11. AZ EURÓPAI ADÓJOG ÉS AZ INFORMÁCIÓCSERE 1 Az európai adójog fogalma
11.5 További dokumentumok
11.5.4 A Bizottság javaslatai a társaságiadó-rendszer átláthatóságára
A 2012-es dokumentumok továbbgondolásaként a Bizottság 2015 és 2016 folyamán több olyan javaslatot tett, melyek szintén az adóelkerülés visszaszorítását célozzák, de különösen a társasági adóval kapcsolatos adóelkerülést igyekeznek visszaszorítani. Ezek a
621 Békés (2013), 158. o.
622 A cselekvési terv bemutatását lsd. még Őry Tamás: Az Európai Bizottság adócsalás és adókijátszás elleni akcióterve. Számvitel, adó, könyvvizsgálat. Budapest, 2013/1. 36–38. o.
195
rendszerek átláthatóságára vonatkozó közlemények szintén lényegesen befolyásolják az információcsere uniós fejlődését.
A Bizottság 2015 júniusában közleményt adott ki a méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer megvalósítása érdekében623. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tagállamok társaságiadó-rendszereinek eltérései számos visszaéléshez vezetnek. Az alacsonyabb társaságiadó-kulcsok hatására a mobilis vállalkozások az agresszív adótervezés eszközeivel élnek, míg a kevésbé mobil vállalkozásokra és a munkaerőre súlyos adóterhek vonatkoznak a legtöbb tagállamban. Azok a vállalkozások, amelyek nem alkalmaznak agresszív adótervezést, versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, amelyek ilyet alkalmaznak. Ez nem segíti elő a gazdaság egészséges növekedését.
A Bizottság öt olyan területet határoz meg, amellyel a visszaélések csökkenthetők: 1. a közös konszolidált társasági adóalap („KKTA”) megvalósítása; 2. a tényleges adózásnak a nyereség keletkezésének helyén történő biztosítása; 3. intézkedések a vállalkozások adózási környezetének javítása érdekében; 4. az adózás területén az átláthatóság növelése; és 5. az uniós koordinációs eszközök alkalmazása.
A közlemény szerint a leghatékonyabb, közép- és hosszú távú célkitűzés a KKTA megvalósítása, melynek révén egységes szabályok vonatkoznának a társasági adóalap meghatározására valamennyi tagállamban, elősegítve az összehasonlíthatóságot és a rendszerek közötti inkoherencia miatti adóelkerülés felszámolását.
Ezt megelőzően azonban rövid távon is intézkedni szükséges, ezt szolgálja az adózás területén az átláthatóság növelése. Ezek között a Bizottság a közleményben nevesíti az adómegállapítási határozatokra vonatkozó információcserét, mely 2015 decemberében a Közigazgatási Együttműködési Irányelv módosításával megvalósult. Az átláthatóság javítására a Bizottság közös fellépést javasol az adóügyi kérdésekben nem együttműködő uniós és harmadik államokkal szemben, így felül kívánja vizsgálni az EU „fekete listáján”
szereplő, a jó adóügyi kormányzásnak meg nem felelő harmadik országok jegyzékét624.
623 A Bizottság Közleménye Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer az Európai Unióban: 5 fő cselekvési terület; COM (2015) 302 Final.
624 Lsd. http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2015/HU/1-2015-302-HU-F1-1.PDF (2016.03.24).
196
A Bizottság az uniós koordináció keretében a tagállami adóhatóságok közötti együttműködést javasolja erősíteni.
A közlemény kifejezetten rögzíti, hogy a Bizottság a közleményben foglalt elvek mentén készíti elő a következő időszak újabb intézkedéseit. A tervek az adóügyi információcsere és az átláthatóság egyértelmű fokozása irányába mutatnak, melyek már rövid távon érezhető hatással lesznek az uniós vállalkozásokra.
A Bizottság 2016. januári közleménye625 az adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagról szintén az információcsere továbbfejlesztése irányába mutat. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az átláthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy mind az EU-ban, mind nemzetközi szinten igazságosabbá váljon az adóztatás. Annak érdekében, hogy vissza tudják szorítani az agresszív adótervezést, a tagállamoknak hozzá kell férniük a más jogrendszerekben fizetett adóra vonatkozó információkhoz. A feltételes adómegállapítási és előzetes ármegállapítási határozatok megosztása ebben csak az első lépés, szükséges a vállalkozások egyes társasági adó információinak a megosztása is, hogy ellenőrizhető legyen a nyereségek tagállamok közötti esetleges átcsoportosítása. A Bizottság ezért javasolja a G20-ak/OECD által az OECD BEPS 13. pontja keretében megfogalmazott országonkénti jelentéstétel (CbC jelentés) uniós bevezetését, melyre a Közigazgatási Együttműködési Irányelv módosításával, az információcsere keretében teremtene lehetőséget. A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a fentieken túl a multinacionális cégek hogyan tehetnének közzé bizonyos számviteli és adózási információkat országonkénti alapon. A társasági adózás ilyen fokozottabb átláthatósága elősegíthetné az adóelkerülés elleni küzdelmet.
