Az információcsere formái

A 26. cikk 1. bekezdés három különböző módon teszi lehetővé az információcserét:

megkeresésre, spontán és automatikusan. Ezek a megoldások kombinálhatók. Továbbá, a rendelkezés nem korlátozza az információcsere és egyéb technikák (pl. egyidejű adóvizsgálat

180 OECD Kommentár a 26. cikkhez, 12. pont.

181 OECD Kommentár a 26. cikkhez, 12. pont.

182 OECD Kommentár a 26. cikkhez, 12.2 pont.

72

vagy adóvizsgálat külföldön) további lehetőségeit.¹⁸³ Az OECD 2006-ban kiadott egy Kézikönyvet, melyben részletesen bemutatja az információcsere egyes formáit.¹⁸⁴

Megkeresésre történő információcsere

A megkeresésre történő információcsere esetén az egyik állam illetékes hatósága (megkereső hatóság) az előtte folyamatban lévő eljáráshoz kapcsolódóan kér információt egy másik állam hatóságától (megkeresett hatóság)¹⁸⁵. A megkeresésre történő információcsere a gyakorlatban legelterjedtebb megoldás, mivel a legtöbb kettős adóztatási egyezmény és az adóügyi információcsere egyezmények is alapvetően a megkeresésre történő információcseréről rendelkeznek. A megkereső ország egy az adott helyzetben előreláthatóan fontos információkat szerezheti be a megkeresett államból.¹⁸⁶

Spontán információcsere

A spontán információcsere esetén az egyik állam adóhatósága eseti jelleggel, nem rendszeresen a másik állam adóhatóságának úgy továbbít előreláthatóan fontos információkat, hogy azokat a másik adóhatóság előzetesen nem kérte.¹⁸⁷ Ez olyankor fordulhat elő, ha az egyik állam hatósága az adóellenőrzés során olyan információkat szerez be, melyek más állambeli adó megkerülésének gyanúját vetik fel. Tipikus példája lehet a spontán információcserének az az eset, amikor egy adózó olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adónövekedéssel vagy adókötelezettség keletkezésével jár¹⁸⁸. A spontán információcsere az érintett állam adóhatósági alkalmazottainak aktív szerepvállalását igényli és nagyban függ attól, hogy az adóhatóságok hogyan képesek azonosítani a másik állam számára jelentőséggel bíró információkat¹⁸⁹. Mivel az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt tényeket osztja meg a másik állam adóhatóságával, a spontán információcsere akár hatékonyabb is lehet, mint az

183 OECD Kommentár a 26. cikkhez, 9. pont.

184 Manual on the Implementation of Exchange of Information for Tax Purposes: OECD, 2006.

185 Lsd. még: Varga Bernadett: Nemzetközi információcsere az adójogban, 339. o. Forrás:

http://epa.oszk.hu/02600/02687/00006/pdf/EPA02687_jogi_tanulmanyok_2014_338-348.pdf. (2016.02.24).

186 OECD Kommentár a 26. cikkhez, 9(a) pont.

187 Manual on the Implementation of Exchange of Information for Tax Purposes, II. Modul a spontán információcseréről; OECD, 2006.

188 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; HL L 64, 2011.3.11, 9. cikk (1) bekezdés b) pont.

189 Lsd. még: Varga Bernadett: Nemzetközi információcsere az adójogban, 339. o. Forrás:

http://epa.oszk.hu/02600/02687/00006/pdf/EPA02687_jogi_tanulmanyok_2014_338-348.pdf (2016.02.24).

73

automatikus információcsere. Ugyanakkor, mivel a rendszer működőképessége az információt nyújtó állam adóellenőreinek motivációján alapszik, a rendszer nagyon sérülékeny.¹⁹⁰ Emiatt a spontán információcsere a gyakorlatban viszonylag ritka, a globális méreteket öltő adóelkerülés hatékony megakadályozására kevéssé alkalmas.¹⁹¹

Automatikus információcsere

Automatikus információcsere keretében az adott jövedelmekről rutinszerűen, rendszeres időközönként, külön megkeresés nélkül kerül sor adattovábbításra.¹⁹² Az OECD Modell szerint erre akkor kerülhet sor, ha az egyik Szerződő Állam az onnan származó, bizonyos jövedelemkategóriákba tartozó jövedelmekről (pl. osztalék, kamat, jogdíj) rendszeresen adatot szolgáltat a másik Szerződő Államnak.¹⁹³ Az automatikus adatátadás általában visszatérő jelleggel jelentkező pénzügyi tranzakciókra vonatkozik, melyek kifizető közreműködését feltételezik (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, jogdíj).

Az automatikus információcsere előnyei között említhető, hogy az alkalmazásával olyan adóelkerülési helyzetek is észlelhetők, amelyekről az adóhatóságok korábban semmilyen információval nem rendelkeztek, így szóba sem kerülhetett a másik állam adóhatóságának a megkeresése¹⁹⁴. Az információcsere ezen módjának elrettentő hatása is lehet, ami révén növekedhet az adózók önkéntes jogkövetése, mindamellett, hogy arra ösztönzi az adózókat, hogy megfelelően tegyenek eleget az adókötelezettségeiknek (főleg a bejelentési kötelezettségüknek), ezzel is növelve az állam adóbevételeit. Néhány állam esetén további előnyként említhető, hogy az információcsere keretében megkapott adatokat automatikusan fel tudják használni az adóbevallások elkészítésénél¹⁹⁵.

190 Oberson (2015), 28. o.

191 Siklósiné (2013).

192 Manual on the Implementation of Exchange of Information for Tax Purposes, III. Modul az automatikus információcseréről; OECD, 2006.

193 OECD Kommentár a 26. cikkhez, 9(b) pont.

194 Lsd. még: Varga Bernadett: Nemzetközi információcsere az adójogban, 339. o. Forrás:

http://epa.oszk.hu/02600/02687/00006/pdf/EPA02687_jogi_tanulmanyok_2014_338-348.pdf. (2016.02.24).

195 OECD: Automatic Exchange of Information, What it is, How it works, Benefits, What remains to be done, 23/7/2012., 19. o.

74 Egyéb együttműködési formák

Az információcseréhez szorosan kapcsolódóan az adóhatósági együttműködésnek egyéb formái is lehetségesek, mint pl. a külföldön végzett adóvizsgálat, a párhuzamosan folytatott adóellenőrzés, a közös adóvizsgálat, vagy az iparági információk cseréje.

4.3.9Az információcsere korlátai