A fels ´ o ´ oktatási feln ´ o ´ ttképzés néhány rekrutációs jellemz ´ o´ je
A RÉSZIDŐS KÉPZÉS LÉTSZÁMVÁLTOZÁSÁNAK OKAI − EREDMÉNYEK
Az államszocialista időszakban a felsőoktatás felvételi keretszámait a gazdaság igényeihez igyekeztek igazítani, ami a pangó gazdaság miatt erősen visszafogott hallgatói létszámokhoz vezetett. A rendszerváltáskor Magyarország jelentősen le volt maradva a fejlett országok felsőoktatási létszámaihoz viszonyítva.6
A rendszerváltást követően – a korábbi keretszám-visszafogás miatt – rob-banásszerűen jelentkező, elhalasztott továbbtanulási igények jelentősen meg-növelték a részképzésben résztvevők számát. Ez egyaránt érintette a fiatalabb (18−20) és az azt követő korosztályok részvételét is, megnövelve azokat. A rész-idős képzési részvételt más oldalról nyilvánvalóan növelte a nappali tagozatnál alacsonyabb képzési követelményrendszer is. A hazai – államszocialista gyökerű – részidős képzések (máig) az extenzív oktatásfejlesztés időszakát idézve alacso-nyabb kontaktóraszám és alacsoalacso-nyabb követelmények mellett nyújtanak elvileg azonos diplomát, mint a nappali tagozatos képzések.7
4. ábra. A nappali tagozatos és a részidős felsőoktatási képzés kezdő évfolyamos hallgatóinak megoszlása néhány jellemző korcsoport szerint
Forrás: saját számítás oktatási évkönyvek adatai alapján 0%
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
A részid s képzéső
6Lásd erről például LADÁNYI1992.
7A mai napig igaz az, amit a hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni időszakának elemzése nyomán meg-fogalmaztunk Timár Jánossal: „a magyar diplomások […] minőségi problémáiban valószínűleg jelen-tős szerepet játszik a hazai felsőoktatásban a részidős képzés mindig magas aránya” (POLÓNYI–TIMÁR
2006).
A hazai felsőoktatás expanziója nyomán a 21 évesnél fiatalabb, „nappali tago-zatos korú” fiatalok arányának csökkenése a részidős hallgatók között már a 90-es évek második felében megkezdődött, és már 2000-ben 20% alá esett (4. ábra).
Még szembetűnőbb ez a változás az I. éves részidős hallgatók korosztályi arányait vizsgálva (5. ábra).Egyértelműen látszik, hogy a 18−24 éves korosztály egyre kisebb korosztályi arányban vesz részt a részidős képzésben. A 25−29 éves korosztály még a 2000-es évek legelejéig növekedett, majd ezt követően az is ra-dikálisan csökkenni kezdett. Ezek a tendenciák igazolni látszanak azt a hipoté-zist, hogy a halasztott továbbtanulási igények és a nappali tagozatos korú hall-gatók számának – a nappali tagozatos képzés mind nagyobb kiszélesedése nyomán történő – csökkenése a részidős képzés lecsengésének az egyik oka.
5. ábra. Az I. éves részidős hallgatók egyes korcsoportjainak aránya az azonos korú népességhez viszonyítva
Forrás: saját számítás oktatási évkönyvek adatai alapján 0,00%
0,20%
0,40%
0,60%
0,80%
1,00%
1,20%
1,40%
1,60%
1,80%
2,00%
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
18–24 25–29 30–44
6. ábra. Az I. éves nappali tagozatos hallgatók egyes korcsoportjainak aránya az azonos korú népességhez viszonyítva
Forrás:saját számítás oktatási évkönyvek adatai alapján
A felvételi adatbázis alapján is egyértelműen látszik a fiatalabb korosztályok (a 17−25 évesek) arányának csökkenése, és az idősebbek arányának növekedése a felvettek között (7. ábra).
7. ábra.A részidős képzésre felvettek megoszlása egyes korcsoportok szerint, 2002−2010
Forrás:felvételi adatbázis alapján saját számítás
Mindezekkel van összhangban a részidős képzésre felvettek átlagéletkorának növekedése (8. ábra).
0,00%
1,00%
2,00%
3,00%
4,00%
5,00%
6,00%
7,00%
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
18-24 25-29 30-44
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
2002 2004 2006 2007 2008 2010
17-25 26-35 36-45
46-8. ábra. A részidős képzésre felvettek átlagéletkora
Forrás: felvételi adatbázis alapján saját számítás
Azt a hipotézisünket is egyszerű statisztikai adatokkal lehet bizonyítani, mi-szerint a felsőoktatási rendszer kétszintű képzésre történő átállása – illetve a to-vábbtanulási stratégiák átalakulása – is oka a részidős felsőoktatási képzés iránti keresletcsökkenésnek.
A kétszintű képzés bevezetésére 2006-tól kezdődően került sor (a mesterképzés esetében pedig 2008-tól). Ez nyilvánvalóan alapvetően átrajzolta a keresletet, ugyanis új képzési stratégiák kialakítását igényelte, főleg a diplomával már ren-delkező továbbtanulni szándékozóktól (9. ábra). Ez a stratégiaváltozás alapve-tően a diplomával már jelentkezőket érinti – hiszen számukra nyíltak új utak a mesterképzés megjelenésével.
9. ábra. A részidős képzésre felvettek megoszlása elővégzettség szerint
Forrás: adott évek felvételi adatbázisa 20
22 24 26 28 30 32
2002 2004 2006 2007 2008 2010
20,0%
22,0%
24,0%
26,0%
28,0%
30,0%
32,0%
34,0%
36,0%
38,0%
40,0%
2007 2008 2010
Államvizsgával lezárt fels fokúő
tanulmányokkal (beleértve az FSZ-t is) Érettségivel 25 éves és fiatalabb
Érettségivel 25 évnél id sebbő
A képzés átalakulása leginkább a már diplomával rendelkezőket érinti, hi-szen az ő esetükben jelent rendkívül fontos, új stratégiai elemet a mesterképzés megjelenése. Jól tükröződik ez abban, hogy a felvetteknél – a 10. ábraalapján 2008-tól, a korábbi csökkenés után – ismét növekedni kezd a diplomával je-lentkezők aránya.
Ha azt vizsgáljuk, hogyan alakult az egyes képzési szintekre felvettek száma (2. táblázat),akkor azt látjuk, hogy a részidős képzésre felvettek 2006-ra mind az első diplomáért, mind a diplomával tanuló részidős felsőoktatásba törekvők száma lecsökkent, miközben az első diplomáért tanulók száma 2010-ig nem vál-tozott jelentősen (azaz itt érvényesülni látszik az említett lecsengés). Ugyanak-kor a diplomával már rendelkező, részidős képzésbe törekvők száma – ami 2006-ra megfeleződött – 2010-re felfejlődött ismét a korábbi szintre.
A részidős képzésre felvettek adatainak tanúsága szerint 2006-ra mind az első diplomáért, mind a diplomával tanuló részidős felsőoktatásba törekvők száma lecsökkent, és miközben az első diplomáért tanulók száma 2010-ig nem válto-zott (azaz itt érvényesülni látszik az említett lecsengés), addig a diplomával már rendelkező részidős képzésbe törekvők száma – ami 2006-ra megfeleződött – 2010-re felfejlődött ismét a korábbi szintre.
Ezt a hipotézisünket is bizonyítva látjuk a fentiek alapján.
2. táblázat.A részidős képzésre felvettek képzési szintek szerint
Forrás: az adott évek felvételi adatbázisa
2004 2006 2008 2010 Részidős felsőfokú szakképzésre felvett 1019 1216 2077 2198 Részidős alapképzésre felvett 31484 21953 22557 22082
Részidős osztatlan képzésre felvett 1894 2098
Részidős diplomás képzésre felvett 10196 5846
Részidős kiegészítő képzésre felvett 5303 4558 133
Részidős mesterképzésre felvett 5129 10186
Együtt 48002 33573 29896 34466
10. ábra. A részidős képzésre felvettek képzési szintek szerint
Forrás:az adott évek felvételi adatbázisa