére az 1. cikk (1) bekezdésében említett minden olyan információt közöl a megkereső hatósággal, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez. A megkeresésnek meg kell felelnie az „előreláthatóan fontos” sztenderdnek, mely tiltja az „adathalászatot” is.
A megkeresésre irányuló sztenderd formanyomtatványnak elegendő információt kell tartalmaznia, így többek között a) a vizsgálat alatt álló személy személyazonosságát, és b) azt az adózási célt, amely a megkeresést indokolja. Amennyiben ismert, összhangban a nemzetközi fejlődéssel, a megkereső hatóság annak a személynek a nevét és címét is közölheti, akiről úgy gondolja, hogy az érintett információk birtokában van. Úgyszintén, olyan adatokat is megadhat, amelyek segíthetik a megkeresett hatóságot az információk megszerzésében.553 Ez a szabály megegyezik az OECD Modell 26. Cikke szerinti megkeresésre történő információcsere sztenderdjével.
Ha az említett feltételek teljesülnek, a megkeresett állam köteles a megkeresést teljesíteni, kivéve, ha megtagadási ok áll fenn. A megkeresett államnak az információk beszerzése során ugyanazokat az eljárásokat kell követnie, melyeket akkor alkalmazna, ha saját kezdeményezésre vagy saját hatóságának megkeresésére járna el.554 A megkeresett hatóság akkor is köteles teljesíteni a megkeresést, ha az információra saját adóztatási céljaira nincs
547 DAC, 20. cikk, 1. bekezdés.
548 DAC, 20. cikk, 3. bekezdés.
549 DAC, 20. cikk, 4. bekezdés.
550 Az „elektronikus úton” kifejezés az irányelv alkalmazásában: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával.
551 A „CCN-hálózat” az irányelv alkalmazásában: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület.
552 DAC, 21. cikk.
553 DAC, 20. cikk, 2. bekezdés.
554 DAC, 6. cikk, 3. bekezdés.
178
szüksége.555 Ha a nemzeti jogszabályokkal nem ellentétes, akkor eredeti dokumentumokat is szolgáltatnia kell.556
A megkeresett hatóságnak a lehető leggyorsabban kell a megkeresést teljesítenie, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított 6 hónapon belül.557 Ha az információ már a megkeresett hatóság birtokában van, akkor ez a határidő 2 hónap.
Spontán információcsere
A spontán információcsere esetén nincs szükség más állam megkeresésére. Az államok a kölcsönös közigazgatási együttműködés e formájával segítik egymást az adócsalás és az adóelkerülés megakadályozása érdekében. A spontán információcsere lehet kötelező vagy önkéntes.558
A Közigazgatási Együttműködési Irányelv 9. cikk 1. bekezdése értelmében egy tagállam öt esetben köteles előzetes megkeresés nélkül információt közölni a másik tagállammal. Az öt eset a következő:
g) egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának oka van feltételezni, hogy a másik tagállamban adóbevétel-kiesés következhet be; ez a kötelezettség akkor áll fenn, ha
„megalapozott gyanú” áll fenn, vagyis az információt nem kell igazolni vagy bizonyítani.559 Az „adóbevétel-kiesés” alatt a másik tagállamban bekövetkező indokolatlan adómegtakarítást kell érteni.560
h) egy adózó olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adónövekedéssel vagy adókötelezettség keletkezésével jár;
i) az egyik tagállambeli adózó és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül bonyolít egymás között gazdasági kapcsolatokat oly módon, hogy egyik vagy másik vagy mindkét tagállamban adómegtakarítás keletkezhet; ez a szabály a
555 DAC, 18. cikk, 1. bekezdés.
556 DAC, 6. cikk, 3. bekezdés.
557 DAC, 7. cikk, 1. bekezdés.
558 Munoz Forner (2013), 268. o.
559 Terra-Wattel (2012), 424. o.
560 C-420/98 W.N. eset, EBHT 2000 I-02847, 22-24. pontok.
179
gyakorlatban az adóegyezmények mesterséges holding struktúrákon, vagy közbeiktatott
„conduit” eszközök segítségével történő kihasználása esetén fordulhat elő,
j) egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának oka van feltételezni, hogy a vállalkozáscsoportokon belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet; ez az esetkör leginkább a transzferár-ügyeket érinti, amikor az egyik tagállamban a szokásos piaci árat úgy módosítják, hogy az nincs összhangban az „arm’s length” elvvel,
k) az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy másik tagállamnak továbbított információ olyan adatokhoz juttatta az utóbbi tagállamot, amely fontos lehet az előbbi tagállambeli adókötelezettség megállapításának szempontjából.
