8. A MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNY (CMAAT)
8.8 Aláírás, hatálybalépés és fenntartások .1 Aláírás
2010 óta a CMAAT nemcsak az Európa Tanács és az OECD tagjai számára, hanem valamennyi állam számára nyitva áll aláírásra. A CMAAT elfogadása szempontjából az államok három csoportba oszthatók: 1. azok az államok, melyek résztvevői voltak az eredeti egyezménynek: ezek az államok hozzájárulást követően a 2010-es Jegyzőkönyvnek is
393 CMAAT, 24. cikk, 4. bekezdés.
394 CMAAT, 24. cikk, 5. bekezdés.
395 CMAAT Kommentár a 24. cikkhez, 266. pont.
396 CMAAT, 27. cikk, 2. bekezdés.
129
részesévé váltak; 2. az Európa Tanács és az OECD azon tagországai, melyek az eredeti egyezménynek nem voltak résztvevői: nekik a 2010-es Jegyzőkönyvvel módosított CMAAT-ot kell ratifikálniuk, ha résztvevő állammá kívánnak válni; 3. nem Európa Tanács, illetve nem OECD tagországok: nekik meghívást kell kapniuk az aláírás érdekében, és ratifikálniuk kell a CMAAT-ot397.
8.8.2Hatálybalépés
Az eredeti CMAAT azon időpontot követő három hónapos periódus eltelte utáni hónap első napján lépett hatályba, amikor öt állam kifejezte azon szándékát, hogy kötve tekinti magát az egyezményhez398. Ahogyan arról már volt szó, az eredeti egyezmény 1988. januárjában nyílt meg aláírásra az Európa Tanács és az OECD tagjai számára.
A 2010-es Jegyzőkönyvvel módosított CMAAT a ratifikációs okmány valamely Letéteményesnél történő letétbe helyezését követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lépett hatályba.
A CMAAT alkalmazhatóságának időpontja tárgytól függően változik. Polgári adójogi kérdésekben az Egyezmény csak jövőbeni adóévekre vonatkozik, ahol pedig nincs adóév, ott azokra az adókötelezettségekre, amelyek az egyezmény hatálybalépését követő év január 1-jén vagy azt követően merültek fel. Az államok kölcsönösen megállapodhatnak arról, hogy alkalmazzák a CMAAT-ot a korábbi adóévekre vagy adókötelezettségekre vonatkozó közigazgatási együttműködésre399. Büntetőügyekben a CMAAT a hatálybalépést követően azonnal alkalmazandó, korábbi adóévekre és adókötelezettségekre vonatkozóan is.400 A CMAAT ilyenkor múltbeli adóévekre is kiterjed, kivéve, ha egy állam fenntartást tesz.
8.8.3Fenntartások
Bármely állam jogosult a CMAAT-ban részletesen meghatározott fenntartási rendszer keretei között saját igényeihez alakítani az egyezményben vállalt kötelezettségeit. A fenntartási rendszer révén az államok az együttműködés egyes formáira, vagy bizonyos adónemekre szűkíthetik a segítségnyújtást. Erre azért van szükség, hogy ne zárják ki a CMAAT
397 CMAAT, 28. cikk, 5. bekezdés.
398 CMAAT, 28. cikk, 1. bekezdés.
399 CMAAT, 28. cikk, 6. bekezdés (2010).
400 CMAAT, 28. cikk, 7. bekezdés (2010).
130
alkalmazásából azokat az államokat, melyek gyakorlati, alkotmányos, vagy politikai okokból az együttműködés egyes formáiban nem tudnak részt venni.401
A fenntartásokat az aláírás, vagy a ratifikációs okmány letétbehelyezésének időpontjában kell közölni annak érdekében, hogy azok a CMAAT A), B) vagy C) Mellékletébe bekerüljenek.
Fenntartást egyebekben bármely későbbi időpontban is lehet tenni.
Ha egy állam a CMAAT egyik cikkével kapcsolatban fenntartást tesz, akkor nem kérheti a másik államot arra, hogy a fenntartás tárgyában együttműködést nyújtson.402
A 30. cikk hivatott arra, hogy egyensúlyt teremtsen a CMAAT alkalmazásának minimum szintje és a speciális fenntartási lehetőségek között. A CMAAT 30. cikk 1. bekezdése értelmében egy állam fenntartja a jogot arra nézve, hogy:
• semmilyen formában nem nyújt segítséget más Feleknek a 2. cikk 1. bekezdés b) albekezdésében felsorolt kategóriák egyikébe tartozó adói vonatkozásában, feltéve hogy nem sorolt fel semmilyen hazai adót ezen kategóriában az Egyezmény A Mellékletében;
• nem nyújt segítséget adókövetelés vagy adminisztratív bírság behajtásában semmilyen adó vonatkozásában, vagy a 2. cikk 1. bekezdésében felsorolt egy vagy több adókategóriában;
• azon állammal szemben az Egyezmény hatálybalépésének időpontjában fennálló adókövetelések vonatkozásában nem nyújt segítséget, vagy ahol korábban az a) és b) albekezdések vonatkozásában fenntartást tettek, az ilyen fenntartás visszavonásának időpontjában a kérdéses kategóriába tartozó adókra vonatkozóan; mivel az Egyezmény főszabályként minden kikényszeríthető adókövetelésre vonatkozik, vagyis azokra is, melyek az egyezmény hatálybalépését megelőzően is léteztek, ez a rendelkezés hivatott egyszerűbbé tenni a csatlakozást azon államok számára, melyeknek a szabály alkalmazása nehézséget okozna;
• nem nyújt segítséget iratok kézbesítésében;
• nem engedélyezi az iratok postai úton történő kézbesítését (17. cikk 3. bekezdés);
401 CMAAT Kommentár a 30. cikkhez, 281. pont.
402 Wittman (2013), 180. o.
131
• a 28. cikk 7. bekezdését (visszaható hatály büntetőügyekben) csak azon év január 1-én vagy azt követően kezdődő adóévet érintő együttműködésre alkalmazza, mely három évvel megelőzi az egyezmény 2010-es Jegyzőkönyvvel módosított változatának az érintett állam tekintetében történő hatálybalépését, vagy ha nincs adóév, akkor az ezen időszakon belül felmerült adókötelezettségekre.
A CMAAT-ban kifejezetten említett fenntartásokon túl más fenntartás nem tehető.403 8.9A Multilaterális Egyezmény értékelése
A CMAAT a korábbiakban tárgyalt jogi eszközökhöz képest jelentős előrelépést jelent különösen abból a szempontból, hogy már nemcsak kétoldalú viszonyokban, hanem több állam között teszi lehetővé az információcsere egységes keretszabályok mentén történő alkalmazását. A multilaterális jellegnek köszönhetően a CMAAT az információcsere-lehetőségek tekintetében nagyon rugalmas, ezzel is elősegítve, hogy minél több ország alkalmazhassa a keretszabályokat.
A CMAAT hasonlóságot mutat a kettős adóztatási egyezményekben foglalt információcsere-modellel annyiban, hogy az információcsere valamennyi formáját (megkeresésre, spontán, automatikusan) lehetővé teszi. Továbbá, a kettős adóztatási egyezményekhez képest új együttműködési formákat (egyidejű ellenőrzés, külföldi adóvizsgálatban részvétel) is nevesít, és nem zárja ki a nem nevesített együttműködési lehetőségek alkalmazását.
A CMAAT abból a szempontból is előnyös, hogy széles körben valamennyi adónemre kiterjed, és nem korlátozza azt az alanyi kört, melyre az egyezmény alkalmazható. Ebből a szempontból kedvezőbb a kettős adóztatási egyezményekhez vagy az adóügyi együttműködési egyezményekhez képest. Ami az információcsere egyéb feltételeit illeti, az OECD Modell sztenderdjének megfelelően az előreláthatóan fontos információk átadását teszi lehetővé. Mindazon információk átadásra kerülhetnek, melyek az aláíró államok nemzeti jogának érvényesítéséhez szükségesek.
A CMAAT abból a szempontból is előremutató az információcsere egyéb jogi eszközeihez képest, hogy kifejezetten feloldja azt a nemzetközi jogi konfliktust, mely a különböző információcsere eszközök egyidejű létezéséből ered. Az információcsere eszköztárának
403 CMAAT, 30. cikk 2. bekezdés.
132
bővülésével ugyanis az államok több, eltérő tartalmú nemzetközi jogi kötelezettségvállalásnak lehetnek részesei (kettős adóztatási egyezmények, FATCA, európai adójog, stb.), mely felvetheti annak kérdését, hogy konkrét esetben mely jogi eszközt kell alkalmazni. A CMAAT ezt feloldja azzal, hogy kifejezetten megengedi más jogi eszközök együttes vagy alternatív alkalmazását. Az együttműködés érdekében a felek bármely, céljainak leginkább megfelelő jogi eszközt alkalmazhatják.
A CMAAT az aláírók számára lehetőséget, azaz jogalapot teremt a nemzetközi adóügyi információcsere alkalmazására. Az egyezmény legnagyobb hátránya ugyanakkor - hasonlóan a kettős adóztatási egyezményekhez -, hogy az együttműködés részletszabályait, a gyakorlati alkalmazás lényegi elemeit nem tartalmazza. Ehhez az aláíró államok további megállapodása szükséges. A CMAAT összes előnye ellenére tehát a legnagyobb hátránya az, hogy a gyakorlati alkalmazást önmagában nem biztosítja.
8.10Magyarországi kitekintés
Magyarország 2013. november 12-én aláírta a Multilaterális Egyezményt és annak jegyzőkönyvét. A CMAAT-ot Magyarország 2014. szeptember 24-én ratifikálta404, az 2015.
január 1-én lépett hatályba. Ezzel a CMAAT a nemzetközi szerződésekre irányadó gyakorlatnak megfelelően a hazai jog részévé vált.
Az adóügyi információcsere Magyarország vonatkozásában az alábbi adónemekre terjed ki:
személyi jövedelemadó, társasági adó; telekadó, építményadó, helyi iparűzési adó; szociális hozzájárulási adó és járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék); illetékek (öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illeték); általános forgalmi adó; jövedéki adó; gépjárműadó405.
Hazánk a CMAAT rendelkezéseinek alkalmazását teljes körben vállalta, ahhoz annyiban tett fenntartást, hogy a CMAAT Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének időpontjában fennálló adókövetelések vonatkozásában Magyarország nem nyújt segítséget406.
404 Magyarországon kihirdette az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény.
405 2014. évi XLII. törvény, A Melléklet.
406 2014. évi XLII. törvény, 6. §.
133
9.AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE AZ OECD KÖZÖS JELENTÉSTÉTELI