AZ EMPIRIKUS KUTATÁS BEMUTATÁSA

Az alábbiakban bemutatandó vizsgálat 2010-ben zajlott le, ugyanakkor tá-maszkodik egy 2007-ben azonos mintán és eszközökkel végzett kutatás adata-ira, és kitekint a kutatás napjainkban is folyamatban lévő részeire is. A követ-keztetések tehát longitudinális perspektívába ágyazottak. Jelen tanulmányban az elvégzett kutatásnak egy kisebb – az eredményesség, a tanár-diák kapcso-lat és a módszerhasznákapcso-lat összefüggéseit tárgyaló – részét emeljük ki (FŰZI

2012).

A következő kérdésekre igyekeztünk választ találni:

− A módszerek önmagukban is képesek-e eredményessé tenni a tanárok mun-káját?

− A tanulóközpontú módszerek alkalmazása eredményesebbe-e más mód-szereknél?

− A tanár-diák kapcsolat milyen összefüggést mutat az alkalmazott tanítási módszerekkel?

− A tanár-diák kapcsolat és együttműködés pozitív, negatív vagy semleges ér-zelmi töltése milyen hatást gyakorol a tanítási módszerek eredményességére?

A vizsgálni kívánt legfontosabb három elem tehát a tanárok eredményessége, módszerhasználata, továbbá a diákok és tanár közötti kapcsolat minősége és együttműködés érzelmi töltése.

A kutatásba bevont személyek körének meghatározásában és a vizsgálati esz-közök kidolgozásában kiemelt szempont volt, hogy a vizsgálni kívánt elemek-ről mind a pedagógusok, mind a tanulók kifejthessék a véleményüket. Így vál-hattak összehasonlíthatóvá a közös tevékenységről alkotott érzelmi-gondolati konstrukciók. A diákok és tanárok körében is támaszkodtunk a kérdőív nyújtotta előnyökre, mert minél több tanuló megkérdezésére volt szükség, a tanárok ese-tében pedig számos adathoz kívántunk jutni. Az adatfeldolgozás elsősorban le-író és matematikai statisztikai eljárásokkal, SPSS program segítségével történt.

A tanárok egy részénél ugyanakkor óralátogatásokra is sor került, ahol az int-rospekcióra és szabadon lebegő figyelemre támaszkodó, úgynevezett szenzitív tanításelemzés módszerét alkalmaztuk (S^UPLICZ2011). Az ott szerzett tapasz-talatok is gazdagítják a számítási eredményeket. A sokaságból kiemelhetők az egyes tanárok, és módszerhasználatuk, eredményességük és diákok általi meg-ítélésük változása is nyomon követhető. A tanulmány későbbi részeiben kira-gadunk egy-egy részletet az esettanulmányokból.

A TANÁRI MUNKA VIZSGÁLATA TANULÓI KÉRDŐÍVEK SEGÍTSÉGÉVEL

A diákok a kérdőív kitöltésekor jellemezték iskolájuk tantestületéből az őket ta-nító legkedveltebb és legkevésbé kedvelt tanáraikat és munkájukat.

Az egyes tanárok diákok körében való elfogadottságára következtethetünk abból, hogy a tanárokat az általuk tanított diákok körében milyen arányban em-lítették pozitív vagy negatív előjellel.

Az eredményesség mérésében kézenfekvőnek tűnt a tantárgyi érdemjegyek összegyűjtése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az osztályozásban megnyilvánul a tanárok egyéni elképzelése, szokása a tudás értékének megálla-pításáról. Emiatt az egyes tanárok eredményessége növendékeik osztályzatait ala-pul véve nehezen hasonlítható össze. Olyan további elemek beemelésére töre-kedtünk, amelyek mentén a pedagógusok munkája összemérhető lehet. Ezért tér ki a kérdőív az alábbi területekre:

− Tantárgyi eredmények (osztályzattal kifejezve) két időpillanatban, például a tantárgy tanulásának kezdetén és a kutatás pillanatában vagy a tanév ele-jén és második felében. Ez alapján meghatározható, hogy a tantárgyi telje-sítmény csökken, nem változik vagy nő. Mivel mindkét időpillanatban ugyanaz a tanár, vélhetően közel azonos az osztályzat megállapításának módja, ezért a tanulói osztályzatok a teljesítmény változásáról – önmaguk-ban nem elegendő, de – lényeges információval szolgálnak.

− A tanórai aktivitás mértéke a tananyag feldolgozásával kapcsolatban, amely alapján jellemezhető a tanárok mozgósító, figyelemfenntartó ereje.