A 2016. januári közlemény már kifejezetten említést tesz az adózók védelméről, hangsúlyozva, hogy az érintett információk nyilvánosságra hozatala a vállalkozások üzleti érdekeit is sértheti. A Bizottság kifejezetten rögzíti, hogy a kezdeményezéseknek figyelembe kell venniük, hogy védeni kell a jogszerű üzleti titkokat, és elő kell segítenie a globális tevékenységet végző vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek kialakítását. Az, hogy ez konkrétan milyen vállalkozásokat védő rendelkezések útján fog megvalósulni, egyelőre nem ismert.
625 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; Kezdeményezéscsomag az adókikerülés ellen: Az eredményes adóztatás megvalósításának és az adózás átláthatóbbá tételének következő lépései az EU-ban (SWD(2016) 6 Final); Forrás: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/HU/1-2016-23-HU-F1-1.PDF (2016.09.12).
197
Az információcsere és az átláthatóság megteremtése irányában újabb előrelépést jelent a Bizottság 2016. áprilisában közzétett irányelv javaslata egyes társaságiadó-információk országonkénti jelentéséről626. Az irányelv javaslat a 2016. januári közlemény folyományaként bevezetné az OECD BEPS 13. pontja alapján kidolgozott javaslatot, miszerint a legalább 750 millió eurós árbevételt elérő - uniós és nem uniós - multinacionális vállalkozásokat nyilvános, országonkénti jelentéstétel terhelné a világ minden részén folytatott tevékenységükre vonatkozóan (CbC jelentés). A nyilvánosságra hozandó információk között szerepel a a tevékenység jellege, a foglalkoztatottak száma, a nettó árbevétel (ideértve a kapcsolt felekkel bonyolított ügyleteket is), az adózás előtti eredmény, a folyó évben elért eredmény után az adott országban fizetendő társasági adó összege, az adott évben az adott országban teljesített társaságiadó-befizetések összege és a felhalmozott nyereség összege.
A Bizottsági javaslat túlmegy az OECD BEPS célkitűzéseken: míg a BEPS az információk adóhatóságok részére közlését írná elő, a Bizottság az információk cégnyilvántartásban és a multinacionális vállalkozások honlapján történő megjelenítését javasolja. A Bizottság ezzel kíván nyomást gyakorolni az agresszív adótervezéssel érintett vállalkozásokra627.
Az irányelv javaslat - a 2016. januári közleményben foglaltakkal ellentétben – nem a Közigazgatási Együttműködési Irányelv információcsere rendelkezései között kapna helyet, hanem a számviteli szabályokról szóló irányelvben628. A kezdeményezés jogalapját így nem az EUMSZ adózási tárgyú szabályai jelentik, hanem az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése.
Ezzel a Bizottság elkerüli az egyhangú tagállami döntéshozatalt, mely a számviteli szabályok koordinációja területén nem követelmény.
A Bizottság elismeri, hogy a bevezetni kívánt szabályozás korlátozza az alapjogokat, azonban ezt indokoltnak tartja az átláthatóság és a nyilvánosság növelésének érdekében. A Bizottság
626 Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról.
627 Az intézkedés kizárólag azokra a multinacionális vállalkozásokra vonatkozik, amelyek a leginkább képesek az adótervezésre – nevezetesen a legalább 750 millió EUR konszolidált árbevétellel rendelkező vállalatokra. A becslések szerint legalább 6000 olyan multinacionális vállalkozás tevékenykedik az EU-ban, amelynek országonkénti jelentéseket kell majd készítenie. Közülük mintegy 2000 rendelkezik az Unió területén székhellyel; ez az összesen 7,5 millió európai vállalkozásnak csupán töredéke.
628Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU Irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 182, 2013.6.29.
198
szerint a közzéteendő információk mértéke arányos az elérni kívánt céllal, mivel a jelentéstétel a vállalatcsoportok pénzügyi kimutatásaiban közzétett információkra épül.
A Bizottság megerősíti, hogy az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni uniós és világszintű küzdelem az Európai Bizottság egyik politikai prioritása. Az Európai Unión belüli méltányos és hatékony társaságiadó-rendszerről szóló tágabb stratégia részeként a nyilvánosság általi ellenőrzés elősegítheti annak biztosítását, hogy a nyereséget ténylegesen ott adóztassák, ahol megtermelik.
Az irányelv elfogadtatása még várat magára, azonban a javaslatnak megfelelően várható a multinacionális vállalkozások közzétételi kötelezettségének bevezetése a társaságiadó-információk terén. Azáltal, hogy az társaságiadó-információk nyilvánossá válnak, az adóhatóságok közötti információcserére sem lesz szükség, mivel az adatok egységes formában közvetlenül hozzáférhetővé válhatnak az adóhatóságok számára. Ez az adóhatóságok munkáját jelentősen megkönnyíti, de továbbra is kérdés, hogy az információk Bizottság által megkívánt részletességgel történő közzététele mennyiben sértheti az érintett vállalkozások üzleti, kereskedelmi titkait. A titoktartást lényegesen jobban szolgálja, ha a jelentéstétel az adóhatóságok irányában áll csak fenn, mivel az adóhatóságokat köti az adótitok megőrzésének a kötelezettsége.