A fentieken túl a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai minden olyan tudomásukra jutott információt spontán információcsere keretében közölhetnek egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amely az utóbbi számára hasznos lehet.561
Az információcserének van egy időbeli korlátja. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak a lehető legrövidebb időn belül kell az érintett információt továbbítaniuk, de legkésőbb attól számított egy hónapon belül, hogy az információ a tudomásukra jutott.562 Automatikus információcsere563
A Közigazgatási Együttműködési Irányelv rendkívüli előrelépést jelent abban, hogy egyes jövedelemfajtákra bevezeti az automatikus információcserét.564 Az irányelv preambuluma565 rögzíti, hogy az automatikus információcsere az adókijátszás és az adócsalás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, amelynek uniós szintű alkalmazását fokozatosan, lépésről lépésre kell kiterjeszteni.
Az automatikus információcsere az irányelv megfogalmazásában más tagállamban illetékességgel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes
561 DAC, 9. cikk, 2. bekezdés.
562 DAC, 10. cikk, 1. bekezdés.
563Őry Tamás: Automatikus adóügyi információcsere az Európai Unióban; in Adó Online, 2015.05.21.
564 Schilcher/Spies (2013), 215. o.
565 DAC preambulum, 10. bekezdés.
180
megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlését jelenti az adott személy illetékessége szerinti tagállammal566.
A kötelező automatikus információcsere első körben 2015. január 1-től, öt jövedelemtípusra terjed ki, melyek a következők567:
l) a munkaviszonyból származó jövedelem;
m) a vezető tisztségviselők tiszteletdíja;
n) az olyan életbiztosítási formák, melyekre az egyéb uniós jogszabályok (pl. a megtakarítási irányelv) alapján végzett információcsere hatálya nem terjed ki;
o) a nyugdíjjövedelem; valamint p) az ingatlanból származó jövedelem.
Az információcsere tárgyát képező információnak „rendelkezésre kell állnia”, ami azt jelenti, hogy az átadó tagállam adónyilvántartásaiban elérhetőnek, az információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló nemzeti eljárásokkal összhangban pedig visszakereshetőnek kell lennie.568A szakirodalom szerint ez jelentős eltérésekhez vezethet a tagállamok között.569 A tagállamoknak 2014. január 1-éig kellett tájékoztatniuk a Bizottságot arról, hogy esetükben mely információk érhetők el, és ezt követően a változásokat is jelenteniük kell.570 Továbbá, a tagállamoknak jelezniük kell, ha nem kívánnak információt kapni egyes jövedelemfajtákról, vagy bizonyos összeghatár alatt. Ezekben az esetekben a többi tagállam nem köteles automatikusan információt szolgáltatni. Azért, hogy a tagállamokat ösztönözzék az információk átadására, a Közigazgatási Együttműködési Irányelv kimondja, hogy ha egy tagállam egyetlen olyan jövedelemfajtáról sem tájékoztatja a Bizottságot, amely tekintetében információkkal rendelkezik, akkor feltételezhető róla, hogy nem kíván automatikusan információkat kapni.571
566 DAC, 3. cikk 9. pont.
567 DAC, 8. cikk, lsd. még Siklósiné (2013).
568 DAC, 3.cikk, 9. bekezdés.
569 Schilcher-Spies (2013), 215. o., Terra-Wattel (2012), 831. o.
570 DAC, 8. cikk, 2. bekezdés.
571 DAC, 8. cikk, 3 bekezdés.
181
Az információátadásra évente legalább egyszer, a tagállamban érvényes adóév végétől számított hat hónapon belül kerül sor. Az információcserét a Bizottság által elfogadott, egységes számítógépes formátum572 használatával kell bonyolítani, mely a Megtakarítási Irányelv alapján kialakított, már létező számítógépes formátumon alapszik573.