Az információcsere-törekvések felgyorsulása (2010-2013)

A gazdasági válságot követően a nemzetközi közösség egyre inkább tudatára ébredt annak, hogy az adóelkerülés elleni küzdelem csak nemzetközi összefogás eredményeként vezethet hatékony eredményekre.

A konszenzus eredményeként 2011-ben az OECD módosította az 1988-ban elfogadott Multilaterális Egyezményt¹⁴³, és megnyitotta aláírásra a nem-OECD országok számára. A módosítás révén a szabályokat hozzáigazították az információcsere akkori sztenderdjéhez, vagyis hasonlóan az OECD Modell 26. Cikk 5. bekezdéséhez, a banki információk és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információk is információcsere tárgyát képezhették. A kettős adóztatási egyezmények fejlődése mellett tehát egy fokozottabb többoldalú együttműködés is kirajzolódott.

Az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hatékony információcserét az automatikus információcsere szolgálja. Az automatikus információcsere az abban résztvevő államok nagyfokú együttműködését és részkérdésekben történő egyetértését kívánja meg, amellett,

141 Angolul: „Qualified Intermediary”.

142 Angolul: „Foreign Account Taxpayer Compliance Act”

143 „Protocol amending the Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters”, OECD, 2011.

57

hogy számos technikai feltétel szükséges megvalósításához. Ezek a feltételek elsőként az EU-ban váltak elérhetővé, mely 2011-ben elfogadta a 2011/16/EU irányelvet¹⁴⁴ („Közigazgatási Együttműködési Irányelv” vagy „DAC”). A DAC felváltotta a korábbi, 1977-es információcsere-irányelvet. A DAC a megkeresésre történő információcsere mellett lehetővé tette a spontán információcserét, valamint 2015-től előirányozta az automatikus információcserét öt jövedelemtípus esetén: munkaviszonyból származó jövedelem, igazgatósági tiszteletdíj, életbiztosítási termékekből származó jövedelem, nyugdíj és ingatlanból származó jövedelem.

Svájc sok tekintetben ellenezte a kezdeti információcsere-törekvéseket, tekintettel arra, hogy pénzügyi rendszere hagyományosan az információk bizalmasságára épített. A 2010-es évektől a külön-utas modell abban is megmutatkozott, hogy Svájc elkezdte egy alternatív megoldás bevezetését, mely a „Rubik-modell” elnevezést kapta. A modell egyértelmű célja a titoktartás fenntartása volt. A modell a szerződéses államokban illetőséggel rendelkező személyek svájci forrásból származó jövedelmének forrásadóztatásán alapult, miközben fenntartotta a jövedelmet szerző személy személyazonosságának titkosságát. A forrásadó mértéke az illetőség államának adómértékéhez igazodik. Svájc 2012-ben az Egyesült Királysággal, Ausztriával és Németországgal írt alá ún. „Rubik-egyezményt”, de ez utóbbit a német politikai ellenállás miatt nem ratifikálták.

2010 novemberétől felgyorsult az adóügyi információcsere egyezmények fejlődése, és az OECD által elfogadott TIEA Modell jelentősen meghatározta az információcsere új, banki információk cseréjét is lehetővé tevő sztenderdjét.¹⁴⁵

2012-ben további fejlődés történt a kettős adóztatási egyezmények információcsere-rendelkezéseiben. Az OECD 2012. július 17-én kiegészítette az OECD Kommentárt, megerősítve az ún. „csoportos megkeresés” lehetőségét az információcsere kapcsán.¹⁴⁶ Ez azt jelentette, hogy a megkeresés már nemcsak egy meghatározott adózóra, hanem adózók

144 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 64, 2011.3.11.

145 A nemzetközi fejlődést jól mutatja többek között, hogy az Egyesült Arab Emírségek 2015 novemberében két TIEA-t írt alá, Norvégiával és Dániával. Az Egyesült Arab Emírségek gazdasági minisztere egyúttal kijelentette, hogy tovább kívánja bővíteni TIEA hálózatát, és bevezeti a nemzetközi sztenderdeket. Lsd. még: “UAE Welcomes TIEA With Norway”, in Global Daily Tax News, 2015.11.12. Továbbá, a brazil kormány 2015 novemberében négy új TIEA aláírását jelentette be, az aláíró országok Uruguay, Jersey, Guernsey, és a Kajmán-szigetek. Lsd. még: „Brazil concludes four new TIEAs”, in Global Daily Tax News, 2015.11.17.

