Ügyfél-átvilágítás

A pénzügyi intézmények által elvégzendő ügyfél-átvilágítás szabályait a CRS II-VII cikkei tartalmazzák részletesen. Az ügyfél-átvilágítás ahhoz szükséges, hogy a pénzügyi intézmények számára megfelelő minőségben rendelkezésére álljanak a jelentésköteles információk.

Az átvilágítási kötelezettség kapcsán különbség van a magánszemélyek számlái (egyéni számlák) és a jogi személyek számlái (jogalanyi számlák) átvilágítása között. Továbbá, a CRS különbséget tesz a meglévő számlák és az új számlák között, tekintettel arra, hogy a meglévő számlák esetén az adatok beszerzése jóval nehezebb és költségesebb.⁴²³

9.3.1Egyéni számlákra vonatkozó átvilágítási kötelezettség

A meglévő egyéni számlák átvilágítására vonatkozó szabályok alacsonyabb és magasabb értékű számlákat különböztetnek meg. Alacsonyabb értékű számlának az a számla számít, amelynek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1.000.000 dollárt. Az alacsonyabb értékű számlák esetében az átvilágítás kapcsán az okiraton alapuló lakcím teszt az irányadó, tehát annak meghatározására, hogy a magánszemély számlatulajdonos adóügyi szempontból milyen illetőségűnek tekinthető, a lakcíme alapján kerül sor. ⁴²⁴ Ezen számlák tekintetében a pénzügyi intézménynek az „állandó lakcím teszt”-et a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az alábbiak szerint kell elvégeznie: ha a számlatulajdonos aktuális lakcíme a pénzügyi intézménynél rendelkezésre áll, akkor úgy lehet tekinteni, hogy a számlatulajdonos abban az országban bír illetőséggel, ahol a lakcíme van. Ha a jelentő intézménynek nem áll rendelkezésére a számlatulajdonos állandó lakcíme, akkor egy elektronikus keresést kell végeznie az alábbi hat jel valamelyikét vizsgálva, és a keresés eredményétől függően kell az ügyfél-átvilágítási folyamatot tovább folytatnia. Az elektronikus keresés során alkalmazott „jelek” nagymértékben megegyeznek a FATCA szabályozásban is használt „jelekkel”.⁴²⁵ Ezek a következők:

422 OECD CRS Kommentár, 35. pont.

423 OECD, Standard AEOI, Bevezetés, 21. pont.

424Őry (2015b).

425 Oberson (2015), 192. o.

139

• a számlatulajdonos egy jelentő állam állampolgára vagy lakosa;

• jelenlegi levelezési vagy tartózkodási címe van egy jelentő államban;

• egy vagy több telefonszáma van egy jelentő államban, de nincs telefonszáma a jelentő pénzügyi intézmény államában;

• állandó átutalási megbízást adott egy jelentő államban fenntartott számlára;

• érvényes meghatalmazást vagy aláírási jogot adott egy jelentő államban lakcímmel rendelkező személy részére, vagy

• olyan „átvételi megbízottja” vagy „levéltartási” címe van egy jelentő államban van, amely a számlatulajdonos egyetlen címe a jelentő pénzügyi intézmény nyilvántartásában.

Ha a fenti „jelek” egyike sem áll fenn, akkor a pénzügyi intézménynek nincs további teendője. Ha valamely „jel” fennáll, akkor a jelentő pénzügyi intézménynek a számlatulajdonost úgy kell tekintenie, mintha valamennyi olyan államban adóügyi illetőséggel rendelkezne, amelyekre tekintettel a „jel” fennáll. Ha a jelek ellentmondóak, akkor a számlatulajdonos nyilatkozatát kell kérni, illetve ha bizonyos feltételek teljesülnek, további speciális szabályok vonatkoznak az ügyfél-átvilágításra.

