Az információcsere korlátai A megkeres ő állam nemzeti joga

A megkeresett állam nem köteles az információt megszerezni, ha a megkereső állam saját joga alapján közigazgatási vagy végrehajtási célokra nem tudná megszerezni az információt.²⁶⁵ A felelősség átfordulása tehát itt is megjelenik, hiszen csak a megkereső állam joga fontos.

Szakmai, üzleti vagy hivatali titok (a banktitok kivételével)

Továbbá, a TIEA Modell értelmében a megkeresett állam nem kötelezhető olyan információ szolgáltatására, mellyel valamilyen szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi, vagy hivatásbeli titkot vagy szakmai eljárást tenne hozzáférhetővé.²⁶⁶ Ahogyan arról korábban már volt szó, a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ nem tartozik ebbe a körbe, annak a megtagadása a nemzeti titoktartási szabályok alapján nem megengedett.

Ügyfél-ügyvéd kapcsolat

Nem köteles az állam olyan információt szolgáltatni, mely az ügyfél és az ügyvéd, védő, vagy más elismert jogi képviselő közötti levelezést tenne megismerhetővé, ha az érintett levelezés

264 TIEA Modell, 8. cikk.

265 TIEA Modell, 7. cikk, 1. bekezdés.

266 TIEA Modell, 7. cikk, 2. bekezdés.

94

jogi tanácsadás céljára, vagy folyamatban lévő vagy várható jogi eljárásban történő felhasználásra készült.²⁶⁷

Közrend

Hasonlóan az OECD Modellhez, az információszolgáltatás megtagadható, ha az ellentétes lenne a közrenddel.

Adófizetési kötelezettség kikényszerítése

Az információadást nem lehet megtagadni azon az alapon, hogy a kikényszeríteni kívánt adófizetési kötelezettség fennállása vitatott.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma

A megkeresett állam akkor is megtagadhatja az információszolgáltatást, ha ez a megkeresett állam olyan adójogi rendelkezésének alkalmazásához vagy kikényszerítéséhez szükséges, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a megkeresett állam állampolgárával szemben, az azonos helyzetben lévő megkereső-állambeli állampolgárhoz képest.²⁶⁸

A kettős büntethetőség elvének eltörlése

A nemzetközi büntetőjogi együttműködés területén sok ország a kettős büntethetőség elvét alkalmazza. Az elv értelmében a jogsegélynyújtásra csak akkor van lehetőség, ha az érintett cselekmény a megkeresett állam joga szerint is bűncselekménynek minősül. A kettős büntethetőség elvét az 1999. április 2-én kelt Kölcsönös Büntetőjogi Együttműködésről szóló Európai Egyezmény is tartalmazza. Ausztria, Luxemburg és Svájc igyekeztek a nemzetközi adóügyi együttműködés terén is alkalmazni a kettős büntethetőség elvét, legalábbis 2009.

márciusát megelőzően.

A szakirodalom szerint a kettős büntethetőség elve fontos védelmet jelent, és két okból is indokolt lehet az alkalmazása.²⁶⁹ Egyrészt, az együttműködés elvén alapul, mely szerint egy ország nem kötelezhető együttműködni olyan magatartási formák üldözésére, melyek saját joga szerint nem minősülnek bűncselekménynek. Másrészt, a kettős büntethetőség elve teszi lehetővé a megkeresett állam alkotmányos jogainak védelmét. Különösen a büntetőjog

267 TIEA Modell, 7. cikk, 3. bekezdés.

268 TIEA Modell, 7. cikk, 6. bekezdés.

269 Popp, P.: Grundzüge der internationalen Rechtshilfe in Strafsachen, Basle, 2001, 136. o.

95

területén a kért intézkedések sokszor korlátozzák az alkotmányos jogokat (tulajdonjog, magánélethez való jog, stb.). Általánosan elfogadott az, hogy a törvényesség és a hatalommegosztás elveiből eredően egy állam csak akkor korlátozhatja állampolgárainak emberi és alkotmányos jogait, ha az intézkedés (i) nemzeti jogszabályi rendelkezésen alapul, (ii) objektív közérdekkel indokolható és (iii) az elérni kívánt célok érdekében szükséges (arányosság elve).

A TIEA Modell a hatálybalépését követő első három évben kizárólag az adóügyi büntetőjogi együttműködésre terjedt ki. Az adóügyi büntetőjogi együttműködés olyan nemzetközi magatartásokra vonatkozott, melyek vádemelés tárgyát képezték a megkereső állam büntetőjogi szabályai szerint.²⁷⁰ A meghatározás nagyon széles körű, és kizárólag a megkereső állam jogától függ.²⁷¹ Egy köztes megoldás az lehet, ha a megállapodásban még pontosabban meghatározzák az adóbűncselekmény lényegi elemeit.²⁷² Így a jogsegélyt csak akkor biztosítanák, ha a TIEA-ban részletesen meghatározott adócsalás fogalmát kimeríti az érintett cselekmény. A kettős büntethetőség elve alapján így mindkét állam csak akkor szolgáltatna adóbűncselekményre vonatkozóan információt, ha az illeszkedik a kölcsönösen, nemzetközi szerződésben meghatározott fogalomba.

5.1.5Az adózók védelme

A TIEA önmagában nem tartalmaz speciális eljárási szabályokat. Ugyanakkor, a megkeresett állam nemzeti jogából eredő jogok és biztosítékok továbbra is alkalmazandók, legalábbis abban a mértékben, amennyiben nem akadályozzák vagy késleltetik indokolatlanul a hatékony információcserét.²⁷³ Továbbá, a TIEA Modell kifejezett utalást tartalmaz az ügyfél-ügyvéd viszonyból eredő védelemre, amely megszorító módon kerül értelmezésre²⁷⁴. A Modell megengedi az adózó értesítését, de azt nem teszi kötelezővé.²⁷⁵

A TIEA további sajátossága, hogy a megkereső állam kifejezett kérésére a megkeresett állam kötelességévé teszi az információszolgáltatást „tanúvallomás felvétele és eredeti nyilvántartások hiteles másolata formájában, ha ezt a megkeresett állam nemzeti joga lehetővé

270 TIEA Modell, 4. cikk b) pont.

271 TIEA Modell, 4. cikk.

272 Oberson, Xavier: The OECD Model Agreement on Exchange of Information - A Shift to the Applicant State, Bulletin IBFD, 2003, 15. o.

273 TIEA Modell, 1. cikk.

274 TIEA Modell, 7. cikk, 3. bekezdés.

275 Pankiv, M: Tax Information Exchange Agreements (TIEAs), 2013, 171. o.

96

teszi”²⁷⁶. Ez az egyike a megkeresett állam nemzeti jogára vonatkozó kis számú hivatkozásnak. Egyebekben a védelmi szabályok többnyire a megkereső állam belső jogában találhatók. A TIEA Modell 7. cikk 1. bekezdése szerint a megkereső állam nem kérhet olyan információt, melyet hasonló körülmények között nem tudna beszerezni saját belső joga alapján. Ez a szabály arra szolgál, hogy megakadályozza a megkereső államot, hogy kijátssza a belső jogot azáltal, hogy kihasználja a másik állam szélesebb körű információszerzési lehetőségeit.²⁷⁷ Például, ha a megkereső állam belső joga nem teszi lehetővé az információk megszerzését akkor, ha az érintett személy ezzel magát bűncselekmény elkövetésével vádolná, akkor a megkeresett állam ezen az alapon megtagadhatja a megkeresés teljesítését.