− A tantárgyhoz köthető attitűd két különböző időpontban. A tanári ered-ményesség mutatói közt az egyik legfontosabb, hogy a pedagógus képes-e el-fogadtatni, megkedveltetni tárgyát tanítványaival. A két időpontban mért at-titűd különbségében a tanár hatása is valószínűsíthető.

− Az Oláh-féle kilenc itemes flow-kérdőív kitöltésének célja, hogy a diákok flow-, apátia- és szorongásmutatóit a konkrét tanár tevékenységéhez kötődő érzelmek jellemzésére felhasználjuk.

A TANÁRI TEVÉKENYSÉG MEGISMERÉSE PEDAGÓGUSOK ÖNJELLEMZÉSE ALAPJÁN

A tanári kérdőív összesen kilenc kérdésből álló kutatási eszköz, amely négy egy-ségre tagolható a vizsgálat középpontjában álló területek szerint:

− Az első csoport a háttérváltozókra tér ki, így az életkorra, a tanítással töltött évek számára és az oktatott tantárgyakra.

− A tanárok tanítási tevékenységhez fűződő érzelmi viszonya és az eredmé-nyesség szubjektív megélése kapcsán is lényeges információkat reméltünk a tanításban átélt flow, apátia és szorongás arányainak vizsgálatától. Erre a célra az Oláh-féle kilenc itemes flow-kérdőívet alkalmaztuk.

− A harmadik kérdéscsoport a diákokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára irá-nyult saját kidolgozású attitűdskála segítségével. A kérdőív alskálái, amelyek megbízhatóságát a Cronbach-alfa kiszámításával ellenőriztük, a tanár

nyitottságát (ά3b = 0,73), diákokkal érzett hasonlóságát (ά3a = 0,704) és a diá -kok tanárra gyakorolt inspiráló hatását (ά3c = 0,712) vizsgálták.

− A negyedik részben a módszerek alkalmazási gyakoriságuk szerinti rang-sorolását kértük.

A VIZSGÁLATBA BEVONT SZEMÉLYEK

A kutatásba egy kispesti műszaki szakközépiskola teljes tantestülete és tanítvá-nyaik, valamint egy budapesti és három vidéki műszaki szakközépiskola néhány tanára és az általuk tanított diákok kapcsolódtak be.

Az elsőként említett iskola minden osztályába bejutottunk a tanulói kérdő-ívekkel, így a kutatási napokon jelen lévő növendékek csaknem valamennyien kitöltötték. Azokban az intézményekben, ahol csak egy-egy tanár vett részt a kutatásban, az adatgyűjtés idején elérhető minden diákot igyekeztünk meg-szólítani. A tanulók 97,2%-a, 871 fő adott értékelhető válaszokat. (Amennyiben a kutatás longitudinális jellegére is tekintettel vagyunk, úgy a felhasznált diák-vélemények száma 1644.)

A tanári minta nagyobb része egy kispesti műszaki szakközépiskola tantes-tületéből, kisebb része tanárként dolgozó, mérnöktanár szakos egyetemi hall-gatókból tevődött össze.

A kispesti szakközépiskolában kutatásunk idején 47 pedagógus állt alkalmazásában. A tanulói kérdőívek 45 tanárra vonatkozóan hordoztak információ -kat, vagyis az iskolában dolgozó 47 tanárból 45-öt megemlítettek a diákok leg-kedveltebb vagy legkevésbé kedvelt tanárukként. A pedagógusok közül 29 fő töltötte ki a kérdőívet. A tantestület 16 tagjával kapcsolatban 2007-ből is ren-delkezésünkre állnak azonos módszerekkel gyűjtött – tanárok és diákok által szolgáltatott – adatok, így tevékenységük és a tanulók körében való megítélésük változása is nyomon követhető.

A kutatásban részt vett továbbá hat, tanárként dolgozó mérnöktanár-jelölt is. Mindannyian rendelkeznek mérnöki végzettséggel, mérnöki és tanári gya-korlattal, pedagógiai felkészültséggel viszont nem. Öten közülük műszaki szak-közép- és szakiskolában tanítanak, egy fő közgazdasági szakközépiskolában. Az esetükben alkalmazott vizsgálati módszerek megegyezők voltak, de az adat-gyűjtést 2010-től tanévenként kétszer végeztük el. Ezenkívül számos óralátoga-tásra is sor került, hiszen tőlük nem volt elvárható, hogy pedagógiai ismeretek híján szakszerűen jellemezzék tantermi gyakorlatukat. A megfigyelések és az ada-tok alapján folyamatosan bővülő esettanulmányokat készítünk az egyes peda-gógusokról.

A megkérdezett tanárok száma összesen 49, a válaszadóké pedig 35 volt.

A teljes tanári mintára vonatkoztatható válaszadási hajlandóság 71,4%-os.

TAPASZTALATOK, EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK