megvalósítása Az egyetemeken
AZ ELKÖTELEZETT EGYETEMEK IRÁNYÁBAN
A SIRUS2(A nyitott és befogadó egyetemek stratégiájának kialakítása)nevű pro-jekt az egyetemek tíz kötelezettségvállalásának megvalósítására fókuszál, mi-közben az élethosszig tartó tanulást illetően nem feledkezik el a kormányzatok és külső partnerek szerepéről sem az egyetemek stratégiai bevonásával kapcso-latban. Szintén számításba veszi az európai felsőoktatásban lezajlott főbb tren-deket és fejlesztéseket, amelyek Európában az egyetemek küldetésének átalakí-tásához és újrafogalmazásához vezettek. Ezek felölelik a tudás mint a társadalmi és gazdasági fejlődés alapjának fokozottabb előtérbe helyezését, a globalizációt, az új demográfiai trendeket, továbbá a technológiák területén végbemenő gyors fejlődést. A Trends 2010jelentés „a felsőoktatás új világáról” beszél, amelyben az intézményekre egyre inkább a gazdaság hajtóerejeként tekintenek a politi-kusok. A kutatási, oktatási, innovációs tevékenységeik, továbbá a munkaerő fo-lyamatos, magas szintű képzése révén az egyetemeket nélkülözhetetleneknek te-kintik a helyi, regionális, nemzeti vagy európai szintű fejlesztésekben. Ezek a fejlesztések – összekapcsolva a jelenlegi globális gazdasági válsággal és a fel-sőoktatási szektorban tapasztalható kiélezett nemzetközi versennyel – további terheket rónak az európai egyetemekre, olyan koherens intézményi stratégiák ki-fejlesztésének tekintetében, amelyek a többszörös kihívásoknak is képesek meg-felelni. Ebben a kontextusban a jelentés azokat a specifikus kihívásokat szólal-tatja meg, amelyekkel az európai egyetemeknek szembe kell nézniük, miközben az állampolgárokat társadalmi és gazdasági szerepükre készítik fel. Szintén ki-hívást jelent az egyetemek számára, hogy a szakmai és személyes fejlődés érde-kében olyan oktatási lehetőségeket biztosítsanak, amelyekkel képesek reagálni a társadalmi elvárásokra. A jelentés kimondottan fókuszál azokra az oktatási le-hetőségekre, amelyek egyre több hallgató számára, azok egész élettartama alatt elérhetők, ezért ezek sikeres megvalósítását koncentrált figyelemmel kíséri (SURSOCK−SMIDT2010.) A SIRUS egy, az EUA3-hoz kötődő megközelítés, amely az európai egyetemeknek az egész életen át tartó tanulásról szóló chartáján alapul, és egy vertikális megvalósítást jelent.
TEMATIKUS MUNKACSOPORTOK:
A kiválasztott egyetemeket négy munkacsoportba sorolták megadott prioritá-suk alapján.
2Shaping inclusive and responsive university strategies
3Európai Egyetemek Szövetsége
Feladataik:
1. Beágyazni az intézményi lifelong learning stratégiába a széles körű hozzá-férés fogalmát (nyitni a társadalom széles rétegei felé), lehetőséget biztosí-tani a jelenleg felsőoktatásban nem számottevően részt vevő csoportok szá-mára (témavezető: EAN– European Access Network).
2. Megerősíteni az egyetemi folyamatos tanulás szolgáltatásait, kiszolgálni a felnőtt tanulók igényeit (témavezető: EUCEN – European University Con-tinuing Education Network).
3. A reformok konszolidálása egy rugalmas és kreatív tanulási környezet ki-alakulása érdekében, az új technológiai lehetőségek leghatékonyabb kihasz-nálása (EADTU – European Association for Distance Education Universities).
4. Az egyetemek regionális szerepének megerősítése a jobb egyetemi-gazdasági együttműködés elősegítésével (témavezető: EUA).
Mindegyik tematikus munkacsoport a charta sajátos szempontjaira fóku-szált, miközben megtartotta az életen át tartó tanulás holisztikus nézőpontját is.
A chartát annak érdekében fogalmazták meg, hogy tisztázzák az egyetemek hoz-zájárulási szerepét az életen át tartó tanulás megvalósítási tervéhez, ugyanakkor
− eltávolodva az egyetemi szinten már meglévő különböző folyamatos tovább-képzési tevékenységek „klasszikus” értelmezésétől − a befogadó és felelős egye-temi koncepció irányába hassanak.
A PROJEKT EREDMÉNYEI
A projekt végeztével megjelenik egy kompendium a négy tematikus munka-csoport beszámolója alapján, amely példákat tartalmaz a jó gyakorlatokra és a projekt élettartama alatt bemutatott stratégiai megközelítési módokra. A ki-adványt a 2011. szeptemberi záró konferencián mutatták be.
A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁNAK FŐBB SZÍNHELYEI: – Kezdő szeminárium: 2010. március 19.
– A SWOT4-elemzés megvitatása: 2010. június 3−4., Lille, Franciaország – Az intézményi LLL-stratégiák megvitatása: 2010. november 25−26., Bécs,
Ausztria
– A munkacsoportok jelentésének megvitatása: 2011. február 25., Brüsszel, Belgium
– Záró konferencia: 2011. augusztus 31.−szeptember 1., Southampton, Egye-sült Királyság
4Strength−Weakness−Opportunity−Threats (Erősségek−Gyengeségek−Lehetőségek−Veszélyek)
1. ábra.A SIRUS-projekt főbb színhelyei
A PROJEKT PRIORITÁSAI
A projekt lehetőséget biztosított arra, hogy a különböző profilú és az életen át tartó tanulás fogalmához különbözőképpen viszonyuló intézmények kialakítsák és megerősíthessék saját folyamatos tanulási szemléletüket a következő priori-tásokra fókuszálva:
− Az egyetemeknek saját stratégiáikba be kell ágyazniuk a hozzáférés fejlesz-tését és az egész életen át tartó tanulás ügyét célzó koncepciókat.
− Oktatási/képzési, valamint tanulási lehetőség biztosítása, különböző, már nem iskoláskorú tanulói csoportok számára.
− A részvétel növelését és a felnőtt tanulók visszatérését ösztönző tanulmányi programok fejlesztésesének szükségessége.
− Hatékony tanácsadási és útmutatási szolgáltatások biztosítása.
− Az előzetes tudás elismerése.
− Az egész életen át tartó tanulás integrálása a minőség kultúrájába.
− A kutatási, a tanítási és az innovációs tevékenységek közötti viszonyok fej-lesztése az egész életen át tartó tanulás szempontjából.
− Reformok végrehajtása, amelyek célja a minden tanuló számára elérhető, rugalmas és kreatív környezet biztosítása.
− Partnerség fejlesztése helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten, a vonzó és releváns felsőoktatási programok érdekében.
− Az egész életen át tartó tanulás intézményének példaértékű intézményi kép-viselete.
A SWOT-ELEMZÉSEK
A kiválasztott 29 egyetem feladata:
− SWOT-analízis készítése a LLL-charta mint viszonyítási keret felhasználá-sával.
− kialakítani és alkalmazni saját intézményi LLL-stratégiájukat a SWOT-elemzés eredményeinek alapján,
− konzultálva az intézmény vezetőségével,
− és felhasználva a munkacsoportban elhangzott javaslatokat,
− átadni az intézményi stratégiai tervet a munkacsoport beszámolójához, amely alapként szolgál a projekt kompendiumához.
Az 1. táblázatban megtalálhatók a 2. munkacsoportban (megerősíteni az egyetemi folyamatos tanulás szolgáltatásait, kiszolgálni a felnőtt tanulók igényeit) részt vevő néhány egyetem SWOT-elemzésének eredményei:
1. táblázat
Intézmény Erősségek Gyengeségek
Université Libre de Bruxelles, Brüsszel, Belgium
− A felnőttképzés régi tradíciói (folyamatos tanulás és az előzetes tudás beszámítása),
− jól fejlett integrált társadalompolitika (belső hálózat, amely kapcsolódik a „társadalmi felelősség” gondolatához,
− kutatás,
− együttműködések a regionális intézmé-nyekkel,
− erős támogatás „terepen” lévő tanároknak.
− A pénzügyi támogatások és törvényi szabá-lyozások hiánya (a LLL-tevékenységek gyakran mellékesek és elszenvedő alanyai a „szerkezeti változásoknak”),
− a LLL redukcionalista szemlélete (gyakran beolvasztják a folyamatos tanulásba, amely-lyel megalapozzák az életen át tartó tanulás tevékenységeinek mellőzését),
− hiányzik a hosszú távú stratégiai szemlélet.
