neveléstudományi vetületei
SZAKMAI KVALIFIKÁCIÓS ELJÁRÁSOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA Az Európai Unió keretében a szakmai kvalifikációk mobilitási lehetőségek
igénybevételével történő elsajátítását és kölcsönös elismerését, a transzparens el-járások keretében megvalósító szakoktatási és szakképzési kreditrendszer ki-dolgozását és annak gyakorlatban való alkalmazását széles körű nemzeti és nemzetközi konzultáció előzte meg. E folyamatban lényeges feladat volt egyfe-lől a döntések előkészítői számára az európai szakképzési rendszerek naprakész változásainak megismerése, másfelől fontos volt a tagországok számára annak mérlegelése, hogy a nemzeti kontextusban értelmezhető eljárások és szabályok kialakítása és alkalmazása mennyiben vállalható. A végrehajtásban kulcssze-replők voltak a nemzetek szakképzésért felelős minisztériumainak és intézete-inek képviselői, valamint az Unió központi intézménye, a CEDEFOP (Európai Szakképzésfejlesztési Központ). Már az előkészítés során is általános volt az a fel-ismerés, hogy a szakmai kvalifikációk mobilitási keretek között történő elsajá-títása és a kölcsönös elismerési rendszer bevezetésének és alkalmazásának sikere jelentősen befolyásolhatja a nemzetközi mobilitást, illetve a nemformális és in-formális tudás elismertetését.
A szakmai kvalifikációk mobilitási lehetőségek igénybevételével történő el-sajátítását és kölcsönös elismerését az EU transzparens eljárások keretében va-lósítja meg. A szakoktatási és szakképzési kreditrendszer kidolgozása és annak gyakorlatban való alkalmazása ezt a célt szolgálja. Ebben az ezredfordulót kö-vetően kibontakozó folyamatban lényeges volt egyfelől a döntések előkészítői és
így a nevelés ügyével foglalkozók számára az európai szakképzési rendszerek naprakész változásainak megismerése, másfelől a tagországok számára annak mérlegelése, hogy a nemzeti kontextusban értelmezhető eljárások és szabályok kialakítása és alkalmazása mennyiben vállalható.
Pedagógiai szempontból e problematika elemzése során lényeges azoknak a kér-désköröknek a számbavétele, amelyek képesek korlátozni a szakmai mobilitást.
Ilyenek például:
− A kulturális hagyományokkal is összefüggően a más ország oktatási rend-szerében/képesítési rendszerében való bizalom hiánya.
− Az előzetesen, más intézményekben megszerzett formális tudás értékelésének és elismerésének kérdése két partner között, több partner között és EU-s szinten.
− A képzési színhelyek, utak, szintek közötti átjárással kapcsolatos széles körű információnyújtás hiánya az érintettek részére.
Az Európai Tanács lisszaboni ülése 2000-ben jutott arra a következtetésre, hogy a képesítések átláthatósága az egyik legszükségesebb összetevő ahhoz, hogy a Közösségben az oktatási és képzési rendszerek a tudásalapú társadalom igényeihez alkalmazkodhassanak. Ezzel összefüggésben az európai együttmű-ködésnek a szakoktatás és szakképzés területén való előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás alapján jött létre az úgynevezett kop-penhágai folyamat,8valamint az Oktatás és képzés 2010munkaprogram tekint-hető a nevelés nemzeti rendszerére is jelentős hatást kifejtő fejleménynek.
Összehasonlító pedagógiai jellegű elemzésünk szempontjából különösen szemléletes európai fejlesztési folyamatnak tekinthető az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET).9Ennek lényege a szakképzési
kredit-8A szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság 2002. novem-ber 29–30-án Koppenhágában tartott ülésükön elfogadott nyilatkozata a bolognai folyamathoz hasonló európai együttműködést alakított ki 32 ország részvételével a szakképzés területén. Célja a szakképzési képesítések kölcsönös elismerésének megkönnyítése a szakképzési rendszerek átjárhatóságának meg-teremtésével. Ez a folyamat azt a célt tűzi ki, hogy javítsa az európai szakoktatás és szakképzés teljesít-ményét, minőségét és vonzerejét. Arra törekszik, hogy ösztönözze a különféle szakképzési lehetőségek kihasználását az egész életen át tartó tanulás keretein belül és az ehhez kapcsolódó eszközök segítségével.