A magasabb értékű számláknál ún. kiterjesztett átvilágítás alkalmazandó, amely során az elektronikus adatkeresésen túl papír alapú adatkeresésre és a pénzügyi intézmény ügyfélkapcsolatért felelős munkatársa ismereteinek az igénybevételére is sor kerülhet.⁴²⁶ Ez egyrészt egy elektronikus adatkeresést jelent (hasonlóan az alacsonyabb értékű számlákhoz), másrészt, ha az elektronikus adatbázisban az adatok nem fellelhetők, akkor egy papíralapú adatkeresést is. A papíralapú dokumentumok között a számlára vonatkozó legújabb bizonyítékok, a számlanyitási dokumentáció, a pénzmosással kapcsolatos nyilatkozatok, meghatalmazások átvizsgálása történik. Továbbá, ha a banki ügyfélreferensnek olyan információja van, mely szerint a számlatulajdonos egy jelentésköteles államban rendelkezik illetőséggel, akkor a számlát szintén jelentésköteles számlának kell tekinteni.

426Őry (2015b).

140

Az új egyéni számlák esetén mindig szükség van a számlatulajdonos nyilatkozatára, összeghatárra tekintet nélkül. A pénzügyi intézmény számlanyitáskor köteles a számlatulajdonos olyan igazolását beszerezni, amely lehetővé teszi a számlatulajdonos illetőségének megállapítását, valamint annak megerősítését, hogy a számlanyitással összefüggésben megszerzett információk, igazolások és nyilatkozatok megalapozottak.

9.3.2Jogalanyi számlák átvilágítása

A meglévő jogalanyi számlák esetében a CRS-t alkalmazó állam dönthet úgy, hogy megengedi a jelentésköteles pénzügyi intézményeknek, hogy ne világítsák át a 250.000 dollárnak megfelelő nemzeti valuta alatti összesített számlaegyenleg (vagy érték) alatti számlákat. Egyebekben az ügyfél-átvilágítási folyamatot el kell végezni. Az ügyfél-átvilágítás során elsősorban azt kell megállapítani, hogy a szervezet jelentésköteles személy-e. Ez többnyire a pénzmosási dokumentáció vizsgálata alapján történik. Ha megállapítható, hogy az érintett szervezetnek egy jelentésköteles államban van illetősége, akkor a szervezetet jelentésköteles személynek kell tekinteni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a szervezet ellentétes tartalmú önkéntes nyilatkozatot tesz.

Az átvilágítás során azt is meg kell határozni, hogy kik az érintett szervezetben ellenőrzést gyakorló személyek⁴²⁷. Ez azért szükséges, mert ha a szervezetet befektetési céllal hozták létre, és a tulajdonosok (haszonhúzók) egy jelentésköteles államban rendelkeznek illetőséggel, akkor a jelentéstételi kötelezettség rájuk is kiterjed.

427 A CRS fogalmi meghatározásokat tartalmazó VIII. fejezete alapján ellenőrzést gyakorló személy az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol a szervezet felett. Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon esetében ez a kifejezés a vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt, a védnököt, a kedvezményezettet vagy a kedvezményezettek csoportjait, valamint bármely természetes személyt jelent, aki a tényleges ellenőrzést gyakorolja a kezelt vagyon felett; a bizalmi vagyonkezeléstől eltérő jogi megállapodás esetén ez a kifejezés az ennek megfelelő vagy hasonló pozícióban lévő személyt jelenti. A CRS magyarázata alapján az olyan passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő kezelt vagyont, szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezőt, amelyben a tényleges irányításának a helyszíne található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz „hasonlónak”, ha egy tagállam adószabályai alapján az adott tagállamban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az ellenőrzést gyakorló személy fogalma meglehetősen tágan értelmezhető) a passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő kezelt vagyon nem tekinthető hasonló jogi konstrukciónak.

141

Az új számlák esetén hasonló szabályok érvényesek, de nincs értékhatár. Továbbá, a jelentésköteles személy meghatározása érdekében mindig be kell szerezni a számlatulajdonos nyilatkozatát.