University of Helsinki, Helsinki, Finnország
− Számos specializált egység biztosít LLL-tevékenységeket,
− kombinált tanulási szemléletmód,
− a LLL része a minőségbiztosítási rendszernek,
− a LLL része az egyetemek auditálási rendszerének.
− Csak nappali tanulói státuszt kaphat a visszatérő felnőtt tanuló, aki be szeretné fejezni vagy folytatni akarja tanulmányait,
− a csúcs kutatási egységek nincsenek még kel-lőképpen kihasználva a LLL-tevékenységek kialakításában,
− hiányoznak az erőforrások és a LLL-tevékenységek a tudományos bevándorlók részére,
− hiányos koordináció és együttműködés a LLL-tevékenységet biztosító egységek között.
Université de Lille 1 Sciences and Tech- nologies, Lille, Franciaország
− Rendszeres stratégiai megbeszélések,
− szolgáltatás a LLL-tevékenységek támogatása érdekében, amelyet az inté-zetek és karok fejlesztettek ki,
− tanácsadási központ (DAEU) – minden diploma elérhető a felnőttek számára, amely különböző módokon érhető el, validáció a bejutáshoz és a diplomához.
− Nem elegendő szükséges stratégia/szerkezet,
− a folyamatban részt vevő személyek hosszú távú közreműködése,
− a vezetők állandó támogatása,
− befektetés a fiatal generációba,
− a LLL-t még nem tekintik a kiválósághoz való hozzájárulásnak.
Intézmény Erősségek Gyengeségek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bu- dapest, Magyarország
Intézmény
− Zászlóshajó műszaki egyetem,
− több évtizedes tapasztalat a tanárok képzésében,
− szolgáltató- és erőforrásközpont szemlé-let a mérnöktovábbképzésben.
Oktatás
− Minőségi műszaki képzés,
− erős doktori iskolák.
Kutatás
− Kiváló kutatói laboratóriumok és spe-ciális kutatóközpontok.
Humánerőforrás
− A magasan képzett professzorok nagy aránya (52,2%).
Nemzetköziesedés
− Kiterjedt helyi és nemzetközi kapcsola-tok,
− Erős és elismert az idegen nyelvi oktatás.
Intézmény
− Magyarországon a LLL nem része a belső minőségi folyamatoknak,
− gyengék az életen át tartó tanulási és tovább-tanulási lehetőségek az egyetemi alkalma-zottak számára.
Oktatás
− túlterhelt tanárok,
− felkészítő és áthidaló kurzusok csak a kül-földi hallgatók számára,
− az előzetes tudás beszámítása gyenge pont.
Kutatás
− A tevékenységek többet fókuszálnak a támo-gatásra, mint közvetlenül a gazdaságra.
Humánerőforrás
− A humanerőforrás-menedzsment leginkább ad hoc jellegű, mint tervezett.
Nemzetköziesedés
− Az oktatási kapacitások elosztásának egyenlőtlensége.
National University of Ireland Maynooth, Maynooth, Írország
− A2008-ban a felvett hallgatók 21,3%-a nem tradicionális hallgató,
− az egyetemi órákon túlnyúló tanulási le-hetőségek,
− az együttműködés erős hagyományai,
− kiváló fejlődési utak,
− az előzetes tudás elismerése,
− rugalmas programok a diploma megsz-erzésére,
− Felsőoktatási Hálózat Dublin régiójában.
− Megosztott a nappali és a részidős hallgatók támogatása,
− recesszió,
− nincs gyakorlata az előzetes tapasztalati ta-nulás elismerésére,
− gyenge kapcsolatok a továbbképzési szektor-ral,
− a forráshiány miatt a tanszékek nem haj -landók részt venni ezekben a
programok-ban.,
− a LLL-kutatások alacsony szintje.
Mykolas Romeris Uni- versity, Vilnius, Litvánia
− Az egyetem reagál a társadalom széles rétegeiből érkező igényekre a LLL iránt,
− az egyetem lehetőséget biztosít a LLL különböző folyamatos tanulási formái-nak,
− az egyetem rendszeresen biztosít szakmai fejlesztési kurzusokat az oktatók és az adminisztratív személyzet számára.
− Az oktatók nem kellőképpen felkészültek, hogy kihasználják a távoktatásban rejlő le-hetőségeket,
− az oktatói attitűd nem mindig megfelelő a nemformális és informális tanulási módo-zatok irányába,
− a folyamatos tanulás területén gyenge a különböző karokon oktatók együtt-működése.