A koppenhágai folyamat a következőkből áll:
− egy politikai dimenzió, amelynek célja közös európai célkitűzések lefektetése és a nemzeti szakok-tatási és szakképzési rendszerek reformja;
− olyan közös európai keretrendszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek javítják a kompetenciák és képesítések átláthatóságát és minőségét, valamint elősegítik a mobilitást;
− az egymástól tanulás elősegítése európai szinten és az összes érintett nemzeti szintű bevonását célzó együttműködés.
9Az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer(ECVET) mint a kölcsönös bizalom és a szak-képzési mobilitás elősegítésének új európai eszközéről szóló ajánlást az Európai Bizottság előterjesztése alapján az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-án fogadta el.
rendszer bevezetésével a formális, nonformális és informális utakon megszer-zett tudás, készségek és kompetenciák európai szintű elismerése, ezzel az egész életen át tartó tanulás támogatása.10Az első kísérleti projektek már 2008-ban megindultak azzal a céllal, hogy gyakorlatban próbálják ki az ECVET-eszközö-ket, teszteljék az egyes elemeECVET-eszközö-ket, és mintákat dolgozzanak ki az alkalmazandó dokumentumokra. E rendszernek11a tanulási mobilitás vonatkozásában történő alkalmazásakor a partnerintézmények világosan megállapodnak a tanuló által külföldön elérendő tanulási eredményekről, és azokat a tanulmányi megállapo-dásban rögzítik. A külföldön elért tanulási eredményeket a végbizonyítványban transzparens módon rögzítik. Lényeges a kredit- vagy pontalapú elismerési technika, amelyre építve kialakul a kölcsönös bizalom. Megállapodnak továbbá a tanulók külföldön szerzett kreditjei (azaz értékelt tanulási eredményei) érvé-nyesítésének és elismerésének feltételeiben. Az egyetértést megállapodásokban rögzítik. Ezáltal az ECVET mind a kulcsfontosságú kompetenciák (mint az idegen nyelvi készség), mind több műszaki készség és kompetencia tekintetében javíthatja az érvényesítést és az elismerést.
Bár az ECVET a magyar szakképzésben még nem kellően ismert, illetve a szakmai-társadalmi kommunikáció szintjén igencsak részlegesek a nyilvános információk, azonban azzal, hogy rugalmasabbá teszi a képzési utat, és elősegíti az egész életen át tartó tanulást, jelentős innovációs potenciált hordoz. A képe-sítésekért és oklevelekért felelős intézmények és hatóságok, a szakoktatási és szak-képzési szolgáltatók, a szociális partnerek és más érdekeltek bevonásával támo-gatják nemzeti és európai partnerségek és hálózatok létrejöttét, amelyek az ECVET kikísérletezésével, végrehajtásával és népszerűsítésével foglalkoznak. Ezt érzékel-teti az European ECVET Networkben regisztrált magyar szakértői kör, a Tem-pus Közalapítvány ECVET-támogató tevékenysége, valamint a Magyar Kormány által kezdeményezett Új Széchenyi Terv keretében az Magyar Képzési Keret-rendszer fejlesztési feladatait tartalmazó TÁMOP kiemelt projektek soron kívüli elindítása, amely programnak a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) a kedvez-ményezettje.
10Az ECVET lehetővé teszi a tanulók mobilitás során elért eredményeinek elismerésétegy struktúra ki-alakításával, közös nyelvlétrehozásával, valamint az érintett intézmények (képzők, munkáltatók) közötti kölcsönös bizalomés tapasztalatcsere elősegítésével, szerte Európában. A cél az, hogy a mobilitás alatt elsajátított tanulási eredmények elismertethetők legyenek, és a tanulók képzési útjait ne hosszabbítsa meg egy-egy külföldi szakmai gyakorlat vagy a tanulási hely változása.
11Az ECVET-eszközök és -módszertan a következő három elemcsoportot foglalja magában:
− a képesítések tanulmányi egységekkel való leírását a hozzájuk rendelt pontokkal együtt,
− átviteli és összegyűjtési folyamatot, valamint
− kiegészítő dokumentumokat, például tanulmányi megállapodásokat, eredményjegyzékeket, ECVET-felhasználói útmutatókat stb.
A határon átnyúló honosítások elismerése jelentősen könnyítheti a nemze-ten belüli honosítások és átvitelek előfeltételeinek megteremtését. A honosítás a tanulmányi értékelés szintjén történhet, és lényegesen szélesítheti a jelenlegi lehetőségeket. Mivel az ECVET bevezetését a Leonardo da Vinci (LdV) program segíti, elterjedésére, elfogadására lehet számítani. Mind a szakképzés központi irányítása, mind az intézményi szintű – számos esetben éppen az EU-s támo-gatással megvalósuló nemzetközi projektek keretében formálódó – helyi kez-deményezések számára határozott orientációt nyújt az ECVET-eljárások alkal-mazása. Lényeges annak felismerése is, hogy az ECVET nem igényel nagyobb változtatást a most is átalakulóban lévő magyar szakképzési rendszerben. Csu-pán egy közös, felhasználóbarát nyelvezet szükséges a tanulási eredmények át-láthatóságának, átvitelének és elismerésének elősegítésére. A már részben létező közös nyelvezet továbbfejlesztése szükséges a folyamatban lévő OKJ-átalakítás és az ahhoz szorosan kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények (SzVK-k) ki-dolgozása kapcsán.
Magyarországon biztosított, hogy a szakoktatás és szakképzés területén ér-dekelt felek és a tanulók megkapják az ECVET használatához szükséges tájé-koztatást és útmutatást, megkönnyítve egyúttal a tagállamok közötti informá-ciócserét. Garantálják továbbá, hogy az illetékes hatóságok megfelelően nyilvánosságra hozzák az ECVET képesítésekre történő alkalmazását, és hogy az illetékes hatóságok által kiállított, kapcsolódó Europass-dokumentumok egyértelmű és releváns információkat tartalmazzanak. Ennek megfelelően az Eu-ropass által rögzített szakképzési értékelési/validációs információk szerepe egyértelműen növekszik, és az e dokumentumok iránti igény statisztikailag is ki-mutatható. Ezt a dinamikus tendenciát szemlélteti az 1. táblázat,amely az Eu-ropass mobilitás adatait öt ország esetében mutatja be 2005−2009 között.
Az EU-országok szakképzési rendszereinek strukturális diverzitása jelentős, azonban ha az egyes szakmák tartalmát vizsgáljuk meg, megállapítható, hogy ezek tartalmazzák az elvégzésükhöz szükséges tanulási eredményeket, továbbá egyértelműen összehasonlíthatók. Mint a tanulmány korábbi részében ismer-tettük, Magyarország a 90-es évektől a számára fontos partnerországokkal foly-tatott együttműködés keretében a szakképesítések kölcsönös elismertetésével kapcsolatosan jelentős munkát végzett. Kétségtelen, hogy a kölcsönös elismertetés a tanulási eredmények vonatkozásában hosszadalmas és költségigényes folyamat.
Az ECVET EU-szintű megvalósítása ezt a folyamatot kiválthatja, és megköny-nyítheti mind az alkalmazók, mind az alkalmazottak számára a szakképzettségek elismerését, elfogadtatását.
1. táblázat. Europass mobilitás számokban12