146 OECD Modell Kommentár a 26. cikk 5.2 ponthoz.

58

meghatározott csoportjára is vonatkozhat, ha azok hasonló helyzetben vannak. Ez az kérésre történő információcsere egyértelmű kiszélesítését jelentette. Az „adathalászat” tilalma a sztenderd értelmében továbbra is érvényben maradt, ezért az OECD Kommentár kimondta, hogy a csoportnak egy speciális és egységes tényálláshoz kell megfelelően kapcsolódnia.

2012 februárjában a Pénzügyi Intézkedések Munkacsoportja („FATF”)¹⁴⁷ elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi sztenderdjére vonatkozó útmutatójának módosított változatát¹⁴⁸. Az ajánlás a súlyos adóbűncselekményeket a pénzmosás elő-bűncselekményének minősítette, amivel egy Európában már számos helyen alkalmazott szabályt tett a globális sztenderd részévé.

A pénzmosás-ellenes szabályok fejlődése közvetlen hatással van az adóügyi információcserére, ugyanis a büntetőjogi és az adójogszabályok közötti koordináció segíti a hatékony információcserét. Az összetett struktúrák haszonhúzójának megállapítására a pénzmosás megelőzése céljából bevezetett büntetőjogi szabályok kiegészítő eszközökként szolgálhatnak az adózás területén is a tényleges haszonhúzó vagy befolyást gyakorló személy megállapításánál. A FATF munkájának is köszönhetően az utóbbi években jelentős előrelépés történt a pénzmosás-ellenes szabályok területén, az uniós szinten felülvizsgált pénzmosásról szóló irányelv 2015. júniusában lépett hatályba¹⁴⁹.

A Globális Fórum 2015 márciusában tette közzé új összehasonlító vizsgálatait, mellyel 77-re emelkedett azon országok száma, amelyek esetében a „Peer Review” második szakaszát is befejezték.¹⁵⁰ A 77 ország közül akkor négy ország esett a „nem felel meg” minősítés kategóriába: Ciprus, Luxemburg, Seychelle-szigetek és Brit Virgin-szigetek. Ezen kívül harminckét olyan ország volt, amelyek még csak az első szakaszon voltak túl. Ezek közül tizenegy ország nem felelt meg az első szakasz követelményeinek.

147 A Pénzügyi Intézkedések Munkacsoportja egy 1989-ben alapított kormányközi szervezet, melynek célja, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer egységének megőrzése érdekében megállapítsa és elősegítse a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és hasonló cselekmények elleni fellépésre vonatkozó jogszabályokat, közigazgatási és gyakorlati intézkedéseket. Angolul: „Financial Action Task Force” .

148 3. számú ajánlás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi sztenderdjéről;

FATF 2012. február; Forrás:

http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/recommendations/pdfs/FATF_Recommendations.pdf. (2015.02.24).

149 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről.

150 Fajcsák Gábor: http://blog.rsmdtm.hu/2015/04/jelentos-elorelepes-a-svajci-atlathatosag-es-informaciocsere-tekinteteben/ (2015.11.23.).

59

A Globális Fórum 2015. október 29-30-i ülésén 16 ország “Peer Review” vizsgálatának eredményét tette közzé¹⁵¹. Az első szakaszos vizsgálat kedvező eredményekkel zárult Azerbajdzsán, Gabon, Románia és Szenegál részére, ezek az országok a második szakaszba léphettek. „Megfelel” minősítést kapott Columbia, „nagyrészt megfelel” minősítést kapott Litvánia és Liechtenstein, és „részben megfelel” minősítést kapott Costa Rica és Szamoa.

Egyúttal több kiegészítő jelentést is közzétettek. Brunei, Darussalam, Dominika és Panama, akik korábban nem léphettek a második szakaszba, most megfelelő előrelépést értek el a belső jogszabályok módosításában.

Ciprus, Luxembourg, és a Seychelles-szigetek korábban „nem felel meg” minősítést kaptak, azonban a belső jogi környezet és a közigazgatási gyakorlat jelentős módosításának köszönhetően megkapták a „nagyrészt megfelel” minősítést. A vizsgálatok következő szakaszára 2016-ban kerül sor, ekkor a Globális Fórum már új nemzetközi sztenderdeket fog alkalmazni. Kiemelt hangsúlyt kap a jogi személyek haszonhúzóinak átláthatósága.