University of Twente, Enschede, Hollandia
− Rugalmas tanulási programok,
− lehetőségek biztosítása a változatos hall-gatói csoportok felvételére,
− lehetőségek biztosítása fogyatékkal élő hallgatók számára.
− A BSc-programokban részt vevő 25+
korosztály részvétele,
− az előzetes tudás beszámítása csak a formális tanuláson alapul,
− a LLL nem része a humánerőforrás-fejlesztésnek.
2. táblázat.Lehetőségek és veszélyek
Intézmény Lehetőségek Veszélyek
Université libre de Bruxelles Brussels, Belgium
− Tudományos és kutatási autonómia,
− székhelye Brüsszel, Európa fővárosa,
− a Bologna-folyamat elindította az önkriti-kus elemzést.
− Oktatási „látszólagos-piac”,
− a belga állam „egzisztenciális válsága”
(a francia közösség pénzügyi kataszt -rófával néz szembe),
− az egyetemi hatósságok irányítási cik-lusa.
University of Helsinki, Helsinki, Finnország
− Az új egyetemi törvény több autonómiát biztosít,
− a Bologna-folyamat teljes kihasználása (2 szinten),
− a gazdasági újraszerveződés ered-ményeként új felnőttképzési szükségletek jelentkeznek,
− oktatási export.
− A társadalom nem tudja kellőképpen kihasználni a tudományos bevándor-lók kompetenciáit,
− nincsen megfelelő kapacitás a gaz-dasági újraszerveződés eredményeként jelentkező új felnőttképzési szük-ségletek kielégítésére,
− a gazdasági visszaesés csökkenti a tandíjat fizető LLL-kliensek számát, és kihívások elé állítja a LLL-tevékenységek életképességét.
Université de Lille 1 Sciences and Technologies, Lille, Franciaország
− Társadalmi kereslet az egyének részéről (amikor szükségük van rá, megtalálják a képzési programokat),
− igény a cégek részéről (kialakul a kompe-tenciaalapú megközelítés),
− new demand of bodies/stakeholders funding LLL.
− Megváltoztatni azokat az egyetemi programokat, amelyek gyengültek a tartalmukban,
− meggyőzni az egyetemeket arról, hogy másképpen szervezzék a képzési ajánlatukat,
− a számos, folyamatban lévő alapképzési projekt megakadályozza az oktatókat abban, hogy minden tantárgyba egy-formán fektessenek be,
− figyelembe venni a LLL-t a felsőok-tatási intézmények alapításakor.
Intézmény Lehetőségek Veszélyek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, Magyarország
Intézmény
− Stratégiai kapcsolatok az érdekeltek-kel/munkaerőpiaccal,
− nagyon magas minőségű képzettséget biz-tosít, amelyet (nemzetközileg) is elis-mernek a tanulók, az érdekeltek és a munkaerőpiac.
Oktatás
− A BME tevékenységeinek, eredményeinek jobb kihasználása.
− A BSc- és MSc-képzésben részt vevő hall-gatók számának megfordítása.
Kutatás
− Erősíteni a kapcsolatot az egyetem és az ipari laboratóriumok között,
− humánerőforrás,
− rendszeres tréningek (LLL) biztosítása az alkalmazottak számára.
Nemzetköziesedés
− A presztízs és elismertség további növelése,
− növelni a nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitást.
Intézmény
− A LLL hagyományos központi kérdése:
hogyan, mikor és miért tanulnak az emberek. Ennek ellenére most Magyarországon az az aktuális kérdés, hogy az emberek jelentős része miért nem tanul.
Oktatás
− Demográfiai csökkenés,
− a kormányzati szabályozások felügyelik a versenyt és nem támogatják a minő-séget.
Kutatás
− Erősödő verseny a nemzeti és nemzet-közi támogatásokért,
− humánerőforrás,
− az egyetemen kívüli tevékenységek gyümölcsözőbbek, ezért a tehetséges emberek ezt választják a kutatás és ok-tatás helyett.
Nemzetköziesedés
- A jól képzett hallgatók más felsőok-tatási intézménybe felvételiznek.
National University of Ireland Maynooth, Maynooth, Írország
− Kapcsolatok kialakítása a továbbképzési szektorral,
− a folyamatos szakmai továbbképzési szol-gáltatások kiterjesztése új szektorokra is.
− az állampolgári részvétel kritikai elemzésének támogatása.
− tanácsadás és támogatás biztosítása a vál-lalkozó szellemért.
− A gazdasági visszaesés hatása,
− különbségtétel a nappali és a részidős hallgatók támogatásában,
− a megszorítások miatt hiányzik a mo-tiváció a LLL-ütemtervek fejlesz-téséhez.
Mykolas Romeris University, Vilnius, Litvánia
− Rugalmas egyetemi programok,
− képzett oktatói kar,
− jó infrastruktúra,
− együttműködés más felsőoktatási, gaz-dasági, kormányzati és civil intézményekkel,
− regionális stratégia.
− A társadalom motiváltságának hiánya a LLL-ben való részvételhez,
− szükséges a készségekre és a tudás időszerűvé tételére irányuló maga-tartás megváltoztatása és a munkaadók kompetenciáinak megerősítése a munkavállalók LLL-ben való aktívabb részvételének elősegítése.
University of Twente, Enschede, Hollandia
− A SIRUS-projekt,
− az egyetemi vezetők növekvő érdeklődése a LLL iránt,
− együttműködés a Holland Nyított Egye-temmel.
− A folyamatos változás miatti növekvő ellenállás,
− takarékosság.
ÖSSZPONTOSÍTÁS A JÖVŐRE: FŐ JAVASLATOK ABUDAPESTIMŰSZAKI ÉS
GAZDASÁGTUDOMÁNYIEGYETEM SZÁMÁRA
Intézmény:
− Stratégiai kapcsolatok az érdekeltekkel/munkaerőpiaccal.
− A LLL összefüggő keretének kialakítása a stratégiai tervek kidolgozása ér-dekében.
− Az egyetem mint a LLL-et biztosító vezető intézmény pozíciójának meg-erősítése.
Oktatás:
− Az előzetes tudásbeszámítás szempontjainak és módszereinek kidolgozása.
− Változás tervezése és megvalósítása a LLL tanulási környezet kialakítása ér-dekében.
Kutatás:
− Erősíteni a kapcsolatot az egyetem és az ipari laboratóriumok között.
Humánerőforrás:
− Rendszeres tréningek (LLL) biztosítása az alkalmazottak számára.
Nemzetköziesedés:
− A presztízs és elismertség további növelése.
− Növelni a nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitást.
EREDMÉNYEK ÉS JAVASLATOK
A SIRUS tevékenységei megmutatták, hogy a részt vevő egyetemek 1/3-ának van olyan intézményi stratégiája, amely tartalmazza az életen át tartó tanulást, míg 2/3-a a LLL-et tevékenységnek tekinti, és támogatja a Trends 2010 eredményeit.
A projektben részt vevő szakértők a következő javaslatokat fogalmazták meg a LLL-stratégia megvalósítása érdekében:
− Nélkülözhetetlen a vezető szerep, és az, hogy a LLL támogatásának kon-cepciói az egész intézményre érvényesek legyenek.
− Interdiszciplináris megközelítési mód alkalmazása, új oktatási módszerek ki-alakítása és az oktatók bevonása.
− A hallgatói szolgáltatások erősítése.
− A LLL-tevékenységek teljesítményértékelése.
− A tudásháromszög használata (a munkaadókkal és a kutatókkal való kap-csolat erősítése) a partnerségek kialakításához.
A részt vevő intézmények felsorolták a legfontosabb kihívásokat:
− Olyan stratégia és működési terv kialakítása, amely bevonja a folyamatba az egyetemi oktatókat.
− A biztosított tanulási lehetőségek rugalmasságának javítása, a szélesebb körű hozzáférés és az előzetes tudás beszámításának megvalósítása.
− Célzott hallgatói szolgáltatások biztosítása.
− Partnerkapcsolatok kialakítása.
− Fenntartható támogatás.
Az Európai Egyetemek LLL-chartájának különböző pontjaira adott elsőd-leges reakciók azt jelzik, hogy ezek közül néhány megvalósítása nagyobb kihí-vást jelent. A legnagyobbak: olyan tanulmányi programok fejlesztése, amelyek célja a részvétel növelése és a felnőtt tanulók visszatérésének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulás integrálása a minőség kultúrájába; a kutatási, a ta-nítási és az innovációs tevékenységek közötti viszonyok fejlesztése az egész életen át tartó tanulás szempontjából, valamint az egész életen át tartó tanulás intézményének példaértékű intézményi képviselete.
A munkacsoportok beszámolói és a megbeszélések a LLL-stratégiához kap-csolódóan számos érdekes kérdést felvetettek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a következő témákat a legnehezebb megoldani: törvényi keretek, kor-mányzás (intézményvezetés és menedzsment), támogatás, a hozzáférés és a rész-vétel növelése, tanulóközpontú tanulás, és végül az intézményi stratégiákban a perifériáról a központ felé való elmozdulás. Érdekes kérdések merültek fel, pél-dául az életen át tartó tanulásra pusztán csak úgy kell-e tekinteni, mint bevételt generáló tevékenységre vagy/és olyan lehetőségre, amely a regionális közegben képes tudást és fejlődést előállítani? Hogyan tud/kellene az életen át tartó tanu-lásnak versenyeznie a kutatással? Mi a kapcsolat a befogadás és a kiválóság kö-zött? Az egyetemek képviselői azzal érveltek, hogy a sikeres stratégia megvaló-sításához három szereplőcsoport megléte szükséges: hallgatók, egyetemi oktatók és a vezetőség, ezért elengedhetetlen az egyetemi alkalmazottak, a hallgatók és a többi érintett bevonása ezekbe a folyamatokba. A résztvevők megfogalmazták, hogy az intézményeknek meg kell határozniuk a célcsoportjukat, és a hallgató-kat tanulmányaik kezdete előtt, közben és után is nyomon kell követniük, hogy lehetőségük legyen a tanulás javítására. Az intézményeknek megfelelően kell a technológiát integrálniuk a tanulóközpontú tanulásba, és figyelniük kell arra, hogy szerepük a tudás transzferről a készségek átadása felé tolódott el.
HAZAI ADAPTÁCIÓ ÉS JAVASLATOK:
1. Az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiájának megújításában fontos sze-repet kell játszaniuk a felsőoktatási intézményeknek és az őket ezen a területen átfogó egyesületnek (MELLearN). Hangsúlyozni kell, hogy e tekintetben szem-léletváltozásra van szükség a felsőoktatási intézményekben, az életen át tartó ta-nulás kérdése az egyetemi képzés egyik fő területe kell, hogy legyen.
2. A felsőoktatás és annak intézményesített fórumai (Magyar Rektori Konfe-rencia, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Magyar Akkreditációs Bizottság), valamint szakmai és érdekképviseleti szervezetei alakítsanak ki közös stra-tégiát a felsőoktatás szerepvállalását illetően.
3. Fontos követelmény a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rend-szerének és a FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) akkreditáció köve-telményrendszerének összehangolása, közös módszertan kidolgozása. Ál-talános problémaként megfogalmazódott az akkreditáció egyszerűsítésének és gyorsabbá tételének kérdése, a MAB, az intézményi hatáskörű akkredi-táció, valamint a FAT-akkreditáció összehangolása, a közöttük lévő átjár-hatóság megteremtése. (Széleskörűen felmerült az az igény, hogy a felsőok-tatási intézmény által – vagy a MAB által – akkreditált programokat, felnőttképzési programokat a FAT egyszerűsített eljárással akkreditálja, re-gisztrálja.)
4. A szabályozás területén az átláthatóság, a hosszú távon való kiszámítható-ság, a túlzott standardizáció elkerülése, a nagyobb intézményi szabadkiszámítható-ság, a képzési szintek közötti rugalmas átjárhatóság és beszámíthatóság kapott na-gyobb hangsúlyt.
5. Elvi tisztázandó kérdésként merült fel a felnőttképzés és az életen át tartó ta-nulás (LLL) tartalmi azonosságának és különbözőségének tisztázása.
6. A minőségbiztosítás kiemelt jelentőségű a LLL területén. Alapvető probléma, hogy a programok akkreditációja után nincs folyamatos minőségellenőrzés, nincs információ arról, hogy az akkreditációs eljárásban bemutatott feltételek és követelmények hogyan teljesülnek.
7. A gazdaság valós igényeinek ismerete, az ezekhez igazított programok tar-talmi és módszertani kérdései kiemelt jelentőségűek abban, hogy a felső-oktatási intézmények sikeres és eredményes munkát tudjanak végezni.
8. A felnőttképzés PR- és marketingtartalma, töltése, illetve az ilyen jellegű szemlélet és tartalom kialakítása azért fontos, hogy a piac világosan értse az egyes ajánlott képzések valós tartalmát.
9. Fontos követelmény a hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok
9. Fontos követelmény a hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok