KPMG nemzetközi kutatások

KPMG Management Consulting – Tudásmenedzsment felmérés - 1998

1998-ban a nemzetközi felmérés a tudásmenedzsment programok létezését kutatta, - az Egyesült Királyság 100 vezető nagyvállalata körében -, az információ tárolására és hozzáférhetőségének technológiai megoldásaira fókuszálva. A tudásmenedzsment a mindennapi üzleti folyamatoktól elszigetelten működött, és hiányzott a hosszú távú stratégiai gondolkodás.

A felmérés legfontosabb eredményeit, a válaszadók százalékos arányában kifejezve, az alábbi táblázat foglalja össze:

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban

ƒ Gyorsabb reakció a főbb problémákra (67%)

ƒ A termelékenység növelése (67%)

ƒ A legjobb gyakorlat elterjedése (60%)

ƒ Új üzleti lehetőségek (58%)

ƒ A profit növelése (53%)

Kezdeményezések

ƒ Informális TM-hálózatok alapítása (63%)

ƒ Folyamatok újratervezése (49%)

ƒ Jelenlegi helyzet auditálása (47%)

ƒ Formális TM-hálózatok alapítása (40%)

ƒ TM tréningek (33%)

ƒ TM stratégia létrehozása (33%)

ƒ A tudásmunka ösztönzése és elismerése (23%)

Problémák

ƒ Nincs idő a tudásmegosztásra (49%)

ƒ Nem megfelelő technológia alkalmazása (49%)

ƒ A tudásmenedzsment előnyök ismeretének hiánya (40%)

ƒ Nem megfelelő technológia (26%)

ƒ A felsővezetés nem elkötelezett (24%)

ƒ Finanszírozási nehézségek (24%)

ƒ A kultúra nem támogatja a tudásmegosztást (27%)

13. táblázat A Tudásmenedzsment felmérés - 1998 főbb eredményei Forrás: KPMG, 1998

KPMG Consulting – Tudásmenedzsment felmérés - 2000

2000-ben a nemzetközi felmérést megismételték az Egyesült Királyság, az USA, Franciaország, Németország, Hollandia és a skandináv országok 423 vezető nagyvállalata körében. A felmérés célja kézzelfogható eredmények felderítése volt. A szervezetek tudásmenedzsment programjai rávilágítottak az aktuális problémákra, vagyis a tudás megosztásának időbeli hiányára és a tacit tudás felhasználásának nehézségeire. A 423 európai és észak-amerikai vállalat 64 százalékának van tudásmenedzsment stratégiája, és 68 százalékuknál már elindult vagy éppen most indul tudásmenedzsment program. A felmérés legfontosabb eredményeit, a válaszadók százalékos arányában kifejezve, az alábbi táblázat foglalja össze:

Kérdéskör Megállapítások

Elvárt előnyök

ƒ Jobb döntéshozatal (86%)

ƒ Ügyfél-orientáltság fejlődése (83%)

ƒ Dolgozók fejlesztése (80%)

ƒ Profitnövelés (76%)

ƒ A költségek csökkentése (73%)

Kezdeményezések

ƒ Tudásmenedzsment stratégia létrehozása (58%)

ƒ Tudásmenedzsment tréningek (53%)

ƒ Formális csatornák kialakítás (43%)

ƒ A tudásmunka ösztönzése és elismerése (37%)

Problémák

ƒ Nincs idő tudásmegosztásra (72 %)

ƒ A dolgozók nem használják ki a technológiát (65%)

ƒ Újra feltalálják a spanyolviaszt (63%)

ƒ A fejekben levő tudást nehéz megszerezni (63%)

ƒ Információdömping (69%)

14. táblázat A Tudásmenedzsment felmérés - 2000 főbb eredményei Forrás: KPMG Consulting, 2000

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

A nemzetközi felmérésben a válaszadó szervezetek 43 százaléka a tudás kaotikus fázisba tartozik, 32 százaléka a tudásfelismerő vagy tudás támogatott kategóriába, és 10 százalékuk már elérte a tudás menedzselt vagy tudásközpontú fázist.

KPMG Knowledge Advisory Services – Tudásmenedzsment felmérés - 2002/2003 2002/2003-ban a tudásmenedzsment területén elért eredmények, és a gondolkodásmódbeli változások megállapítása került a középpontba, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Hollandia 500 vezető nagyvállalata és intézményei körében elvégzett újabb nemzetközi felmérés szerint. A válaszadók többsége stratégiai eszköznek tekintette a tudást, a menedzsment egyre nagyobb százalékban segítette a tudásmenedzsment programok megvalósulását, továbbá a szervezetek elvárták nemcsak a belső, hanem a kifelé történő tudásmegosztást is. A felmérés legfontosabb eredményeit, a válaszadók százalékos arányában kifejezve, az alábbi táblázat foglalja össze:

Kérdéskör Megállapítások

Elvárások

ƒ A különböző szervezeti egységek közötti szinergia (83%)

ƒ Ügyfeleknek nyújtott értékek növelése (74%)

ƒ A minőség javítása (70%)

ƒ A költségek csökkentése (67%)

ƒ Az innováció felgyorsítása (63%)

Előnyök

ƒ A minőség javulása (73%)

ƒ Jobb team-munka (68%)

ƒ Gyorsabb reakció (64%)

ƒ Tudatosabb, fókuszáltabb szervezet (59%)

ƒ Jobb döntéshozatal (55%)

ƒ Pénzügyi előnyök (50%)

Kezdeményezések

ƒ Szakmai közösségek (45%)

ƒ Kompetencia központok (42%)

ƒ Információ központok (42%)

ƒ Dokumentum adatbázisok (42%)

ƒ Ügyfélközösségek (14%)

Problémák

ƒ A TM nem része a napi munkának (83%)

ƒ Tudásmegosztó kultúra hiánya (64%)

ƒ Időhiány, rossz prioritások (felhasználók) (55%)

ƒ TM nincs integrálva az üzleti folyamatokba (44%)

ƒ A felsővezetés nincs tisztában a TM jelentőségével (44%)

Sikertényezők

ƒ A felsővezetés támogatása (86%)

ƒ A kezdeményezéssel szembeni elvárások tisztázása (52%)

ƒ A menedzsment aktív részvétele a kommunikálásában (52%)

ƒ A tudásigény jó feltérképezése (48%)

Alkalmazási területek

ƒ Marketing, értékesítés, kommunikáció (52%)

ƒ Szolgáltatások nyújtása (52%)

ƒ Működtetés (50%)

ƒ Kutatás + Fejlesztés (42%)

ƒ Információmenedzsment (42%)

ƒ Humán erőforrások (42%)

Kihívások

ƒ Üzleti-szervezeti előnyök bemutatása (64%)

ƒ Munkatársak motiválása (55%)

ƒ (Felső)vezetés részvételének fenntartása (55%)

ƒ A TM beágyazása a napi munkafolyamatokba (45%)

ƒ A különböző TM megközelítések egységesítése (35%)

15. táblázat A Tudásmenedzsment felmérés - 2002/2003 főbb eredményei Forrás: KPMG, 2003

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

Az 1998-as és 2003-as tudásmenedzsment felmérések között eltelt 5 év jelentős változásokat eredményezett a szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatában. Ezek közül néhány megállapítás (Tomka, 2005):

ƒ A menedzserek többségének fókusza a tudásmenedzsmentről, mint menedzsment technikáról áthelyeződött a tudásra, mint stratégiai erőforrásra.

ƒ Korábban a szervezeti tudás nem megfelelő kiaknázásának okát abban látták, hogy nem ragadták meg a munkatársak tudását. A későbbi felmérés azt mutatja, hogy a menedzserek túlnyomó többségét a tudás kiaknázásának nem megfelelő szintje foglalkoztatja.

ƒ Jelentős eltolódás történt a legfőbb célokat illetően, az egymástól elkülönülő, könnyen mérhető célokat, az átfogó, az egész szervezetet érintő és nehezebben mérhető elvárások váltják fel.

ƒ A tudásmenedzsment kezdeményezések tekintetében is változások következtek be, a folyamatok újratervezését, és az informális illetve formális tudásmenedzsment hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia illetve kiválósági központok.

ƒ A tudásmenedzsment előtt álló fő kihívásokat az 1998. évi kutatás még nem vizsgálta, a 2003. évi felmérés eredményeiből az derül ki, hogy a legnagyobb kihívásokat a tudásmenedzsment üzleti előnyeinek meggyőző bemutatása, a munkatársak motiválása és a felsővezetés részvételének fenntartása jelentik.

In document Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban. A tudásmenedzsment sajátosságainak vizsgálata a magyar szervezeteknél (Pldal 59-62)