neveléstudományi vetületei
EURÓPAI – NEMZETI – ÁGAZATI DIMENZIÓK A SZAKKÉPZÉSBEN Az európai ágazati tanácsok szerkezetátalakításra gyakorolt befolyásának
növe-lése érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)5javasolja, hogy mérlegeljék a továbbképzést minden szinten, különösen a szakmai to-vábbképzést (CVET) – szakmai alapoktatással és -képzéssel (IVET) párosítva –, valamint a fejlődés és készségelismerés más formáit az egész életen át. A nyitott koordinációs módszer alkalmazása révén a továbbképzési politika integrációjá-nak irányába kellene haladni. Az EGSZB javasolja, hogy kiemelt figyelemben ré-szesüljenek az erős, tudásalapú elemek jellemezte ágazatok – leginkább az olyan szempontokkal kapcsolatban, mint a „környezetbarát gazdaság”.
Az ágazati tanácsok létrehozása az EGSZB szerint a politikai folyamatok vív-mányaira, például az európai képesítési keretrendszerre (EQF), az európai kre-ditátviteli és -gyűjtési rendszerre (ECTS), az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerre (ECVET), a szakképzés európai minőségbiztosítási referencia -keretére (EQARF) vagy az Europassra kell, hogy támaszkodjon, és elő kell, hogy
5Az EGSZB az Unió döntéshozatali folyamatának szerves része: minden gazdasági és szociális döntés meghozatala előtt ki kell kérni véleményét.
segítse ezek továbbfejlesztését. Az EGSZB szerint az ágazati tanácsok létrehozását össze kellene kapcsolni az EQF, az ECVET és az EQARF bevezetésével az egész EU-ban. A testület ezért azt ajánlja, hogy a szakmai szervezetek és a szakokta-tást/szakképzést szolgáltatók vegyenek részt az európai ágazati tanácsokban. Ezek a struktúrák a vállalkozásokkal való együttműködés révén központi szerepet ját-szanak az oktatás és képzés területén, a szakmai gyakorlatok révén pedig vala-mennyi szinten hangsúlyozzák a munkahelyen történő képzés kérdését.
További lényeges javaslati elem a munkaerőpiacot megfigyelő központok lét-rehozása és tevékenységi körének a meghatározása:
− képzési prioritások kijelölése, hatékonyabb kölcsönhatás biztosítása a kész-ségfejlesztés és a munkahelyteremtés között,
− a munkaerő-piaci változások és igények nyomon követése,
− a munkára és az oktatásra vonatkozó statisztikák elemzése,
− tájékoztatás és a megfigyelőközpontok struktúrájában egy olyan végrehaj-tási modul biztosítása, amely segíti az átmenetet az oktatásból a munkába.
Ennek főbb céljai:
− a munkavállalói státuszhoz vezető oktatási és szakképzési utak nyomon kö-vetése,
− a változások, valamint a gazdasági ágazatokon és különféle szakmákon be-lüli kínálat és kereslet közötti kölcsönös függőségek meghatározása,
− a kutatások és felmérések összehangolása, valamint az innováció és a fej-lesztési politikák népszerűsítésében való részvétel,
− a foglalkoztatásra és készségekre vonatkozó információk terjesztése a kü-lönböző célcsoportok körében.
Az EGSZB véleménye és javaslata azt a törekvést tükrözte, hogy a tervezett európai ágazati tanácsok folyamatosan működjenek együtt az európai egyete-mekkel és felsőoktatási intézményekkel, amelyeknek kapcsolatot kellene ké-pezniük az ipar és a képzésre vonatkozó tudományos kutatás között. Ezen a te-rületen az University Business Forum (az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd fóruma) megmutatta, hogy milyen előnyöket jelent az együttműkö-dés az ipar és a felsőoktatás számára.6
Az EGSZB a demokratikus európai társadalmat igyekszik sajátos eszközei-vel előmozdítani, e tevékenység hátterét a főként saját hazájukban tevékenykedő érdekcsoportok alkotják, amelyek a munkáltatókat, a munkavállalókat, valamint számos gazdasági és szociális érdeket képviselnek. A munkáltatók csoportjának
6Lásd az Európai Bizottság közleményét: Új partnerség az egyetemek modernizálásért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma, 2009. április 2.
tagjai között képviselteti magát az ipar magán- és közszférája, a kis- és közép-vállalkozások, kereskedelmi kamarák, nagy- és kiskereskedők, bankok és biz-tosítók, szállítási és mezőgazdasági szereplők. A munkavállalók csoportjában az alkalmazottak valamennyi kategóriája képviselteti magát a kétkezi munkástól a felső vezetőkig. Tagjai az országos szakszervezetek soraiból kerülnek ki. A har-madik csoport öleli fel a legszélesebb érdekeket: nem kormányzati szervezetek (NGO), kisvállalkozások, kisiparosok, termelőszövetkezetek, nonprofit szerve-zetek, fogyasztói és környezetvédelmi szerveszerve-zetek, tudományos és akadémiai kö-zösségek, valamint a családok, a nők és a fogyatékosok stb. érdekeit képviselő egyesületek.
A testület határozottan azt ajánlja, hogy az ágazati tanácsok mind európai, mind nemzeti szinten működjenek együtt, sőt alakítsanak ki kapcsolatokat a foglalkoztatást és készségeket megfigyelő központokkal, illetve ezek nemzeti és európai hálózataival.7 Ez azokra a tanácsokra vonatkozik, amelyek belső struktúrájában nem működnek ilyen megfigyelőközpontok. Azokban a tag -államokban, amelyekben ágazati tanácsokat fognak szervezni, és még nem lé-teznek ilyen megfigyelőközpontok, ajánlatos támogatni létrehozásukat és háló-zatban való együttműködésüket a területi megfigyelőközpontokkal.
Az ágazati tanácsok létrehozási és működési folyamatának európai szintű fi-nanszírozását illetően az EGSZB úgy véli, hogy a létrehozási folyamat kezdeté-től fogva forrásokat kell elkülöníteni erre a célra. Ezen túlmenően eszközöket kell biztosítani a tanácsok és a velük együttműködő vagy struktúrájuk részét képező, a munkaerőpiacot és készségeket megfigyelő központok kiépítésének támoga-tására. Az EGSZB ajánlja, hogy az európai ágazati tanácsokra irányuló kísérleti projekt kialakításakor az Európai Bizottság első lépésben mérlegelje korlátolt számú tanács létrehozását, ami a költségvetési követelményekkel is összefügg.
Könnyebb évente 4-5 tanács létrehozását finanszírozni. Az európai ágazati ta-nácsokra irányuló projekt középtávú pénzügyi biztosítása egyelőre kritikus kér-désnek tűnik.
A hazai fejlesztési folyamatok szempontjából is megfontolandó, hogy az EGSZB az oktatás innovációját illetően jobb szakmai irányítást tart szükséges-nek. Az EU oktatási és képzési rendszereinek jobbá tétele alapvetően fontos a fog-lalkoztathatóság növeléséhez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Az okta-tásban intézményi szinten végbemenő változások nemigen követik a társadalmi igényeket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy az átalakulások, az
7Az európai ágazati tanácsok és a CEDEFOP, illetve az Eurofound közötti kapcsolatot mérlegelve az EGSZB úgy véli, hogy a két utóbbi intézmény feladatkörének meghatározásába fel kellene venni az ága-zati tanácsok munkájának strukturális és tájékoztatáson alapuló támogatását a CEDEFOP és az Euro-found által. Ez újabb eszközöket tesz szükségessé a szóban forgó alapok finanszírozására.
innováció, az oktatás és a képzés között szoros kapcsolatra van szükség. Az EGSZB az oktatásnak és a képzésnek a mindennapi életbe történő gyakorlati megvalósítására szólít fel, amelyben a társadalmi szükségleteknek és a tanulók új generációjának szokásai kell, hogy megadják az alapvető orientációt.
Az esettanulmányban (BENEDEK−SZŰCS2010) bemutatásra került szakmai kommunikációs folyamat azért is szemléletes, mert olyan időszak (2008−2010) egyeztetési folyamatát érzékelteti, amikor az EU keretei között a következő év-tized stratégiai oktatásfejlesztési feladatai formálódtak. A magyar szakképzés ese-tében is egyértelmű igény van a tényekre alapozott oktatás- és fejlesztéspolitika iránt. A testületi-szervezeti keretek kialakítása és hatékony működtetése mint tö-rekvés alapvetően úgy EU-konform, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése mel-lett módot ad a nagytérségi gazdasági és társadalmi folyamatok által kifejeződő tendenciák figyelembevételére.
A következő szemléltető példa a szakmai kvalifikációs rendszerek európai szintű fejlesztéséhez kacsolódik.
SZAKMAI KVALIFIKÁCIÓS ELJÁRÁSOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA